Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
4 kelet-masyarország 1979. június 22. Bombázták Somoza „bunkerét" Súlyos harcok Nicaraguában A Sandinista Nemzeti Felszabadítást Front egységei folytatják támadásaikat az ország északi és déli frontjain, a fővárosban pedig a sandinista légierő Somoza „bunkerét” bombázta — adták hírül csütörtökön hírügynökségi jelentések. A hazafiak teljes ellenőrzésük alatt tartják Leönt és megerősítették állásaikat Ma- tagalpában és Masayában is. Ezekben a városokban megválasztották a néphatalmi szerveket. Polgári védelmi bizottságokat alakítanak. Ez utóbbiak elsősorban élelmiszerelosztással foglalkoznak, de harci cselekményekben is részt vesznek. A sandinisták csütörtökön közleményben jelentették be, a front repülőgépei bombázták a nemzeti gárda erődítményrendszerét. s bombák hullottak Somozának rejtekhelyére, a „bunkerre” is. Sergio Ramirez Meroado, az ellenzék által létrehozott kormány tagja szerint 1978 szeptemberétől több mint 40 ezer ember halt meg a harcok következtében — nagy többségükben a Somoza büntető- egységei által meggyilkolt gyerekek, nők és öregek. A nicaraguai politikus közölte, hogy magában Managuában a somozista fegyveresek naponta 300 embert gyilkolnak meg. San Jóséban csütörtökön az új nicaraguai demokratikus kormány képviselői nyilatkozatban ítélték el az Egyesült Államokat, amiért a nicaraguai eseményekbe való beavatkozásra akarják felhasználni az amerikai államok szervezetét. Hasonló jellegű, elítélő nyilatkozatot hozott nyilvánosságra a Mexikói Kommunista Párt vezetősége és a kubai kormány is. Látogatás a Szamos menti Állami Tangazdaság ópályi tehenészetében. (Elek Emil felvétele ) (Folytatás az 1. oldalról) készülnek u vízmű tervei. A lakosság másfél millió forint értékű társadalmi munkával segíti a községet. Az általános iskolában az oktatás tárgyi és személyi feltételei jók, az úttörők elnyerték a KISZ KB Vörös Selyemzászlaját. A kilenctagú pártvezetőség irányításával a kommunisták, a helyben dolgozó 1200 munkás és tsz-tag azon fáradozik, hogy a gazdasági határozatokat időben végrehajtsák, elősegítsék a tovább fejlődést. Az 5000 hektáron gazdálkodó helyi Kossuth Termelő- szövetkezet tevékenységéről Bajka Zoltán elnök számolt be. A 137 millió forintos termelési értékkel a tsz-ek sorában a megyében a negyedik helyen áll a közös gazdaság. A gazdálkodás eredményességét rontja a gyakori belvíz, az őszi fagyok, az Ecsedi-láp környékének rossz talajadottságai. Ennek tudható be, hogy a növénytermesztés árbevétele a 19 és 48 millió forint között ingadozik. Ezt ellensúlyozza a gazdaság az állattenyésztéssel. A 400 szarvasmarha évente 1,4 millió liter tejet ad, az anyajuhállományt 2500-ról négyezerre növelték. Támogatják a háztáji termelést, melyből az ezer tsz-tag évente 25—28 millió forint értékű árut értékesít a közösön keresztül. Azon a kötetlen beszélgetésen, amelyet Fock Jenő a község és a tsz vezetőivel folytatott, többek között elmondta : — Örülök annak, hogy egy járás és város életével részletesebben megismerkedhettem. Az a benyomásom, hogy megérte az az országos erőfeszítés, amelyet az elmúlt 10—15 évben folytattunk, hogy az iparilag elmaradott megyéket fejlesszük. Ez nemcsak közgazdasági szempont, hanem a társadalmi tudat, az itt élők sorsa szempontjából is fontos. Jóleső érzés, hogy az üzemekben fiatal, jóképességű gazdasági és pártve- zetőkkel találkoztam. A további fejlődés alapja lehet a hatékonyabb munka. A Politikai Bizottság tagja ezután rövid határszemlén vett részt, megtekintette a tsz lakatos- és fűrészüzemének munkáját, bejegyezte nevét a Zalka Máté és a Jedlik Ányos szocialista brigádok naplójába. A délutáni órákban a látogatás Mátészalkán folytatódott. a Szamos menti Állami Tangazdaságban. Szabó László üzemi pártbizottsági titkár köszöntése után Hegy- megi István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a gazdaság igazgatója beszámolt a 11 ezer hektáron gazdálkodó nagyüzem termeléséről. A kedvezőtlen adottságok ellensúlyozására a helyi viszonyoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítására törekednek. Eddig közel hatezer hektáron végeztek meliorációt, a szántóföldi növénytermesztésen belül a hagyományos kalászosok és kukorica mellett nagy súlyt helyeznek az intenzív fű- és aprómagtermesztésre. Ez alapozza meg a sertés-, szarvas- marha- és juhállomány takarmánybázisát is. Az állat- tenyésztés eredményeit mutatja, hogy a hungarofriz ke- resztezésű tehenek évente 4500 liter tejet adnak. Az 1400 hektár téli almással az ország legnagyobb termelői közé tartozik a gazdaság. Évente 25—27 ezer tonna almát szüretelnek, a 700 hektár fiatal ültetvénynyel a korszerű gyümölcsrekonstrukciót valósították meg. A tájékoztató után a vendégek megtekintették az Ópályi határában lévő korszerű tehenészeti telepet, a gazdaság hűtőházát és épülő sűrítményüzemét, valamint az almarekonstrukciót, amelyet az egyes ágazatok vezetői mutattak be, Fock Jenő megállapította, hogy az állami gazdaságban az országos és megyei párthatározatoknak megfelelően alakítják a termelést, a jövedelmezőségnek megfelelően alakítják a termelés szerkezetét. Elismeréssel szólt ezekről a törekvésekről, s javasolta a jó módszerek elterjesztését a környéken. A tangazdaságban tett látogatással befejeződött Fock Jenő programja, aki az esti órákban elutazott megyénkből. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke táviratban üdvözölte Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökét a BECS Magyar felszólalás a haderőcsökkentési tárgyaláson W. J. De Vos holland nagykövet elnökletével csütörtökön megtartották Bécs- ben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 207. plenáris ülését, amelyen felszólalt Fodor Zoltán nagykövet, a tárgyalásokon részt vevő magyar küldöttség vezetője. Beszédében méltatta a SALT—II. aláírásának történelmi jelentőségét és kifejezte reményét, hogy ez új távlatot és lehetőséget nyit meg a bécsi tárgyalásokon is. Rámutatott arra, hogy lehetőség van a kölcsönösen elfogadható egyezmények megalkotására más, bonyolult katonai kérdésekben is — ha_ a felek elfogadják és következetesen betartják az egyenlő biztonság, a kölcsönösség és az egyenlő jellegű kötelezettségek elvét. Sajnálatos — mondotta —, hogy tárgyalásainkon a nyugati országok figyelmen kívül hagyták ezt az elvet. A magyar képviselő hangsúlyozta, hogy a hadászati támadó fegyverekre vonatkozó megállapodás aláírásának nincs automatikusan ösztönző, minden akadályt leküzdő hatása a bécsi tárgyalásokra. A haladás csak akkor bontakozhat ki a SALT—II. szerződés teremtette kedvező talajon, ha a nyugati résztvevők reális álláspontot képviselnek, keresik a kölcsönösen elfogadható megállapodások útját, lemondanak az egyoldalú katonai előnyök szerzésére irányuló kísérletekről, felülvizsgálják, majd módosítják irreális — csupán feltételezéseken alapuló — követeléseiket, s ezt követően a kölcsönös kompromisszumok útjára lépnek — amint tette azt a négy szocialista ország az 1978. június 8-i javaslatában. Természetesen elengedhetetlen, hogy hivatalos formában és konkrétan is választ adjanak a fenti javaslatra a nemzetközi kapcsolatokban kialakult elvek és gyakorlat figyelembevételével. Fodor nagykövet végezetül felhívta a nyugati delegációkat, hogy hagyjanak fel a létszámkérdésben eddig követett taktikájukkal, mert ez a tárgyalásokat eltéríti a fő kérdésekről és a fő célkitűzésektől, ugyanakkor késlelteti az álláspontok közeledését, a konkrét megállapodás kidolgozását. Ennek kellene az első lépésnek lennie ahhoz, hogy a tárgyalások" új impulzust kapjanak, s a SALT—II. szerződés után valóban konkrét eredmények születhessenek a bécsi tárgyalásokon is. A haderőcsökkentési tárgyalások következő plenáris ülésére jövő csütörtökön kerül sor. Berlini levelünk Borbélyra várva E gy ismerősöm nemrég nagyon csodálkozott, amikor egy berlini borbélyüzletből egyórás várakozás után borostás arccal kellett távoznia. Azt hitte, ő következik, s már-már helyet foglalt a székben, amikor a borbély megkérdezte tőle, mikorra van terminje? (Azaz előre bejelentette-e érkezését.) Ezt az NDK-ban