Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-28 / 149. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 28. Gondozás, bűnözés, kétarcúság Véteni gyermekeinket EREDMÉNYESEK VOL­TAK a gyermek- és ifjúság- védelmi napok megyénk­ben. Több száz gyermek- és ifjúságvédelemmel fog­lalkozó vett részt a külön­böző rendezvényeken, tett fel kérdést, nyilvánított véleményt. A megnyitó rendezvé­nyen az Oktatásügyi Mi­nisztérium osztályvezetőjé­től hallottuk azt, amit mi a mindennapi munkánk so­rán egyre gyakrabban ta­pasztaltunk: megyénkre kü­lönös súllyal nehezednek a gyermek- és ifjúságvédelem feladatai. „A legfiatalabb megyéje” vagyunk az or­szágnak. Amíg országosan ugyanis a 18 éven aluliak az összlakosság 31—32 szá­zalékát adják, addig me­gyénkben a fiatalok javára ez az arány 35 százalék. Érthető tehát, hogy a je­lentős gazdasági és társa­dalmi fejlődés ellenére Sza- bolcs-Szatmár megye gyer­mekvédelmi gondjai nehe­zek. Az országban 98 000 fiatalt tartanak a veszélyez­tetett fiatalok nyilvántar­tása szerint fokozott figye­lemre szorulónak. Me­gyénkben ez a szám közel 8000 fő. Nehézségeinket és gond­jainkat tükrözi az állami gondozottak nagy száma. Országosan 37 000 kiskorú van állami gondozásban. Megyénk 3000 állami gon­dozottjával az országos összlétszámból 8 százalék­kal részesedik. A fentiek mellett kimutatható az is, hogy országosan ezer la­kosra nyolc, megyénkben pedig tizenhárom veszélyez­tetett helyzetű és állami gondozott kiskorú esik. Hasonló módon igazolha­tó ez a gyermek- és fiatal­korú bűnözéssel összefüg­gően is. A fővárost és az ország 19 megyéjét alapul véve az ötödik helyen áll Szabolcs-Szatmár megye a gyermek- és fiatalkorú bűn­elkövetők létszámát illető­en. Sok szó esett a gyámha­tóságokról, amelyek — leg­többször nagyarányú leter­heltségük miatt — nem tudják az igazi irányító sze­repet ellátni. A helyi ta­nácsi vezetők ugyanis több helyen nem látják, hogy a gyámügyi feladat milyen munkaigényes, milyen kö­rültekintést, sok. helyszíni vizsgálatot, elemzést igény­lő területe az államigazga­tásnak. EZÉRT NEM LEHET DIFFERENCIÁLT gyer­mek- és ifjúságvédelmi munkájuk. A védő és óvó intézkedések során meg­elégszenek a legegyszerűbb intézkedéssel — a figyel­meztetéssel — de a többi húsz féle lehetséges intéz­kedés közül a legmegfele­lőbb kiválasztására, annak érvényesítésére már nincs idejük. A legtöbb szó az óvodai és az iskolai gyermekvédel­mi megbízottak tevékeny­ségéről esett. Érthető, hi­szen a megye mintegy 100 gyámügyi előadója mellett 500-at is meghaladja a szá­muk. A fentiek mellett sok le­hetőség és feladat jelentke­zik a munkahelyek veze­tőinek a családgondozásban is. Abban, hogy figyeljenek fel a „kétarcú” szülőkre: azokra, akik a munkahe­lyen kiváló munkások tud­nak lenni, de otthon már nem kiváló szülők, hanem a családot, a gyermeket el­hanyagoló, súlyos erkölcsi problémákat hordozó és más erkölcsi elveket valló családfők. AZ IFJÚSÁGI TÖRVÉNY is úgy fogalmaz, hogy a fel­nőttek felelőssége mellett az ifjúság is felelős önma­gáért. Ezért hangzott el többször: az ifjúsági szerve­zetek is felelősek a saját területükön jelentkező gyermek- és ifjúságvédelmi gondokért. Dr. Toronicza Gyula Hit mond az orvos? II napozás szabályai Évtizedes szokás, hogy nyári szabadságunkat lehető­leg vízparton, napozással, fürdéssel, sporttal töltjük. Ejtsünk pár szót szabályai­ról. A bőr, az élőszervezetre ártalmas ultraibolya suga­rak szervezetet érő hatásai ellen védekezik azzal, hogy napfény hatására a legfelső rétegeiben többlet festék­anyagot képez —, vagyis le­barnulunk. Ha a levegő hő­mérséklete eléri a 20—22 fo­kot, bár fürdésre nem, na­pozásra már alkalmas lehet. Legfontosabb szabály a fo­kozatosság. Aki csak hét vé­gén tud napozni, ne kezdje az idényt egész napos nap- fürdővel. így észrevétlenül I —II. fokú égési sérüléseket is lehet szenvedni. A napo­záshoz használjunk napola­jat. Tanácsos a programban másodnaponként kirándulá­sokat tervezni, ugyanis eze­ken a napokon az irritált bőrfelület meggyógyul. A fürdésről szóló tanácso­kat mindenképpen a sok he­lyen fellelhető tilalomfák is­mertetésével kell kezdeni. Fürödni mindig csak a kije­lölt helyeken szabad. Ne hagyjuk figyelmen kívül a nyaranta rendszeresen is­métlődő vízi baleseteket. Mindamellett természetes vizeink nagy része nemcsak a vízbefulladás lehetősége miatt veszélyes, hanem nagy­fokú ipari, vagy egyéb szeny- nyezettsége miatt alkalmat­lan fürdésre. Ivásra pedig egyáltalán nem használható. Érthető, hogy nem mindig vonzó a strandfürdők zsú­foltsága, de mindenképpen egészségesebb. Éppen a zsú­foltság miatt kell felhívnunk a figyelmet az egyéni fürdő­higiénia megtartására. Kerül­jük a túlzásokat. A víz hűtő­hatása igen nagy, így az itt elszenvedett fokozott lehűlés hajlamosít például légúti fer­tőzések előfordulására is. A középfülgyulladásra, kötő­hártya-gyulladásra hajlamos személyek — főleg gyerekek — vigyázzanak, hogy fejük ne kerüljön víz alá, mert könnyen kiújulhat a beteg­ségük. Alapszabály, hogy fel- hevült testtel, sportolás után semmiképpen se ugorjunk fejest a medencébe. Törekedjünk magunk is megtanulni és gyermekeinket megtanítani úszni. Nemcsak jó közérzetet ad, de segítsé­gével néhány testi és lelki tünet is jól gyógyítható. Az egészséges napozás, für­dés javítja az ember köz­érzetét, hangulatát és fokoz­za izmaink edzettségét. Dr. Soltész János körzeti orvos Húszezer ember kérdései Fórum a kettesben Nyíregyháza, Bocskai utca 25. Ez a H-es körzet párt- székháza. Itt tartják a tag­gyűléseket, a sok vitát ka­varó várospolitikai fórumo­kat. A körzeti pártszervezet munkája a Dózsa György, a Vöröshadsereg, a Család utca és a Marx tér által határolt területre terjed ki. Földes utcák — Van ebben a körzetben jól ellátott városcentrum, de akad elhanyagolt, kevésbé el­látott peremterület is. Az el­lentmondások és a jövő kör­zetének is szokták nevezni a miénket — mondja Nagyfő Gábor, a körzeti pártszerve­zet titkára. — ötvenkét ut­cánk van. Ennek nyolcvan százaléka földes. Csaknem húszezer ember él itt, a mun­kásnegyedben. Itt van a Buj- tos, ahol sok a „vizes” csalá­di ház. De itt épül a modern Keleti városnegyed szép la­kóházaival. Van szövetkezeti ABC-nk, de sok apró sza- tócsjellegű boltunk és még több kocsma. Van cigányis­kolánk a Család utcában és óvodánk a László utcában. Ebben a körzetben van a megyei kórház, a bíróság, a nagy múltú Kossuth gimná­zium, s néhány ipari és szol­gáltató telephely. Húszezer ember ügyében, érdekében szólnak, dolgoznak a kommunisták. Százharminc a párttagság létszáma. Ebből alig egy tucatnyi az aktív dolgozó. A többi nyugdíjas. Egykori munkás, kisember, hivatali dolgozó. Hilliós nyeremény — De aktívak. A lakosság­gal, a Népfront Bizottsággal és a tanácstagokkal együtt eredményes társadalmi mun­kát végeztek az elmúlt évek­ben. Több mint 1 millió fo­rintot nyert a helyezésével a körzet — újságolja Juhász Sándor, a pártvezetőség tag­ja, népfrontbizottsági titkár. — Ebből jutott járdák építé­sére és a vezetékes