Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 24. A SZTÁROK „SZTÁRJA" Szesz helyett — üdítő A strandolok élvezik a napsütést, az utazók és a meleg munkahelyek dolgozói szenvednek a kánikulától. Keletje van a hideg italoknak, több fogy az üdítőkből is. Máté János, a Kisvárdai Szeszipari Vállalat főmérnöke „derűlátó”: „Ha az időjárás továbbra is olyan lesz mint jú- 'nius közepén, még a felemelt tervünket is túlteljesíthetjük .. Kevesebb pálinka Pedig az üdítőital-gyártás — s ebből következtetve a fogyasztás is — az utóbbi két évben jelentősen növekedik. Szerencsére. Mert a szeszesital-fogyasztást korlátozó intézkedések bevezetése óta jelentősen megváltoztak az arányok. Huszonöt százalékkal kevesebb a gyárból elszállított szeszes ital mennyisége. S ami öröm, az egyben gond is, hiszen a kiesés érzékenyen érinti a jövedelmezőséget. Magyarán; ami a pálinkánál nem jön be, azt az üdítőnél kell behozni. Tavaly a vállalat demecse- ri és miskolci gyárában százezer hektoliter üdítő italt gyártottak. Nyolcezer hektóval többet, mint azt előzőleg tervezték. Ez a mennyiség 45,5 millió kétdecis palack megtöltésével járt. Az idén 125 ezer hektolitert terveztek. A kapacitás növelésére Miskolcon épült egy nagy üzem, ahol az üdítőt literes üvegekbe töltik. Ennek megfelelően változik a „csomagolás” választéka is: 40 millió kétdecis és 4,5 millió „családi” azaz egyliteres üveg. Á Sztár család Ami a fogyasztást illeti: a tervezett 125 hektoliterből — a jelek szerint — könnyen lehet 130—140 ezer is. Gond nincs, hiszen a miskolci új üzem mellett új gépsort kapott a demecseri gyár, felújították az épületet is. A két gyár kapacitása akár kétszeres igényt is ki tudna elégíteni. A gyár túrajáratai hetente kétszer keresik fel a boltokat, üzleteket, de ahol igénylik, gyakrabban is megfordulnak. A Coco-Cola mellett a vállalat készíti a Sztár-család termékeit is. A narancs, a tonik és a King után — egyelőre literes palackokban — megjelent a citrom is. A korábbi években népszerű Coca-Cola már nem annyira divatos: a 60:40 arány éppen a fordítottja, a citrusfélék javára, de a tonikból is elviszik a napi 30 ezer palackot. A jó ízű és hazai alapanyagú Sztár-Kingből — sajnos — tavaly sem érték el az egymilliós palack nagyságrendet. A sztárok sztárja viszont a narancs. A citrom még ezután vizsgázik. Á literes olcsóbb Az üdítőital-forgalom gyorsabb ütemű növekedésének egyik gátja természetesen a magas ár, hiszen — kétdecis palackozásnál — nagyjából ugyanannyiba kerül mint a sör. Az áron változtatni — sajnos — nem tudnak, mert közben emelkedett a cukor, a paszta, sőt a szénsav ára is. Legfeljebb azok járnak jól, akik nagyobb fogyasztás esetén — esküvő, találkozó, egyéb ösz- szejövetel, vagy otthoni használatra — a literes, úgynevezett családi palackozásban vásárolnak üdítő italt. Egy liter üdítő ára így három forinttal kevesebb. Tóth Árpád „ILYEN MÉG ÚGYSEM VOLT..." „Úvibácsi“ fehér köpenyben — Fiúk jönnének? Fiúk nem kellenek... Ezt a választ nem egy bölcsődében kapta dr. Kapitány Józsefné, a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola gyakorlat- vezető tanára, amikor diákjainak a szakmai gyakorlathoz kereste a helyet. Igaz, még soha nem kellett fiúk ügyében intézkednie. Mígnem a Bessenyei téri 3-as számú bölcsőde vezetője, Estók Jánosné fantáziát látott