Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-28 / 149. szám
Hbgyanrszag I XXXVI. évfolyam, 149. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. Június 28., csütörtök | Folytatja munkáját a KGST XXXIII. ülésszaka Szerdán délelőtt Moszkvában folytatta munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIII. ülésszaka. Az ülésszakon a tagállamok kormányfőikkel képviseltetik magukat, a magyar küldöttséget Lázár György, -az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, hazánk miniszterelnöke vezeti. Az ülésszak első napján, kedden a tagállamok képviselői és a meghívott vendégek méltatták a tanács fennállásának jubileumát, a KGST harminc év alatt elért eredményeit. Szerdán több beszámoló hangzott el a KGST munkájának időszerű feladatairól, a szocialista gazdasági integráció fejlesztéséről és megkezdődött az általános vita. Lázár György: A célprogramok biztosítják gazdasági fejlődésünket Lázár György átadta az ülésszakon részt vevő küldöttségek vezetőinek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa üdvözletét és jókívánságait, majd bevezetőül hangsúlyozta: — Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a legutóbbi ülésszakunk óta eltelt időben is töretlen lendülettel folytatódott országainkban a szocialista építő munka, nagy lépésekkel jutottunk előre a szocialista integráció megvalósítása útján és közös erőfeszítéssel olyan hatalmas alkotásokat helyeztünk üzembe, mint a Szövetség gázvezeték, valamint a 750 kilovoltos villamosenergia-táv- vezeték. Mostani ülésszakunk napirendjén ismét olyan kiemelkedően fontos kérdések szerepelnek, amelyek eredményes megoldása újabb hozzájárulás lesz jövő. népgazdasági terveink megalapozásához, gyümölcsöző együttműködésünk további elmélyítéséhez. Támogatjuk az ülésszak elé terjesztett anyagok, valamint a határozattervezet jóváhagyását. A magunk részéről is elismeréssel adózunk annak a jól szervezett és hatalmas munkának, amely elvezetett a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásához és külön is nagyra értékeljük azt a rendkívül fontos szerepet, amelyet a célprogramok kezdeményezésében, kidolgozásában, a problémák konstruktív megoldásában a Szovjetunió magára vállalt. A célprogramok jelentőségét aligha lehet túlbecsülni, hiszen azok együttműködésünk legfontosabb feladatait ölelik fel, tervszerű megvalósításuk pedig fontos feltétele annak, hogy a KGST- tagállamok továbbra is biztosítani tudják folyamatos gazdasági fejlődésüket, gazdaságpolitikai céljaik elérését. Lázár György ezután kiemelte, hogy az egyes ipari fogyasztási cikkek termelésének fejlesztésére kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogram megvalósítása több fontos fogyasztási cikk esetében hasznos hozzájárulást jelent majd a KGST-tagállamok szükségleteinek kielégítéséhez. Ezután a szintén napirenden szereplő közlekedési célprogramról szólt. — A KGST-tagállamok egymás közötti áruforgalma csakúgy, mint a személyforgalom, olyan méretűvé vált, amelynek tervszerű lebonyo(Folytatás a 4. oldalon) Losonczi Pál fogadta a barmai külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán hivatalában fogadta a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó V Myingt Maungot, a Burmái Unió Szocialista Köztársaság külügyminiszterét. A szívélyes légkörű eszmecserén részt vett Púja Frigyes külügyminiszter. Je- *len volt U Maung Maung Burma Budapestre akkreditált nagykövete. Három év alatt Hatmilliárdos termelés ipari szövetkezeteinkben Szerdán délelőtt Nyíregyházán ülést tartott az ipari szövetkezetek megyei szövetségének küldöttközgyűlése. Napirenden szerepelt többek között az V. ötéves terv első három évének és az .1979 első fél évének tervtelj esi léséről szóló jelentés, valamint a megye építőipari szövetkezeteinek 15 éves távlati fejlesztési terve. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese. A KISZÖV elnökségének írásos jelentéseihez Czimbal- mos István, a KISZÖV elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta: az ipari szövetkezetek munkáját dinamikus fejlődés jellemzi. Az V. ötéves tervben előírt 900 milliós tőkés exportból már 722 milliót teljesítettek. A teljes termelést 9 milliárd 665 millió forintban irányozták elő, s ezzel szemben a teljesítés már meghaladta a 6 milliárd 320 milliót. A tervezett 1250 lakásból 682-t átadtak. A KISZÖV elnöke a továbbiakban utalt arra, hogy bár egy sor mutatót túlteljesítettek, mégis igen sok a gond, a megoldásra váró feladat. A tőkés export például lelassult, 1978-ban csak 4 százalékkal növekedett. A nyereséget illetően is igen nagy a szóródás a szövetkezetek között, ez több esetben a gazdálkodás hiányosságaira vezethető vissza. Felhívta a figyelmet az előadó a belföldi ellátást szolgáló termelés fokozására, mert az sok esetben nemcsak hiánycikket pótol, hanem a választékot is bővíti. Változatlanul fontos az ipari nagyvállalatokkal a kooperáció. A továbbiakban a takarékosabb gazdálkodásra hívta fel a figyelmet, majd az építőipari szövetkezetek munkájáról beszélt. 1990-ig négyezer lakás megépítésével számolnak. Jelentős összeget képviselnek a kereskedelmi, egészségügyi épületek, a mezőgazdasági létesítmények kivitelezései. A vitában az első felszólaló Siska Józsefné (Nyíregyháza) volt, majd őt követte Tóth Kálmán (Mán- dok), Fekete Balázsné (Gá- vavencsellő), Száraz Istvánná (Nagykálló), Ágházi Gyula (Nyíregyháza), Berecz Mihály (Gávavencsellő) és Kiss Imre (Fehérgyarmat) felszólalása. A vitában elhangzott kérdésekre Czim- balmos István válaszolt, majd a küldöttközgyűlés elfogadta az írásos előterjesztést és az építőipari szövetkezetek 15 éves távlati fejlesztési tervét, (dragos) Kombájnra érett az árpa Fehérgyarmaton Megkezdődött az aratás Fokozottan ellenőrzik a szempergést Elindultak a kombájnok Fehérgyarmaton. Aratunk. Péter-Pál előtt két nappal Szabolcs-Szatmár- ban is beérett az árpa és gyorsan követi sárgulásában a búza, a rozs is. A kombájnok már kivonultak. Elsőnek szerdán a szatmári térségben, a kötött talajon zúgtak fel a gépek. Fehérgyarmat határában a Balácza-dűlőnek nevezett részben hét kombájn köröz. Régi, megbízható SZK masinák. Miközben a kombájnok lomha mozgását nézzük, ahogy óvatos araszolással fogyasztják a kalászt, a Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezet elnökével, Túri Zoltánnal az idei aratásról beszélgetünk. Nem kivételek, őket is sújtotta a téli fagykár, a tavaszi belvíz, így az ősszel vetett közel hétszáz hektáros kalászosból aratásra a területnek alig fele maradt. Mondja is az elnök: erre nagyon vigyázni kell. Követelmény: a kombájnolás időben kezdődjék, a betakarítás gyorsan befejeződjék és a megengedett 2—3 százalék szemveszteség az 1 százalékot se érje el Megy a hét kombájn és a 60 hektáros árpatáblában a gépek járása mutatja, milyen munkát végeztek a szerelők, milyen volt a gépjavítás. Ezt sokan figyelik. A gépekhez 10 kombájnos tartozik, de állnak a tábla szélén tizenöten, s a tarlón is jár öt-hat ember. A gépek hangjáról a tarló magasságából, az elhullatott szemek számából ítélik meg, rendben van-e minden. Takács Sándor ágazatvezető, aki a gépek javításáért is felelős, mondja: megnyugodott. Beálltak a gépek, alig-alig van csorgás. Ezt erősíti Buna József, az aratásért felelős vezető is, közölve, hogy a szempergés most nem lehet több fél százaléknál. Fehérgyarmaton a gondos, takarékos aratásnak nagy jelentősége van. Nemcsak azért kell megfogni minden szem megtermett gabonát, mert az időjárás amúgyis megtizedelte a termést, de azért is, mert tavaly a tsz rossz évet zárt. Törleszteni is szükséges. Márpedig, ha a szemveszteség nem haladja meg az egész aratásnál az egy százalékot,- úgy egy vagonnyi búza értékét mentik meg. Kitelik belőle a kombájnosok bére. A kombájnok munkáját a hátrahagyott tarlót és szalmát nemcsak a vezetők, hanem a kombájnosok is időközönként meg-megállva vizsgálják. Dácsa István is leszállt a gépről, vizsgálódott, igazított. Nem kerülhette el, hogy ne mondjon véleményt. JÓI megy a kombájn — közölte — de nagy szégyen lenne, ha nem így volna, mert a gépet, amivel most arat, mindenki saját maga javította. A kombájnos fiatalember, de már évek óta kijár nyaranta betakarítani a termést. Mondta is: szereti ezt a munkát, alig várja; hogy a vezetőülésbe üljön. Egy egész évi tevékenység gyümölcsét aratja. Az a jó a kombájnolásban, ha szépen mennek a masinák és nincs annál szebb, ha ürítéskor ömlik a termény. ömlik az árpa, ürít a kombájn. A tsz vezetői ellenőrzik a szempergést, ami a fél százalékot sem éri el. (Gaál Béla felvételei) Zúgnak és nagy port vernek fel a kombájnok. Minél nagyobb a por, annál jobb, hiszen a szem víztartalma, ha napos, száraz az idő, alig több 18—20 százaléknál. Az árpa is szárazon érett, a szárítóban nem kell majd rajta sokat javítani. Ennek azért örülnek, mert költségmegtakarítás. Az idei aratásban, ez utóbbinak is nagy szerepe van. A fehérgyarmati járásban ma már nemcsak Fehérgyarmaton, másutt is; Méhteleken is aratnak. De megindultak a kombájnok a szabolcsi részeken is. Az árpa területe nem nagy. Ezt két-három nap alatt mindenütt letudják, s akkor felülvizsgálják a kombájnokat, alaposan karbantartják őket és a jövő héten sok helyütt már a búzában zúgatják a motort. Seres Ernő