vízháló­zat bővítésére is. Eddig 300 folyóméter vízvezeték épült meg. Ha most elkészül a 100 folyóméter is, akkor az egész körzet kótaji vezetékes víz­hez jut. A pártszervezet kezdemé­nyezte a Géza utcán a járda építését és az utca • salakozá­sát. Több százezer forintba került. Rontja viszont a párt­munka hitelét, hogy az épí­tők trehány munkát végez­tek. Kérte a körzet, a nép- frontbizottság: javítsák meg. Eddig nem történt semmi! Á Bujtos — holnap — Egy-egy várospolitikai fórumon 100—150 ember szo­kott részt venni — mondja a párttitkár. — Előzőleg a párt­bizalmiak, a tanácstagok, a népfront aktivistái összegyűj­tik a kérdéseket. Parázs vi­ták vannak. Legutóbb már­ciusban tartottunk ilyet. Szó esett a Bujtos jövőjéről, a le­endő városligetről. Elhangzik olyan is: „Ne hitegessenek bennünket.” Ugyanis előfor­dult, hogy több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat hangzott el a szanálásról, bontásról, építésről. Ezekről nem mindig tud előre a párt- szervezet. így nem is tudjuk tájékoztatni a lakosságot. A bujtosiak és a Soltész" Mihály utca lakói kifogásol­ták a rendszertelen szemét- szállítást. Mások az éjszakai rakodást. Szóvá tették a fó­rum résztvevői a peremke­rület üzleteinek a gyenge el­látását. Vállalatok bontanak járdát, fektetnek kábelt, ve­zetéket, ' aztán úgy hagyják évekig a területet. Kérték a körzetiek, hogy a Béla utcán a kábel fektetése után állít­sák helyre a járdát. A Közép utcán a talajgyalulást sürget­ték. Itt földút van. Tavasszal, ősszel nagy a sár,‘ a tüzelőt nem tudják csak nagy nehéz­ségek árán befuvaroztatni. Megoldatlan a csapadékvíz elvezetése. — Hasznosak a várospoliti­kai körzeti fórumok, mert vá­laszt kapnak az emberek a kérdéseikre — mondja Oláh László, a város tiszteletben álló veteránja. — Csak néha az a baj, hogy nem kapunk érdemleges választ egy-egy kérdésre. Több figyelmet kell fordítani az egyértelműségre. Aczél Béla a másik köz- tiszteletnek örvendő párttag ezt mondja: — Van olyan dolog, ami nem kerül pénzbe, de nagyon fontos. Ez pedig a tájékozta­tás. Ezt az idős párttagok kü­lönösen igénylik, hisz többen már olvasni sem látnak, de szívesen politizálnak. Ezt csak úgy tudják helyesen csi­nálni, ha időben és helyes információkat kapunk. Ha előre tudunk arról is, mikor, mit terveznek a körzetünk­ben. F. K. Leltárhiány, Tanú: a Két, tanulságos leltárügyet tárgyalt a Nyíregyházi Mun­kaügyi Bíróság dr. Nagyné dr. Bálint Borbála tanácsa. Az egyik felperesnek félig igazat adott a bíróság, a má­sik felperes keresetét elutasí­totta. FIATAL LÁNY, EGYEDÜL... A Nyírbéltek és Vidéke ÁFÉSZ egyik presszójában nem kevesebb, mint 24 ezer forint leltárhiány keletke­zett. A szövetkezet vezetői a presszó vezetőjét és helyet­tesét 12—12 ezer forint meg­fizetésére kötelezték. A munkaügyi döntőbizottság helyben hagyta a vezetők döntését. A szórakozóhely vezetője belenyugodott a dön­tésbe és hajlandónak mutat­kozott a hiány felének kifi­zetésére. A helyettes vezető — egy fiatal lány — azon­ban keresetet nyújtott be a bírósághoz, ebben egyebek között előadta, hogy a két műszakban nyitva tartó presszóban csak ketten dol­goznak. A bíróság a keresetnek részben helyt adott. Az in­doklásban elhangzott, hogy egy rendelet értelmében a két műszakban üzemelő ven­déglátó helyeken két vezető­helyettest kell alkalmazni. A második, felelős helyettes ki­nevezéséről az ÁFÉSZ nem gondoskodott. A vezető és a helyettesítő rendszeresen nem számolt el. A leltárhiá­nyért tehát részben az ÁFÉSZ felelős. Ezért