Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-27 / 148. szám
2 KELETT-M AGYARORSZÁG 1979. június 27. Élelmiszer 250 millióért Javuló ellátás a városközpontban és a külterületen Kétszázötven millió forint értékű élelmiszert fogyasztott el 1978-ban Mátészalka és környékének lakossága. Ebből a hatalmas összegből 182 millió forinttal részesedett az ÁFÉSZ. A szövetkezet sokat tesz Mátészalkáért — ezt nemrégiben a városi tanács is elismerte. Szép üzleteket nyitottak az utóbbi években, színvonalas a kínálat, gondot fordítanak az új lakónegyedekre és a külterületekre egyaránt. Tej, kenyér naponta kétszer Az idén már 31 üzletben hoznak forgalomba élelmiszereket. Naponta kétszer szállítanak friss kenyeret és péksüteményt a nagyobb élelmiszerüzletekbe. Tekintélyes mennyiségről van szó: tavaly például több mint 900 A mátészalkai városképhez egyre több kereskedelmi létesítmény tartozik. ezer kétkilogrammos kenyér és megközelítőleg 5 millió péksütemény kiszolgálásáról kellett gondoskodni. Nőtt a választék is, a lakosság megkedvelte a rozsláng és a burgonyás kenyeret. Javult az ellátás hús- és töltelékárukból — bár a kereslet változatlanul nagyobb a kínálattól. A központi keretekből kapott mennyiséget (amelyet főként az ÁFÉSZ hoz forgalomba) a Szamos menti Állami Gazdaság és a Kraszna menti Tsz egészítette ki, s ez az ellátási színvonalban is éreztette hatását. A jobb ellátás érdekében a városban működő tej-, tejterméket értékesítő boltokat három kategóriába sorolták. Az ABC-áruházak és a szaküzletek a tejipar által kínált teljes választékot, az élelmiszerboltok részleges választékot, míg a vegyesboltok minimális választékot tartanak. Gondot okoz, hogy — főleg a nyári meleg napokon — a gyorsan romlandó tejből, tejtermékekből a boltvezetők néha kevesebbet rendelnek, mint amennyi kellene. Korszerűbb táplálkozás A szövetkezet sokat tett a korszerűbb táplálkozási szokások kialakítása érdekében, s ez nemcsak a számottevő mértékben növekvő tej és tejtermék fogyasztásában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy jelentős meny- nyiségű mirelit árut és hűtött, vágott baromfit értékesítettek. Ez utóbbi forgalma egy év alatt megkétszereződött, 2100 mázsára emelkedett. A hűtött áruk forgalma egyébként is dinamikus emelkedésnek indult, mióta több nő dolgozik a város iparában. A vásárlók megkedvelték az ABC-áruházakat, ezt jelzi, hogy forgalmuk az átlagot meghaladóan növekszik. A boltok forgalma korábbi szinten alakul. A szakemberek ebből azt a következtetést vonták le, hogy az alapvető élelmiszerek többségét változatlanul a lakóhely közelében lévő kisebb boltokban szerzik be a mátészalkaiak, de növekvő mértékben kérik az igényesebb választékot is, amelyre viszont már csak a nagy üzletekben vannak meg a lehetőségek. Újabb kisáruházak Az ÁFÉSZ statisztikájából megtudhatjuk például, hogy csaknem 600 ezer fagylaltot fogyasztottak el a város lakói és az idelátogatók, megkedvelték a Roll jégkrémet, amelyből több mint 150 ezer fogyott, csaknem ötször any- nyi, mint egy évvel korábban. Változatlanul magasan áll a fekete kávé csillaga, amelyre 2,7 millió forintot költöttek Mátészalkán, húsz százalékkal többet, mint azt megelőző évben. Korszerűsítik a kereskedelmi munkát: berendezés, gép és eszköz teszi könyebbé és gyorsabbá a kereskedelmi dolgozók munkáját. Beszerzésükre továbbra is nagy gondot fordítanak újabb mérlegek, szeletelők, hűtőpultok kerülnek évente az üzletbe. Folyamatos a hálózatbővítés. Nagy gondot fordít az ÁFÉSZ arra, hogy az egyes városrészek arányosan részesüljenek jobb ellátásból. A Keleti,Jakó telep mellett a Bencsi részen nem régen adták át az élelmiszer- áruházát, s még az idén a Felszabadulás téren nyílik ABC-áruház. Régi gondot is megoldottak: a fontosabb üzletek