Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-19 / 141. szám

1979. június 19. KELET-MAGTARORSZÁG 3 Művelődési otthonok kettős céllal „AZ ASZTALON NEGYVEN KIS CSALÁDI SÖRT SZÁMOLHAT MEG AZ ÉRKEZŐ. MIND ÜRES ... PÁLINKAGÖZ CSAPJA MEG AZ EMBERT A FOLYOSÖN, AHOL KECSKEMÉTI BARACK, SZATMÁRI SZILVA, KÜLÖNFÉLE BOROK VARJAK A BETÉRŐKET. EMLÉK­SZÜNK MÉG A RÉGEBBI ÁLLAPOTOKRA, SZŐVA IS TETTÜK, HOGY KOCSMA JELLEGÉT ÖLTÖTTE A POSTÄSHÄZ.” □ beszámoló, bármilyen hihetetlen is: 15 évvel ezelőtt jelent meg lapunk­ban. Hogy azóta évek során mit sem vesztett aktualitásából? Valóban, a műve­lődési otthon nevét a legnagyobb jóindulat­tal sem lehetett rámondani a nyíregyházi „Postásra”. Általában inkább kocsma volt, mint a kultúra háza. Sokkal több dicseked­ni valója a másik ismert szakszervezeti mű­velődési otthonnak sem volt — ez a Vas­utas, amelyet hasonló okok miatt sokáig csak egy bizonyos réteg látogatott. Ezzel szemben például a Móricz Zsigmond Műve­lődési Házban a másfél évtized alatt teljes megújulás következett be. A 15 évvel ez­előtti cikk szerzője a ház törzsvendégei kö­zött még csak néhány bősz ultizót, illetve magányos nyugdíjast talált. Milyen feladatokat vállalnak fel, s azok­nak hogyan tesznek eleget a megyénkben lévő szakszervezeti fenntartású művelődési házak? Mi a hatáskörük, kötelességük, fa­laik között milyen kulturális élet zajlik? — ezt vizsgálták meg a közelmúltban hat sza­bolcsi intézményben. Az alapvető működési feltételeket te­kintve, nem lehetünk elbizakodottak. Je­lenleg a hatból csak kettő felel meg a kor­szerű követelményeknek: a záhonyi, illet­ve a közelmúltban átadott nyíregyházi KPVDSZ-székház. De nemcsak az intéz­mények külleméről van szó, hanem a be­rendezésről, a technikai felszereltségről és a személyi feltételekről is. A hatból három helyen nem dolgozik függetlenített szak­ember. Mindezek az alapadatok már ele­ve jeleznek valamit. A szakszervezeti művelődési otthonok általában az egész országban azzal a ket­tős céllal működnek, hogy részben saját üzemük dolgozói számára a rendszeres mű­velődés lehetőségét kínálják, részben pe­dig részt vegyenek közművelődési felada­tokban a lakóterületen. Ezt a munkát. ál­talában sikeresen látja el az 1951 óta mű­ködő záhonyi vasutas művelődési ház. Üze­mi tevékenységére elsősorban a munkahe­lyeken szervezett rendezvények — külön­féle vetélkedők, kiállítások — jellemzők, továbbá jelentős a szocialista brigádoknak nyújtott segítség. Záhonyból érkezett hír el­sőként az üzemi rádióról, illetve a bejárók klubjainak szervezéséről. Kevesen tudják, hogy megyénk műve­lődési hálózatának a nyírbogdányi vegyész- klubkönyvtár elnevezésű szakszervezeti művelődési intézmény is tagja. Szűkös le­hetőségeit kihasználva elsősorban a KISZ kulturális élet szervezésében, a szocialista brigádok támogatásában, társadalmi és po­litikai rendezvények lebonyolításában vesz részt. Több mint két éve működik új, társa­dalmi vezetőség a nyíregyházi Postásban. Nincs könnyű dolguk, ha a szesztestvérek tanyájából a postás dolgozók számára von­zó, szívesen látogatott, változatos progra­mot nyújtó művelődési otthont akarnak varázsolni. Néhány kör szervezésével — fo­tósoknak, barkácsolóknak, irodalomkedve­lőknek — már kísérleteztek, a kezdeti lé­péseket tehát megtették. A Nyíregyházi Vasutas