Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

|| jKcle« a Magyarország XXXVI. évfolyam, 146. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1979. június 24., vasárnap NICARAGUA A sandinisták sikeres akciói Újabb országok .ismerték el a nemzeti újjáépítés kormányát Hírünk Q gyre több szabolcs- szatmári műszaki és fizikai dolgozó teszi le névjegyét külföl­di munkálatoknál. Ezek­ben a hetekben jelölik ki azokat a fiatalokat, akik októbertől az NDK-ban dolgozhatnak három évig. Három-négy éves munka után most jöttek haza a Szovjetunióból a Szövet­ség-gázvezeték építői... A Nyíregyházi Kon­zervgyár technológusa az elmúlt télen jött haza Af­rikából, pontosabban Al­gériából. Egy konzervgyár építését, beüzemelését se­gítette. Több szabolcsi fi­atal viszont nem a siva­tagban, hanem ellenkező­leg: a hideg Szibériában építette, illetve építi a vasutat. Az ÉPSZER dol­gozói kora tavasszal Cseh­szlovákiából jöttek haza, miután befejezték a ke­nyérgyárak és az áruhá­zak építését. A Szabolcs megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat három dolgozója ezekben a na­pokban is a távoli Mon­góliában segédkezik egy húskombinát építésénél. Az Universil Elektro- j akusztikai Gyár nyíregy- j házi gyárának techniku- j sai, műszerészei a moszk­vai tévétorony szerelésén I dolgoznak. Egy másik j munkájuk eredményét a ! moszkvai olimpián az I egész világ láthatja majd. A külföldön dolgozók több fizetést kapnak, em­berekkel, népszokásokkal, [ tájakkal ismerkedhetnek. I Számos előnye van a „kin- ; ti” munkának. Már önma­gában az is előny, illetve elismerés, ha valaki kül- | földön, szocialista, vagy fejlődő országban dolgoz­hat. Csak a jól dolgozó, példás magaviseletű em­berek jöhetnek számítás­ba a külföldi munkánál. Az előnyök, az elismeré­sek mellett azonban némi hátránya is van a külföl­di munkának, amely le­mondásokkal is jár. Le kell mondani a családi együttlétről, a megszokott környezetről, a megszo­kott ételekről, alkalmaz­kodni szükséges a siva­taghoz, vagy a negyven­fokos hideghez. ?|? ?$j szabolcs-szatmári műszakiak és mun- ybt kások külföldön is nagyszerűen megállják helyüket, öregbítik me­gyénk hírnevét. A gázve­zeték építői például ma­gas kitüntetéseket kaptak. A szlovák miniszterhe­lyettes levelet küldött me­gyénk vezetőinek, amely­ben megköszönte az ÉP­SZER dolgozóinak mun­káját. A szocialista integráció keretében a jövőben is szükség lesz külföldi mun­kavállalásokra. A később jelentkezők példát vehet­nek a már haza jöttéktől, | s azoktól, akik most is kint vannak. Példát ve­hetnek és bizonyíthatják ; szaktudásukat, ügyessé­güket, erejüket. Nábrádi Lajos Ellenállásba ütközött az Egyesült Államok nicaraguai rendezési terve az amerikai államok szervezetének rend­kívüli külügyminiszteri érte­kezletén pénteken Washing­tonban. Az Andok-egyezmény öt tagállama, valamint további nyolc latin-amerikai ország közös ellenjavaslatot terjesz­tett a tanácskozás elé: a már megalakult nemzeti újjáépí­tés kormányának elismerését követelik az AÁSZ-tól. Több más ország küldötte hangoztatta: az Egyesült Ál­lamok tervei között szereplő intervenció — az amerikakö- zi békefenntartó erők kikül­dése — nem fogadható el. Az ülésen Panama után Grana­da is bejelentette: elismeri a nicaraguai ellenzék által lét­rehozott nemzeti újjáépítés kormányát. így tehát a késő esti órák­ban már világossá vált, hogy Június 23-án délelőtt tar­tották a végzős hallgatók bú­csúztató ünnepségét, az okle­vélátadó ünnepi tanácsülést a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A ke­rengőben sorra kerülő esemé­nyen megjelent dr. Cserve- nyák László, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, a társ- és testvérintézmények képviselői és több száz hoz­zátartozó. A megjelenteket Csizmadia Valéria, a főiskolai KISZ-bi- zottság titkára köszöntötte, majd dr. Margócsy József fő­igazgató búcsúztatta el az in­tézménytől az idén végzett óvónőket, tanítókat és általá­nos iskolai tanárokat. Az 1978/79-es tanévet érté­kelve elmondta: állandósult a főiskola nappali hallgatóinak létszáma, amely 1800, ezenkí­vül mintegy ezren tanulnak a levelező és esti tagozaton. Az idén kapták meg oklevelü­Washington aligha számíthat a terv elfogadásához szüksé­ges kétharmados többségre a 27 tagú szervezetben. Managuából érkezett jelen­tések szerint Somoza elkese­redetten, védekezik: a Nem­zeti Gárda légiereje lakott településeket bombáz. A Vö­röskereszt jelentései szerint igen sokan pusztultak el a bombázásokban és tüzérségi támadásokban. Ezzel szemben a sandinis­ták folytatják a gárdisták visszaszorítását. Az ország északi részén elfoglaltak két kisvárost, és előnyomulnak Rivas tartományban, a Costa Rica-i határ mentén elterü­lő vidéken is. Managuában is egyre több helyen jelenik meg a sandinisták zászlaja. Itt a sandinisták rakétafegy­verekkel és 0,50-es kaliberű géppuskákkal lövik a Nem­zeti Gárda állásait. két azok a népművelők, akik a főiskolán tanultak, könyv­tár—népművelés szakon. Ha­sonlóan most vették át okle­velüket a magyar—gyorsgép­írás szakon végzett fiatalok. A főigazgató szólt az erősö­dő testvérintézményi kapcso­latokról, a fiatalok által vég­zett társadalmi munkáról, az oktatói kar tudományos mun­kásságáról és a tudományos diákköri tevékenységről. Örömmel mondta el, hogy a főiskola új létesítménnyel gazdagodik, megkezdődött az új gyakorlóiskola építése a Jósavárosban, amely várha­tóan 1980 végére elkészül, s ezzel jobb körülmények kö­zött folyhat az oktató-nevelő munka a tanszékeken. Az ünnepélyes főiskolai ta­nácsülésen 438 nappali és le­velező tagozatos óvónő, taní­tó és általános iskolai tanár vette át oklevelét. Oklevélátadó ünnepség a tanárképző főiskolán A diplomaátadás pillanata. (E. E. felv.) Tanévzárő az egyéves pártiskolán Cipifelsörész-gvár másfél év alatt Alapkőletétel Csengerben Dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára Baji Péter vezérigazgató és Bakos Zsigmond államtitkár társaságában elhelyezi a beruházási okmányokat tartalmazó urnát az alapkőben. (Mikita Viktor felvétele) Ünnepélyes keretek között rakták le Csengerben szom­baton délelőtt annak a cipő- felsőrész üzemnek az alapkö­vét, amely közel hétszáz em­bernek teremt majd munka- alkalmat. Az eseményen részt vett dr. Bakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi ál­lamtitkár, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Közel három éve 22 em­berrel kezdték meg Csenger­ben a Minőség Cipőgyár nyírbátori gyárának a cipő­felsőrész-készítést. Az új gyár építését hosszas előké­szítő munka előzte meg. A pénzügyi lehetőségek tisztá­zása után a Nyírterv tervei alapján a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat kezd hozzá az üzem építésé­hez, melynél már 1980 végé­re megteremtik a termelés indításának lehetőségét. A törzsgárdát az a 260 dolgozó adja, aki jelenleg az ideigle­nes üzemben termel. A mint­egy 70 millió forintos beru­házásból 39 millió jut az építési költségekre. Többek között modern tüzödét és ösz- szeszerelő üzemet emelnek, szabászatot, megfelelő ki­szolgáló és szociális létesít­ményeket hoznak létre. Az ünnepségen Buji Péter vezérigazgató méltatta a be­ruházást előkészítők munká­ját, majd megnyitó szavai után dr. Tar Imre szólt a megjelentekhez: — Amikor néhány évvel ezelőtt országgyűlési képvi­selő jelölőgyűlésen voltam Csengerben, akkor arról be­széltek, hogy a községben 1500 embernek kell munkát biztosítani. Már eddig is je­lentős erőfeszítéseket tettünk, az új üzemmel pedig megol­dódnak ezek a gondok. A megyei pártbizottság el­ső titkára beszélt a megye nagyarányú ipari fejlődésé­ről, a hatékonyabb termelés megvalósításának jelentősé­géről. Vázolta röviden az V. ötéves terv eredményeit, to­vábbi tennivalóit, a Politikai Bizottságnak a megye fej­lesztésére hozott határozatá­nak megvalósítását. — Itt szükséges és lehetsé­ges volt új gyárat építenünk — mondta felszólalásában dr. Bakos Zsigmond állam­titkár. — A terveink között szerepel, hogy a későbbiek­ben ne csak felsőrészt ké­szítsenek, hanem évente más­fél millió pár cipő készítésé­re alkalmas gyárat alakítsa­nak ki Csengerben. Ehhez kívánom, hogy az itt dolgo­zók, s az üzem jövendő dol­gozói megtalálják számításu­kat. A nagyközség nevében Je­néi Lajos tanácselnök mél­tatta az üzem építésének je­lentőségét, majd az alapkő­ben elhelyezték azt az urnát, amely a beruházás létrehozá­sának körülményeit tanúsító dokumentumokat, a Népsza­badság és a Kelet-Magyaror- szág aznapi számát tartal­mazzák. Tanévzáró ünnepség volt szombaton Nyíregyházán, a megyei pártbizottság oktatá­si igazgatóságán: befejeződött a tanév az egyéves pártisko­lán, ahol 45 hallgató tanult, ismerkedett a marxizmus— leninizmus tudományával. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára. A végzett hallgatóknak útra- valóul elmondta, hogy a leg­nagyobb tartalékaink az em­berek magatartásában, a köz- gondolkodás szocialista fej­lesztésében vannak. Hangsú­lyozta: a párt tagjainak kö­telességük, hogy szüntelenül fejlesszék marxista—leninis­ta műveltségüket, mind ma­gasabb szintre emeljék a kö­zösségek politikai és cselek­vési egységét, s alkalmazzák a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom tapasztala­tait, érvényesítsék az elmélet és a gyakorlat egységét a mindennapi munkájukban. Arra kérte a végzett hall­gatókat, hogy a tanultakat, a szerzett képességeket a párt politikájának minél teljesebb érvényesülése, a munkásosz­tály és a párt vezető szere­pének erősítése, a társadalmi haladás érdekeinek megfele­lően hasznosítsák munkájuk­ban. Igyekezzenek személyes munkájukkal és magatartá­sukkal is fokozni a párt poli­tikájának vonzóerejét, legyen szoros és állandó a dolgozó emberrel, a kollektívákkal a kapcsolatuk. Ezek után arról szólt: a megszerzett ismere­teket ne tekintsék lezártnak. A fejlett szocializmus építé­se igényli a politikai művelt­ség állandó és rendszeres gyarapítását, a pártmunka gyakorlati tapasztalatainak az alkotó elemzését és követ­kezetes felhasználását. Befe­jezésül azt hangsúlyozta, hogy a szocializmus teljes fel­építésének döntő feltétele gazdasági életünk, a termelés szakadatlan lendületes fej­lesztése, s ez nagy feladato­kat ró a pártra és szerveze­teire. Ezért szükséges állan­dóan továbbfejleszteni a pártszervezetek gazdaság- szervező, termelést segítő és ellenőrző munkáját. Ezután Vitkai Elemér ga:c- gatóhelyettes átadta az egy­éves pártiskola elvégzéséről szóló bizonyítványt. / hall­gatók nevében Greksza Mi­hály mondott köszönetét ta­nároknak, az oktatási igazga­tóság dolgozóinak a gondos­kodásért. VASAS ÜZEMEK FÉL ÉVE Szerszámgépek Szabolcsból Nagy tervekkel vágtak 1979-nek a Csepeli Szerszám- gépgyár nyírbátori gyárá­ban. Árbevételi tervüket más- félszeresére kívánják növel­ni, a veszteségidőt pedig 43 százalékkal akarják csökken­teni. Az „anyagyár” exportter­vének előmozdítására ebben a félévben programon kívül 7000 darab alkatrészt gyár­tottak, ami azt eredményez­te, hogy a vállalat teljesítet­te exportkötelezettségét és mintegy 12 százalékkal túl­teljesítette árbevételi tervét. Nagy előrelépést jelent a gyár — és a szabolcsi ipar — életében az, hogy a nem­rég elkészült 2000 négyzetmé­teres új csarnok új berende­zésein július első napjaiban elkészül az első, teljes egé­szében nyírbátorban gyártott szerszámgép. A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet telje­sítette féléves tervét. Terme­lési értékük 115,6 millió fo­rintra rúgott és a 25 millió forintban megszabott nyere­séget is elérték. Termékeik közül elsősor­ban az a 66 ezer négyzetmé­ter ipari hűtőradiátor érde­mel említést, melyből 46 és fél ezer négyzetmétert a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban értékesítenek. Készí­tettek 130 darab transzformá­torállomást és 300 darab NBK típusú nagyfeszültsé­gű berendezést. A Ganz Vil­lamossági Művek részére pe­dig bérmunkában 500 tonna rézhuzalt szigeteltek és gom­bolyítottak. Változás a szövetkezet mun­kájában, hogy a Ganz Villa­mossági Művekkel bérmunka társulásra léptek, aminek egyik eredménye volt az a 18 millió forintos beruházás, melyből egy 6000 négyzetmé­teres új csarnokot építettek. A csarnokot és az új beren­dezéseket idén üzemelik be. Hozzáláttak egy szociális lé­tesítmény építéséhez: erre 15 milliót áldoznak és tető alá kerül az új tanműhely is. Az Ipari Szerelvény és Gép­gyár mátészalkai üzemében gondot jelentett ebben a fél évben, hogy a tőkés export- növelő hitelből épített csar­nokban még nem készíthetik teljes erőbedobással az Univam visszacsapó szelepe­ket, mert az NSZK-ből szár­mazó berendezések egy ré­szét eddig nem kapták meg. A nehézségek ellenére 143 millió forint értéket állítot­tak elő az esztendő első felé­ben, ‘ebből 11 millió forintot a tőkés export tett ki.

Next

/
Thumbnails
Contents