nyitvatartási rendjét köz- megelégedésre igazították a vásárlóközönség igényéhez, igazodik a Mátészalkán dolgozók munkaidejéhez. Rekordforgalmat bonyolított le június első felében a mátészalkai strand, de az utóbbi napok kissé hűvösebb időjárása sem szegte a fürdőzők kedvét, a szép környezetben lévő fürdőt naponta sokan keresik fel. SEGÍTENEK A TMK-SOK Rajtuk a gyár szeme Az első letelepedő üzemek között volt Mátészalkán az ISG. Statisztikájuk nemcsak a gyár létrehozását, változását, fejlődését mutatja ki, hanem a benne üzemelő gépek értékét, fajtáját és életkorát is. A gyárban 252 gép dolgozik két műszakban és csaknem felének (118 gép) értéke már évek óta nulla — leírták őket, de nem tudják korszerűbbre kicserélni. Az üzem tmk részlegében már maga e kény is idegességre adhatna okot, ám mindehhez még hozzájárul, hogy a tekintélyes számú régi gép 80 típusból tevődik össze. Ezeket — a gyakori javítások miatt —a tmk-sok úgy ismerik, mint a tenyerüket. A két-három évtizedes gépeknél pedig gyakran előfordul, hogy eltörik egyikmásik alkatrész, sokszor raktáron nincs a keresett darab, mert már nem is gyártanak hozzájuk. Ilyenkor a karbantartókra tekint minden szem: elő tudják-e varázsolni rövid időn belül a hiányzó részt. Ugyanis a termelés minden fázisa kapcsolódik egymásba, ha egy gép kiválik a sorból, bizony komoly gondot okozhat a termelésben. Az ISG gyártmányainak nagy része exportra kerül, s a partnerek mindenütt elvárják a határidőre történő szállításokat. A Papp István bronzkoszorús újító vezetésével dolgozó tmk-s kollektíva még nem szenvedett vereséget. A gyors javításokon kívül mechanikus gépeket változtattak félautomatává, és törődnek az utánpótlás nevelésével is. Az ő szakmaszeretetük, hozzáértésük eredménye is, hogy a régi gépeken még versenyképesen termelnek — tavaly például 270 millió forint értéket. (zsoldos) ISG: Papp István tmk- brigádja. (Cs. Cs.) Napirenden a környezetvédelem Intézkedési terv készült Az ivóvíz, a környezet és a levegő tisztántartása világszerte gondot jelent a városokban. így van ez Mátészalkán is, ahol a városi tanács legutóbbi ülésén intézkedési tervet fogadtak el a környezet védelméről. A város vízkészlet-gazdálkodásában döntő szerepet játszik a Kraszna. A határt szennyezetten lépi át a folyó, bár vizének minősége sokat javult a szennyvíztisztító mű átadása óta. A talajvízszint 1—3 méter között váltakozik Mátészalkán, vagyis az átlagosnál jóval magasabb. Így a csapadékból könnyen megújul, de könnyen is szenyeződik. Például a használaton kívüli ásott kútakból, melyeket néhol szennyvíz tárolásra használnak. Nagy gondot jelent az állattartó telepeken keletkező trágyalé elhelyezése. Alapvető követelmény, hogy a híg trágyalét ne hulladékként kezeljék, hanem hasznos tápanyagként alkalmazzák a növénytermesztésben. Megoldatlan a szemét ösz- szegyűjtése és megsemmisítése is a településen. A költségvetési üzem köztisztasági részlege jelenleg bővítésre vár. Kapacitása kicsi, így jelenleg elsősorban a többszintes házak környékéről és néhány kiemelt lakókörzetből szállítják el szervezetten a szemetet. A szerves és szervetlen anyagú hulladék ömlesztve kerül ki a háztartásokból, ami megnehezíti a- megsemmisítését. Az üzemekben keletkező hulladék egy részét a városi szeméttelepre hordják, másik részét pedig sokszor elégetik a szabadban. Súlyos gondokkal küzd az ÉRDÉRT telephelye. Innen a város külterületére, a Nyírmeggye- si út mentén kijelölt helyre szállítják a hulladékot. Ez a terület még az idén megtelik," tehát új tárolóhelyet kell kijelölni a vállalat részére. Mátészalka külterületén gyakran találkozunk mini szemételepekkel. Ezeken kiürült olajtartályoktól kezdve az ételmaradékokig minden megtalálható. Nemcsak rontják a városképet, de szeny- nyezik is a környezetet. Mátészalka levegőjének tisztaságát rendszeresen ellenőrzi a megyei KÖJÁLL a Máv fűtőház, a kórház és a fűtőmű környékén. Az ülepedő por és kén-dioxid-méré- sek eredménye többnyire megfelelő. Ezzel szemben a szén-dioxid-tartalom — főleg a fűtési idényben rendszeresen a megengedett érték fölé emelkedik. Néhány nagyobb üzem kéménye erősen szennyezi a környéket. Hogy milyen mértékben, azt a Magyar Optikai Művek gyáregysége, a Szatmár Bútorgyár és a tejipari vállalat évenként köteles ellenőriztetni, s jelenteni. A városi tanács most elfogadott intézkedési tervében célul tűzték, hogy felkutatják a többi levegőszennyező üzemet is. Komoly veszélyt jelent a vállalatoknál szabálytalanul elégetett hulladék füstje. A MEZŐGÉP gyáregységében például rendszeresen tűzre kerülnek a használt gumiabroncsok. A hulladék szabálytalan égetésével sok káros anyag jut a légtérbe, amit meg kell akadályozni. A levegő tisztántartásában döntő szerepet játszanak a növények. Ezért a városban elhatározták: hosszú távon kiemelt feladatként kezelik a park- és védőerdő telepítését, s ezentúl minden évben meghirdetik a fásítási hónapot. Házi Zsuzsa Elfelejtett mátészalkai újságok Aki hazánk leggazdagabb könyvgyűjteményébe, az Országos Széchenyi Könyvtárba bemegy és a hírlaptárból , a mátészalkai lapokat kéri ki, elsőként az 1890-ben indult MÁTÉ-SZALKA címűt kápja meg. A bibliográfiák adatai alapján is ezt ismerjük az első szálkái újságnak. Pedig nem így van. Több olyan lapról tudunk, melyeknek létezéséről csak az emlékezések bizonytalan megállapításai, esetleg sajtó- közlemények tanúskodnak. Nézzük sorjában. A kiegyezés körüli években létezett egy kézzel írott és sokszorosított hetilap, aminek a címére a forrásköz- iő (1890-ben) nem emlékezik. Annyi bizonyos, hogy Besz- terczey Bertalan és a későbbi szálkái lelkész, Papp Artur adták ki. Eddig nem sikerült egyetlen példányára sem rábukkanni. 1910 eleién ISKOLA ÉS TÁRSADALOM címen jelent meg egy pedagógiai vonatkozású folyóirat az akkori polgári iskolai igazgató, Deine Károly szerkesztésében. Megjelenéséről csak egy sajtóközleményből tudunk. Földes Pál könyvében (33 a 133 napból) egy kis formátumú, tizenhat oldalas újságot említ, amit Fülöp nyomdász adott ki, Földes szerkesztett. A lapból nem maradt egy példány sem. Megjegyzendő, hogy Földes ebben az időben — 1919-ben — a Mátészalkai Munkástanács sajtó- és kulturális ügyeit intézte. A lap címe: NÉP. 1926—1927-ben PÁSZTORTŰZ címén Kosa Béla szerkesztésében, egyházi vonatkozású lap jelent meg Máté- * szálkán, ami csak az ország egyetlen könyvtárában van meg, azok is szórványszámok. Mint sajtótörténeti dokumentum, igen hasznosan kiegészíthetné a helyi gyűjteményt. Bizonytalan a megjelenési ideje az IGAZ SZŐ című lapnak. Mátészalkát a szovjet hadsereg 1944 október 28-án szabadította fel. A változás eredményezte az új lapot, egyelőre nem tudni, hogy ki adta ki, illetve ki szerkesztette. A forrás a következőket írja: „...üdvözlöm a Szatmári Parasztújságot, — mint az Igaz Szó rövid és tájmeneti megjelenése utáni első vármegyei lapot.” A Szatmári Parasztújság 1946 decemberében Jelent meg. A mátészalkai könyvtárban mikrofilmen és részben eredetiben megtalálhatók a jelentősebb szálkái újságok. A könyvtár bármikor megvásárolja a fent felsorolt lapokat, de az is hasznos lenne, ha a tulajdonosok fotózásra átengednék azokat. Könyvszekrények mélyén, padlásokon bizonyára még mindig lappanganak olyan újságok, amelyek elkerülték a gyűjtemények, kutatók figyelmét. Különösen figyelemre méltó ez most, amikor a diákok nyári szünidőre mennek. Egy kis búvárkodás mindenki hasznára lehet. Nyéki Károly Az oldalt szerkeszti: Marik Sándor A iHS MÁTÉSZALKÁN nimiL ~...«mimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii
