Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

1979. június 21. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A dohányföldön Színhely az ÉPSZER Program lazaság ellen Kilencvenegy párttag sza­vazta meg az idei cselekvési programot az Épszer-nél. Ennek alapján a három párt- alapszervezet elkészítette a saját programját, amelyben megjelölték a területükhöz tartozó gazdasági egységek kommunistáinak feladatát. A 2-es pártszervezet titkára Sőrés János. Nemrég a fel­ügyeletük alá tartozó üzem­részek gazdasági vezetői ad­tak számot a határozat vég­rehajtásáról. A tapasztala­tokról kérdeztük a párttit­kárt. — Ügy tudjuk, a párt- szervezethez tartozó gépé­szet helyzetéről, a nagy értékű gépek kihasználásá­ról, a gondokról kritikus képet kapott a pártvezető­ség. — Reális, a gondokat fel­táró helyzetelemzést végez­tünk. Hajdú Lajos, a gépé­szeti osztály vezetője nem takargatta a problémákat. Vállalatunk 150 különböző géppel rendelkezik. Ezek ál­laga, elavultsága sajnos már közepes. Ennek ellenére a gépek javításánál különös probléma nem volt. Egyetlen sikertelen műszaki vizsga sem volt. Elismertük: a cse­— Sok függ a vezér-, il­letve a célgépek kihasználá­sától. Tudomásunk szerint a cselekvési program úgy intézkedett, hogy ezek ja­vítására átgondolt tervet kell készíteni. — Ez év első felére el is készült e gépek javítási ter­ve. Csak az a baj, hogy nem tartották meg! Hiányzik a tervszerűség, a gondos üzem- és munkaszervezés. Ezen fel­tétlen javítani kell, ha a termelékenységet növelni akarjuk. Gondunk az is, hogy minden vezérgépünk külföldi gyártmányú és így rossz az alkatrésszel ellátá­suk. Rendeléstől számítva egy-egy alkatrészt 1—2,5 év múlva kapunk meg. Már fel­vettük a kapcsolatot azokkal a vállalatokkal, akik hasonló gépeket üzemeltetnek. így egymásnak biztosítjuk a szükséges alkatrészeket. — Külön figyelmet fordít pártszervezetünk az alagút­zsalus, két műszakban dol­gozó munkahelyekre. Ezeken állandó szolgálatot teljesít a tmk, s a szakszerelőipar. A gyors és hatékonyabb hibael­hárítás érdekében Mátészal­kán javítóműhelyt rendez­tünk be, amit szükséges al­katrészekkel is ellátunk. Munkahiány esetén — na­gyobb gépeinket elsősorban az együttműködésben részt vevő vállalatoknak ajánljuk fel. Ez év első három hó­napjában mintegy félmillió forint értékű bérmunkát vé­geztünk más vállalatoknak. lekvési programnak ezt a ré­szét megvalósították, a mun­kákhoz a gépi hátteret bizto­sítottuk. — Néhány dologra azon­ban figyelmeztettünk. Gond van a nehézgépszerelő brigá­doknál a kis létszám miatt. Általában 2—3 ember javít­ja a 32 (!) munkagépet és autódarukat. Ez kevés. Ebből adódik, hogy a 2-es műszaki szemlét nem mindig tudják pontosan elvégezni. Az al­katrészek hiánya miatt a földmunka- és rakodógépek felújítására szerződést kötött vállalatunk a Közgép 2-es, ceglédi gyáregységével. Ezek a felújítások azonban anya­gilag kedvezőtlenül érintik az Épszer-t, mivel a felújí­tási költségek a gépek bruttó értékének mintegy 60 száza­lékát teszik ki. Ezen változ­tatni kell. Megoldást szüksé­ges találni a műhelygondok­ra is. A jelenlegi műhely az alapvető követelményeknek sem felel meg. A nagy érté­kű autódarukat télen a hó­ban, sárban kell javítani. Nincs a vállalatnak kocsimo­sója. Gondunk az is, hogy több gépünk a tíz üzemévet meghaladta. — Mit tettek a munka- fegyelem javításáért? — Növeljük az ellenőrzé­seket. Hetenként egy alka­lommal különböző szakem­berek bevonásával keressük meg a munkahelyeket. A mátészalkai építkezéseket több alkalommal péntek este látogattuk meg. Fegyelmezet­lenségek tapasztalhatók a gépek karbantartásánál. Erre figyelmeztettük az illetékes gazdasági vezetőket. Tavaly, de az idén is több olyan gé­pi meghibásodás történt, amelyet figyelemmel elkerül­hettek volna. Javasoltuk, új­ra vizsgálják meg a gépkeze­lők felkészültségét, s a lehe­tőségekhez képest új dolgo­zók képzéséről, iskoláztatásá­ról gondoskodjanak. Párt- szervezetünk minden tagja tudja és látja, mi a feladata, hol van javítani való, hogy a cselekvési programban fog­laltak megvalósuljanak. F. K. xv' Kultivátorozza a máriapó- csi Rákóczi Termelőszövetke­zet 30 hektáros dohányültet­vényét Májer János trakto­ros. (Mikita Viktor felvétele) Alagcsövezés A Szamos menti Állami Tangazdaság ópályi földterü­letén 55 kilométeres szaka­szon végeznek alagcsövezési munkákat. Erdei Mihály a HOFS Gigant géppel a csöve­ket fekteti le a talajba. (Csá­szár Csaba felvétele) „Két nap, két éjjel jöttünk az új kombájnnal. Alvás nél­kül, óránként 20 kilométeres átlagsebességgel. Éppen hús- vétra értünk haza. Csak any- nyi erőnk maradt, hogy be­essünk az ágyba. Másfél na­pot aludtam egyfolytában.” Gere Dezső, a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet' fiatal gépszerelő-kombájno- sa így emlékszik vissza a ta­vaszi útra, amikor Nagyig- mándról „lábon” hozták haza az NDK gyártmányú E—516- os kombájnt. Ha szétszedik és vagonban küldik el, lehet, hogy ide sem ér aratásra ... A műhelyben a gépszere­lők már áprilistól a betaka­rításra készülődnek. A saját kombájnját mindenki átnézi a legapróbb alkatrészekig, hiszen a mostani figyelmet­lenség több órás kieséshez és a gabona veszteségéhez ve­zetne: Nem is kell biztatni senkit a pontos munkára. A Zalka Máté Szocialista Bri­gád — melyet Gere Dezső vezet — elsősorban a javítá­sokkal kapcsolatban vállalt egyet-mást. — Tizennégyünknek az egyik legfontosabb feladata, hogy az alkatrészek javításá­ról gondoskodjunk. Nem en­gedhetjük meg egyetlen perc­re sem, hogy valamilyen fon­tos csavar hiányozzék. A használtakat pedig karban­tartjuk, így soha nem érhet meglepetés. Ha az idő úgy engedi, és a termés beérett, június végén, július elején indulnak a kombájnok. Készenléti ügye­letet szerveztek, a műhely­ben éjjel-nappal szakképzett szerelők tudnak gyorsan köz­beavatkozni, ha szükséges. A kisebb hibákat már kinn a földön megjavítja a szerelő. De a kombájnos, aki évek óta . „összeszokott” a gépével, sok­szor már hamarabb tudja, hol a baj. — Amikor leszállók a gép­ről, már tudom, minek néz­zek utána — mondja Gere Dezső. — A hangjáról meg­hallom, mi romlott el. Nem szabad addig haj­tani a masinát, amíg eltörik, hanem ha a zúgása megvál­tozik, rendellenesei) viselke­dik, már leállítom a gépet. A legnagyobb hibánk, ha szem­veszteséggel takarítjuk be a termést. Hiszen nem elég le­kaszálni, de be is kell tenni a zsákba a gabonát. Ezért nem árt, ha mindig látom, mi­lyen szem kerül a gépbe. Ak­kor már úgy állítom be a műszereket, hogy számítok az esetleges hibára. A brigádtagok télen szor­galmasan eljártak a szakmai előadásokra: * itt a gépszere­lők a mesterség apró fogásai­Kombájnnal Nagyigmándról Minden szem drága... Sokféle takarékosság a VSZH-ben Újító munkások Takarékoskodni sokféle­képpen lehet. Spórolhatunk az anyaggal, meghosszabbít­hatjuk a szerszámok élettar­tamát, munkaszervezéssel egyszerűsítjük a termelést, vigyázhatunk a dolgozók tes­ti épségére. Még felsorolni