Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)
1979-06-17 / 140. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. június 17. MÁSFÉL EZREN MÉG PÁLYA NÉLKÜL Ha nem pincér - esztergályns HETEKKÉNT FORDUL Á KOCSI 14 forintért — ágynemű PÁTYOLAT-HÍREK Enyhülő roham — Sajnos, nem csökkent az úgynevezett divatszakmák iránti roham — mondta Nagy Miklós, az intézet igazgatója. — Túlságosan is sokan szeretnének autószerelők, szobafestők, karosszéria-lakatosok, ruházati eladók lenni. Míg az ács, a vasbetonszerelő, vagy a mezőgazdasági szakmákra kevés a jelentkező. Idén nyolc és fél ezer gyerek végez az általánosban — közülük több, mint ezren még nem találták meg a helyüket. Emellett mintegy hatszáz olyan is van, akik nem szándékoztak továbbtanulni. Mi velük is foglalkozunk — és általában legalább fele választ is végül valamit... Telefoncsörgés — a Nyírpilisi Általános Iskolából hívták a pályaválasztási intézetet. T. Judit tanulójuk Jól indult az év a Nyírségi Patyolat Vállalatnál. Az év első öt hónapjában, az elmúlt év hasonló szakához képest, 35 tonnával növekedett a lakosság részére a ruhatisztítási, vasalási szolgáltatás. A vállalat a múlt évi 15,3 milliós tervvel szemben, az idén 19 millió forint értékű munka kielégítő teljesítését vállalta. S a csaknem 3 millió forint tervnövekedést lényegében a múlt évinek megfelelő gépi kapacitással és ugyanazon létszámmal valósítják meg. Növekedett az utóbbi időben a lakosság részéről a pipere ruhaneműk mosása és vasalása iránti igény. Hasonlóan népszerű a bérágyne- mű-garnitúra kölcsönzése. (Két hétre mindössze 14 forint). Ma már a 11 ezres készlet is szűkösnek bizonyul. A múlt év végén vezette be a vállalat, elsőnek a távoli szatmári részen, az úgynevezett „hozom-viszem" jellegű szolgáltatást. Lényege: hetenként meghatározott napon és időben, a vállalati kocsi megjelenik a távol eső falvakban, összegyűjti a tisztításra adott ruhafélét s viszi a körzeti megmunkáló helyre. A következő heti járattal viszik vissza a tisztított ruhaneműt. Idén tovább fejlesztik a sikeres eljárást: bekapcsolják a módszerbe a nyíregyházi járás távolabbi helységeit, Nagyhalász, Gá- vavencsellő, Rakamaz környékét, s a következőkben fokozatosan terjesztik ki a megye egész területére. A vállalatnak Nyíregyházán jelenleg már 7, ezenkívül a megye területén 19 felvevő és szolgáltató részlege működik. Fejlesztését, beruházásait a megyei tanács jóváhagyásával, anyagi támogatásával végzi. így kerül sor a közeli jövőben, a nyíregyházi központi (Simái úti) üzem rekonstrukciójának befejezésére 22 millió forintért. Nyírbátorban új, komplett mosó-vegytisztító szalon épül 5 millióért. A. B. Az 1979-es év második negyedévében belföldi megrendelésre alsó és felsőruházati termékből a BFK mátészalkai gyára a tervek szerint 607 ezer darabot fog gyártani. Von- ház Józsefné és Császár Ibolya egy új fazonú leánykanadrág zsebvarrását beszélik meg. (Császár Cs. felv.) Vajas pogácsa, mákos tekercs Fehérgyarmat kenyérellátásában jelentős javulást hoz a most felépült új gyár. A sütőüzem arra is gondol, hogy a helyi ellátást és az ide látogató vendégek igényeit is jobban szolgálhatja, ha bővülő választékot kínálnak a boltok. így a különböző kenyerek mellett kiflit, fonott kalácsot, vajas pogácsát, diós és mákos tekercseket is készítenek. Remélhető, hogy az új kenyérgyár termékei is hozzájárulnak ahhoz, hogy a város jó híre növekedjék. e jmynis§9m nfiddoc se itoh.sjjl ' ifeM tor sz.st a Bányafa, papírfa Szálkáról az országba Kétszázötvenezer köbméter fát dolgoz fel ebben az esztendőben az ÉRDÉRT mátészalkai telepe. E