Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-03 / 128. szám

KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1| A | L| A j Gyermekzsúrtól a házibuliig Türelem és bizalom Tejszínhabos kakaóval, foszlós kaláccsal, tortával megrendezett zsúrok régen is voltak, bár kevesen en­gedhették meg maguknak. Ma sem minden fiatal szü­lőnek egyforma vastag a pénztárcája, de a gyermek- zsúrok egyre több háznál szokásosak. Már a 3 évesek is meghívhatják bölcsődés, óvodás pajtásaikat születés­vagy névnapjukra. Az ünne­pelt anyukája, apukája tom­bolával, társasjátékokkal szórakoztatja, édességgel, gyümölccsel kínálja a kis társaságot. Az utóbbi évek­ben általánossá vált, hogy az óvodák is számon tartják a gyerekek születés- és név­napját. Muszka Jánosné, Harcsa Zoltánná és Veres Gyuláné óvónőkkel és gya­korló anyukákkal az óvodá­ban és az otthon tartott gyermekzsúrokról beszélget­tünk. Mese szörppel, ropival Ha nem viszik túlzásba, akkor nagyon kedves dél­utánokat lehet rendezni. A szülőt meg szoktuk kérni, hozzon be pár zacskó ropit, vagy szörpöt, almát — ki mit akar. Ezzel kínálja meg az ünnepelt a többieket. Az óvónő mesét mond, a gyere­kek énekelnek s maguk ké­szítette rajzokat, kézimun­kákat ajándékoznak pajtá­suknak — mesélték az óvó­nők. Harcsáék kislánya 11, kis­fia 10 esztendős. Az édes­anya, Valika is fiatal még, 31 éves. Hivatásánál fogva is sok türelme van a gyerekek­hez. Mint pedagógus, azt is tudja, hogy a tizenévesek már nem igénylik a babus- gatást, szeretnek „külön vo­nulni” a felnőttektől. Egy- szer-egyszer azonban, jól időzítve, rájuk kell nézni, bele kell szólni vitájukba, és ismerni kell az ő világu­kat. Jó, ha tudja a szülő, hogy az ABBA vagy a Boney M. együttes melyik számai a legdivatosabbak, s a gyermekbizalom kedvéért hasznos tájékozottnak lenni a kedvenc színészek, tánc- dalénekesek körében. Sztár a magnó Amíg a szülő fiatal, addig rugalmas is — vélekedik Ve- resné, akinek 8 és 13 éves fiai vannak. — Nem botrán- kozik meg a farmeros, sző­nyegre kuporodó tizenévese­ken. A sztár manapság a magnó és a lemezjátszó. A legtöbb háznál van — per­sze nem csak a gyereké, ha­nem az egész családé. Leg­feljebb a gyerek is önállóan használhatja és van néhány saját kazettája, lemeze. Vereséknél sokszor népes a ház. Mivel az édesanya munkaideje gyakran csak délután 2-ig tart, a környék­beli gyerekek legtöbbször hozzájuk mennek játszani. Az ő korukban még igény­lik, hogy felnőtt is legyen körülöttük. Abban szintén egyetért a három óvónő­anyuka, hogy nem határoz­zák meg, kikkel barátkoz­hatnak gyermekeik, hiszen ebbe úgyis feleslegesen avatkoznak bele a felnőttek. Ha már lazábban Muszkáék nagyobbik lá­nya, Györgyi 18 éves. Osz­tálytársak, barátok nálunk is összegyűlnek olykor, épp­úgy, mint ahogy Györgyi is hivatalos egyszer-egyszer másokhoz. Anya és lánya kö­zött baráti a kapcsolat. Így azt is tudja Muszkáné, hogy ma már sok szülő elmegy hazulról, amikor gyerekéhez társaság érkezik. Valamikor ez elképzelhetetlen volt, mert különösen a lányokat nagyon őrizték. — Ma már lazább az el­lenőrzés, de én ebben sem találok semmi kivetnivalót, — mondja Muszkáné —, mert ha jól' neveltek egy gyereket, akkor 17—18 éve­sen