Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-26 / 147. szám

2 KELET-M AGYARORSZÁG 1979. június 26. Tej, hajnalban 1700 boltba szállít naponta a tejipar Országszerte most folynak a szakmunkásvizsgák. Ké­pünkön a 110. számú Szakmunkásképző Intézet végzős he­gesztő tanulói gyakorlati vizsga közben. (Fotó: Mikita Vik­tor) Korszerűbben, kulturáltabban Oázis Nyírbátorban Az elavult italboltok és üz­lethelyiségek helyett hoz létre — vagy korszerűsítés­sel alakít át — új vendéglá­tó helyeket a Nyírbátor és Vidéke ÁFÉSZ. így került sor egy kihasználatlan, kis vásárló közönségű élelmiszer- bolt átalakítására, új presszó létrehozására a Hunyadi ut­cában is. Az ÁFÉSZ-nek kö­zel fél millió forintba került a korszerűsítés, berendezés, felszereléssel együtt. Az ÁFÉSZ és ZÖLDÉRT válla­lat jó kapcsolatából adódott az Oázis névválasztás is. Azonban nem csupán reklá­mozni akarják az Oázis üdí­tőket: a bő választékú kíná­latban folyamatosan, mindig megtalálhatóak lesznek. Áru- választékában különlegessé­gek lesznek a koktélok, tur­mix és diabetikus italok. Nyírbátorban a vendéglátó helyek között az Oázis, ez az új presszó lesz a legszínvo­nalasabb. Különös gondot fordítottak küllemére, eszté­tikus berendezésére. A nyír­bátori művelődési központ képzőművészeti stúdiójának tagjait kérték fel a külső fal mozaik borításában lévő Oá­zis presszó névmozaikok el­készítésére, szaktanácsot kér­tek a berendezés, felszerelés színösszeállításához, hangu­latvilágítások kialakításá­hoz. A presszó megnyitása után a fogyasztás mellett 4—5 féle napi- és hetilap, gépzene, alkalmanként kul­turális program fogja várni a vendégeket. Az Oázis presszó ünnepélyes megnyi­tására a szövetkezetek nap­ján, június 30-án kerül sor. örvendetesen növekszik a tejfogyasztás a megyében. Ennek egyik bizonyítéka, hogy amíg a múlt esztendő­ben a bolti forgalomban 127 ezer hektoliter tejet adtak el, ez a mennyiség 1979-ben a tervek szerint meghaladja a 142 ezer hektolitert. Az íze­sített tejtermékek a múlt évi forgalomhoz képest 19 százalékkal, a savanyított tejféleségek pedig 4 száza­lékkal emelkedtek. Tejfölből tíz, tejszínből pedig 14 szá­zalékkal adtak el többet az elmúlt évinél. A vaj eladott mennyisége a tavalyi 2708 mázsáról 3000 mázsán felülre emelkedett. A túrónál pedig 7 százalékos az eladott mennyiség növe­kedése. Többet fogyasztott a lakosság valamennyi fel nem sorolt tejtermékből. A tejipari vállalat min­dent megtesz, hogy a nyár folyamán is valamennyi igényt kielégítsen, és hogy folyamatosan szállítson. A vállalat naponta 40 szállító járművel viszi a tejet és a tejtermékeket a megrendelő üzletekbe. Embereik és gép- kocsiaik áruval megrakva a hajnali órákban indulnak, és a kora reggeli órákban a tej és a tejtermékek meg*érkez­nek rendeltetési helyükre, a megye 265 településére. A tejipar Szabolcs-Szat- márban az ÁFÉSZ-ek, az élelmiszer kisker, a vendég­látó vállalat, valamint saját üzleteit, és más vállalatok boltjait, összesen mintegy 1700 elárusító helyet lát el friss áruval. A tejipar Nyír­egyházán és Mátészalkán naponta rendszeresen két­szer szállít. Érdekesség, hogy a vállalat a megyeszékhe­lyen minden egyes nap 600- nál több üzletbe, üzemi konyhára juttat el tejet és tejterméket. A megye havi tejszükség­lete 32 226 hektoliter. Ehhez jön a 2703 hektoliter