Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
1979. június 22. KELET-MAG YARORSZÁG 3 A kommunisták példamutatásával Csökkenteni a veszteséget D dén is keményen meg kell küzdeni azért, hogy a betakarításra érett termésből a lehető legkevesebb menjen veszendőbe. Szükség van erre azért is, mert a szeszélyes időjárás jelentős kárt okozott a mezőgazdaságnak. Ombolyon például az őszi árpa felét kiáztatta a belvíz, Tiszavas- váriban szintén a belvíz miatt nem sikerült a napraforgót elvetni, Ramocsaházán viszont a víz, pontosabban az eső hiánya miatt 30 százalékos kár érte a réti kaszálót. A fagy és a jégverés aránylag nem nagy kárt okozott, de a fölösleges és a hiányzó víz annál többet. Nem maradhat egy talpalatnyi föld sem bevetetlenül, raktárba kell juttatni minden deka termést, mert csak így lesz biztonságos a megye és az ország ellátása, csak így tudunk eleget tenni exportkötelezettségünknek. A veszteség csökkentése érdekében a pártszervezetek is sokat tehetnek. Az agrárszakemberek, a mezőgazdasági üzemek vezetői értik a feladatukat. Szaktudásuk, akaratuk, szervezőkészségük önmagában azonban nem hozhat sikert. Szükség van a pártszervezetek, a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták példamutató helytállására is. Az ömbölyi Kossuth Tsz-ben például június 18-án pártvezetőségi ülést tartottak. A pártvezetőségnek a főmezőgazdász számolt be arról: mit tettek a belvíz okozta hiány pótlására és hogyan készülnek a nagy nyári munkára, az aratásra. Elmondta, hogy a belvíz által kipusztított őszi árpa helyére szarvaskerepet és bükkönyt vetettek és vetnek, mivel az állatállománynak nagy szüksége van a takarmányra. Eddig négy kombájnja volt a tsz-nek, most várják az ötödiket. Azért áldoztak újabb kombájnra, hogy a vágásra érett kalászosok betakarítása egy napot se késsen. Sajnos, így is lesz némi veszteség, az eső hiánya miatt a kalászok nincsenek olyan kövérek, mint ahogy azt szeretnék az ömbö- lyiek. Hasznos intézkedésnek értékelte a pártvezetőség, hogy a szállításban részt vevőket brigádba sorolják be az aratás idejére. A pótkocsik tömítettségét a brigádvezető közreműködésével rendszeresen ellenőrzik, hogy a kövesútra egy szem búza sem kerüljön. Egy pótkocsin ideiglenes műhelykocsit rendeznek be, amely állandóan ott lesz a kombájnok közelében. Az érdekelt párttagoknak ideiglenes pártmegbízatást adnak. Természetesen ez a megbízatás a betakarítást segíti. Az ófehértói tsz-ben a szakmai vezetés és a pártvezetőség úgy döntött, hogy a kom- bájnosokat nem csak mennyiségi, minőségi munkára is serkentik. Ha 5 százaléknál kevesebb veszteséggel aratnak, célprémiumot kapnak. Öt százalék alatt a szemveszteség- csökkenéssel arányosan nő a prémium. Az ófehértóiak különösebben nem panaszkodnak: egy-egy fellegből májusban és június elején is kaptak esőt. De kora tavasszal kifagyott 20 hektár búzájuk, 50 hektár rozsuk és számos dohánypalántájuk nem fogant meg. Nem törődtek bele az elemi csapásba, a másodvetésük sikeresnek ígérkezik, a pótlólag elültetett dohánypalánták tövére az asszonyok locsolóval hordták a vizet. Az ófehértói határban annyi zöldséget termelnek, hogy a község ellátásához elegendő legyen. A tsz vezetői önkritikusan bevallják: több lehetne a zöldség, ha gondot fordítottak volna az öntözésre. A