már meg tudja választa­ni a baráti körét, s akkor is tudja, miben hol a határ, ha anyja, apja nem áll folyton a háta mögött. Az említetteken kívül ter­mészetesen akad ellenpélda is: szétdobált sörös-, boros­üvegek a lakásban, házibu­li, ami után néha az abor­tuszbizottsághoz vezet az út. De való igaz: a nevelést nem 17 éves korban kell el­kezdeni. • Ha egy nyíregyházi fiatal este szórakozni szeretne, s hozzá egy pohár sört is meg­inna, töprenghet: melyik ét­termet válassza. Jó néhány műsort is kínálnak a vendé­geknek, ám ezek tartalma, színvonala nem mindig elé­gíti ki az ifjú közönséget. Mit kínál az étterem és mit várnának a fiatalok? Van­nak-e közös érdekeik? Erről beszélgettünk Jobbágy Imré­vel, a nyíregyházi Körút (Zöld Elefánt) étterem veze­tőjével. Négy éve irányítja ezt az éttermet, s a törzskö­zönségen kívül kapcsolatot teremtett az Északi alköz­pont és a tanárképző főisko­la fiataljaival is. — Esténként nemcsak az idősebbek járnak hozzánk vacsorázni, szép számmal jönnek a tizen-húszon évesek is. Igaz, ők inkább sört, kó­lát fogyasztanak, ritka köz­tük a vacsorázó. Hosszabb időre jönnek, néhány órát töltenek az étteremben. Mit tudunk nyújtani nekik? Évek óta fellép itt egy népi zenekarnak titulálható együttes, a Varga-duó. Több­nyire cigányzenét vagy is­mert slágereket játszanak. A szórakozni vágyók több­Berti, a fodrász Nem csak idős korra lehet elérni, hogy valakit megis­merjenek, sőt elismerjenek a szakmájában. Ezt bizo­nyítja Rácz Bertalan nyír­egyházi férfifodrász esete is. 1971-ben szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. Azóta számos szakmai ver­senyen került a legjobbak közé, kétszer pedig — 1977- ben és idén — az országos fodrászversenyen is részt vett. Ez az aktivitás kevesekre jellemző — pedig Berti sem a babérokért indul. Sokkal inkább azért, mert egy-egy versenyen számos új szak­mai fogást leshet el a töb­biektől. Meg aztán a vendé­gek is szívesebben járnak ahhoz, aki lépést tud tartani a korral, ismeri a legújabb divatot, s a szakmában a legjobbak közé számít. Bi­zonyára nem véletlen, hogy az országos fodrászverseny óta a szokásosnál több kun­csaftja van. Régebben ő maga is mo­dell volt — így kedvelte meg az elegáns frizurát. Elége­detten mondja, hogy manap­ság már a férfiak is többet adnak magukra, mint né­hány éve. Ismét divat az öl­töny és a jól nyírott frizura. Ezzel persze a fodrászok ségét azonban ez nem elégí­ti ki. Különösen a főiskolá­sok, de a környékbeliek is szívesen hallgatnának meg egy diszkóműsort vagy más műfajú előadást. De mennyi­re tud ilyenről gondoskodni egy étterem? — Másfél évvel ezelőtt kísérleteztünk a diszkóval, úgy érzem, nem sikerült. Igaz, sokan voltak, de min­den alkalommal adódtak rendbontók is. Italosán, ki­rívó viselkedéssel zavarták a többieket. Abbahagytuk. Rendeztünk már egy vasár­nap délelőtt gyermek irodal­mi műsort, igen sokan vol­tak kíváncsiak rá. Ha a for­galmat nézzük, nem sok, hi­szen kólából keveset lehet árulni, viszont ha arra gon­dolunk, hogy így ide lehet szoktatni az éttermet csak ritkán látogatókat is, akkor jó úton járunk az ilyenfajta műsorokkal. Keddi napokon nincs zene, ekkor az étterem lapcsánka- vacsorát kínál vendégeinek. Ilyenkor