ízesí­tett, a 141 hektoliter sava­nyított tejtermék, valamint a 2707 hektoliter tejföl, a 67 hektoliter habtejszín. Vajból havonta 713 mázsát rendel a kereskedelem. Ehhez járul­nak a sajtok, a zsíros tejpor és a többi speciális vállalat által gyártott tejtermék. A tejipar az állandó igény mellett ki tudja elégíteni az alkalmanként jelentkező többletrendelést is. Arra tö­rekszik, hogy a friss áru mindig pontos időben és jó minőségben érkezzen meg a megye üzleteibe. (sigér) Új folyóiratunk, az Olvasó Nép Olvasó ember látható a címlapon, Ferenczy Béni rajza díszíti a Hazafias Nép­front kiadta tájékoztató fo­lyóirat, az Olvasó Nép első számának első oldalát. Szer­kesztői — Fábián Zoltán, Ju­hász Róbert, Tóbiás Áron — beköszöntőül az Olvasó né­pért mozgalom tavalyi or­szágos konferenciáján el­hangzottakat adja közre, írók, könyvtárosok, szocioló­gusok, pedagógusok, könyv- terjesztők, társadalmi akti­író-olvasó találkozó író-olvasó találkozó szere­pel a nagyhalászt zsákgyái Kállai Éva Ifjúsági Klubjá­nak programjában június 28- án: Berkesi András írót hívták meg a fiatalok. A klub tagjai a nyárra több közös összejövetelt is tervez­nek — kirándulást a Horto- bágyra, színes összeállítást fi zségük történetéről, me­gvet körutat autóbusszal. Emellett kéthetente filmvetí­tést tartanak a klubban — melyet minden alkalommal a látott filmről rendezett vi­ta követ. Gyermek és közlekedés — Elővásárlás gépkocsira — Pótszabadság nyugdíjasnak A Házi 3ogtanácsadó legutóbi számából Szívszorongatóak a gyer­mekbalesetek. Évente sok­sok fiatal életet követelnek a szerencsétlenségek, ame­lyek szinte kivétel nélkül el­kerülhetők lettek volna. A Házi Jogtanácsadó legutób­bi száma terjedelmes részt szentel a gyermekek és a közlekedés kapcsolatának is­mertetésére, az életkori sa­játosságoknak megfelelően csoportosítva. Az első rész az óvodáskor problémáit, az is­Alkalmi ismeretségeket kötött Születésnap a börtönben Szalontai Mária, homok- rnégyi lakos 20. születésnap­ját régi környezetében, a börtönben tölti. Fiatal kora ellenére korán kezdett az „édes életben”, ugyanis mindeddig munkahelye nem volt, életvitelére a csavargás és a munkakerülés volt jel­lemző. Szalontai Mária a Kalocsa környéki kis falubó' először Kalocsára járt, majd Dunaújvárosba ment csava­rogni. Később a fővárosba is ellátogatott, ahol nyilvános szórakozóhelyeken alkalmi isn irettségeket kötött férfi­akkal. Már javában folytatta a1: üzletszerű kéjelgést is, amikor Kalocsán lebukott. A börtönből az elmúlt év októberében szabadult, de ismét vándorútra kelt és to­vább folytatta azt, „amihez értett”. Minimális összege­kért 1—2 napig is hajlandó volt együtt lenni alkalmi is­merőseivel, majd amikor el­küldték, vasútállomásokon húzta meg magát. Egyik ka­landja után az újfehértói MÁV-állomáson igazoltatták a rendőrök — vesztére. A fi­zikai munkavégzésre egyéb­kén alkalmas hölgyet a bí­róság — mint visszaesőt — közveszélyes munkakerülé­sért és üzletszerű kéjelgésért 9 hónapi szigorított börtön­ben letöltendő szabadság- vesztésre ítélte, jogerősen. m. f. kólába járás kezdetének ne­hézségeit ismerteti, majd az idősebbekkel kapcsolatos el­várásokat említi. Nagy fi­gyelmet fordít az utcai köz­lekedés szabályaira, a jár­művekkel kapcsolatos tudni­valókra és a gyermekálmok teljesüléseként kapott ke­rékpár