ramocsaházi Rákóczi Tsz fiatal párttitkára arra panaszkodott, hogy legjobb akaratuk mellett sem tudnak öntözni földrajzi helyzetük miatt. Ezért fonnyadt és apró a borsószem, a kaszálón 30 százalékos a veszteség, a búza egy része megsínylette az aszályt. Elkezdték a borsó permetezését, hogy azt ne érje még nagyobb károsodás. Elővették a hagyományos, lóvontatta ge- reblyét és a kaszálón összegyűjtöttek csaknem minden szál szénát. Követendő példa, hogy Ramocsaházán idén nemcsak a kombájnosok kapnak célprémiumot, hanem a gépkocsivezetők is. így még érdekeltebbek abban, hogy a platóról egy szem se peregjen le. A tsz-ben huszonnégy párttag van, legközelebbi taggyűlésükön konkrét felajánlásokat tesznek a veszteség csökkentésére. I B^ ó példaként említhetjük a tiszavasvári 1 Vasvári Pál Tsz-t, ahol a későn le- EJ vonuló belvíz miatt nem tudták elvetni a napraforgót. Helyette rövid tenyészidejű kukoricát vetettek. A vasváriak a rendszeres öntözésre is gondot fordítanak. A gávavencsellőiek a Tisza vizét, a székelyiek a csatorna vizét hasznosítják öntözésre. A kocsordi tsz-ben sem bízzák a termést a fellegek szeszélyére. Százhúsz hektár kertészetet és ötven hektár egyéb növényi kultúrát öntöznek rendszeresen a Szamos vizével. Közös és egyéni érdek a termés biztonságba helyezése, a veszteség csökkentése. Erre mozgósítanak most minden erőt a termelőszövetkezetek pártszervezetei. Nábrádi Lajos F erdinánd nagyon szerelmes volt. Az ilyenfajta szerelmet mindig halálosnak nevezték a színpadokon a narrátorok. Igen ám, de Lujzika nem viszonozta a szerelmet. Néki Albert tetszett. Lujzika gyönyörű volt és Ferdinánd, aki sok narrátor magyarázatát hallgatta végig a színházakban, elhatározta, hogy megválik életétől, mert Lujzika nélkül nem érdemes élni. Elhatározását tett nem követte, mert Ferdinánd rájött arra, hogy szerelmi ügyben leginkább csak a XIX. században tértek az emberek a másvilágra, a XX. század második felében legalább még egy ok kell az ilyen elhatározáshoz. Mi legyen ez az ok? Az egyik Lujzika, a másik legyen az állásából való elbocsátás. De miért küldenék el? Lelkiismeretesen dolgozott, mindig dicsérték munkáját. Mi lenne, ha sikkasztana? Ha más módon is megkárosítaná a vállalatot? Most már úgy követte a tett az elhatározást, mint a jól nevelt kutya a gazdáját. Debreceni utazásának költségszámlájába beírta, hogy „pörkölt hemendex 312 forint”. Másnap hívatta a főkönyvelő: — Kedves barátom, rosszul írta a hemendexet. Nem szabad fonetikusan írni. Javítsa ki, kérem „ham and eggs”-re. És kifizették a 312 forintot, holott a kis napidíjban benne volt az étkezés is. Ferdinánd legközelebb 500 forintos költségszámlát nyújtott be „Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele” címen. A pénzt megkapta és ebből arra következtetett, hogy hiába számítana fel ezer forintot napfelkelte és kétezret naplemente címén, akkor sem rúgnák ki. Erre elsikkasztott 35 ezer forintot. Nem vették észre. Ügyszintén a százezret sem. Most mit csináljon? Rengeteg pénze volt, Lujzika Alberttel járt, de ez még mindig csak egy ok volt az öngyilkosságra, és ő változatlanul úgy vélte, hogy két ok szükséges ... Mit csináljon? Elköltse a pénzt? Nem... Ez becstelenség lenne. A bűnözésből nem akart hasznot húzni, csak okot a halálos elhatározásra. Hosszas