a gyakorlatban. — Jöjjenek akkor hozzánk. Ilyen még úgysem volt itt sose... A Kölcseyben ez az első évfolyam, amikor fiúkat is felvettek az egészségügyi osztályba. Eddig csak elvétve jelentkezett egy-kettő, de természetesen elutasították őket. Egyszer aztán elhatározták: végül is nem tiltja semmilyen szabály, hogy a másik nem képviselői is beüljenek ezekbe a padokba. Mentőápoló, műtős főként a férfiak közül kerül ki, akkor legalább kapjanak alapos szakmai képzést. így kezdte el itt a tanévet kilenc fiú, de kezdetben már hatra apadt a számuk. Akik az első év végéhez értek, úgy döntöttek: maradnak. — Nagy élmény a kicsikkel foglalkozni — említi Pintér Ferenc. — Igaz, mi fehér köpenyt hordunk a bölcsődében, a gondozónők pedig színeset, és így többen orvosnak néztek bennünket. Még egy kislány azt is mondta, a doktor bácsi biztosan szúrni fog. De aztán nagy volt az öröm, amikor „nem csináltunk semmit”, hanem játszottunk velük. A kéthetes gyakorlaton a fiúk ugyanazt a munkát végzik, mint a gondozónők. A nagycsoportosokhoz osztották be őket, a csecsemőkkel még nem foglalkoznak. — Nekem most mondták először, hogy bácsi... Olyan furcsa volt, mintha nem is nekem szólna — emlékszik Nagy István. A hároméves apróságok hamar barátságot kötöttek a fiúkkal, hamarosan együtt birkóztak velük. A kölcseysek már készültek a bölcsődei gyakorlatra, pelenkázták a babát, megtanulták, hogyan keli bánni a gyerekkel. Makara Mihály és Tisza Benjámin a kistestvérén is „gyakorolt”: mindketten etették, fürdették, gondozták már otthon a kisbabát. — Mentőápolónak készülök, s nagyon hasznosnak tartom, hogy négy éven keresztül az egészségügyi ellátás minden területét megismerhetjük. Makara Mihály a KÖJÁLL egyik ellenőrzését látta, ez tetszett meg neki. Baksa József családjában szintén van egy mentőápoló, ez befolyásolta a döntésnél. Kónya Zoltán nagy tervekkel jött a szakközépiskolába. — Sokáig orvosira készültem. Lehet, hogy megpróbálom a felvételit, ha viszont később nehéznek találom, akkor az egészségügyi főiskolára jelentkezem. — Az érettségi mellé általános asszisztensi és általános ápolói képesítést kapnak a diákok — mondja dr. Kapitány Józsefné. — Szerteágazó terület az egészségügy, ma már védőnőnek is tanul férfi a főiskolán, az óvónők közt is hallottunk fiúról. T. K. SPORTSZATYOR MÁRIAPÖCSRÓL. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat máriapócsi tsz- üzemében sportszatyrokat varr a belkereskedelem megrendelésére Vitai Józsefné. (E. E. felvétele) Színes házak r a Keleti kapuban u . .. Nyírbátorból Elkészült Nyíregyháza—Újváros 1 H rendezési terve Elkészült Nyíregyháza-Üjváros részletes rendezési terve, amelyről a jövő héten tárgyal a városi tanács vb. Az elképzelések szerint a keleti városrészben, a Család utca környékén a hatodik ötéves terv második esztendejétől kezdve évenként 450 házgyári lakás épül, a hagyományos szürke mellett színes elemekből is. A Budapesti Városépítési Tudományos és Tervező Intézet rendezési terve alapján debreceni tervezők dolgozzák ki a részletesebb beruházási programot, amelynek 1980 elejére kell elkészülnie, mivel az kapcsolódik a nagy építkezés területelőkészítéséhez, és az építkezés közvetlenül megelőző kiviteli tervek készítéséhez. A tervpályázat legjobb elemei Több éves előkészület újabb szakaszához ért a város: korábban a tervpályázatra érkezett munkákat a lakosság is láthatta a kiállítóteremben. A pályamunkák legjobb elemeit a már kész és a most készülő terveknél felhasználták. Az új városrész a Család utca mentén a meglévő iskolától északra és délre épül és 13 500 lakos számára tervezték. Szép feladat volt a tervező kollektíva számára, hogy a szomszédos városligettel és a városközponttal jó építészeti, forgalmi és zöld- területi kapcsolatokat teremtsenek. Csendes, tiszta levegőjű városrészt terveztek, ezért például javaslatukban a járműforgalmat úgy szervezték, hogy az a lakóterület központját ne érintse. A terület szélén, a Család utcán nagy parkolók lesznek. A házakat, üzleteket csak „szer- vizutakon” lehet jobban megközelíteni — a szolgáltatóknak, áruszállítóknak. A tervezett üzletközpont környéke pedig teljesen a gyalogosoké lesz. Az építkezéshez szükséges bontásokat jól tudják szakaszolni, s ez kedvező is: az első ütem 1828 lakásához mindössze huszonnyolcat kell elbontani. Nagyobb lakások A lakótelep szerkezeti rendszerének gerincét a meglévő iskola melletti autóbusz- megállótól induló gyalogútrendszer alkotja (ennek mentén lesz valamennyi alapfokú intézmény). Ide kapcsolódik majd az „utcás” beépítés, míg a terület északi és déli részén „lakóudvaros” elrendezést terveztek. A Család utca mentén lesznek majd a négyemeletes épület- sávok, a tízemeletesek pedig a tömb belsejében kapnak helyet. Az újvárosban a korábbiaknál nagyobb lakásokat építenek. Az átlagos lakásterület is meghaladja az ötvenöt négyzetmétert és az összes lakások közül csak 225 lesz másfél szobás, a többi kettő, vagy annál több szobával rendelkezik majd. Több mint kétszázötven olyan lakás is épül, amely kifejezetten nagy- családosoknak alkalmas, hat, hét személy elhelyezésére szolgál. A lakásberuházásokhoz jelentős más létesítmények is kapcsolódnak: huszonnégy tantermes általános iskola, kétszáz személyes óvoda, száz személyes bölcsőde, öt munkahelyes orvosi rendelő és gyermekorvosi rendelő, iskolai klubkönyvtár és körülbelül háromezer-kétszáz négyzetméter alapterületű kereskedelmi, vendéglátói és szolgáltatási létesítmény. Távfűtés, víz, villany Az 1982-ben kezdődő lakásépítések előtt is jelentős munkákat végeznek el. Ki kell építeni a vízellátáshoz szükséges nagyméretű városi ivóvíz- vezeték Család utcai szakaszát, a szennyvízelvezetés megoldására szolgáló új főgyűjtőcsatornát, a csapadékvízgyűjtőt. A távfűtés gerincvezetékének építése is hosszadalmas, nagy munka. (Ez a Rákóczi utca, Holló utca, Síp utca kereszteződésétől nagyrészt a leendő Kiskörút útvonalán halad.) A Család utcáig már részben kiépült a villamosenergia-el- látás létesítményrendszere. Az építési területen lényegében még alig jelzi valami, hogy hamarosan Nyíregyháza új, legnagyobb lakónegyede épül. Az előkészítés azonban javában zajlik, hogy amikor a házgyári szerelő- szalagok mellett dolgozó munkások veszik át a stafétát a tervezőkul, gyors ütemű kivitelezés valósulhasson meg. Marik Sándor Divatos férfisportöltözékek, szabadidőruhák kerülnek le a szalagról a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezetben. Februárban kezdtek hozzá a francia megrendelésre készülő dzsekik gyártásához. Havonta ötezer darabot varrnak meg a két műszakban. Az idén 28,7 millió forint termelési értéket állítanak elő. Termékeik hetven százalékát francia, holland, nyugatnémet és svájci megrendelőknek szállítják. A hollandok gyermekruházati cikkeket vásárolnak. A szövetkezet termelésének kereken egynegyed része a szocialista piacon talál gazdára, ugyancsak sportruházati és szabadidőholmik kerülnek Romániába, Bulgáriába és az NDK-ba. A ruhaipari szövetkezet- csak igen kis mennyiséget, termékeinek 5 százalékát adja el a hazai piacon. A divatváltás minden megrendelésnél nyomon követhető: csak kis tételeket rendelnek egy-egy termékféléből. Maximum ezer—kétezer darabos szállítmányok hagyják el a szövetkezet kapuját. A betanulást nagyon gyorsan kell megoldani, hiszen kéthetente új modellt hoznak a megrendelők. (tk) Sok kicsi sokra megy Negyedmilliós sikkasztás — ebédjegyekből Csaknem három évig sorozatosan elsikkasztotta az ebédjegyek árát Szilágyi Imréné, a Hajtóművek és Festőberendezések nyíregyházi gyárának volt munkásellátási előadója. Azért követhette el folytatólagosan a bűncselekményt, mert munkahelyének iirétékesei ffem ellenőrizték. A minden gyanú fölött álló asszony 250 ezer forinttal károsította meg a közösséget. Szilágyiné munkásellátási előadóként havi háromezer forintot keresett, férje havi jövedelme nyolcezer forint. A családi pótlékkal együtt egy tucat ezrest vittek haza a háromszobás szövetkezeti lakásukba. Ez sem volt elég a nagyravágyó asszonynak, aki 1971-ben telexkezelőként kezdte a munkát a HAFE gyáregységében. Jó magavi- lete és érettségi bizonyítványa révén 1973-ban munkásellátási előadói munkakörbe helyezték. Még ebben az évben megkapta a kiváló dolgozó címet. Megválasztották brigádvezetőnek, a brigád elnyerte az ezüst koszorús címet. A 39 éves asszony köz- tiszteletben állt, míg le nem bukott. Munkahelyéről fe- gyelmileg elbocsátották, és bűnvádi eljárást is indítottak ellene. Az asszonynak munkaköri kötelessége volt a dolgozók ebédtérítési befizetésének kezelése, az ebédjegyszükséglet felmérése, az ebédjegy szétosztása és az ezzel kapcsolatos havi elszámolás. A vállalati hozzájárulást is kezelte. 1976-ban 523 ezer forintot vett át az ebédjegyszervezőktől az ebédjegyekért, de csak 465 ezer forintot fizetett be a gyáregység pénztárába, így 58 ezer forinl tisztességtelen haszonra tett szert. 1977-ben már bátrabb volt és 93 ezer forintot sikkasztott. Bátorsága, vagy inkább kapzsisága a következe évben tovább nőtt: 1978-ban 10 hónap alatt 98 ezer forintot tulajdonított el a közösből. S végül 1978 novemberében, az utolsó havi zárásnál is hiányzott több mint ezer forint az ebédjegyek árából. A tárgyaláson elismerte bűnösségét, de hogy bűnét csökkentse, egyik munkatársnőjét is megpróbálta belemártani a ügybe: „A pénzes kazetta gyakran az asztalor volt, a kulcsa meg a szekrényem fiókjában hevert. Ki vehette a kulcsot és ő is szedhetett ki a pénzből”. Ezt £ védekezését nem fogadták el A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvár'! Imre tanácsa magánokirathamisítással, folytatólagosan elköveteti jelentős kárt okozó sikkasztás miatt 2 évi szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként három évre eltil tották a közügyektől. A bíróság arra is kötelezte, hogj a gyáregységnek kamatostó fizesse meg az általa okozot kárt. Az ítélet nem jogerős az ügyész súlyosbításért,, t vádlott és védője enyhítésér fellebbezett. N. L
