Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 30. Emberek, esetek Eszpresszó. A szomszéd asztalnál két nő. Az egyik: — Tudod milyen szemtelen a srácunk? Azt mondom neki: félévkor a jó tanulásodért mini motorkerékpárt kaptál az apádtól. Most meg év végén kis híján megbuktál. Mit csináltál fél ~ven át? — És mit felelt? — Motorkerékpároztam. Megtörtént eset. Értekezlet. Az előadó véget nem érő unalommal beszél másfél órán át. Egyszer észreveszi, hogy az első sorban valaki elbóbiskolt. Ráförmed a mellette ülőre: — Ébressze fel azt az embert! Mire az illető: — Én? Ébressze fel, aki elaltatta! Lehúzott rács a megye- székhely régi városrészének egyik zöldségboltján. A rácsra erősített fehér kartonlapon nagybetűs kiírás: „Betegség miatt zárva!” Az ötödik napon új pirosbetűs szöveg a papírlapon: „Javulást kívánunk!” Jobb a figyelmesség későn, mint soha ... Csinos középkorú, barna nö széles mosollyal állít be a varrónőjéhez. — Férjhez megyek. Kellene valami szolid kosztüm, hiszen ez a második házasságom, s ilyenkor már nem szokás „nagy ruhát” felvenni. A varrónő bólint. Régi partnerek ők már. Az első esküvőre is készült a ruhaköltemény, a váláshoz a kiskosztüm, szívből jön tehát a jó tanács: — De ne kapkodd el, szivecském! Ismerd ki előbb a férfit, s csak aztán légy a felesége! — Jól ismerem, ö volt az első férjem is. Pauwlik György Utolsó simítások a nyíregyházi Széchenyi István Közgazda- sági Szakközépiskolai kiállításon. (Cs. Cs.) HÁRMAK AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL Vásárfia Nyíregyházáról A Körte utcán lakom, naponta kétszer megteszem a munkahelyig vezető utat. Körülbelül egy hete, utcánkban rendkívül kellemetlen bűz üti meg az orromat. Próbáltam eredetét felkutatni, átmenve az utca napsütötte oldalába, az egyik bontásra ítélt épületben nyomába is akadtam: egy elhullott kutya bomlásnak indult tetemére. Komoly fertőzésveszélyt láttam benne, s tűrhetetlen volt számomra a látvány, s a bűz, s ezért június 2fián munkahelyemre beérve azonnal telefonáltam a városi KO- JÁLL-nak: intézkedésüket kértem. Tájékoztattak, hogy nem tartozik rájuk, jelentsem a városi tanács közegészségügyi csoportjának. Megtettem, s kértem, intézkedjenek, innen is máshová akartak irányítani — mondván: rájuk sem tartozik — de késelésemre végül is elvállalták, hogy szólnak az illetékesnek. Reméltem, hogy az ő szavukra komolyabban veszik a „valódi” illetékesek a bejelentést. Bíztam abban, hogy közérdekű bejelentésemet komolyan kezelik majd. Sajnos tévedtem. Június 28-án reggel még mindig ott találtam a fertőző „gócot”, ösz- szes kellemetlenségeivel. Ezek után igazán nem tudom, kinek a segítségét kérjem. Egy olvasó: Pápai Bálint Nyíregyháza, Körte utca S5. IV/13. Szalmáskoosi a főúton — belerohant a Zsiguli Bár Ujfehértó és Nyíregyháza között a 4-es íőútról rég kitiltották a fogatolt járműveket, ez nem zavarta Lakatos Ignác 34 éves nyíregyházi lakost, hogy két- lovas stráf kocsijával szalmát szállítson rajta. Az eset a műt év december 19- én este fél nyolc tájban történt. Debrecen felől Nyíregyháza felé egy Zsiguli közlekedett körülbelül 80 kilométeres sebességgel. Reflektorjával jól belátta az utat. aztán egy szembehaladó kocsi miatt tompított világításra kapcsolt. Még a sebességét is csökkentette, s azt gondolta, annyi utat előzőleg belátott, amennyit a szembejövő kocsi