töprengés után a pénzt bevitte az igazgatóhoz. A pörkölt hemendextől kezdve egészen a százezerig mindent elmondott, azt is, hogy próbára akarta tenni a vállalat ellenőrzését. Az igazgató megölelte és közölte vele, hogy nagy szolgálatot tett a vállalatnak. — Kinyitotta a szememet — mondta hálatelt hangon. — A főkönyvelőt meneszteni és magát teszem a helyére! Mi lett volna, ha egy több milliós tételnél jövünk rá az ellenőrzés hiányosságára ? Köszönöm, köszönöm! Lujzika pár nap múlva megtudta, hogy Ferdinánd főkönyvelő lett. Erre otthagyta Albertet és visszatért Ferdinándhoz. Nemrég megkérdeztem a boldog főkönyvelőtől: — Hogy csinálta ezt? Bérelszámoló-helyettesből egyszerre főkönyvelő? — Megsúgom a receptet — válaszolta —, elsősorban szükség van egy ingatag Luj- zikára, másodsorban három- száztizenkét forintot kell pörkölt hemendexért felszámítani ... Palásti László Senki sem állt odébb Nyírbátorban A tét: új profil Nagy mennyiségű és értékű futóműgyártásra rendezkedett be a MEZŐGÉP vállalat nyírbátori gyáregysége. Ecsedi Lajos, a gyáregység igazgatója szerint 1979-ben már 7—8 ezer futóművet gyártanak, mezőgazdasági pótkocsikhoz és egyéb mezőgazdasági gépekhez. A 9 féle futómű a vállalat több mint 400 millió forintos készáru termeléséhez kapcsolódó kooperációs termelés. A futóműgyártás érdekessége nem a már leírt adatokban van. Inkább méltatásra kívánkozik, ahogyan Nyírbátorban a termékszerkezet-váltást és az ehhez szükséges új gyártási rendet kialakítottak. Az igazgató szerint: egy szeg sem maradt a régi helyén. Űj üzemcsarnokokat, gyártó- és szerelősorokat kellett teremteni. Mindezt úgy, hogy közben a készárutermelés egy percre sem szünetelt. Kiverték a közfalat is A profilváltás klasszikus menetrendje közismert. Az átállás nagyságának függvényében kisebb vagy nagyobb összegű beruházásokkal műhelyeket építenek, gépeket vásárolnak. Nyírbátorban minden rendhagyó módon történt. — Az új profil fogadására és honosítására — mondta Ecsedi Lajos — egy fillér beruházási keretet, fejlesztési alapot nem kaptunk. Csak a feladatot határozta meg a központ és a központi szakemberek segítettek, amiben tudtak. Ki kellett verni például a műhelyek közfa'ait, át kellett helyezni a gépeinket. Ez nem egyszerűen kőművesmunka. Gondos szervezést, statikai számítási: igényel. Szerencsére van egy emberünk, Tóth István termelési csoportvezető, aki néhány évig az építőiparban dolgozott, a számításokat ő végezte el. Mindez nagyon egyszerűnek tűnik, pedig nem volt az. Négy hónapig sem nyugtuk, sem szombatjuk, sem vasárnapjuk nem volt az embereknek. Hajtani kellett. — Ha a gazdasági vezetés magára marad, nem tudom mi történik — gondolkodott hangosan Ecsedi Lajos. Mert néha azt hisszük — hajiunk erre —, hogy a kollektívára való hivatkozás csak szólam. Hát nem az. Nálunk nagyon erős a szocialista brigádmozgalom. A Mező Imre Szocialista Brigád — műszakiak — vállalták, hogy az átalakítással kapcsolatos terveket elkészítik, a kivitelezést irányítják. Jöttek szombaton, vasárnap — A fiatalok, a KISZ patronálták a munkát. A többi brigád szabad szombatra, vasárnapra vállalt társadalmi munkát. Az emberek 60 százaléka volt benn szombatokon, vasárnapokon. Hát így történt. A túlórán, a célprémiumon kívül szinte minden ingyen van. Nyírbátorban ma már havonta 500—600 futóművet készítenek. Januárban erre sokan gondolni sem mertek. Hiszen nem csak új üzem- . csarnokok, gyártó- és szerelősorok kialakítása volt a tét. Az emberek, a szakmunkások gyors átállására is szükség volt. — Simábban történt, mint hittük — vallja az igazgató. — Az új termékkel a munka jellege is változott. Eddig sok lakatossal dolgoztunk, most több forgácsoló szakmunkásra van szükség. Menet közben 30 felnőtt szakmunkást részesítettünk speciális átképzésben. Az emberek szívesen vállalták. Ez nem járt semmilyen hátránnyal, keresetcsökkenéssel, sőt ki-ki az eddigiektől jobban megtalálta a számítását. A megváltozott helyzet miatt senki nem lépett ki a vállalattól, hogy másutt próbáljon szerencsét. Természetesen néha el kellett beszélgetni az emberekkel, brigádokkal. Ebben sokat segítettek a pártszervezet, a társadalmi szervek. Ügy tűnik, év végéig teljesítjük a tervezett 158 milliós termelési értéket. Hasznos volt Ha már kimondta az igazgató a másfélszáz milliót, akkor legyen ez a szám alapja a termékváltás előnyét bizonyító viszonyításnak. Tavaly a gyáregység 213 fizikai dolgozója 95 milliós értéket termelt. A létszám idén mindössze 8 fővel , növekszik, a termelési érték 63 millióval. Hasznos volt tehát a profil- váltás. Különösen így, beruházás nélkül. Seres Ernő Fogat és ital N égy és fél hónap alatt három halálos üzemi baleset történt megyénk mezőgazdasági nagyüzemeiben. Januárban Vásárosnaményban, márciusban Pátrohán, május közepén pedig Penyigén követelt emberéletet a gondatlanság, a könnyelműség. Figyelmeztető, hogy két esetben az alkohol főszerepet játszott az előidéző okok között. Az egyiknél például maga a termelőszövetkezet brigádvezetője kínálta munka közben a későbbi áldozatot. Az ital nem első esetben okoz súlyos, életet követelő szerencsétlenséget. Nem volna szabad megengedni egyetlen munkahelyen sem, hogy valaki, vagy valakik ittasan álljanak munkába, fogják meg a szerszámot, a volánt, vagy éppen a gyeplőt. Az ilyen embereknél bármelyik percben várható, hogy balesetveszélyes helyzetet teremtenek, s nemcsak maguk, hanem mások testi épségét is veszélyeztetik. Ha másként nem megy, szondáztatni kell. Erre a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya intézkedést is hozott, mely szerint kötelezően be kell vezetni az alkoholszondázást! Nem szabad elmulasztani a balesetvédelmi oktatást sem. Ez ne csak formális legyen, egy aláírással ellátott papír, amivel a baleset megtörténte után védekezni lehet, hanem ténylegesen kapják meg a dolgozók az oktatást. A penyigei ügyben szereplő fogatosnak nem volt hajtási engedélye. Ennek ellenére alkalmazták. Ki tudja, hány ilyen fogatos van még a termelőszövetkezetekben? Keserű tanulság a halál. Csak kemény, határozott és következetes intézkedéssel lehet elérni, hogy az ital és más fegyelmezetlenség — amely előidézője az üzemi baleseteknek,— több emberéletet ne követeljen. A betakarítás időszaka még csak ezután kezdődik a mezőgazdaságban, de három tragédia már megtörtént. Megálljt kell parancsolni a továbbiakban! (sípos) ^ Épül a Nyíregyháza—Nagykálló regionális vízmű. A 27 kilométeres vezeték 8200 méteren készült el Tiszabercel határában. Képünkön: a vizműépítő vállalat szakemberei a 600 milliméteres csövet fektetik. (E. E. felv.)