sem egyszerű, hogy mi min­den adódhat egy gyárban, amivel takarékoskodni lehet anélkül, hogy az a munka, a teljesítmény, a gyártmány minőségének rovására men­jen. Szakmai becsület — Csak körül kell nézni — vélekedik Baksa Sándor a Villamosszigetető és Mű­anyaggyár kisvárdai gyárá­nak szerszámkészítője. — Az ember, ahol hibát lát, meg­próbálja kiküszöbölni. Ez, alighanem szakmai becsület dolga is. A 24 éves bajuszos fiatal­ember, aki 1974 óta dolgozik a gyárban nemrég körülné­zett, és látta, a pasztillázó szerszámok élettartama kicsi, ráadásul nem is javíthatók, hanem a drága eszközt selej­tezni kell. Márpedig 150—200 ezer forintot kidobni, több mint luxus. Tehát konstruált egy betétet, most folynak ve­le a kísérletek, és — ha az előzetes számítgatások nem csalnak —, a nagyértékű be­rendezés négyszer több ideig dolgozhat, míg végleg meg kell válni tőle. A szakmai becsület azon­ban, csak az egyik hajtóerő, mert nem mellékes az újító anyagi haszna és tekintélye sem. Baksa Sándor ezt mondja ■erre: — Mindez így igaz, de hoz­zátartozik még, hogy a mi munkánk is könnyebbé lesz így. Még hozzáfűzi: — Sok probléma van, és még többet kell dolgozni és gondolkodni, hogy megoldha­tók legyenek. Bartha Margit technoló­gusnak, újítási felelősnek minden adata megvan ahhoz, hogy megbízható kép alakul­jon ki a VSZM újítóinak munkájáról. Háromszor annyi, mint tavaly — Egy negyedév alatt, pon­tosan háromszor annyi újí­tást adtak be — ismertet a tényekkel —, mint 1978-ban. Számokra fordítva: ötről, ti­zenötre növekedett a benyúj­tott ötletek száma. Ne bonyolódjunk további adatokba, hiszen ez az egy is mutatja a változásokat. Egy érdekesség — alighanem val ismerkedtek. Az egyhetes kombájnos továbbképzésen pedig néhányuk ismét bőví­tette tudását. Ennek is kö­szönhető, hogy a múlt évi Alkotó ifjúság-pályázatra be­neveztek: a Dutra—1000-es traktorba egy üzembiztosabb, nagyobb teljesítményű mo­tort építettek be. A három gépen ez egyenként 50—60 ezer forint megtakarítást je­lentett a tsz-nek. A szakmai és a politikai vetélkedőkre a Zalka brigád mindig elküldi egy-két kép­viselőjét. A gépszerelők közt a Szakma ifjú mestere ve­télkedésen Gere Dezső a má­tészalkai járásban második lett. Emellett rábízták most a szakszervezeti elnöki tisztet: főként a termelőszövetkezet fiataljait igyekszik bevonni a szakszervezeti életbe. Társa­dalmi, KISZ- és szakmai munkája elismeréseként ta­valy egyhetes balatoni juta­lomüdülésre küldte a terme­lőszövetkezet. T. K. több is mint érdekesség t — azonban ide kívánkozik: most először fordul elő, hogy beta­nított munkások — két nő—, adtak be elfogadott újítást. Eddig ugyanis szakmunkások és műszakiak szerepeltek csak a listán. — Az 1978-ban megrende­zett első ötletnap sikere után a gyár vezetői úgy határoz­tak, hogy ezentúl félévenként tartják meg ezeket. Tavaly negyvenötön szerepeltek öt­leteikkel és az elfogadott 29- re 9600 forintot vehettek fel helyben a jelentkezők. Élni kell ezzel a lehetőséggel, mert az azonnal kapható kisebb összegek nagy vonzerővel bírnak. Nézem a VSZM gyárainak újítási feladattervét. A teen­dők általában gyárakra let­tek lebontva, azonban egy kérdéskör, mégpedig a taka­rékosság elősegítése, minden­kire egyaránt vonatkozik. Importot, importtal Váradi Sándor üzemtech­nológus a nyugtalan emberek fajtájából való. Percei kiszá­mítottak, ugyanis egy angol licenc első próbaszállítmányát készítik elő. És zökkenők akadnak. Váradi Sándor eddig, — öt év alatt — legalább húsz újí­tást nyújtott be, habár az adat bizonytalan: Bartha Margit szerint ugyanis nincs hónap, amikor a technológus ne jelentkezne valamivel. Te­gyük hozzá, nem is akármi­vel. A most folyó munkákon kí­vül egy újításának utolsó fel­vonása tartja izgalomban. — Eddig — meséli — az NSZK-ból kapott végtelení­tett csiszoló vászonnal dol­goztunk. Egy vászon egy mű­szakot bír ki, összegezve ez napi 6000 forintra rúg. Üjítá- som lényege: az importot im­porttal váltom fel, csak sok­kal kedvezőbb anyagi felté­telekkel. Egy francia cég gyé- mántozott csiszoló hengereket gyárt, darabját mintegy fél­millió forintért. Igaz, ez is tőkés behozatal, azonban az élettartama összehasonlítha­tatlanul nagyobb, mint a vá­szoné, így hozzávetőleg évi 1 millió forintot takaríthatunk meg ennek segítségével. De más előnyei is vannak: gyor­sabb vele a munka, kisebb a meghibásodás lehetősége. Most várjuk a franciák ár­ajánlatát, a rajzokat ugyanis kiküldtü'k már. Sok újítása közül egyet fel­tétlenül érdemes kiemelni. Néhány éve sok volt a cson­kulásos baleset a gyárban. Váradi Sándor újításának be­vezetése óta azonban, kezé­nek épségét senkinek nincs oka félteni. Ha tetszik, taka­rékosság ez is. Csak éppen a létező legértékesebbel, az em­berrel. Speidl Zoltán Korszerű vetűmagtelep Nyíregyházán Automata mérlegelés, csomagolás — Konténeres szállítás — Borsó, csillagfürt és napraforgó bázisüzem A vetőmagtelep rajza belső, udvari nézetből. Nyíregyházán, a Tünde ut­cai ipari üzemek sorában egy öthektáros telken épül a Ve­tőmagtermeltető és Értékesí­tő Vállalat nyíregyházi köz­pontjának vetőmagtelepe. Eddig egy 2000 tonna árut be­fogadó raktár készült el. Az üzemet terv szerint a jövő esztendőben adják át rendel­tetésének. Az 1980-ban mű­ködésbe lépő tisztító- és cso­magolótelep egyszerre 7000 tonna árut tud fogadni. Az évi kapacitása azonban mint­egy 10 ezer tonna, hiszen a borsó vetőmag előkészítése már július—augusztus hó­napban elkezdődik és vele együtt az exportszállítás, így szeptemberben a borsó he­lyére már napraforgót vár­hatnak. Az üzem az országos háló­zatnak egy szakosított bázisa lesz, ahol jelenleg három nö­vény — borsó, csillagfürt és napraforgó — vetőmag-tisztí­tására, csomagolására rendez­kednek be. Ez azt is jelenti, hogy egy-egy növényféleség­ből 2—3 ezer tonnát tisztíta­nak speciális gépeken, tehát magas fokú lesz a szakoso­dás és termelékenyebb a munka. Itt majd a vetőmag a beér­kezéstől emberi kézzel nem érintkezik. A legfelsőbb szintről az áru gravitációs úton (saját nehézségi erő) ke­rül az alsóbb szintekre. A földszinten a megrendelő cég kívánsága szerinti csomago­lásban fémzárolásra kész az áru. Hazánkban első olyan vetőmagtisztító telep lesz, ahol megszervezték a konté­neres árurakodást. A szárítás is a legújabb technológia szerint történik. A különböző igényeket kielégítő hőfokra beállítható holland, angol és NSZK gépek érkeznek az üzembe. Például van olyan vetőmag, amelyet a csíra­megőrzés végett csak hideg levegővel lehet szárítani. Má­sok, mint például a csillag­fürt érzékenyek a füstgázra, ha ilyen légtérbe kerülnek, elveszítik csíraképességüket. Ezért ventillátorokkal kondi­cionálják és tisztítják a le­vegőt. Az üzemben mintegy 100 fő dolgozik majd. A termelés pedig 100 millión felüli ér­tékhatárt is meghaladja. A telepet a Szabolcs-Szatmár megyei Agrober Vállalat ter­vezte és ő a bonyolítója is az építkezésnek. (Cs. B.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents