Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 21. a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Nép- köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának meg­hívására 1979. június 18—20 között hivatalos, baráti láto­gatást tett a Bolgár Népköz- társaságban a Magyar Nép- köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége. A küldöttség Szófiában ma­gyar-bolgár barátsági nagy­gyűlésen vett részt, ahol Ká­dár János és Todor Zsivkov mondott beszédet. A magyar vendégek ismerkedtek a bol­gár nép életével, a fejlett szo­cialista társadalom építésé­nek eredményeivel. Ellátogat­tak a szófiai elektromos-mo­toros targonca tervező intéze­tébe. A magyar küldöttséget bulgáriai tartózkodása során mindenütt baráti és elvtársi légkörben fogadták. Ez híven tükrözte a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kom­munista Párt, a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság, a magyar és a bolgár nép hagyományos, testvéri barátságát. A látogatás idején megbe­szélésekre került sor, ame­lyeken részt vett: Magyar részről: Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügy­miniszter, Sebestyén Jenő, a Magyar Népköztársaság bul­gáriai nagykövete. Bolgár részről: Todor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköz- társaság államtanácsának el­nöke, Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a miniszterta­nács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára, Petr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Dimitr Szta- nisev, BKP Központi Bizott­ságának titkára, Milko Balev, a BKP KB tagja, a BKP KB első titkárának, a BNK állam­tanácsa elnökének kabinetfő­nöke, Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság ma­gyarországi nagykövete. I. A küldöttségek tájékoztat­ták egymást a Magyar Szoci­alista Munkáspárt XI. kong­resszusa és a Bolgár Kommu­nista Párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról, a fejlett szocialista társa­dalom építéséről. Széles körű véleménycserét folytattak a két testvérpárt és ország együttműködésének eredmé­nyeiről, a világhelyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköz- társaság kapcsolatai — tel­jes összhangban a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével — az élet min­den területén dinamikusan fejlődnek. Sikerrel válnak va­lóra a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségé­nek 1973. évi magyarországi látogatásakor és az azt köve­tő felsőszintű találkozókon ki­dolgozott megállapodások. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt meghatározó sze­repet tölt be a két ország ha­tékony együttműködésében, a magyar és a bolgár nép ba­rátságának fejlesztésében. A két fél kifejezésre juttatta, hogy a jövőben is erősíti a két testvérpárt gyümölcsöző kapcsolatait. A felek megelégedéssel szóltak arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság gazdasági, •műszaki-tudományos együtt­működése, a két állam érde­keinek megfelelően bővül és mélyül. Ebben fontos szere­pet töltenek be a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányfői­nek rendszeres találkozói, to­vábbá a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság tevékenysége. A küldöttség vezetői meg­erősítették „A Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság közötti gazdasági és •műszaki-tudományos együttműködés és szocialista integráció további fejlesztésé­nek fő irányait az 1990-ig ter­jedő időszakra” elnevezésű dokumentumot, amely a két ország gazdasági kapcsolatai­nak további bővítését és el­mélyítését irányozza elő a ter­melés számos fontos terüle­tén. Hangsúlyozták, hogy ez az okmány összhangban áll a KGST komplex programjá­val, amelyek megvalósítását mindkét ország szorgalmazza. Méltatták a KGST 30 évét, és kifejezték, hogy a jövőben is hozzájárulnak a tagállamok gazdasági integrációjának kibontakoztatásához, a sok­oldalú együttműködés kor­szerűsítéséhez, s a hosszú tá­vú célprogramok hatékony megvalósításához. A két küldöttség kiemelte, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársa­ság között a turistaforgalom továbbfejlesztése jól szolgál­ja a magyar és a bolgár nép kölcsönös megismerését. A felek kedvezően értékel­ték a kulturális, a tudomá­nyos életben, a művelődés és a tömegtájékoztatás terén kialakult együttműködést, amely jelentősen fejlődött az elmúlt években. Egyetértésü­ket fejezték ki azzal, hogy — a magyar és a bolgár nép ha­gyományos barátságával össz­hangban — a jövőben is kö­zösen emlékezzenek meg a két nép haladó, forradalmi örökségéről, kiemelkedő tör­ténelmi évfordulóiról. II. A két küldöttség vezetői véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. Megkülönböztetett figye­lemmel foglalkoztak a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületé 1978. novem­ber 23-i moszkvai nyilatko­zatával, s megállapították, hogy ma is érvényes a nem­zetközi helyzetről adott érté­kelése. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népközsársaság megítélése szerint napjaink­ban az enyhülés a nemzetkö­zi kapcsolatok meghatározó tényezője, jóllehet a szélső­séges imperialista körök és a reakciós erők megkísérlik megakadályozni további ki­bontakoztatását. Aláhúzták, hogy az enyhülés megerősí­tése és elmélyítése újabb, határozott erőfeszítéseket igényel, mert csak így válhat átfogó, tartós és visszafordít­hatatlan folyamattá. A két küldöttség hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi politikai enyhülésnek ki kell egészülnie a katonai enyhü­lést szolgáló intézkedésekkel. Ennek megfelelően síkra szálltak a fegyverkezési haj­sza megfékezéséért, a fegy­veres erők és fegyverzetek korlátozását és csökkentését, a leszerelést — mindenek előtt a nukleáris leszerelést — szolgáló érdemi intézkedé­sek mellett. Rámutattak azoknak a javaslatoknak a fontosságára, amelyeket a szocialista országok terjesz­tettek az ENSZ Leszerelési Bizottsága elé és a leszerelés átfogó programjának elemei­ről, és állást foglaltak a le­szerelési világkonferencia összehívása mellett. A Magyar Népközsársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége mélységes meg­elégedéssel üdvözli a hadá­szati támadófegyverek korlá­tozásáról aláírt újabb szov­jet—amerikai megállapodást. E megállapodásnak rendkívü­li jelentősége van a nemzet­közi béke és biztonság meg­szilárdítása szempontjából, életbe léptetése pedig jelen­tősen előmozdítaná a fegy­verkezési verseny korlátozá­sát. A két fél kifejezésre jut­tatta, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások sikere je­lentősen hozzájárulna a nem­zetközi enyhüléshez. Aláhúz­ták, hogy a tárgyalásokon részt vevő szocialista orszá­gok múlt évi javaslatai reá­lis alapot nyyújtanak az elő­re lépésre. Ezt lehetővé ten­né, ha a tárgyalásokon részt vevő nyugati országok kése­delem nélkül, konstruktív választ adnának e javasla­tokra. A küldöttségek különösen fontosnak és időszerűnek te­kintik a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának 1979. május 14—15-i budapesti ülésén ki­dolgozott javaslatokat. Tá­mogatják azokat a lépéseket, amelyek bővítik a bizalom- erősítő intézkedések körét, és gyengítik a katonai szem­benállást Európában. A két fél kifejezte készségét, hogy cselekvőén elősegíti egy po­litikai szintű értekezlet ösz- szehívását valamennyi euró­pai állam, továbbá az USA és Kanada részvételével. Ez le­hetőséget nyújt a bizalom- erősítő és a katonai enyhülést szolgáló intézkedések, javas­latok érdemi áttekintésére. Különleges jelentőséget tu­lajdonítanak annak a javas­latnak is, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett álla­mok szerződésben kötelezzék magukat arra, hogy elsőként nem használnak egymással szemben sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége újból hangsú­lyozta, hogy az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának egységes egészként való vég­rehajtása hozzájárul a nem­zetközi helyzet további javu­lásához, az enyhülési folya­mat erősödéséhez. Az 1980- ban sorra kerülő madridi találkozóra felelősségteljes munka vár a záróokmány valóra váltásának előmozdí­tásában. A Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköz- társaság kész tevékenyen hozzájárulni a madridi ta­lálkozó jó előkészítéséhez és sikeres lebonyolításához. A felekt állást foglaltak a nemzetközi gazdasági kap­csolatok igazságos és demok­ratikus átalakítása mellett. Felléptek a nemzetközi ke­reskedelemben alkalmazott diszkriminációs korlátozások megszüntetéséért. Úgy vélik, hogy a KGST és az európai gazdasági közösség megfele­lő megállapodásának megkö­tése hozzájárulna az európai gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés bőví­téséhez. A két küldöttség kifejezte aggodalmát a közel-keleti helyzet veszélyes alakulása miatt. Elítélte Egyiptom és Izrael különbékéjét, amely az Egyesült Államok égisze alatt jött létre. Szolidaritását