a munkaügyi bíróság csak hatezer forint leltárhiány megfizetésére kötelezte a presszó helyettes vezetőjét. A FÉLRETETT SÖR A Fehérgyarmat és Vidéke ÁFÉSZ egyik italboltjában a leltározók 5026 forint értékű leltártöbbletet állapítottak meg. Közismert, hogy a többletet a boltvezető nem vághatja zsebre, pedig ez a többlet a következő leltárnál hiányként jelentkezik. Nos, Válaszolt az ÁFÉSZ Halkabb zene Április 22-én jelent meg la­punkban a Zene című glosz- sza, amelyben kifogásoltuk a Márka presszó zenei szolgál­tatását, a hangos játékot. Er­re a cikkünkre válaszolt a napokban — a presszót üze­meltető — nyíregyházi ÁFÉSZ kereskedelmi főosz­tálya. „A Márka presszóban a ze­ne színvonalának javítása ér­dekében januártól bővítettük a zenekar létszámát, ugyan­akkor intézkedtünk a hang­szerek minőségének javításá­ra is. Ettől kezdve a zenekar elektromos hangszereken ját­szik, s ezek működtetése erő­sítőberendezés nélkül lehetet­len. A zene színvonalának ja­vítását Célzó intézkedésünk következménye, hogy a ze­nekar a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának ko­rábbi intézkedésétől eltérően 22 óra után is kénytelen volt erősítővel játszani bár a hangerőt lecsökkentették. A Márka presszó feletti épü­let lakóinak jogos panasza orvoslásaként június l-től megváltoztattuk a zeneszol­gáltatás időpontját. Ettől kezdve a zenekar 16 órától 22 óráig játszik, a pénteki és szombati napokon a nyltva- tartás további időtartamára minimális hangerőre állított gépi zenével szórakoztatjuk vendégeinket. Bízunk abban, hogy intézkedésünk javítja a környék lakóinak pihenési feltételeit, s a jövőben ha­sonló jellegű panaszra nem kerül sor.*» leltártöbblet násznép éppen emiatt az ellentmon­dás miatt lett bírósági ügy a többletből. Közvetlenül a leltározás előtt egy lakodalmat rendező apa 3100 forint értékű sört rendelt az italboltban. A bolt­vezető asszonynak ki is fi­zette az említett összeget, a kifizetett sörből egyelőre nem is árult az italboltveze­tő. Ezt mondta ugyanis a la­kodalmat rendező apának: „Adok számlát -és bélyegzőt és ha a söripari vállalat köz­pontjában kap ugyanennyi sört, akkor az itt félretett sört megvehetik a község la­kói.” Az illető kapott sört a központban, a félretett sör­nek azok örülhettek, akik nem voltak hivatalosak a la­kodalomba. Igen ám, de a leltározók felvették készlet­be az italboltban félretett sört és bevételnek számítot­ták a 3100 forintot is. Még tartott a leltározás, amikor a kocsmárosné észbe kapott és az alapegység-vezetőnek be­jelentette: „Ha többletem lesz, vegyék figyelembe a félre tett sört...” Az alap­egység-vezető a központba küldte az idős asszonyt, a központban is több helyre küldözgették, de bejelenté­sét kellően nem vizsgálták ki és nem is mérlegelték. Ké­sőbb, a leltár lezárásánál megállapították, - hogy 5026 forint többlet van az ital­boltban. A vezető nő a mun­kaügyi döntőbi^pttságon kérte, hogy az említett több­letből vonják le a 3100 fo­rintot, annál is inkább, mi­vel a megrendelő, sőt az egész lakodalmas nép igazol­ni tudja az összeget. A mun-' kaügyi döntőbizottság igazat is adott az asszonynak. Az ÁFÉSZ vezetősége azonban keresetet nyújtott be a bíró­ságra. A bíróság a keresetet elutasította. Hiszen az asz- szony még a leltár lezárása előtt bejelentette , a „sör­ügyet”. Mindkét ügy megelőzhető, vagy helyben lezárható lett volna az ellenőrzési osztá­lyok pontosabb munkájával. N. L. Beküldte: Mogyorósi Ferenc, Nyíregyháza, Ószőlő u. 129.

Next

/
Thumbnails
Contents