Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
1979. június 28. KELET-MAGYARORSZÁG 3 HÚZZA A NÖVÉNYT A NAPFÉNY Megújult munkakedwel Asszonyok a dohánytáblában. Kiszűrik a túlfogyasztó gépkocsikat Szállítás éjjel Szabolcsi munkások a Szamos-hídtól a prágai lakótelepig Bérszínvonal A bérszínvonal nem más, mint a vállalat által fölhasználható bér egy főre jutó nagysága , amely a bérszabályozás két fő típusának egyikét alkotja: része a gazdasági szabályozók eszköztárának. A bér, — s így a bérszínvonal is — mindig kettős funkciót tölt be: ösztönöz a termelésben, szabályoz az elosztásban. Az elv világos, a gyakorlati megvalósítás azonban nincs híján az ellentmondásoknak. Napjainkban a bérszínvonal alkalmazásának két főbb változata ismeretes. Az egyik: az irányító szervek — függetlenül a vállalat tevékenységétől előírják az abszolút bér- színvonalat. Ez a gyakorlat főként a szolgáltató cégeknél, mint például a villamosenergia-iparban jellemző. A másik: a bér- színvonal összefügg a vállalati gazdálkodás eredményeinek mutatóival, ha ezek jobbak, mint korábban voltak, akkor a bér- színvonal is jobb, azaz — meghatározott keretek között, előírt feltételek mellett — emelkedhet. Előre kiszámítható tehát az ilyen módszerrel dolgozó cégeknél, hogy bizonyos teljesítménytöbblet mennyi bérszínvonal-növekedést tesz lehetővé. Az élet persze, itt is tartogat egy „de” szócskát. Ha a vállalat ,nem tartja be a bérfejlesztés megengedett — a bérfejlesztési mutató által lehetővé tett mértékét, hanem túllép azon, akkor meghatározott számítási kulcsok alapján a részesedési alapjából adóznia kell, gyakran progresszív módon; nagy ugrásokkal növekvő járulékot fizet az állami költségvetésnek. Ez utóbbi korlátozás oka az, hogy lehetőleg szoros megtervezett — keretek között kell tartani a béreket — a jövedelmeket —, mert ezek értéke csak akkor valós, ha minden tíz vagy száz forint teljesítmény mögött — áru, árujellegű szolgáltatás — fedezet áll, azaz ha vásárlási szándékainkat nem húzza át a kínálat alacsony volta. S okféle előny és hátrány találkozási pontja a bér- színvonalat megjelölő számadat. Áttételesen, lefékezve közvetíti a hatékonysági törekvések eredményeit, elősegíti a fölös munkaerő megtartását, az úgynevezett vattalétszámot, mivel az alacsony át- lagkeresetűek bizonyos nagyságú csoportja teszi lehetővé a magasan kvalifikált szakmunkások megfelelő javadalmazását, a bérszínvonal sérelme nélkül, a progresszív adózást elkerülve. Ez hátrány, az viszont tévhit, hogy a bérszínvonal nem ad lehetőséget a differenciálásra. Módot nyújt erre, csakhogy teljesítménynövekedéshez köti a bérnövekedést, igaz, részleteiben nem egyértelműen. S ami summázat lehet: a bérszínvonal alkalmazásának ellentmondásossága nem magából a formából következik, hanem bérezési rendszerünk belső aránytalanságainak, feszültségeinek tükrözője. L. G. Üde a határ. Az elmúlt napok változása sokmindent feledtet. Ha rossz szájízzel gondolunk is arra, hogy mennyi kárt tett a kemény tél, a hideg, esős tavasz, és nemrég még az aszály réme riasztott; ha maradt is magja a keserűségnek, most jó látni, mi van a földeken. Minden zöld, kivéve a sárguló kalászt. A napnak nagy az ereje. A víz és nap serkenti, növeli, duzzasztja a növényt. A szem már nem azt látja, hogy sorvad a ve- temény, de vígan mér és viszonyít, hol szebb a kukorica, hol nagyobb a dohány. Palánta Piricséről Látni a szorgalmat is a megújult emberi kedvet a munkában. Nyírmihálydi határában történt, hogy nagy csapat asszony tréfálkozott a fényképezésen: — Mariska néni öltözzön bikinibe! — kiabálták. Mariska néni a Balthes kombájn „saroglyájában” ült és a sorközkapákat irányította. A gépet Lánczi József vezette és az asszonyok három 10—12 fős csapat, a sorokat kapálta. A fénykép és az éppen érkező friss víz Papik Julika karján — iskolás — egy kis pihenésre, beszélgetésre volt jó. — A múlt hét végén még palántáztunk, ott ültünk mi is a gép mögött — mondta Zsadányi Jánosné a dohányos asszonyok rangidőse. — Megkéstek vele. — Meg, de nem a mi hibánkból. Nem kelt a palántánk, mert valami hamis vegyszerrel kezelték. Bizottság is nézte. Szólt a többi asszony is. Mondták, azért nincs vész. Vett a tsz palántát Hajdú- hadházról, hoztak Piricséről is. — Korrigáltunk. A hetven hektárt beültettük. Aránylag jó is minden terület. Most meg már itt ez a jó napos idő, húzza felfelé a növényt. — A gyomot is. — Hát azért vagyunk itt. Kapáljuk. Esett még szó a keresetről, meg hogy nincs megállás, dolgot dolog követ. Adja magát a munka. De nemcsak Mihálydiban. Egy faluhatárral arrébb, Nyírlugos homokbuckás táján egy sajátos szüretben gyönyörködtünk.. „Sok ezzel a bajlódás" Beérett a málna. Nagy kultusza van ezen a vidéken az édes, zamatos gyümölcstermesztésnek. Házi kertek egészét birtokolja az ültetvény, de szerte a határban láthatók a két-háromszáz öles telepítések. A konzervgyárakba, hűtőházakba júniustól augusztusig vagonszámra küldik Nyírlugos- ról a málnát. Kint a határban málnaszedés közben két fiatalasszonnyal, Ádámszki Györgynével és Hudák Imré- nével beszélgettünk. — Sok ezzel a bajlódás — mondta a gyermekgondozáson lévő Ádámszkiné. — Metszeni kell, kapálni és most szedni. — De megéri? — Hát... Fizet, ha jó a termés. Most a két végét tavasszal megnyomta a víz, aztán jött a szárazság. Tavaly ez olyan sűrű volt, alig lehetett mozogni benne. Most ritka. Rossz, semmi értékű földön díszük a málna. Nem teremne az öt mázsa, 1500 forint értékű kukoricát sem. És mennyi málna lesz? — Tizenöt, esetleg húsz mázsa. — Mennyiért veszik kilóját? — Huszonhat forintért. Ha szép a gyümölcs. Szépek, egészségesek a szemek, az árnyékba rakott rekeszekben első osztályú áru vár elszállításra. Ennek láttán kívánkozik a fejszámolás; 20 Dr. Kiss Gábor, a filozófia tanszék vezetője: „Az oktatónevelő munkának nem a vizsga a célja, hanem a tanultak helyes értelmezése és alkalmazása. Megmaradt ugyan a vizsga ellenőrző, értékelő jellege, de ebben az évben már igyekeztünk elkerülni az iskolás formákat. Ezt úgy értük el, hogy az októberi határozat szellemében az elméleti kérdések politikai megközelítésére törekedtünk. Ezt a módszert a vizsgákon is érvényesítettük. Így a vizsgán is, épp úgy, mint az oktatási-nevelési folyamatban konkrét szituációk elemzését, megoldását igényeltük. Ezzel oldottabbá vált a vizsgák légköre, s a beszélgetés közben a hallgatók kötetlenebmázsa málna 52 ezer forint. Meg kell dolgozni érte, de aki munkálkodik, nem semmiért teszi. Fonnyadó levelek Fut a kocsi. Árok partján szénát gyűjtő emberek maradnak le, másutt ugart szántó MTZ keringőzik. Az encs- encsi bekötőutat kaviccsal szórták fel, felveri a kerék. Encsencs nagy dohányos község. A tsz-irodán mutatóban sem volt szakember. A határt járták, de hátrahagytak valamit, ami szakemberek nélkül is beszélt. Az egyik íróasztal sarkán „lepedő” nagyságú dohánylevelek fonnyadtak. — Hiszen ezt már törni lehet. — Törik is holnaptól —, mondták az adminisztrátorok. — Arról beszéltek itt. A dohány törését holnap feltétlenül meg kell kezdeni. 1979. június 25-e, hétfő volt. Jó időt és helyi záporokat jelzett a meteorológia. A jó munkát, a szorgalmat nem mondta be a rádió. Azt bül és sokoldalúbban törekedtek az egyes elméleti kérdések értelmezésére.” Dr. Hock Miklós, a Volán 5-ös Vállalat jogtanácsosa. A pártoktatás pedagógiája speciális tanfolyam első évét végezte el: „Nyolc éve vagyok propagandista. Oktattam úgy, hogy -keveset hallottam, tudtam a felnőtt politikai oktatás pedagógiájáról, módszertanáról. Így munkámban több volt a ráérzés, mint a tudatosság, a pedagógia elveinek helyes alkalmazása. Ezért is dominált a kisiskolás módszer. A tanfolyamon olyan módszereket és készségeket sajátítottam el, amelyek alkalmazásával speciálisan a A Volán 21. sz. Vállalata 12 évvel ezelőtt azt kapta feladatul, hogy hazánkban a legtöbb olyan beruházásnál működjön közre, ahol nagy tömegű földet kell megmozgatni. A vállalat nyíregyházi főnöksége papírforma szerint csak Szabolcs-Szatmár és Hajdu-Bihar megyében dolgozna, de valójában ez a kör kibővült, s mindenütt ott vannak, ahová a népgazdaság érdekei szólítják. Több tízezer 'köbméteres földmunkát végeztek és végeznek út, híd, vasút, árvédelmi töltés építési, valamint bányalefedési munkálatoknál. Emellett az utóbbi években még külföldön is dolgoztak. Például nagy apparátussal tevékenykedtek egy prágai lakótelep építésén, Csehszlovákia más részén viszont útépítéseknél hordták a földet. A Szabolcs-Szatmárban lévő erőiket a tunyogmatolcsi Szamos-híd és a 4-es számú fő közlekedési út nyíregyházi felüljárója, a záhonyi körzeti átrakó, valamint a Tárcái—Nyíregyháza közötti vasútvonal földmunkái kötik le. A tevékenységüket nagyban gátolta az év eleji csapadékos időjárás. Ugyanis egyes területeken ekkor olyan nagy sár volt, hogy a legnagyobb járművekkel, gépekkel is lehetetlen volt a munkavégzés, továbbá a tervekben előírt talajtömörített- séget nem tudták volna elérni. Rövid helyzetjelentés a Évente mintegy négymillió dollárt lehetne megtakarítani, ha rendszeresen gyűjtenék az országban a fáradt olajat, s azt újra hasznosítanák — számította ki az ÁFOR. Az összegyűjtésnél a vállalat nagyobb figyelmet szentel a jövőben a kis mennyiségű olajnak is: több tucat olyan három műszakos benzinkutat rendeztek be a fáradt olaj átvételére, ahol a magánautók tulajdonosaitól átveszik a használt olajat, így szándékoznak megakadályozni az „illegális” olajcseréket” —, hogy ne kirándufelnőtt ember tanulása, főleg kreatív gondolkodása fejleszthető. Próbáltam korábban is egyénenként segíteni a hallgatók tanulását. Hiányzott azonban a személyiségelemzés. Miután pszichológiával is foglalkoztunk, tanultunk a különböző embertípusokról, úgy érzem, egyenként is több segítséget tudok nyújtani a hallgatóknak ezután. Különben a nevelési célok hatékonyabb alkalmazására ösztönöz az MSZMP KB 1976. október 26-i határozata is. Nem az a cél, hogy az elméleti kérdéseket mechanikusan megtanuljuk, ismételgessük, hanem az elmélet helyes alkalmazása. Ezt a szemléletet igyekeztek kifejleszteni itt. Ilyen szellemet sugalltak a vizsgák is. Meghallgatta mindenki a társai okfejtését, a különböző kérdésekre adott válaszait. Egy kicsit kollektív tanulás is volt a vizsga. Körösi Miklós, a penyigei községi pártvezetőség titkára. Az esti egyetem nemzetközi munkásmozgalom szakosítóján végzett: „Gyakorlati pártmunkás vagyok, negyedik éve propagandista. Sok embert, hallgatót foglalkoztatnak a nemzetközi munkásmozgalom kérdései és a különböző irányzatok. Nehéz itt eligazodni, ha nem ismerjük meg az összefüggéseket Ezek felismerésére figyelmeztet az említett határozat is. szabolcsi munkákról: a tunyogmatolcsi Szamos-hídnál még összesen mintegy 120 ezer köbméter földmunka van. Az idén ebből 70—80 ezret terveznek elvégezni. Az év eleji magas vízállás, valamint az árvíz miatt a kezdési idő elhúzódott. Két műszakos munkarend bevezetésével pótolják az elmaradást. A 4-es úti felüljáró: a csapadékos idő miatt a földmunkák itt is elhúzódtak. Július 2-től két műszakot vezetnek be az adósság pótlására —, hasonlóan a záhonyi átrakónál is. A kapacitás kitöltésére részt vettek a nyíregyházi kislakások szanálása nyomán keletkezett törmelék és föld elszállításában. A vállalat műszakpótlékkal emelt bérintézkedései nyomán a több műszakos munkavégzésre való áttérést a dolgozók kedvezően fogadták. Annál is inkább, mert éjjel jóformán nincs forgalom, s könnyebb a megrendeléseknek eleget tenni. A gazdálkodásuk ' középpontjában áll az üzemköltségek csökkentése, az üzemanyagtakarékosság. A munkahelyeken rendszeresen mérik az üzemanyag-felhasználást. Ennek révén a túlfogyasztó gépkocsikat kiszűrik, megjavítják. így évente, mintegy 2— 3 százalékos megtakarítást értek el. Fokozatosan áttérnek a Diesel-üzemű autók alkalmazására, s ezzel még a teljesítőképesség is fokozható. (cselényi) láson, folyóparton, erdőben szabaduljon meg az autós a számára már használhatatlan olajtól. Több töltőállomáson beiktatták a szolgáltatások közé az olajcserét: egy kis készülékkel leszippantják a fáradt olajat az olajnívópál- ca nyílásán át. Ez évig az összegyűjtött olajat exportálták — ám újabban a Tiszai Kőolajfinomító Vállalat nyírbogdányi üzeme gondoskodik a hazai hasznosításról. Igen nagy jelentőségű az a megtakarítás, mely az így nyert fűtőolaj révén elérhető! A tételek bemagolásával, a mélyebb összefüggések felismeréséig, megértéséig nem juthatunk el. Ezt igyekeztünk elkerülni. Ezt szeretném hasznosítani propagandistamunkámban. Növelni szükséges a valóságérzékenységünket a politikai munkában. Ősztől én is oktatok a nemzetközi kérdések tanfolyamán.” Magyar László, a nyírteleki Dózsa Tsz agronómusa, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára. Befejezte tanulmányait az 1 éves pártiskolán: „Égy fiatalember életében sokat jelent, ha egy esztendeig szinte kizárólag a politikával, annak alkalmazásával foglalkozhat, s tanulja a klasszikusok műveit. Olyan ismereteket nyújtott a pártiskola, amelyek segítséget adnak ahhoz, hogyan lehet helyesen alkalmazni az elméletet a szocialista építés gyakorlatára. Az évközi számonkérések meg különösen azt szolgálták, hogy életközeiből vizsgáljuk a különböző elméleti, politikai kérdéseket A vizsgán komplett kérdés- csoportokra kerestük a megoldásokat. Az összefüggéseket igyekeztünk megvilágítani. Olyan készségek kifejlesztésére törekedtek a pártiskolán, amelyek segítenek, hogy még tudatosabban vizsgáljuk a valóság jelenségeit.” Farkas Kálmán mi láttuk. Seres Ernő Vélemények a pártiskolán Vizsga — életközeiben Elcsendesedtek a tantermek, befejeződtek a vizsgák, vége a drukknak, a tanításnak a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. Idén az esti egyetem 3 éves általános tagozat évfolyamain 1115-en tanultak, a szakosítókon 553 hallgató ismerkedett a marxizmus—leninizmussal, a speciális tanfolyamokon 365 hallgatót képeztek. Az intézetben az idén összesen 2033 hallgató tanult. Az oktató-nevelő munkáról, a tanultakról, a vizsgákról, az 1976 október 26-i párt- határozat érvényesítésének tapasztalatairól kérdeztünk hallgatókat és tanárt. Fáradt olajból fűtőolaj Nyírbogdányban