Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-29 / 150. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 29. Posta Jósavárosban Mire mennek, bezár A jósavárosi postahivatal szolgáltatásaival — megnyitása idején — komoly ígéret volt, e nyírbátornyi lakosú városrész lakóinak. A posta felvevő szolgálatának minden ágát ellátó, és hírlapterjesztéssel is foglalkozó hivatal napjainkban azonban már korántsem tudja a hozzá fűzött reményeket beváltani. Nyitvatartási ideje, majdnem egybeesik az üzemek, vállalatok hivatalos munkaidejével. Így mire hazaérnek a jósavárosiak a munkából, a posta bezár. Legbiztosabb tehát, ha a bizonytalanra nem alapoznak, s például a hó- eleji befizetéseiket is, vagy levélfeladásaikat, a főpostán intézik el. Gyaloglás csomagért csomagjaikat. Ugyanezt a Jósavárosban rövid időn belül nem tudják megvalósítani. De elfogadható javaslatnak tartják, hogy a jósavárosi lakosok csomgajaikat is — a kézbesítés eredménytelensége esetén — szintén itt helyezzék el. A Debreceni Postaigazgatóság jogosnak tartja a hírlapterjesztés hiányosságaira utaló észrevételeket is. A közeljövőben megvizsgálják a jósavárosi postahivatal szolgáltatásait, azzal a céllal, hogy a hivatal munkarendjét — a lehetőségekhez mérten — a lakosság igényeinek megfelelően alakítsák. Addig is a jósavárosiak megértő türelmét kéri a postaigazgatóság. (soltész) A TIGÁZ nyíregyházi központi telepén Molnár Imre és Varga Sándor a tartálykocsikban érkezett pébé-gázt fejtik le az üzem csővezetékrendszerébe. (Császár Csaba felv.) A csomagküldemények átvétele szintén bonyodalmas. Napközben csak kevesen tartózkodnak otthon. Legtöbben alighogy hazaérnek, a kézbesítő által hátrahagyott értesítéssel, ismét nyakukba vehetik a várost a nagypostán elhelyezett csomagért. Jósavárosban lakó levélíróink többször kérték, hogy legalább a hónap eleji befizetések idején legyen hosz- szabb ideig nyitva a lakótelepükön lévő postahivatal, s oldják meg, hogy csomagjaikat a közelebbi — Északi-alközpontban lévő — postán vehessék át. Levélírónk javaslataira a Debreceni Postaigazgatóság postaforgalmi osztályán elmondták, hogy az említett postahivatal jelenlegi tárgyi és személyi feltételei a nyitvatartási idő meghosszabbítását nem teszik lehetővé. A központi előírásoknak megfelelően jelenleg két személy dolgozik a hivatalban. Az épület szűk, ezért több állandó munkaerőt nem tudnak foglalkoztatni. Ennek ellenére az igazgatóság törekvése, hogy legalább a hónap elején (a csekkbefizetések idején) kisegítő munkaerő beállításával gyorsabbá tegyék a hivatal munkáját. Segít a „hatos'1 Szintén gondja az igazgatóságnak a kézbesítetlen csomagok elhelyezése. A Stadion utcai 6-os számú hivatalukban már megoldották, a környék lakói itt vehetik át Homoki kutatók Fehér virágú, édes... Cél: az eredmények gyors elterjesztése Megyénkben a mezőgazda- sági kutatásokat a Vetőmag Vállalat Kutatóközpontja végzi. Elsősorban a „homoki” növények — mint például a burgonya, rozs, napraforgó, lucerna, csillagfürt, zöldborsó, bab és sárgarépa nemesítésével foglalkoznak. Ezen belül a fő cél: olyan új növényfajták létrehozása, amelyeknek minél nagyobb és jobb minőségű a terméshozama, s ezzel együtt a kórokozókkal, kártevőkkel szemben ellenállóak. Országos programban A munkájuk szerves része a talaj termőképességét javító, fokozó kutatások folytatása is. Ez utóbbinál — azaz a homoktalajok minél tökéletesebb hasznosításának komplex vizsgálataival egy országos kutatási programban vesznek részt. Az új növényfajták előállítása mellett a meglévőknek, alkalmazottaknak a fajtafenntartó és -javító nemesítésén is fáradoznak, illetve az azok termeléséhez szükséges vetőmagok biztosításában is közreműködnek. Mindezekkel párhuzamosan történik a legoptimálisabb termesztési technológiák kidolgozása. A nemesített vetőmagvakból a MÉM által meghatározott mennyiséget kell létrehozni. Az igényeket is ott összesítik, s ezek alapján kapják az intézetek a feladatokat. — A szabolcsi kutatók mindent megtesznek az elérhető legnagyobb termésbiztonságú növények kísérletezéséért — mondja Borbély Ferenc tudományos munkatárs. — Ehhez szorosan kapcsolódik a talaj termőképességét meghatározó mikro- és makroelemek vizsgálata, valamint a kellő termesztési, továbbá talajművelési eljárások kidolgozása. Bőtermő napraforgó — Sajnos, a növények ellenállóképességének fokozódásától nem sokkal marad el a kártevők alkalmazkodó képessége sem — említi Rójt- már János igazgatóhelyettes. így egy-egy fajta nemesítése révén elért terméshozam-emelkedést néhány év múlva bizonyos csökkenés követheti. Ezért a kutatást állandóan folytatni kell. Jelentős eredményeket értünk el a fehér virágú nyírségi édes csillagfürt, a kisvárdai lucerna és a napraforgó esetében. Például a fehér virágú nyírségi édes csillagfürt az elterjedteknél jóval nagyobb termőképességű, fehérjedú- sabb. Hektáronként 8—10 mázsa a fehérje produktuma. Az itt nemesített napraforgó a homokos talajokon is igen bő termésével és gazdag olajtartalmával arat sikert. A kisvárdai lucerna intenzív jellegű, gyorsan fejlődő típusú. A korábbiakhoz képest 25 —30 százalékos termésnövekedés érhető el vele (intenzív körülmények között). Az előbb ismertetettek mindegyike a nagyüzemi termesztés bevezetése előtt áll. Jövőre jubileum Jövőre — fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli a kutatóbázis, amelynek széles körű hazai és külföldi kapcsolatai vannak. Rendszeresek az itthoni és nemzetközi szakemberekkel folytatott tapasztalatcserék. A külföldiek közül különösen jó a kapcsolatuk szovjet, csehszlovák, lengyel, román és NDK-kutatókkal. (cselényi) Á színek és vonalak erejével Józsa János kiállításáról A Debrecenben élő művész: Józsa János a Jósa András Múzeumban festészetének és grafikájának válogatott darabjait mutatta be, egy- egy teremnyi anyagot felsorakoztatva alkotó munkásságának két évtizedéből, éreztetve stílusának metamorfózisait. Bár így életútjának összegezése nyilván nem lehet teljes, de arra alkalmas, hogy végigkísérje a stílusváltozások főbb állomásait, — hogyan jutott el a konstruktív, kubista — jellegű törekvésektől napjaink, neorealistá részletekben is bővelkedő, szürrealista megfogalmazásokig, jelrendszerének kialakulásáig. Koroknay Gyula műtörténész a katalógus bevezető soraiban helyes meglátással utal arra, hogy Józsa festészetében pop- artc s beütések is vannak, s bizonyos expresszív hajlam kezdettől fogva művészetének felszínén lebegett, de mindez a 70-es évek táján nyíltan előtör, oldottabb festőiség kíséretében. Képei világosak és érthetőek, akkor is, amikor a modern művészet formanyelvén szólalnak meg. (Dózsa harca, Anyám.) Józsa ars poeticájában a művész elhivatottságát és kötöttségét úgy fogalmazta meg, hogy minden embernek hozzá kell járulnia a maga eszközeivel és munkájával az élet formálásához, s ez nyílván magába foglalja azt is, hogy művészetét a körülötte élő emberek s dolgok határozzák meg, s a színekben, s vonalakban való l’art pour l’art gyönyörködtetés mellett mélylélektani feladatokkal is meg kell küzdenie. (Emlék, Babel h Babel II.) A két terem Józsa munkásságának két évtizedét ebben a szellemben fogja eggyé, zárt szerkesztésű, fegyelmezett munkamenetü festményekkel és grafikákkal. Különösen megkapó a grafikai terem, ahol szár- nyalóan érvényesül vonalainak iramló lendülete, színek nélkül is meggyőzőek kőrajzai és linói, a puritán vonal nemes értelmű virtuozitásával megalkotott „Vázlatlapjai”, s nagy méretű murális fogalmazványai, — jól kifejezve a freskó monumentalitást igénylő adottságait. Józsát megragadták a hangszerek szépségei, formavilága is, de ezen túlmenően a zene és az ember kapcsolata is kifejezően érvényesül több festményén és grafikáján. Dr Tóth Ervin Józsa János: Triptichon (Részlet) A Magyar Nemzet június 3-i száma „Igrice nyaralófalu” címmel a Nyíregyháza- Sóstó üdülőtájra irányítja a figyelmet. „Széles jó minőségű út vezet az ápolt erdőségen át, amelyben fel-feltün- nek a friss fából ácsolt esőkunyhók, -tanyázóhelyek, figyelmeztető táblák. Ezek a táblák azonban nem holmi zord paradicsomból kitiltó arkangyali üzenetek, hanem nagy nyers deszkafelületekre írt barátságos közlemények, amelyek azt jelzik, hogy itt nemcsak az erdőt gondozzák, hanem a közjóléti parkerdő látogatóit is tapintatosan nevelik”. A cikkíró bemutatja a tóparton emelkedő két fürdőt, a több részből álló nyaralófalut majd tapasztalatait így ösz- szegzi: „Szerencsés véletlen találkozott itt, szerencsés táji adottságokkal és szerencsés kézzel nyúltak hozzá azok, akik a sóstói üdülőfalut