elhaladásáig megtesz. De Lakatost nem kalkulálhatta be: ő egy dűlőútról épp akkor hajtott fel a főútra, amikor a Zsiguli tompított világításra kapcsolt, s mivel a kivilágítás is hiányzott, a kocsi fékezés nélkül belerontott. A Zsiguli utasai közül hárman nyolc napon túl gyógyuló, egy utas könnyebb sérüléseket szenvedett. Lakatost öt hónap szabadságvesztésre ítélte a bíróság és mivel volt már korábban lopásért is öt hónap felfüggesztett szabadságvesztése, annak végrehajtását is elrendelték. Hűsítők és hűsölők. Ki az illetékes? % Pálma, teher alatt (Fotó: Mikita Viktor) Olvasóink kérdezték Merre menjen a 7-es? A gyorsan épülő városrészek, új lakótelepek születése újabb és újabb közlekedési feladatok megoldását is jelentik. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett Nyíregyházán a Vöröshadsereg utcai kórház környéke lakóinak a száma. Jelenleg itt az 5-ös autóbusz bonyolítja döntő súlyban a személyforgalmat. Az utóbbi időben sokat segített, hogy a 2-es járat a reggeli órákban sűrűbben jár. Levélíróink azonban további kérésükkel keresték meg szerkesztőségünket, hogy a Luther-háztól keletre és délre fekvő városrészek lakói könnyebben juthassanak el a vasútállomásra és viszont. Javasolták, hogy a 7-es autóbuszjárat útvonalának némi módosításával ez megoldható, mégpedig úgy, hogy az említett járat a 4-es főközlekedési útról ne térjen le a Dózsa György utcán, hanem tovább közlekedjék a Luther-házig, ahol vagy az új sávház és a Nyírfa Áruház előtt térjen rá a Széchenyi utcára vagy az egyirá- nyúsított Iskola és Kereszt utcákat érintve a Szarvas és az Arany János utcán jusson el a MÁV-állomásig, természetesen közben néhány megállóhely közbeiktatásával. Megvalósítható-e ez az elképzelés? Erről érdeklődtünk Szabó Józseftől, a Volán 5. számú Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályának vezetőjétől. — Vállalatunk a 7-es autóbuszjárat beindítása előtt, a javaslatban szereplő megoldással, majdnem teljesen megegyező vonalvezetés kialakításával már foglalkozott, de tárgyi feltételek hiánya miatt nem valósíthattuk meg. A Belső-kőrút építésének II. ütemében előreláthatólag más lehetősége . nem marad vállalatunknak, mint a levélírók által javasolt megoldás egyike. Ehhez azonban az Iskola utca ellentétes egyirányúsítása is szükséges lesz, melynek feltételei jelenleg is megvannak. Amint ebből az esetből is kitűnik, nem minden esetben vállalatunkon múlik egy-egy autóbuszvonal útirányának a meghatározása. Messzemenően figyelembe kell vennünk, az utazási igényeken kívül, az adott közutak kiépítettségét, korszerűségét, meghatározott forgalmi rendjét is. (s. á.) Ma nyílik az országos népművészeti kiállítás Molnár doktor Diplomája húszéves. A huszadik évet tölti Gulácson. Mindenki ismeri, mindenkit ismer. A magas, őszülő hajú férfi, dr. Molnár Sándor körzeti orvos. — Jól érzem itt magam. Ha nem így lenne, nem lennék itt. Megszerettem az itt élőket, akik semmivel sem rosszabbak, mint másutt. Talán elhasználtabbak, ami abból adódik: ez a táj ugyancsak erőfeszítésre kényszeríti az embereket. Jólesik visz- szanézni az eltelt időre. Láthatom én is, mint változtak az anyagi viszonyok, mint gazdagodtak az emberek, hogyan tört be életükbe sok modern eszköz. És ha lassan is, de változott életvitelük, alakult az életmód. A körzeti orvoshoz jön a beteg, de jön az egészséges is. Tanácsért. Még