különösen sokan jönnek el a főiskoláról. Ta­lán ekkor lehetőség is lenne másfajta kikapcsolódásra. — A tanárképzőn működik a Brácsás együttes. Az utób­bi időben a népzene iránt so­kan érdeklődnek, bizonyára meg lehetne beszélni egy-egy műsort a kedvelt főiskolás zenekarral. Az étterem a le­hetőségeihez képest keresi a kapcsolatot az ide látogató művészekkel, vagy a megye- székhely ismert könnyűzenei csoportjaival. Igaz, az étte­remhez hagyományosan a ci­gányzene illik, de nem ra­gaszkodunk ennyire a meg­szokotthoz. Amennyiben a vendégek másfajta progra­mokat is megkedvelnek, al­kalomadtán bővítjük a vá­lasztékot. Ehhez viszont keresni kel­lene a lehetőséget, mert nem az együttesek kérik a sze­replési lehetőséget, hanem az étteremnek kell megtenni az első lépést. A változatos program végül is szélesebb vendégkört alakít ki, s a ven­déglátó hely sem járna rosz- szul a nagyobb forgalommal. A tartalmasabb szórakozási lehetőségről nem is beszél­ve ... munkája lett bonyolultabb. A modern hajat ugyanis nedvesen, tincsenként kell vágni, azután pedig kézi géppel szárítani, forró vas­sal hullámosítani. Műsza­konként 15—16 „fejnél” többre nem jut ideje, mert — mint mondja —, akkor abból már csak kapkodás lehet. Legtöbben a választékkal készített, laza, lágy hullámú frizurát kérik, ami átmenet a hosszú és a rövid haj kö­zött. Hátul a gallér felső pereméig ér, kétoldalt pedig félig takarja a fület. Nem ritka a daueroltatás sem, vagy. hogy valaki göndörből simát „varázsoltat". Az iga­zán igényesek hetente jár­nak fodrászhoz. A verseny előtt hónapokig gyakorolt, készült. Egyik legnehezebb feladat kivá­lasztani a legjobb modellt. Fontos, hogy az illetőnek jó arcvonásai legyenek, dús és könnyen kezelhető legyen a haja. Sokszor a kollégák és a vendégek is beszállnak modellt keresni. A munka­társak a felkészülésnél is segítenek, tanácsot adnak, elárulnak egy-egy ügyes fo­gást. Amikor pedig elkészült a munka, nem marad el a jó szándékú kritika sem. Virágoskertben. (MTI fotó—KS) Bébiül ? Mióta kétéves lányom nem csak gőgicsél, hanem értelmes szava­kat, mondatokat is képez, furcsa helyzet alakult ki nálunk. Magunk sem tudjuk ho­gyan, s mikor kezdtük, de vala­mi új bébinyelvet találtunk ki, s „bé­biül” beszélünk egymással is. Ma­gyarázatul íme néhány példa. Lá­nyom, ha éhes, röviden ennyit mond: „Baba kér hamm.” Nos, újabban nálunk senki nem regge­lizik, ebédel, va­csorázik — vala­mennyien hami- zunk. Vagy példá­ul az utóbbi idő­ben nem aludni megyünk estén­ként, hanem csu- csukálunk, reg­gelente nem munkába, dél­utánonként nem sétálni indulunk, hanem „pá-pába megyünk”. Mos­dás helyett pan- csizunk, ha be­verjük a könyö­künket, akkor egyszerűen ennyit jegyzünk meg: „kopp volt” — s odaszólunk a szek­rénynek, ajtófél­fának: „dá-dá lesz”. önkritikát gya­korolva a minap beismertük: ez így nem mehet tovább, mert félő, hogy kislányunk, aki most ismerke­dik édes anya­nyelvével, eltanul­ja tőlünk ezt a kificamított nyel­vet ... K. V. Kádas Viktória TESSÉK KÉRDEZNI Á szórakozásról Válaszol Jobbágy Imre étteremvezető .Szabad egy táncra?" A házibulin is elegánsan. (Fotó: APN—KS) T. K. 1979. június 3. BESZÉLNEK RÓLA

Next

/
Thumbnails
Contents