megalkották”. A Magyar Vízgazdálkodás című szakmai folyóirat idei 5. száma „Vízi közművek építése Szabolcs-Szatmár megyében” címmel közöl összefoglaló írást. Az írás 1945-től számbaveszi a vízi közművek építését, az 1970. évi árvíz utáni vízműépítési program végrehajtását, a vízi közműtársulások eredményeit, majd az V. ötéves terv várható eredményeire utal. „Az V. ötéves tervi fejlesztések végrehajtása esetén — melynek feltételei jelenleg biztosítottnak látszanak — 1980. év végén a közműves vízellátásban részesülő lakosság aránya az 1975. évi 28%-ról 52%-ra, a közműves csatornázásban részesülő lakosság aránya pedig az 1975. évi 9%-ról 15%-ra fog várhatóan emelkedni.” A termelőszövetkezetek területi szövetsége felmérése szerint a téeszekben a kitüntetettek között 32 százalék a nők aránya, ami azt bizonyítja, hogy elismerten kiemelkedő munkát végeznek, de ehhez képest kevesen találhatók vezető posztokon. Nem találtak nőt, megfelelő nőt? Vagy nem is kerestek? összesen 339 nő dolgozik a 127 téeszben különböző vezetői szinteken — és 5520 férfi. Rossz az arány? Ezekre a kérdésekre keres választ Szebelkó Erzsébet Nagyhalászon, Kótajban, Nyírbogá- ton, Nyíregyházán és Fábi- ánházán. Megfigyeléseit így summázza a Nők Lapjában: „ .. .a nők általában hajlamosabbak tanulni, fejlődni mint a férfiak. Egyelőre még a kulis helyekén a harmadik-negyedik vonalban dolgoznak. Az első-második vonal elfedi őket. Persze azért senkit se kell leütni az első sorból, hogy a hátsók előbbre léphessenek.” A Szabolcs-Szatmár megyei fogyasztási szövetkezetek gondjairól nyilatkozott a Szövetkezet c. lapnak Kállai Sándor, a MÉSZÖV elnöke. A lap 24. számában megjelent írásból megtudjuk, hogy az ellátási hiányosságoknak két oka van. Egyrészt: a partnerek a kontingenált áruk elosztásánál nem veszik figyelembe kellően a megyében az elmúlt évtizedben bekövetkezett fejlődést. Gyakran a hatvanas évekre jellemző bázisszintet, helyesebben részesedési arányt alkalmazzák. Másrészt: az ÁFÉSZ-ek nagy része a többi ÁFÉSZ terhére törekszik beszerezni a kurrens árukat. A helyzet javításának egyetlen kiútja a szerződéses fegyelem megszilárdítása. Elvarázsolt kastély címmel az Ország Világ 25. száma fényképes riportot közöl a tiszadobi Ilku Pál Gyermekváros 273 lakójának mindennapos életéről. Dénes István a szocialista brigádok munkaverseny vállalásait vizsgálta a Nyíregyházi Konzervgyárban. Tapasztalatait a Brigádélet 6. számában közli. Általános következtetése: „a gyár vezetése minden lehetséges módon igyekszik szabadulni a formális elemektől. Ha csak önmagában az igyekezetről számolhatnék be már is eredmény volna. Ügy tűnik azonban itt már többről van szó: a tettekről! Yizivel indult el az autó... Drága rakoncafa Két vasúti kocsi deszka érkezett a múlt év december 5-én az ujfehértói állomásra a nagykállói Zöld Mező Tsz- nek. A kocsik kirakásához Vizi Péter 40 éves kállósem- jéni lakos, a tsz faipari részlegének főraktárosa vezetésével négy rakodómunkás és Sipos László pótkocsis ZIL- je látott hozzá. Az utolsó fuvarra este tíz óra körül került sor. Az emberek megpakolták a ZIL-t, s hajnali egy óra tájban érkeztek a tsz telepére. Legszívesebben otthagyták volna a rakodók az egészet, de Vizi kiadta az utasítást: le kell üríteni a kocsit, mert ezzel viszik őket haza Kállósem- jénbe. A rakodók munkához láttak, ám amikor a plató felénél jártak, Vizi kiszólt: hagyják abba, a többi faanyag a kocsin marad. A munkások azt hitték, hogy a maradékot Vizi a központi telepre viteti. A kállósemjéniek felültek a ZIL-re, hazavitték őket, aztán Vizivel indult el a teherautó. Ut közben Vizi szólt a sofőrnek, hogy azt a „néhány darabot” lökjék le az udvarára, ő majd elpakolja onnan. A sofőr a rakoncafákat hordta, Vizi pedig a deszkát pakolta le, majd házi főzésű pálinkájából adott két decit a kocsivezetőnek a segítőkészségéért. Mire az eset a rendőrség tudomására jutott, Vizi eltüntette a lopott faanyagot és természetesen letagadta az egész históriát. Nem így a többiek, akik a kocsin hagyták a 3000 forintot is meghaladó értékű faféléket, s beismerte tettét a gépkocsi vezetője is. A Nyíregyházi Járásbíróság Vizi Pétert 4000, Sipos Lászlót 3000 forint pénzbüntetésre ítélte, és kötelezte őket az elsikkasztott anyag értékének megtérítésére. Rólunk írták