fe­jezte ki a különbékét eluta­sító arab népekkel és állást foglalt a konfliktus igazságos és átfogó rendezése mellett, valamennyi érdekelt fél — köztük a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet — részvé­telével. A felek cselekvő támogatá­sukról biztosították a nemzeti függetlenségért és a társadal­mi haladásért, az imperia­lizmus, a kolonializmus és a faji megkülönböztetés el­len küzdő ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket. Alá­húzták, hogy az el nem köte­lezett mozgalomnak fontos szerepe van e harcban, és re­ményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek 1979 szeptemberében Havan­nában sorrakerülő értekezle­te újabb jelentős lépést tesz a népek békéjének és bizton­ságának erősítésére és hozzá­járul az imperializmus, a ko­lonializmus, a neokolonializ- mus, valamitnt a faji megkü­lönböztetés ellen vívott harc­hoz. A küldöttségek határozot­tan elítélték a Vietnami Szo­cialista Köztársaság elleni kínai agressziót. Megerősítet­ték pártjaik, országaik és népeik internacionalista szo­lidaritását a hős vietnami nép harcával, amelyet orszá­ga szuverenitásáért, területi egységéért folytat. A tárgyaló felek komoly aggodalommal szóltak Kína hegemon ista és terjeszkedő külpolitikájáról, amely a nemzetközi helyzet élezésére irányul. Aláhúzták, hogy ez a politika veszélyezteti a vi­lágbékét, károkat okoz a for­radalmi és felszabadító moz­galomnak. Mindezek hangsú­lyozása mellett kifejezték, hogy készek normális állam­közi kapcsolatokat fenntarta­ni a Kínai Népköztársasággal a békés egymás mellett élés elve alapján. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság állást foglalt amellett, hogy a Balkán térségében erősöd­jék a béke, a jószomszédság és az együttműködés. A két párt- és kormány- küldöttség megerősítette, hogy országaik különösen nagy je­lentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióhoz fűződő testvé­ri, internacionalista kapcso­latoknak. Nagyra értékelik a Szovjetunió és a Szovjetunió Kommunista Pártja követke­zetes elvi politikáját, amely a béke, a nemzetközi bizton­ság és a társadalmi haladás érdekeit szolgálja. Hangsú­lyozták Leonyid Iljics Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnöksége elnökének kiemelkedő sze­mélyes hozzájárulását e poli­tika kidolgozásához és meg­valósításához. III. A két küldöttség áttekintet­te a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom erősödik, és növekvő befo­lyást gyakorol a világhelyzet alakulására. Aláhúzták, hogy a kommunista és munkáspár­toknak a békéért és a társa­dalmi haladásért folytatott közös harca jól szolgálja az emberiség létérdekeit. A tárgyaló felek megerősí­tették, hogy pártjaik továbbra is a marxizmus—leninizmus elvei alapján és a proletár­internacionalizmus szellemé­ben munkálkodnak a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom egységének erősí­tésén. Megkülönböztetett figyel­met fordítanak pártjainknak a Szovjetunió Kommunista Pártjához, a szocialista kö­zösség többi országa testvér­pártjához fűződő kapcsolatai­ra, a baráti és alkotó együtt­működés állandó fejlesztésé­re az élet minden területén. Az MSZMP és a BKP kife­jezte készségét, hogy a jövő­ben is hozzájárul az európai kommunista és munkáspár­tok együttműködésének elő­mozdításához. Hangsúlyozták az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi ber­lini konferenciája közös do­kumentumában foglalt elvek érvényesítésének és a közös feladatok megoldásának fon­tosságát a békéért, a bizton­ságért és a társadalmi hala­dásért folytatott küzdelem­ben. Megerősítették szolidari­tásukat a tőkés országokban működő testvérpártoknak a monopóliumok gazdasági és politikai uralma megtörésé­ért, a demokráciáért és a tár­sadalmi átalakulásért folyta­tott harcával. Kifejezték pártjaik szolidaritását a nem­zeti felszabadulásért, a füg­getlenségért és a társadalmi felemelkedésért küzdő erők­kel, Ázsia, Afrika és Latin- Amerika forradalmi pártjai­val és mozgalmaival. Az MSZMP és a BKP ki­emelkedő fontosságot tulaj­donít annak, hogy a testvér­pártok alkotó módon alkal­mazzák a marxizmus—leni­nizmus tudományos elméle­tét. Meggyőződésük: a kom­munista pártok és valameny- nyi forradalmi, demokratikus erő érdeke, hogy következe­tes elvi harcot folytassanak a maoizmus, a szovjetellenes- ség, az antikommunizmus minden válfaja ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt hasznosnak tartja az alkotó szellemű párbeszéd folytatását, a kapcsolatok építését a szocialista és a szo­ciáldemokrata pártokkal. A magyar és a bolgár fél mély megelégedését fejezte ki, hogy a két párt- és kor­mányküldöttség találkozója szívélyes, baráti légkörben zajlott le, és a tárgyalások a nézetazonosság jegyében foly­tak az összes kérdésben. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a megbeszélések újabb fontos hozzájárulást jelente­nek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, e Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság testvéri ba­rátságának elmélyítéséhez, sokoldalú együttműködésé­nek bővítéséhez, a marxizmus —leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvei alap­ján. Egyúttal jól szolgálták a szocialista közösség egységét, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefor- rottságának erősítését. A magyar párt- és kor­mányküldöttség a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa és kormánya nevében meghívta Todor Zsivkov elv­társat, hogy a Bolgár Népköz- társaság párt- és kormány- küldöttségének élén tegyen hivatalos baráti látogatást a Magyar Népköztársaságban. A meghívást köszönettel el­fogadták. (MTI) n Kádár lánot vezette párt- és kormányküldöttség hazaérkezett Széfiábél A Pravda cikke a SALMI-ről Az egész világ számára nyilvánvaló, hogy az SZKP és a szovjet állam következe­tes és szilárd módon valósít­ja meg a gyakorlatban a Le­nin által meghatározott béke­politikát — írja a moszkvai Pravda szerdai számában. A bécsi tárgyalások ered­ményeinek szentelt vezércik­kében az SZKP KB lapja rá­mutat, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok által aláírt SALT—II szerződés olyan ésszerű kompromisz- szum, amely figyelembe veszi mindkét fél érdekeit. A szer­ződés az egyenlőség és a köl­csönös biztonság elveire épül, és előírja, hogy a benne fog­lalt kötelezettségeket a felek megbízható módon ellenőriz­hessék. A SALT—II, amennyiben ratifikálják, és ilymódon ér­vénybe lép — írja a továb­biakban a Pravda — meg­nyitja a SALT—III felé ve­zető utat, és kétségkívül ösz­tönző hatással lesz a fegy­verkezési verseny megfékezé­sét célzó egyéb tárgyalások menetére is, így például a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésé­re irányuló bécsi tárgyaláso­kon is. E leszerelési megbe­szélések számára jó, és köve­tendő példaként szolgálhat a Szovjetunió és az Egyesült Államok legújabb megállapo­dása. (Folytatás az I. oldalról) rov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, megjelentek a BKP KB Poli­tikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai, az államtanács vezető tiszt­ségviselői, a kormány tagjai. Jelen volt Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete és a bol­gár politikai, társadalmi élet számos vezető közéleti sze­mélyisége. Sebestyén Jenő­vel, hazánk szófiai nagyköve­tével az élen megjelentek a búcsúztatásnál a magyar nagykövetség diplomatái és a szófiai magyar kolónia tag­jai. A csapatzászlóval fölsorako­zott katonai díszalakulat pa­rancsnoka jelentést tett Ká­dár Jánosnak. Elhangzott a magyar és a bolgár himnusz, majd az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, To­dor Zsivkov társaságában, el­lépett a katonák sorfala előtt és köszöntötte az alakulatot. A magyar delegáció elbúcsú­zott a bolgár vezetőktől, a Szófiában dolgozó magyarok­tól, az egybegyűlt szófiaiak­tól. A bolgár főváros lakossá­gának képviselői melegen ün­nepelték Kádár Jánost, éltet­ték a bolgár—magyar barát­ságot. A repülőgépbe beszálló vendégeknek úttörők nyúj­tottak át virágcsokrokat. To­dor Zsivkov meleg, baráti öle­léssel, szívélyes kézszorítás­sal még egyszer elbúcsúzott Kádár Jánostól, majd a ma­gyar küldöttség TU—134-es különgépe — amelyet a hatá­rig a bolgár légierő vadász­gépköteléke kísért — a ma­gasba emelkedett. Küldött­ségünk a délutáni órákban érkezett haza. A párt- és kormányküldött­ség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, Németh Károly, Óvá­ri Miklós, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, Borbély Sán­dor, Győri Imre és Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Kese­rű Jánosné és Pullai Árpád, a Központi Bizottság és a kor­mány tagjai, Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője és Rácz Pál külügyi államtitkár. Je­len volt Vaszil Baev, a Bol­gár Népköztársaság budapes­ti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője.

Next

/
Thumbnails
Contents