Művelődési Ház üzemi propagandája, lakóterületi tevékeny­sége jóval egyoldalúbb a záhonyinál. Hosz- szú múltra tekint vissza az eszperantókor, mint az egyik legsikeresebben működő cso­port. A ház fenntartásában működik a vas­utas fúvószenekar, az újjászervezés óta egyre nagyobb, több eredménnyel. Otthon­ra találtak itt a nyugdíjasok, legutóbb pe­dig amatőrfilmes tanfolyamot indítottak a vasutas dolgozóknak. Érdekesen alakult az ittenni „presszó” helyzete: bár mérnek szeszes italt, arra is ügyelnek, hogy ne züll- jön kocsmává! Nincs „saját” üzeme a Móricz Zsigmond Művelődési Háznak, de felügyel a megye valamennyi üzemének közművelődési te­vékenységére. A vizsgálat összesítése arra figyelmeztet: erre jobban oda kell figyel­ni a jövőben! Sikeresen vette ki részéta ház a dolgozók iskolája szervezéséből, vala­mint a hátrányos' helyzetű tanulók korre­petálásából. Számos amatör művészeti együttest működtetnek, elég csak a Sza- bolcs-Volánt, vagy az Ifjú Gárda-fúvósze­nekart említeni, eredményesek a közhasznú tanfolyamok, klubok is. Csak az archív­filmek klubjában több ezerre tehető azok­nak a száma, akik itt megfordultak. □ KPVDSZ művelődési ház alig fél­éves múltjával jelentős eredmények­kel még nem rendelkezhet, terveik között saját dolgozóik művelődési lehetősé­gének megteremtése és a lakóhelyi feladat ellátása egyaránt szerepel. Mindezekről a közelmúltban tárgyalt az SZMT elnöksége. Szokás szerint kitűzték a soron következő feladatokat. Egyetlen mondatot emelünk ki az előterjesztésből: „A munkának ki kell terjednie a marxista—leninista világnézet, a szocialista gondolkodásmód fejlesztésére, a közéleti nevelésre, a korszerű általános és szakműveltség elsajátítására.” A követ­kező 15 évben sem lesz tehát kevesebb a munka, amelyhez mindenek előtt jó nép­művelők kellenek! B. E. „Őszre fejőgépet veszünk..." Tehén a háztájiban Mennyi munka van egy tehénnel? Reggel, este kitrá­gyázni, almozni, fejni, etetni kell. S mennyi munka van hat tehénnel? Ezt csak az tudja megmondani, aki fog­lalkozik — vagy éppen fog­lalkozott már — háztáji ál­lattartással. Botpaládon ta­lán mindenki tudja. Tudhat­ja is, hiszen alig van olyan porta a faluban, ahol egy-két, vagy több tehén ne lenne. A községnek nyolcszázhatvan lakosa van és pontosan két­százhetvenegy tehenet tar­tanak nyilván a községi ta­nács kirendeltségén. — Nekem hat tehenem van — kezdi a beszélgetést Irényi Elemér, a botpaládi Új Barázda Termelőszövet­kezet nyugdíjasa, — de nem ritkaság ez a falunkban. Kora reggel, amikor a gu­lyás végig megy a falun, egy- re-másra nyílnak ki a kapuk, ■s mennek a tehenek a legelő­re. Látványnak is szép az a sok jószág egyszerre, csak úgy tarkállik a gulya a sok­féle állattól. — Nekem is van egy ma­gyar tarkám — folytatja a gazda — a többi pedig ke­resztezés. Van ebben még borderes is. Ezt különben áruba bocsátom, elég nekem öt. Így is bőven adnak mun­kát. Négy órakor már az is­tállóban vagyok. Hordom ki alóluk a trágyát, új almot vi­szek, elébük rakom a takar­mányt és kezdődhet a fejés. Ugyanez természetesen meg­ismétlődik este is. ötven li­tertől kevesebb tejet nem igen viszek esténként a csar­nokba. Eddig a legtöbb öt­venhat liter volt, és a legtöb­bet adó tehéntől naponta 18 —20 litert is fejek. Igaz az asszony is fej, nemcsak én, néha még a fiam is