azzal is bekopognak hozzá: milyen legyen az új, épülő ház, miként lehetne jól berendezni. A rendelőben, vagy bárhol, ahol találkoznak vele, kérdések pergőtüzébe kerül. A bizalom itt kezdődik. — A hivatásom és a közéleti munkám így aztán nem válik szét. Hogy fárasztó-e? Igen. Néha nagyon-nagyon vágyok arra, hogy egyedül legyek. Ilyenkor szívesen olvasok verseket. Tizenhét esztendős fiammal élünk együtt, s a vele töltött idő a legszebb kikapcsolódásom. Ha végképp pihenni akarok, úgy megyek a Tiszához. A csendért, a vízért, a nyugalomért. Molnár doktor nem érzi magát a világ végén. Mert. akar, tud kapcsolatot teremteni a világgal, a tudománynyal. A kevés szabad idő okos felhasználása is tudomány. — Hogy messze esünk sokmindentől, az tény. De ez nem mentség. Az emberi kapcsolatok elevensége nem távolságoktól függ. Nem merülhet ki abban, hogy kapcsolatban állok a szomszéd falu orvosával. Ez is beszűkülés lenne. Nekem beszélgető társam mindenki, társas kapcsolatom mindenki, aki itt él. Ez azért van, mert szeretem az embereket, szeretem a falu minden lakóját. A gulácsi orvost közmegbecsülés övezi. A más tájról ide származott Molnár doktort Bereg befogadta. A főnővér — Tizenketten voltunk testvérek. Apám mindig csak egyet mondott: tanuljatok, ha valamit el akartok érni. Nyolcadik után irodai szakiskolába kerültem, de hamar kiderült, nem terem babér ezzel a bizonyítvánnyal nekem. Anyám unszolására így lettem ápolónő. Gyorsan hadd tegyem hozzá: szerencsére, örömömre! Ruzinka Andrásné, vagy ahogy a kisvárdai kórházban ismerik: lrmuska, olyan egészséges, mint "a makk. Látni rajtg: van ereje, temperamentuma, s a szemét nézve az is kiderül, szíve is van. — Még a régi kórházban kezdtem 59-ben. Kisnővér voltam akkor, s bizony nagyon megrendített a szenvedés. A sebészeten kezdtem, s onnan kerültem a baleseti sebészetre. Most csoportvezető vagyok. Az ajaki kislány az ember- szeretetet otthon tanulta. Hamar rájött a nagy családi körben: minden gondra és fájdalomra gyógyír a jó szó, a figyelem, az emberség. Ezt átmentette a munkájába is. Együtt tud érezni a beteggel, utána sosem szól hiába valaki, aki segítségre szorul. — Másként nem lehet ezt csinálni. Kell fegyelmezni is, ez tény. De a sérült ember szinte követeli a szeretetet. Érthető, mindenkinek a legnagyobb baja a sajátja. Ha érzéketlenné válnék, ha nem tudnék együttérezni, akkor abba kellene hagyni a munkámat. Ezt szeretném megtanítani minden nővérrel — vannak tízen —, akik a kezem alatt dolgoznak. Nem hiszem, hogy ez egyszerűen foglalkozás. Hivatás, szolgálat. Ezért érzem, boldog vagyok, elégedett. A karrier Negyedéves orvostanhallgató volt Adorján Tibor amikor ráébredt arra: a belgyógyászat csodásán szép dolog. Mint Kisvárda ösztöndíjasa ettől kezdve arról gondolkodott: ha végez, otthon, a szűkebb pátriában belgyógyász lesz. — A régi kórházba kerültem 67-ben. Talán nem kell mondani, nem volt szívderítő. Segédorvos voltam, s bizony nem olyan körülmények voltak, melyek lelkesíthettek. De a munka aztán feledtetett sokmindent, s nem tántorított el a céltól. Hetvenkettőben aztán szakvizsgáztam, az első lépés tehát sikerült. Nézem ezt a fiatalembert, aki törékeny alakja ellenére nagy akaraterőt árul el. Az a fajta, aki nem adja fel sohasem, tud dolgozni és küzdeni is. — A teher, amit az élet rámrakott, mind több lett. Hetvenötben megbíztak a bel II. vezetésével, 76-ban kineveztek osztályvezető főorvosnak. Tehát nem egész tíz év alatt befutottam egy pályát, amely több, mint amire egy fiatal orvos számíthat. Karrier ez a javából. Bizony, egy-két arisztokrata mondhatja: vidéki, kisvárosi karrier. Az lenne valóban? Kérdezem dr. Adorjánt, aki rögvest megérti, miről van szó. — Ismerős ez a rangsorolás. Csak körzeti orvos, csak vidéki kórház. Nos, ezek áldolgok. A hivatás a fontos. Az, hogy az ember ne feledje, a lehetőségekhez képest, néha azon felül is meg kell adni a betegnek a legjobbat, a legtöbbet, amit a betegség gyógyítása követel. Nem a hely, a létszám, hanem a munka minősége minősít. És még valami: egy kisebb kórházban, minden műszeres-fejlődés ellenére, élőbb, elevenebb a kapcsolat beteg és orvos között. Dr. Adorján járási kardiológus is. Munkája még több lesz, a szívesek gondozása, a megelőzés nagy felelőssége is vállára nehezedik. De teher alatt nő a pálma — mondják. S ez áll az emberre is. Hárman a több ezer egészségügyi dolgozó közül. Útjuk nem látványos, híjával van minden szenzációnak. Kitüntetésük közül a legszebb mindig az, ha azt mondják nekik: köszönjük a gyógyulást. Bürget Lajos Huszonötezer látogatója volt a legutóbbi, két évvel ezelőtt rendezett országos népművészeti kiállításnak megyeszékhelyünkön. A nagyközönség megnövekedett érdeklődése, valamint a pályázók és kiállítók többezres létszáma is azt jelzi: jó úton halad az utóbbi években népművészeti hagyományaink ápolása, alkotó újrateremtése. Ennek a folyamatnak az egyik fontos fóruma az országos kiállítás, melynek Nyíregyháza ezúttal negyedik alkalommal ad otthont. Az idei pályázatra több mint 4200 munka érkezett, önállóan dolgozó amatőröktől, népi iparművészektől, iskolákban és művelődési házakban működő közösségektől. örvendetesen növekedett a csoportok aránya: idén 170 szakkör és alkotó- műhely jelentkezett munkáival. Jellemző továbbá, hogy a két év elteltével minőségileg lényegesen erősebb lett a mezőny. A negyedik országos nép- művészeti kiállítás a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában ma délelőtt fél tizenkettőkor nyílik. Gazdag textilanyag szemlélteti az alkotókedvű népművészek tevékenységét, a hímzések és szőttesek nagy közönségsikerre számíthatnak. A fafaragások között megtalálhatók a használati tárgyak és a magas művészi színvonalú szobrok egyaránt. A nagy fazekasműhelyek jeles termékei, valamint a gyermekjátékok serege mellett bemutatják a legkülönfélébb anyagokból — bőr, gyékény, szalma, fém, lószőr stb. — készült tárgyakat. A megnyitón adják át a legszínvonalasabb pályamunkák alkotóinak a díjakat, köztük a Gránátalma-nívó- díjakat. Népművészeti vásár színhelye lesz vasárnap a Zrínyi Ilona utca: száz kiállító kínálja áruit. A népművészek népi iparművészek, a kismesterek és a szövetkezetek portékáit is zsűrizték, érdekesség azonban, hogy nincs szabott ár, tehát érdemes alkudni a vásárfiára. A kiállítás és vásár rendezője: a városi művelődési központ, igazi vásári hangulatról gondoskodott, hiszen több mint tíz amatőr művészeti együttes szórakoztatja a közönséget az egész napos programban. A helyszínen alkalmi postahivatal működik. A kiállítás és vásár eseményeinek megörökítésére a rendező VMK fotópályázatot hirdet papírkép és színes dia kategóriában, melynek beküldési határideje: szeptember 1.