veszélyeire. A vasúti közlekedés szabályainak is­mertetése mellett a víziköz­lekedés, a szabadban való fürdés- és csónakázás veszé­lyeinek elkerüléséről is szó esik. Egyéb időszerű kérdésre is választ kaphatnak az ol­vasók a Házi Jogtanácsadó májusi számából. Például hogy létezik-e elővásárlási jog a használt gépkocsikra? Az autókra vonatkozó új jogszabályok ismertetésére is kitér a kiadvány. Választ kaphatunk arra a sokat vita­tott kérdésre is, hogy ki kap­hat lakást leválasztás útján, mikor utalható ki véglege­sen az átmeneti lakás? A kismamákat érdeklő té­ma: felmondható-e a mun­kaviszony a gyes végén, és ha igen megkaphatja-e a fel­mondó az elmaradt fizetett szabadságát? Áthelyezés ese­tén a könnyebb munkáért jár-e az előbbi munkakör­ben kapott munkabér? Jár-e pótszabadság azoknak, akik az öregségi nyugdíj jogosult­ság után eredeti munkakör­ben tovább dolgoznak? Ezekre is részletes választ ad a Házi Jogtanácsadó májusi száma. visták közel 50 hozzászólásá­ból átfogó, ugyanakkor szí­nes, az eredmények mellett a gondokat, elletmondásokat is hűen bemutató kép rajzo­lódik ki előttünk az elmúlt években kiteljesedett társa­dalmi mozgalom hatékonysá­gáról, módszereiről, gyakor­latáról. Érdemes felidézni a folyó­irat két közleményét. Fábián Zoltán, az írószövetség titká­ra megállapította, hogy nőtt a mozgalom társadalmi tá­mogatóinak száma, ugyanak­kor csökkent az olvasással, művelődéssel összefüggő kis helyi kezdeményezések akti­vitása. Kamarás István, a Könyvtártudományi és Mód­szertani Központ olvasás­szociológiai osztálya vezető­je: „Az egy év alatt legalább egy könyvet elolvasok szá­mával, az olvasással eltöltött idővel, könyvekre költött fo­rintokkal akár dobogón is végezhetnénk egy olvasás­világbajnokságon. Ha viszont a versenykövetelmény a be­szédkészség, a kérdezési készség, akkor azt hiszem, hogy a középdöntőbe se tud­nánk magunkat bevereked­ni”. Az Olvasó Nép első száma e gondok felelősségével ke­resi, kutatja, ajánlja azokat a lehetőségeket, amelyek kö­zösségi céljainkat, a világot értelmező, megváltoztató né­pet, az olvasó népet szolgál­ják. (o) Sokat írnak és beszélnek mostanában Zsolt Róbert Labdarúgók, sportolók című könyvéről. Nemcsak azért, mert a magyar sportélet jelene a témája, hanem azért is, mert belőle a leg­közelebbi, de még inkább a jövő tennivalói közül is több kiolvasható. Például az is, hogy mi lesz a ma­gyar élsporttal? Lesznek-e olyan fiatalok, akik vállal­ják ezt a nem könnyű (de csillogónak látszó) életfor­mát? Nem különlegesség tehát, hogy a Fiatalok órá­ja legutóbbi műsorának szerkesztői e könyv kapcsán ezzel a sokakat nagyon ko­molyan foglalkoztató témá­val töltötték ki a rendelke­zésre álló egy órát. A sport közügy hazánkban. (Jó és rossz értelemben egyaránt.) Ennek megfelelően igen higgadt, tárgyilagosságra törekvő műsort készített Feledj/ Péter. A fent emlí­tett könyv szerzőjét, fiatal sportolókat, szakembereket és nem sportoló fiatalokat, felnőtteket hívott meg ka­merája elé. Legalább három dolog kiderült, illetve bebizonyo­sodott ebben a műsorban: 1. a fiatalokban van önzet­len lelkesedés a sport, még az élsport iránt is (vagy legalább is vannak olyanok közöttük, nem is kevesen); 2. a rossz nem immanens erkölcsi tényező a fiatalok­ban, nem önmagától van bennük, nem a természe­tükből következik. A fiatal sportolókat a felnőttek rontják el (csapat- és klub­társak, egyesületi vezetők, néha még edzők is), s ez leginkább a labdarúgásban lehetséges, illetve ott ter­jedt el; 3. manapság na­gyon keményen meg kell a legtöbb sportágban dol­gozni azért, hogy valaki él­sportolóvá lehessen, és ta­lán még ennél jobban is azért, hogy az is maradhas­son. Ismerős alakok, jellemek mozognak Miroslav Krleza Léda (Egy farsangi éj ko­médiája) című drámájában, melyből Dömölky János ké­szített tévéjátékot. Szokat­lan volt a két és fél órás időtartam, de nagyszerű szellemi élvezetben volt an­nak része, aki végignézte. Nem volt könnyű. Krleza nemcsak elkápráztató szitu­ációteremtő és jellemfestő, nemcsak szikrázó dialógu­sokat ír, hanem nagyon megköveteli a figyelmet párbeszédeinek szövege. Seregi István A Rádiószínház heti be­mutatójaként Juozas Gru- sas litván író Pokoli játék c. érdekes drámájának rá­dióváltozatát hallhattuk szombaton, Benedikty Béla adaptációjával, Marton László rendezésében. Az iz­galmasan mai darab mű­sorra tűzését mindenkép­pen üdvözölni lehet, azzal együtt, hogy a litván szo­cialista valóság és a — vall­juk be: alig ismert — drá­mairodalmi törekvések megismerését az előadás jól segítette elő. Csakhogy ma­ga a mű (a rádióváltozat alapján) sajnos nem igazán jó dráma, inkább vázlatos drámai életképekből áll. Igaz, hogy egy nagyívű, tra­gédiába torkolló történet szálára felfűzve, ám — ép­pen ezek kidolgozatlansága és a szerző sokat markolá­sa miatt — rosszul illesz­tett elemeire széthullva. Juozas Grusas voltakép­pen több drámát zsúfolt be­le darabjába. Olyan súlyos kérdésekről kívánt szólni egyetlen — s némileg való­színűtlen — történet kap­csán, mint a nemzedéki el­lentét, az alkoholizmus jel­lemrombolása, a fiatalok egyes csoportjainak nihiliz­musa és elidegenedése a szocialista magatartás- és életformától, vagy a fel­bomlott házasságok negatív hatása a kallódó-sodródó fiatalok sorsának baljós formálódásában. Ehhez jön még az erőszakos boldog­ságkeresés, no meg a kiút. a rosszak „megváltásának” a keresése, egy földöntúli jósággal és szinte küldetés­tudatos erkölcsiséggel fel­ruházott leány — szükség­képpen kudarcba fulladt és tragédiájához vezető — tö­rekvésein keresztül. Ennyi mindent nyilvánva­lóan csak meglehetősen se­matizált elnagyolásban ér­zékeltethetett a Pokoli já­ték. Hősei: három, az éle­tet minden áron és kizáró­lag csak élvezni akaró fia­talember és a fentebb em­lített leány, egy dzsesszze- nekar tagjaiként kerültek össze. Közös társadalmi hát­terükből csak a szüleik fel­bomlott házassága, s az ott­honi meg nem értésük sej­lett föl. A kiégett, iszákos, eldurvult fiúk ugyan meg­érezték az őket megváltani akaró leányban az említett, kissé mitizált jót és tiszta­ságot, férfiúi elutasítottsá­gukért mégis közös nemi erőszakkal kívántak tőle elégtételt venni, ami elől a lány halálba menekült. Aligha hihető, hogy a szer­vezett szocialista társada­lom ne próbált volna (és ne próbálna!) valamit tenni a rossz úton járó fiatalokért. Mert ilyesmi nem derült ki a darabból... Merkovszky Pál . , A VAG.EP. nyíregyházi óra- és ékszerjavító részlegében havonta átlagosan 1500 da­rab karorat javítanak lakossági szolgáltatásként. Kovács Mihály egy kvarcórát javít, (Csá­szár Csaba felvétele) M KÉPERNYŐ lafllTl

Next

/
Thumbnails
Contents