közismert fogalmat a turisták zöme nem ismeri, ők csak azt látják, hogy bizonyos üzletek előtt türelmes sorok állnak. így van ez a szolgáltatás minden területén. A jelenség oka természetesen az, hogy miközben gyorsan nő a lakosságnak a szolgáltatások iránti igénye, ezzel nem tud lépést tartani az ipar kapacitása. Az NDK minisztertanácsa két évvel ezelőtt határozatban intézkedett a lakossági szolgáltatások nagyobb ütemű fejlesztéséről és támogatásáról. Ez utóbbinak köszönhető például — mint azt az illetékes minisztériumban hallottam —, hogy a fővárosban, Berlinben megállt a kisiparosok létszámának évek óta tartó csökkenése. Az ország mintegy két és fél ezer állami szolgáltató üzeme és szakszövetkezete mellett körülbelül mintegy 67 ezer magánkisiparos dolgozik. A képhez hozzátartozik, hogy az NDK-ban a szolgáltatások közé sorolják — tulajdonképpen logikusan — a városgazdálkodási tennivalókat is, például a közvilágítást, az utcák tisztántartását, a parkok gondozását, a lakóházak és környékük rendbentartását. összesen 56 féle ilyen és 160 féle lakossági szolgáltatás van. Tavaly csaknem 13 milliárd márka értékű volt az a munka, amit szolgáltatás címén végeztek. Ebben az ötéves tervben 2,2 milliárd márkával fejlesztik a meglévő kapacitást. Az elmúlt évben különösen nagy volt az előrelépés az itteni patyolatnál. A statisztikák szerint minden háztartás 12 kilogramm ruhát és ágyneműt mosatott, tisztíttatott. Az állam minden egyes mosott kilogrammot 54 pfeniggel támogat. A polgárok kilónként egy márkát, illetve házhoz szállítás esetén 1 márka 10 pfeniget fizetnek. A házhoz szállítás egyébként mindinkább elterjedt országszerte. A Rewatex kocsijai kéthetente hozzák-viszik a ruhaneműt. Az a tény sem érdektelen, hogy a sokgyermekes családok, a nyugdíjasok és az egyedülálló öregek, szociális helyzetüktől függően nagyon keveset vagy egyáltalán nem fizetnek a mosatásért. A mosatást és vegytisztítást csak Berlinben idén 30 millió márkával támogatják. Figyelemre méltó sajátosság, hogy az NDK-ban a házmestereknek is pontosan meghatározott munkaidejük van, s kivétel nélkül amolyan ezermesterek. A lakások valamennyi beépített tartozékának javítása és cseréje díjtalan. A munkáslakás-szövetkezetek, illetve az állami házfelügyelőségek — éppen azért, hogy a meglévő kapacitást ne terheljék méginkább — a bérleményekben élő különböző szakmájú lakókkal szerződést kötnek. Ebben a formában az NDK-ban is megszületett a másodállás. A szerződésesek hivatalos munkaidejük után — ugyancsak terminrendszerben — elvégzik a kertmunkát, s ennek ellenértékét lelakhatják, vagy kifizetik nekik. Egyébként rohamosan terjed itt is a „csináld magad” mozgalom, de ennek csak egyik oka a szolgáltatók kis kapacitása, a másik a hobbi. Berlin, 1979. június. DCetnef Jßö fitté GALSAI PONGRÁC: éSajúf Qizi játékai 5. Giziké naponta hússzor is megjárta, vagy inkább megszaladta az utat a harmadik emeleti lakás és a kávéház között, de mindig úgy lépett be az ajtón, mintha sohasem járt volna itt, s most szülei tilalmát megszegve, kíváncsiságból surrant volna a helyiségbe. Reggel, amikor megjelent, illően köszönt a korai vendégeknek, majd a terem végében fenntartott, családi asztalnál fölhajtotta a reggelijét; aztán tanítás végéig nem mutatkozott; de délben már újra ott volt, táskáját levágta egy székre, kedvessége mindenkire rászállt, kivénhedt kártyakibi- cek, az utcán lornyonozó, kávéházi satrafák, a szeretettől elszokott agglegények hiúságát melengette: de nemsokára el is tűnt; hogy fél óra múlva, valami ürügyet találva, megint benyisson az ajtón, és úgy nézzen körül, oly csodálkozón és riadtan ... Csathó Kálmán legtöbbször a lépcsőházban futott össze vele. „Ha szembetalálkoztunk, a fordulónál, mindig udvariasan behúzódott a sarokba, hogy szerényen és alázatosan utat engedjen: ha pedig mögötte mentem, aszerint lassított, vagy gyorsította tempóját, hogy tartsa a négy-öt lépésnyi távolságot, s közben, fejét hátra fordítva, bámuljon az emberre, szorongva, meghatottan és -lelkesen, mintha remélne valamit, amitől fél, vagy félne valamitől, amit remél. Nagy őzikeszemének tekintete mintha azt mondta volna ilyenkor: „Ne tessék hát haragudni, hogy én is a világon vagyok, sőt éppen itt vagyok, és magát olthatatlan rajongással bámulom.” A fiatal miniszteri tisztviselő és kezdő író már hódításnak könyvelte el Beyer Giziké tekintetét. De aztán: „Otthon diszkréten hallgattam hódításaimról, testvérbátyám azonban hasonló tapasztalatokat közölt velem Gizikére vonatkozólag, alig egy-két nap múlva pedig ebéd közben kiderült, hogy a kislány nemcsak minket, fiatalembereket tüntetett ki áhítatos bámulatával, hanem korra és nemre való tekintet nélkül, családunk minden tagját egyformán...” Vajon szerepjátszás volt már ez a tekintet is? Ez a szeretetet kunyeráló, hiúságot melengető, öreget-fiatalt egyaránt meghipnotizáló nézés? S mi volt benne több? A kíváncsiság, vagy a számítás? Az őszinteség, vagy a rokon- szenv kisarcolásának erőszakos igénye? Az apa mindenesetre kezdett büszke lenni a lányára. Csak még nem tudta, miért? A kislány a serdülőkor környezetében szerezte be első színházi impresszióit is. De ehhez tudni kell a következőket. Nővére, Beyer Mariska még 1904-ben nőül ment Ábray Zoltán miniszteri tanácsoshoz. Ábray huszonkét évvel idősebb volt a feleségénél: a hivatalban amolyan illatos zsebkendőjű, ropogós cipőjű tisztségviselő, otthon epebajos és szófukar zsarnok, de hivatalon és házasságon kívül lelkes természet- barát s nőfaló. Mellékútjait nem is titkolta felesége előtt. S cigarettáinak füstjét keresztülfújta az asszony boldogtalanságán. Gizi még az első világháború idején, Mariska váratlan halála után is így írt róla a vőlegényének: „Tegnap reggel, ahogy kiteszem a lábam, kibe ütközöm? Zoltánba. Ügy tettem, mintha nem venném észre, később elkerülhetetlen volt, hát beszéltünk egymáshoz. De a papáékkal csak köszönő viszonyban voltak. Mama sírt és igaz is, ahelyett, hogy ez a dög volna valahol a fenében, és a mi édes kis Marisunk volna itt. Hát ezzel kell találkoznunk. Ez az élet és az igazság!” Nos, Ábray nővére Makó Lajos szegedi színigazgató felesége volt. S Makó éven- kint meghívta a Beyer-gye- rekeket: töltsék a nyarat Szegeden. Gizi itt, a direktorék barátságos körében ismerkedett meg a színházi világgal: a nyár esti, Tisza- parti sétákat, az ágyából kihallgatott, zajos, kártyás te- referéket s egy szegedi kardalnoknővel kötött, suttogó barátságát később is gyakran emlegette. Itthon részletesen beszámolt élményeiről a kávéház régi törzsvendégeinek, Pet- hes Imrének. Pethes akkor már a Cyrano-ban és Haumptmann Bundó-jában megalapozta hírnevét, a Nemzeti Színház tagja volt, a fiatalok a „modern stil” fej edelmeként tisztelték; mégis élvezettel becsmérelte a mesterségét. Gizi készségesen pincérkedett Imre bácsi körül. S föltehetően az ábrándját is bevallotta neki, hogy a szegedi kardalnok- nő pályájára lép. De aligha kapott sok biztatást. Pethes a „színésznői” pályát következetesen idézőjelek között értette. A kamaszlány első bátorí- tóját Szrakoniczky Károly- nak hívták. A fiatal újságíró magas, paróka-sárga hajú, evikke- res fiú volt. Rokonszenvesen csúnya jelenség. De kitűnően értett a színházhoz, képző- művészethez, zenéhez. Délelőtt a Szépművészeti Múzeumban dolgozott, mint tudományos munkatárs, délután az Alkotmány című lap szerkesztőségében javította a cikklevonatokat, este meg bemutatókra járt, vagy a Báthory kávéház bádogasztalán írta szűkszavú és találó bírálatait. írásainak egészséges arcszíne szinte kivirított az Alkotmány hamuszürke, klerikális unalmából. Kár, hogy ezek a korra, ízlésre közönségre is jellemző kritikák élve eltemetve pihennek a hírlaptárak sírkő kötegeiben, egy elfelejtett újság ostyatörékenységűvé száradt lapjain. (Folytatjuk) Magyar vezetők üdvözlete Leonyid Brezsnyevhez és lames Carterhez hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—amerikai szerződés aláírása alkalmából. Losonczi Pál ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait ebből az alkalomból James Carter- nek. az Amerikai Egyesült Államok elnökének. (MTI)