besegít. A töhenek mellett van még négy borjú, disznó meg apró­jószág is. Ebben az évben már négy borja volt, nagy sajná­latára egy bika, a többi üsző. Az üszőket eladta, s kettőért kapott egy bikaborjút. — A bika az értékes. Tart­juk 3—400 kilóig, utána el­adjuk. Üszőt csak annyit ha­gyok meg, amennyi a tehe­nek pótlására kell. Egyik legnagyobb gondot a takarmány beszerzése okoz­za. Ezért a háztájiban szinte kizárólag takarmánytermesz­téssel foglalkoznak: kukori­cát, takarmányrépát, lucer­nát vetnek, amiből megvan az állat szálas- és abrakta­karmánya. Ez teszi ki a na­gyobb részt, emellett egy ke­veset a termelőszövetkezet is juttat a falubelieknek. Gond, hogy a trágya a ku­tyának sem kell. Pedig nem kérnek érte pénzt, hanem még él is szállítanák. Nincs- más megoldás, a háztájira kerül minden szervestrágya, jutna pedig a közösre is. — Tavaly a bevételem száznegyvenezer forint volt: jószág eladásból, tejből és az állami támogatásból. Ennek a fele ráfordítás, nem számol­va a saját munkámat, de meg is dolgozunk ezért a pénzért a feleségemmel együtt. Mond­ta is a múltkor, hogy ideje lenne már egy fejőgépet ven­nünk. ősszel meglesz. Tehéntartással középko­rúak, vagy az ennél időseb­bek foglalkoznak. Pedig a te­hénre, a tejre szükség van. S hogy megéri, azt Irényi Ele­mér példája is bizonyítja, aki a tavalyi megyei tej termelé­si versenyben elért szép ered­ménye után az erkölcsi elis­merés mellett pénzjutalmat is kapott. Sípos Béla GARANCIA 56 EZER KILOMÉTERRE Új üzen a gumigyárban Horváth Mihály kiemeli a felújított gumit a vulkanizá­ló présből. (Mikita Viktor felvételei.) zó üzemben is voltam, de ez egészen újszerű, ami a mi­nőségben jelentkezik — mondja Horváth Mihály gu­migyártó szakmunkás. — Ép­pen most hozott futózni gu­mikat egy teherkocsi, ame­lyik újrafutózott gumival jár. Megnéztük, alig volt kopás rajta. Egyelőre a legnagyobb megrendelő a Volán, akitől be­gyűjtik a gumikat. A jelen­legi két vulkanizáló préssel évente 12 ezer gumi újrafu- tózását vállalják. Azonban a berendezés többi része al­kalmas évi 55—60 ezer da­rab újrafutózásra, ezért ter­vezik újabb prések beállítá­sát. Néhány hónapja új gépsor állt munkába a nyíregyházi gumigyárban. Alig egy év telt el az ötlettől a megva­lósításig, hogy a radiálab- roncsok újrafutózását való­sítsák meg. Az olasz Maran- goni gépsor, a beszerzés költ­ségei mintegy 12 millió fo­rintot tettek ki. A gyártó cég vállalta a munkások betaní­tását, vizsgálta meg a nyír­egyházi alapanyagot, amit az újrafutózáshoz felhasználnak. — összesen hét ember kell az üzemeltetéshez három műszakban — tájékoztat Várnagy László művezető. — Haszna pedig nemcsak a vállalatnak és a megrendelő­nek van belőle, hanem az egész népgazdaságnak. A Taurus által gyártott — teherautókon, kamionokon alkalmazott — acélradiál tí­pusú gumiabroncsok felújítá­sára szolgál az újrafutózás. A lekopott futófelület helyett újat vulkanizálnak, s erre az első alkalommal 56 ezer ki­lométer használatig garan­ciát vállal a gyár. Majd 49 és 42 ezer kilométer a kö­vetkező futózások garanciá­ja, míg az új gumira 70 ezer kilométert adnak. (A gya­korlat szerint viszont 100 ezer kilométert is kibírnak.) — A gyárban 1963 óta dol­gozom. A korábbi újrafutó­A horzsologépen egyenle­tesre koptatják a gumit. — A hasznot egy szám mutatja — folytatja Várnagy László. — Egy futózás két­ezer forint körül van, egy új gumi pedig a mérettől függően 5—8 ezer forintba kerül. Eső Hiánycikk az IFA-alkatrész Aratásra készülnek Nyírtasson Búzából 428 hektárt vetet- * tek Nyírtasson a Dózsa Ter­melőszövetkezet földjeibe, azonban a kemény tél, a sok csapadék miatt 141 hektárnyi búzát ki kellett szántani. Fe- lülvetésre 38 hektáron került sor. Mint a többi tsz-ben, most. aratásra készülnek. Minden jel arra mutat, hogy ember és gép lesz elegendő, így külső segítségre nem lesz szükségük. Nyolc kom­bájnjuk közül négy aratja majd a gabonát, míg a má­sik négyet a borsó betakarí­tásához és csépléséhez hasz­nálják fel. A gépek javításának, fel­készítésének már a végénél tartanak. Az NDK-ból szár­mazó. nagy teljesítményű bá­lázók karbantartását most kezdik el. A pótkocsik nagy­javítását télen végezték el. Ezekben a napokban csak a kisebb munkálatokra keríte­nek sort. Folyamatban van a tehergépkocsik javítása is, itt azonban komoly gon­dokkal szükséges szembe­nézniük. Hiányoznak az IFA teherautókhoz szükséges al­katrészek: nehézséget okoz, hogy három járművükből kettő most áll műszaki vizs­ga előtt. Az aratás nélkülönzhetet- len feltételeit — mint a ko­rábbi évékben — most is megteremtik: étel és ital mindenkinek jut majd és a földekre szállítják ezeket. Az időjárás bizonytalansága mi­att az aratás kezdésének időpontja bizonytalan, de bármi történik, a legnagyobb mezőgazdasági munkálattal július utolsó napjáig végezni akarnak, (s. z.) F elüdült a határ. Egy he­te tart, hogy szeszélyes eloszlásban, de minden második nap esik az eső. Vannak a megyének olyan területei — mint a beregi rész —, ahol öt alkalommal már 40—50 milliméter csa­padékot mértek. Nagyon kel­lett már ez az égi öntözés és nem csupán a kapásnövé­nyeknek, de a kalászosok egy részének is használt. Mezőgazdasági emberek mondták, az utolsó pillanat­ban kapták az áldást. Az eső sok mindent helyrehoz. A csapadék a burgonyát kötés­ben érte, a kukoricát és nap­raforgót a teljes kiégéstől mentette meg. Hét végi ha­tárjárás igazolta, minden nö­vény intenzív növekedésnek indult. Az eddig csak vege­táló dohánytövek három nap alatt nyolc-tíz centimétert nőttek, a cukorrépa lombja már befedi a földet és duz­zad az alma a fák ágai kö­zött. Az eső azonban nem csak az éltető erőt, a feladatok Sokaságát is hozta. A ko­rábbi szárazságban a gyom­irtó szerek hatásfoka erősen csökkent. Ez most az erő­teljes gyomosodásban mutat­kozik. Ezért a szokásostól nagyobb arányú mechanikai- kézi gyomtalanításra van szükség és ez halaszthatat­lan. Sürgős az eddig parla­gon maradt, vagy zöldtakar­mányként már hasznosított területek felszántása, beve­tése. A felázott, fellazult ta­laj most kínálja a legjobb lehetőséget a másodvetésre, a siló, vagy rövid tenyészide­jű növények termesztésére. A mezőgazdasági üzemek — ezt szintén a hét végi ha­tárjárás igazolta — nem vár­tak és nem várnak külön bíztatásra. Szombat, vasár­nap is dolgoztak, kapáltak. Hasznos fáradozás. Amit el­vitt az aszály, abból vala­mennyit így és csakis így vissza lehet hozni. (s. e.) A nyíregyházi Leningrad utcán csapadékelvezető csa­tornát ásnak — és ezzel egyidőben bővítik az út szélességét — a Nyírvíz és a közúti építő vállalat dolgozói. (Cs. Cs.)

Next

/
Thumbnails
Contents