Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-22 / 144. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 22. Kazettás mennyezet, rokokó kastély, ferde tornyú templom... Túrautak Beregben Az utat két oldalt árnyat adó fák szegélyezik — koronájuk sátrat von a burkolat fölé. A szem hullámzó búzamezőkön pihenhet meg, s erdők karélyában apró fal- vacskák bújnak. Gyönyörű táj a beregi. Pihenő a tarpai hegyen — Annyi itt a látnivaló, hogy egy hétvége kevés Be- reg' megismerésére. Vásáros- mamény — Tákos — Csaroda — Túristvándi — Szatmárcse- ke a klasszikus útvonal. Egy napra ez a program is sok, de akkor a környék többi nevezetes helyére — Beregben és vidékén — például Szamostatárfalvára, Tarpára, Nagyszekeresre el sem jutott az utazó. Kerékpárral legalább három-négy napra van szükség, de még autóval sem elég egy szombat, vasárnap. Csiszár Árpáddal, a vásá- rosnaményi Bereg Múzeum tudományos munkatársával a környék legszebb túraútvonalait gyűjtögettük csokorba. — Az alapútvonalból csekély kitérő Tákoson át Vámosatyára, ahol a templom kínál érdekes látnivalót. Sajnos sokszor nem jut rá idő. Innen Csaroda, majd Márok- papi érintésével érhető el a tarpai hegy. A présházaknál akár meg is pihenhetne a vándor egy jó pohár bor mellett — de hol? Csupán lelemény kérdése az egész: kis befektetéssel megnyitni egy présházat, ahol egyszerű környezetben időzhetne az utazó. Hint egy ékszeres doboz Tarpáról Szatmárcsekéig Nagyar érintésével legfeljebb 5 kilométer a távolság. Egy szakaszon alig járható földút vezet, így Fehérgyarmaton keresztül ajánlott haladni, s ez újabb időveszteség. Aztán Szatmárcsekéről Túrístván- din át Móricz Zsigmond szülőfalujába, Tiszacsécsére, majd innen Kölesén át Ga- csályiba érünk, ahol a kazettás mennyezetű templom kevesek által ismert nevezetesség. — Akár egy parányi ékszeres doboz a kívülről színes téglákkal borított templom Szamostatárfalván. Ide Ga- csályból Csengersimát és Csengert elhagyva érkezik a látogató. Majd Csegöldnek vehetnénk utunkat — de mivel jó másfél kilométer bekötő út itt is hiányzik, visszafelé kell indulni Csengersimára. A következő állomás Jánk- majtis. Ez a környék az alma igazi hazája. A község érdekessége a római katolikus középkori templom és a rokokó kastély. Ez utóbbit a helyi tsz birtokolja, ennél fogva csak kívülről csodálható a Vályi család egykori kúriája. Állt itt egy kolostor is, sajnos lebontották. Á szamossályi meglepetés A következő látnivaló a szamossályi ferde torony. Legalább 150 éves a nyolcszögletű építmény, s a református templomhoz tartozik. Egyik oldala megsüllyedt, ezért dőlt ívben nyújtózkodik az ég felé. Kár, hogy az útvonalakból rendszerint kimaradt ez a község. A Szamos töltésén haladva legegyszerűbben kerékpárral juthatunk el Gyügyénj, ahol a középkori templom a fő látnivaló, száz egynéhány kazettás mennyezetével. Következő állomás Cégénydányád, majd Nagyszekeres, ahol vizesárok öleli a középkori, gótikus templomot. Végezetül Fehérgyarmaton, Kisaron át juthat vissza Vásárosna- ményba a túrázó. Házi Zsuzsa Az anyagmozgatás problémái Változatos program a VI. Szervezéstudományi Nyári Akadémián Az immár hagyományos Szervezéstudományi Nyári Akadémia június 25-én hatodszor nyitja meg kapuit. A június 30-ig tartó rendezvénysorozat, melyre az ország minden részéből sereglenek Nyíregyházára a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára a résztvevők, mint eddig mindig, most is változatos programot kínál az érdeklődőknek. Az előadássorozat megnyitóját követően június 25-én délután kerül majd sor a megyei pártbizottság titkárának, Hosszú Lászlónak megyénk társadalmi és gazdasági helyzetéről szóló tájékoztatójára, majd 15 órakor „Az anyagmozgatás aktuális problémái” címmel tart előadást dr. Parányi György. A június 26-i, keddi program reggel 8 órakor Lak- rády Zsoltnak, az anyagmozgatás és raktározás szervezésének gyakorlati módszereiről szóló beszámolójával kezdődik. A továbbiakban dr. Eitler György a Pamutfonóipari Vállalat anyag- mozgatási, raktározási és csomagolási tapasztalatait ismerteti a hallgatósággal. Este nyolc órai kezdettel pedig Parányi György vezetésével anyagmozgatási klubfoglalkozást tartanak. A 27-i, szerdai egész napos záhonyi és kisvárdai tanulmányutat követően 28-án, csütörtökön reggel 8 órakor a hűtőiparban bevezetett csomagolási és tárolási megoldásokról beszél dr. Déry Tiborné, majd ugyancsak ő vitát és konzultációt vezet. Este hét és kilenc óra között szakmai vitaklub lesz az anyagmozgatás szervezésének eredményeiről és problémáiról. A pénteki napirend 8 órakor Szirmainé Kovács Judit „Az anyagmozgatás helyzete és gondjai a nehézipar területén” című előadásával kezdődik, amit 10 órako‘r konzultáció követ. Szombaton reggel 8 órakor az akadémia szakmai értékelését ismerteti Valkó Márton, az akadémia védnöke és Hegedűs Tibor társelnök. (speidl) S zatmár legtávolabbi csücskében hallottam róla. Baly Jánosról, a vásárosnaményi erdészről úgy szóltak: az egy rendkívüli ember Valóban az? — Szó sincs róla. Legfeljebb ha a termetemet nézzük. Mert alaposan megnőttem, az igaz. De különben úgy érzem, olyan vagyok, mint más. Remélem, becsületesnek tartanak, és szeretem a hivatásom. — Foglalkozás, hivatás vagy szakma az erdészet? — Mind a három. Ennek ellenére úgy érzem, a hivatásra kell tenni a fő hangsúlyt. A természet szeretete, mondhatnám úgy, a rajongás iránta, elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki erdész legyen. — Nyiván erdésznek is készült. — Nem. Matróz akartam lenni. Nem sikerült. Ebben a kétséges időszakban kerültek a kezembe Fekete István művei. Rádöbbentem, hogy valami nagyszerű van a térAz Erdőjáró létükön múlik a jövendő tája. Szervezem a népfront segítségével a középiskolásokat is, itt már nehezebb. Járom az erdőt jó és rossz időben, szívesen kalauzolom, aki társamul kívánkozik. Meg kell tanulni szeretni és védeni a természetet. Az Erdőjáró minden zugot ismer területén. Sorolja a fészkelőhelyeket, a vadak útjait, a ritka fákat, a védett kerteket, erdőket. Szavain át- izzik a szenvedély. Barátja minden szalakóta és gyurgyalag, ismerőse a szarvas és az őz, előre köszön a ritka feketególyának. — örülök, hogy védett lett a szatmár-beregi táj. Ideje volt. Még meg lehet menteni azt, ami ezen a vidéken egyszeri és megismételhetetlen. A ma fiataljaiért történik mindez. Remélem, velük. Búcsúzik. Várja az erdő. B. L. Úttörők 9 csoportban Táborozás a Tisza-parton Ünnepélyes keretek között nyitották meg hétfőn az úttörőtábort a vásárosnaményi Tisza-parton. Ezen a nyáron összesen kilenc csoportban fogadják a gyerekeket. A héten száz úttörő a megye minden részéből a kórustáboron vesz részt, hat- vanan pedig a honismereti munkában legjobbak közül cserélik ki egymás között tapasztalataikat. A jövő héten a tehetséges fiatalok sporttáborát rendezik meg, ezt követően országos rendezvény színhelye lesz a gerge- lyiugornyai strand, illetve a tábor környéke. A Zászlóvivők nyomában országos akció legjobbjait fogadják, s az őrsvezető című lap pályanyertes kisdiákjai is ekkor lesznek a tábor lakói. Két ízben cseretáborozásra kerül sor. Telkibányai és sajókazai gyerekek üdülnek a Tisza partján, míg a hegyvidékre Vásárosnaményból és járásból utaznak a legkiválóbb úttörők. Nemzetközi építőtábor A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola hallgatói ebben az évben is részt vesznek nemzetközi építőtáborban. Július 22-én 20 hallgató utazik a Szovjetunióba 1 hónapos munkára. Július 4-én utazik az első turnus — mintegy 80 hallgató — az NDK-ba a már hagyományos munkaakcióra. Ebben az évben 2 turnusban 190 hallgató dolgozik majd 3 hetet a Karl-Marx- Stadt-i kenyérgyárban és a Wittemberge-i varrógépgyárban. A munka után l hetet pihenéssel és az NDK megismerésével töltenek el. Hagyományosan Nyíregyházán is lesz nemzetközi építőtábor. A július 23-án kezdődő táborban szovjet, lengyel, csehszlovák és magyar egyetemisták és főiskolások dolgoznak majd a leveleki tsz-ben és a SZÁÉV-nél. Szalonnasütés — lakótelepen T öbb helyen előfordul, egy helyre hordják a padokat, körberakják — és szalonnát sütnek a kör közepén. A toronyházakban élő emberek szűknek érzik a falakat, ki-ki igyekszik módot lelni, hogy valamiképp „visz- szatérjen a természethez”. Ennek egyik módja talán éppen az a bizonyos szalonnasütés — ahol kisebb-nagyobb csoportokban találkoznak a szomszédok este, s a lángok hangulatos fénye mellett szó esik erről-arról, szorosabb ismeretségek szövődnek, családi kapcsolatok alakulnak- formálódnak. Van ebben valami ősi vonás: a tűz körül mindenkinek más a hangulata, emlékek idéződnek, tréfák csattannak, a lángokkal magasra csaphat a jókedv is. Az lenne hát az igazán jó megoldás, ha a kényszerűségből összehordott padok, az alkalmi szalonnasütő helyek állandóvá válnának. Azaz: miért ne alakíthatnának ki az új városrészekben több kis szalonnasütőt, körülrakva fatönkökkel, állandó ülőhelyekkel? A nyári időszakra így kialakulhatnának amolyan szabadtéri „közösségi helyiségek” — melyek bizony bent, a lakóházakban szinte teljesen kihasználatlanok. Igazán nem jelentene nagy beruházást, esetleges haszna — melyet a lakótelepi közösségi élet formálásában hajtana — sokszorosan felülmúlná a beépített kő, habarcs és farönkök árát... (tarnavölgyi) Door Ferenc festményeiről Két héten át láthattuk Doór Ferenc festményeit a Benczúr Gyula-teremben, amelyek számot adtak egy gazdag tematikájú, ugyanakkor egységes stílusrendszerű s kiforrott érzelmű alkotóról. Széles folthatású, biztos alapokon nyugvó ecsetkezelése négy évtized festői gyakorlatára épült. A Képzőművészeti Főiskolát 1941-ben fejezte be, ahol fejlődését elsősorban Szőnyi István irányította. „Az ő neve fémjelzi a magyar festészetnek azt a karakterét, amelynek folyamatosságához az én festői munkásságom is csatlakozik” — írja katalógusa előszavában. Merészen, sőt nemegyszer vakmerőén bánik az ecsettel s' előadásának ez az oldott posztimpresszionista jellege, s a természettel való azonosulás valamennyi művén követhető. Színeinek tömörítő összefogottságával, a formákat határoló vonalszalagjaival több művén kelti a monumentalitás érzetét. Virágcsendéletei, rálátásos balatoni tájai, rajzolva festett portréi biztos kezű mesterre vallanak, aki kevés elemből is artisztiku- san építkezik. Bár műveinek érzelmi hangszerelése csaknem azonos, mégis elhatárol- hatóak, mert minden képe tartalmaz a másiktól elütő értéket, más-másféle elmélyedést bizonyítva, s megerősíti bennünk a természettel pantheisztikus egységgé- forrott festő látásának hitelét. Doór Ferenc lélektanilag is hamar megtalálta a műbará- tokkal való kapcsolatát. Ezt bizonyítja, hogy megtisztelőnek érzi azt is, ha valaki csak egyetlen képet is vásárol tőle, s azt becsben tartva, együtt él vele otthonában, s művészete így marad fenn az emberek tudatában. Doór művészetét jól ismerik a tárlatok látogatói. A Fényes Adolf- és Derkovits-terem- ben, Szegeden, Békéscsabán, Zalaegerszegen, Dunaújvárosban és Tokajban gyakran találkozhattak sajátos piktú- rájával, míg külföldön 1972- ben Kölnben, 1975-ben és 1978-ban az olasz Parmában mutatkozott be egyéni kiállításon. Dr. Tóth Ervin BALY JÁNOS mészetben. Ezt követően döntöttem, s őszintén mondom, nem bántam meg. Figyelem Baly Jánost. Derűs ember. Komótosan beszél, szeme állandóan nevet. Otthonra lelt Beregben, melynek szerelmese lett. — A vásárosnaményi, a panyolai, nábrádi tsz-ek erdei tartoznak hozzám. Kilenc falu határa. Csodálatos tájak, melyeket szívem szerint mind védetté nyilváníttatnám. Mert van gond ma is a szemlélettel. A parasztember az erdőben fát lát. A kiránduló olyan helyet, ahol szemetel, autót mos, heverészik. A gazdaságvezető pedig a haszon szempontjából nézi. Mindezt változtatni, összehangolni az erdész dolga. — Mit tud tenni az erdész? — Mindenfelé hirdetem, milyen szép a természet. Iskolások szakkörét vezetem, viszem kirándulni a fiatalokat. Ök a jövő, az ő szemléA TÁRGYALÓTEREMBŐL Apjával pofozkodott Emberölés, vagy súlyos testi sértés? — ez volt a kérdés a bíróságon, amikor Magyar Ferenc 30 éves napkori lakos ügyét tárgyalták. Magyar és családja együtt lakott Napkoron édesapjával, aki felesége halála óta egyre gyakrabban nyúlt a pohárért, s ha ivott, kötekedő természetű volt. Karácsony előestéjén a veszekedés komolyra fordult, s Magyar — saját bevallása szerint — két pofont adott apjának. Eltelt a karácsony, közben nem szóltak egymáshoz, ám 27-én hajnalban az apa bezörgetett fiához, hogy vigyék kórházba, mert nagyon rosszul érzi magát. Magyar mentőt hívott, apját kórházba vitték, ahol az idős ember még aznap meghalt. Testén 23 sérülést találtak, de az orvosi szakvélemény szerint egyik sérülés sem állt közvetlen okozati összefüggésben a halállal. A tanúk nem tudtak segíteni az ügy tisztázásában, hiszen amikor a pofonok elcsattantak, csak a család volt otthon, azt viszont valamennyien elmondták, hogy az elhunyt Magyar Istyán amióta özvegyen maradt, agresz- szív magatartású ember volt. Halálát vérkeringési, légzési elégtelenség, szívkimerülés okozta, sérülései 3—4 hét alatt gyógyultak volna meg. A bíróság Magyar Ferencet súlyos testi sértésben mondta ki bűnösnek, s 1 évi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Autószerviz Gávavencsellőn A Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetben bővítették a . gépkocsi- és motorkerékpár-javító részleget. Az új emeletes üzemház átadásával a gépjárműjavító részleg munkakörülményei jelentősen javultak. (E. E. felv.)