hatalmas tömegű alapanyagból — amit a szakemberek egyébként fenyőhengeres fának neveznek — fűrészáru, bányafa, papírfa és különböző, építőipari célokat szolgáló termék lesz, eljutva szinte az egész országba. A termékek nagy részét á TÜZÉP-en keresztül értékesíti a vállalat, de kapcsolatban állnak különböző gyárakkal, üzemekkel is, szerte az országban. Az idén a mátészalkai telep életében nagy változást hozott a termék- szerkezet jelentős mérvű módosítása. A korábbiaknál jóval munkaigényesebb, nagyobb értékű termékeket készítenek, ami lehetővé teszi az idei árbevétel csaknem százmillió forintos növelését a múlt esztendőhöz képest. Tavaly 396 millió forint volt a mátészalkai üzem árbevétele, ebben az évben viszont 480 millió forintot terveznek. Az előirányzottak teljesítésével jól állnak, azt eddig időarányosan teljesítették, (bg) Bőrönd Angliába, paplan a Skálának BFESZ-ek az ellátásért Vállalati költség, maszek haszon Elítélték a vásárosnaményi vízműtelep vezetőjét Szerény, csendes ember volt valamikor Balogh István 45 éves vásárosnaményi lakos. Igaz, nem is volt mire felvágnia, segédmunkás volt a SZAVICSAV vásárosnaményi vízműtelepén. Talán ennek a szerénységének köszönhette, hogy felfigyeltek rá, s háromévi segédmunkáskodás után 1967-ben a telep vezetőjévé nevezték ki. Elismerték, kitüntették Ba- loghot, s néhány évig rá is szolgált erre: eredményesen működött a telep, évről évre jó munkát végeztek. Ám egyszer csak fejébe szállt a dicsőség. Beosztottait úgy dolgoztatta, mintha saját cselédei lettek volna, s rájött, hogy tud ő magának pluszpénzt is csinálni, csak jól kell szervezni a munkát. Először 1972-ben próbálkozott és sikerült neki. Egy család be akarta vezettetni a vizet, Balogh vállalta, beosztottai megcsinálták, ő felvette a 2000 forintot, aztán elfelejtette befizetni a vállalat pénztárába. Egy év múlva már sorozatban vállalt vízbekötéseket, 2500, 4900, 5600 forintokat vett fel, de volt olyan család is. akinek a fürdőszoba-felszerelést is vállalta, s 21 800 forint volt a számla. Kért 5000-et, 6600-at, 10 ezret, mikor mennyit tudott felszámolni. Végeztetett társadalmi munkát is beosztottaival: a vitkai református egyháznak hét végén, szabad időben, de mint a többit, ezt is a vállalat anyagából végezték el. A vízbekötési sorozattal 75 465 forint kárt okozott a SZAVI- CSAV-nak és a dolgozókat is becsapta, mert amit nem számolt el a vállalatnak, azért természetesen munkabért sem fizettek beosztottainak. Baloghnak volt más vállalkozása is. 1975. július 4-én a tanáccsal szerződést kötöttek a vízműtelep szocialista brigádjai, hogy elvégzik a közkutak karbantartását, s ezért havonta 800 forintot fizet a tanács. 1976-ban ismét megkötötték a szerződést, ekkor már 500 forint volt a havi karbantartási összeg. Balogh 19 500 forintot vett fel, de ezért meg sem vádolta az ügyészség, mert elvégezték a munkát, s ha a dolgozók nem kaptak a pénzből, nekik kell behajtani volt főnökükön. Csináltatott magának Balogh a vízműtelep lakatosával egy permetezőgépet és sért, tek, amikkel saját almáját vitte eladni. Miért volt szüksége Baloghnak ezekre a visszaélésekre? Mert szerette a pénzt, a vagyont. A háza, a kocsija mellett 600 öl gyümölcsöse, 500 öl földje van Namény- ban és 4 hold földje Szat- márban, s volt jó fizetése a SZAVICSAV-nál. Ez utóbbi azonban csak volt, mert egy szigorú megrovás után 1977- ben 200 forinttal csökkentették a fizetését, tavaly februárban felfüggesztették munkaviszonyát, márciusban pedig fegyelmivel elbocsátották, mert rájöttek, hogy a visszaéléseken túl hűtlenül kezeli a vállalat vagyonát: 72 vízórával nem tudott elszámolni például, amikor számon kérték tőle. Balogh Istvánt jelentős érték tekintetében, folytatólagosan elkövetett sikkasztá- valamint magánokirategy munkagépet is, amelynek értékét utólag 10 ezer forintra becsülték, s természetesen ez is munkaidőben készült. Nem vádolták meg a három vaskerítésért sem, ennek árát utólag befizette és megtérítette azt a pénzt is, amibe azok a fuvarok kerülhamisítással és folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésért 1 év 2 hónap börtönre ítélte a bíróság, 2 évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte a vállalatnak okozott kár megfizetésére. Az ítélet jogerős. (balogh) ' — Valami sMakmát szeretnék... — mondta kicsit riadtan a vékony- csontú fiúcska, apja ugyancsak megilletődöt- ten bólogatott. Tanító Béla, a megyei pályaválasztási tanácsadó intézet munkatársa elővette a nagykönyvet, bejegyezte a fiú nevét: F. László Érpatakról. Aztán figyelmesen hallgatta a gyereket. — Felszolgálónak jelentkeztem Nyíregyházára — kezdte Laci. — Nem vettek föl, és a második helyen megjelölt cukrász szakmára sem. Azért jöttünk most ide — nézett bátorításért apjára. Ö folytatta: „Gépszerelő jó lenne..." — Hatodikos-hetedikes korában kereskedő akart lenni a gyerek, aztán most nyolcadikban mégiscsak a pincérkedés mellett döntött. De hát nem megy ... — No, és milyen szakmára gondolsz most? — kérdezte a tanácsadó pedagógus. — Háát... valami gépszerelő jó lenne. Mezőgazdasági gépszerelő. — Nem gondolod, hogy az egy kicsit nehéz lenne neked? Fizikailag gondoltam . . . Ott bizony kell az erő alkalomadtán. Itt van viszont" az esztergályós szakma. Vagy a hegesztő. Netán bádogos... — A bádogosra én is gondoltam — szólt közbe a papa. — De Laci nem bírja a magasságot. Pár perces további beszélgetés után — amelyből kiderült, hogy jó közepes tanuló volt Laci az általánosban — végül „határozott” a fiú. — Talán az esztergályos... Ezután már csak az volt hátra: átirányították az apát és fiát a 110. számú szakmunkásképző intézet pálya- választási felelőséhez — . majd ő megmutatja a műhelyt, a gépeket, beszél a szakmáról. A pályaválasztási tanácsadóban ezekben a hetekben gyakoriak az ilyesfajta beszélgetések. Jelenleg ötszá2 olyan nyolcadikos gyerek jelentkezési lapja van az intézetnél, akiket sem az elsőként, sem a másodikként megjelölt szakmákra nem vettek föl. Ilyenkor aztán vagy a szülő és a gyerek keresi föl az intézetet, vagy az általános iskola érdeklődik. És sorra jelentkeznek azoknak a szakmunkásképzőknek a képviselői is, ahol nincsenek betöltve egyes szakmák, ügyében érdeklődtek — de aztán kiderült: jelentkezési lapja feltehetőleg a megyei tanács művelődési osztásán található; a középiskolába jelentkezett és elutasított tanulók átirányításával ott foglalkoznak. Különös ez a kettősség, hiszen ott csak más középiskolába irányítják a gyereket — szakmát nem ajánlhatnak neki. Pedig mint ez a telefonhívás is igazolta: a két középiskolából elutasított kislány szakma iránt érdeklődött ... Fordítva ellenben megvan a lehetőség, s élnek is vele: itt több gyereket is „rávettek” már arra, hogy gimnáziumba jelentkezzék, miután a szakmunkásképzőbe nem vették föl. Ki a felelős? — Van olyan eset, amikor jó képességű gyereket a szülei mindenáron szakmatanulásra küldenének: így három év múltán már keres. Természetesen ennek anyagi-családi okai is lehetnek, de ha mód van rá. mi javasoljuk, hogy menjen gimnáziumba. Hiszen vannak szakmák, melyek érettségi után tanulhatók, s az új tanterv szerint gyakorlati képzést is kapnak a diákok! A megye egyes általános gimnáziumaiban ugyanis kevés a jelentkező... A legtöbben szakközépiskolába szeretnének menni. A megye több, mint kétszáz általános iskolájában igencsak egyenetlen a pálya- választási tanácsadó-irányító munka. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a pályaválasztási felelősök személye sok helyütt gyakorta változik — legtöbbször a nyolcadikos osztályfőnökre bízzák. S ez azzal jár, hogy kampányszerű a pályaválasztással való foglalkozás. Holott az lenne a cél: ne csak az utolsó tanév során kerüljön szóba, ki mi szeretne lenni. Ebből adódik aztán, hogy sok az irreális jelentkezés — hogy ilyenkor, júniusban ennyi visszautasított gyerekkel kell foglalkozni a tanácsadó intézetben: „Kényszer- pólyán" — de miért? — Az is gond, hogy a nagyobb szakmunkásképzőkben közlik ugyan a gyerekkel: „ide nem tudunk felvenni, ám ezeket a szakmákat ajánljuk még iskolánkban ...” De ezt csak hetek múltán kapja meg írásban a gyerek: így a döntésig igen hosszú idő telik el! Itt a tanácsadó intézetben sokkal szélesebb választási lehetősége adódna, hiszen hozzánk a megye minden iskolája beküldi, milyen üres helyek vannak még. így fordul, elő, hogy jó képességű gyerekeket irányítunk „kényszerpályára”, mert későn érkezett hozzánk lapjuk. Pedig talán a nekik való helyet betöltötték olyan tanulókkal, akik végigbukdácsolják a három esztendőt — ha egyáltalán végigcsinálják. E percben nyílt az ajtó, egy anyuka lépett be kislányával. S újra felhangzott a kérés: „Valami szakmát tessék ajánlani ...” Tarnavölgyi György Noha megyénk ipari termelésének milliárdjaiból az általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek ipari termelése csak egy töredékkel részesedik, az ÁFÉSZ-ek ilyen szerepe nem elhanyagolható. Tavaly mintegy 247 millió forintnyi értéket állítottak elő; tevékenységükben különösen nagy szerepet kapott az élelmiszeripar, a könnyű- 1 ipar, az építőipar, valamint a faipar. Szabolcs-Szatmár megye mind a 25 ÁFÉSZ-ében folyik ipari termelés. Jelentős az élelmiszergyártás — elsősorban a húskészítmények — szerepe is, hiszen áruik mennyisége és minősége, néhol — például Tiszalökön — a felvágottak sokfélesége, jelentősen enyhít a megye ellátási gondjain. A négy megyei húsüzemben dolgozó összesen 35 szakember 36 milliót érő húskészítményt állított elő. Az ellátás további javítása érdekében a tiszadobi és a fehérgyarmati húsüzemek már megtörtént bővítése, korszerűsítése után, most a kisvárdai és a vásárosnaményi üzemek rekonstrukcióját tervezik. A szolgáltatásokban számos változtatásra, fejlesztésre nyílik mód. Fontos lenne az irodagépek javítása. Ez még csak terv, azonban az autójavításban már kézzelfogható eredmény is van: április elején a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalatnál autójavító üzem kezdte meg működését. Az új szerviz feladata a Nyíregyháza környéki szövetkezetek kis áruszállító teherautóinak karbantartása, műszaki felülvizsgálata. Külön érdemes szólni a könnyűipari munkáról, mert ebben az országos áruellátásba való bekapcsolódásra, sőt exportra is van lehetőség. A Nagykállói ÁFÉSZ bőröndüzeme volt az első, amelyik külföldre is szállított; jelentős további változást pedig az újabb, sorozatgyártásra is alkalmas üzem beindulása hozott. Ma, angol gépekkel, angol megrendelésre dolgoznak: 19781 ban 63 ezer darab utazóbö- 1 röndöt — teljes termelésüket — juttatták el a szigetor- 1 szágba. Ugyancsak Nagykálló az, : ahonnét egy másik termék ■ szintén sikerre számíthat. 1 Tavaly már 43 millió forint ' árbevételre tettek szert kon- - fekcionált ágyneműből. Legutóbb például friss paplan• vevőként a Skála Áruház • jelentkezett. S. Z.
