Kelet-Magyarország, 1979. június (36. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-16 / 139. szám

|| Kelet­Inagyarnrszág XXXVI. évfolyam, 139. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. június 16., szombat VÉGET ÉRT ÁZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA Elfogadták a pénzügyi törvényt Pénteken délelőtt tíz óra­kor a Parlamentben foly­tatta munkáját az ország- gyűlés nyári ülésszaka. Leg­felsőbb törvényhozó testüle­tünk ülésén megjelent Lo­soncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az elfogadott napirendnek meg­felelően a Magyar Népköz- társaság 1978. évi költségve­tésének végrehajtásáról szó­ló javaslat vitájával folyta­tódott a tanácskozás. Elsőként Horváth László (Somogy m. 4. vk.), a nagy­bajomi Lenin Tsz elnöke emelkedett szólásra. Beszá­molt arról, hogy megyéje adottságai miatt főleg a me­zőgazdasági termelés fej­lesztésével, a termelés és fel­dolgozás összhangjának meg­teremtésével ésszerűbb és gazdaságosabb termelési szerkezet kialakításával já­rulnak leginkább hozzá a népgazdaság céljainak meg­valósulásához. A felszólalást követően az elnöklő Péter János bejelen­tette, hogy az országgyűlés­nek kedves vendégei vannak: a magyar—finn barátsági hét alkalmából hazánkban tar­tózkodó parlamenti delegáció tagjai. A vita következő hozzá­szólója Péterfi Ferenc (Vas m., 4. vk.) a szombathelyi Lakástextil Vállalat főmű­vezetője feltette a kérdést: miért nem sikerült javítani a megtett intézkedések ellené­re sem népgazdaságunk egyensúlyi helyzetét. Ennek egyik oka — mutatott rá — a kényelmesség, amely egye­bek között arra vezethető vissza, hogy gazdaságpoliti­kai agitációnk sokáig általá­nosságban magyarázta az el­vi határozatokat és olyan szemléletet sugallt, mintha a nehézségek, gondok megoldá­sa csupán a kormányzat fel­adata lenne. Rózsa Ernő (Hajdú-Bihar m. 14. vk.) a létavértesi Aranykalász Ter­melőszövetkezet villanysze­relője javasolta: a szakembe­rek vizsgálják felül a mező- gazdasági épületek típuster­veit és ajánljanak többféle műszaki-technológiai megol­dást, hogy a gazdaságok ter­A nyári ülésszak második napján Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter előterjeszti az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot. (Kelet-Ma- gyarország telefotó) mészeti és üzemi adottságai­nak megfelelő olcsó istálló­kat, gazdasági épületeket emelhessenek. Szabó Gusztáv (Szabolcs-Szatmár m. 12. vk.), a nagyecsedi Rákóczi Tsz állattenyésztési üzemág- vezetője szólt ezután. Majd — mivel a beszá­molóhoz több hozzászóló nem jelentkezett — az elnök a vi­tát bezárta, s megadta a szót Faluvégi Lajosnak. A pénzügyminiszter hangsú­lyozottan szólt arról, hogy a fejlődés egyik záloga a jó teljesítmények megbecsülé­se. Lényeges, hogy a társada­lom a jövőben jobban elfo­gadja: a vállalatok, a szövet­kezetek helyzetét a mérhető teljesítménykülönbségek dif­ferenciálják. Faluvégi Lajos arra is fel­hívta a figyelmet, hogy az ország gazdasági adottságai mellett nem tehetjük meg, hogy a magasabb világpiaci árszínvonalat és az új árará­nyok tartós irányzatait — mérsékelt, ésszerűbb keretek között — a vállalatokkal ne érzékeltessék. A költségvetés a pénz vásárlóképességének veszélyeztetése nélkül nem vállalhatja tartósan a csere­arányromlás miatti terhet. Nagyon fontos, hogy min­denki mérlegelje a világgaz­dasági helyzet változásával kapcsolatos feladatokat, s mindent megtegyen azért, hogy elmaradásunkat pótol­juk. A felszólalásokra vála­szolva a miniszter egyebek között elmondotta, hogy mind a belföldi, mind a kül­kereskedelem mindent meg­tesz azért, hogy javuljon a mezőgazdaság alkatrész-el­látása. Ugyancsak a mező- gazdasággal kapcsolatban be­számolt arról: a gazdasági feltételrendszert úgy igazít­ják a jövőben; hogy megfe­leljen az ágazat népgazdasági jelentőségének, és lendítse a termelési kedvet. A jövede­lemszabályozás módosításával kívánják előmozdítani az ésszerű munkaerő-gazdálko­dást. A tanácsi és kulturális fej­lesztésekről szólva elmondot­ta a miniszter, hogy a je­lenlegi tervidőszak első két esztendejében a tervezettnél 1 milliárd forinttal többet fordítottak az iskolák felújí­tására, de a helyzet még így is szükségessé teszi az ütem gyorsítását. ígéretet tett ar­ra is, hogy a hatodik ötéves tervben — figyelembe véve a mai helyzetet — kedvezőbb arányokat igyekeznek kiala­kítani a településfejlesztés­ben. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1978. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot általánosságában és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egy­hangúlag elfogadta. Ezután az állami pénz­ügyekről szóló törvényjavas­latot terjesztette elő Faluvé­gi Lajos pénzügyminiszter. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat szo­cialista fejlődésünk eredmé­nyeire és szükségleteire épül. E törvényt jogalkotási prog­ramunk tudatosan és átgon­doltan ütemezte úgy, hogy a népgazdasági tervezésről, valamint a vállalatok, a ta­nácsok és a szövetkezetek működéséről szóló törvények után kerüljön tető alá. Ezek is érintenek ugyan pénzügyi kérdéseket, de természetsze­rűen nem fogják át az álla­mi pénzügyek teljes területét. (Folytatás a 4. oldalon) Kádár János és Bisikn Béla az országgyűlés nyári ülésszakán. HA KEZDŐDNEK AZ ÉRDEMI TÁRGYALÁSOK BREZSNYEV BÉCSBEN Á szovjet államfő és James Carter találkozója az Osztrák Köztársaság elnökénél Bécsbe érkezett Leonyid Brezsnyev, akit a schwechati repü­lőtéren Rudolf Kirchschläger osztrák elnök fogadott. (Kelet- Magyarország telefotó) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöke pénteken Moszk­vából Bécsbe utazott, hogy találkozzék James Carterrel, az Egyesült Államok elnöké­vel. Leonyid Brezsnyevvel együtt utazott Bécsbe Andrej Gromiko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere, Dmitrij Usz- tyinov, honvédelmi minisz­ter, Konsztantyin Csernyen- ko, az SZKP KB titkára, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint Nyi- kolaj Ogarkov, a honvédel­mi miniszter első helyettese, a Szovjetunió fegyveres erői­nek vezérkari főnöke. A szovjet párt- és államfő kíséretében utazott Bécsbe Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadója, Leonyid Zamja­tyin, az SZKP KB osztályve­zetője és Georgij Kornyijen- ko, a Szovjetunió külügymi­niszterének első helyettese. Úton Bécs felé Magyaror­szág területe felett átrepül­ve, Leonyid Brezsnyev táv­iratot intézett Kádár János­hoz, az MSZMP KB első (Folytatás a 4. oldalon) Á csütörtöki eső után is vizet kíván a növény Kezdődhet az aratás Még mindig tart a szá­raz, meleg idő, s egyre ked­vezőtlenebbül érezteti hatá­sát. Csütörtökön ugyan megyeszerte esett az eső, helyenként 15—20 milli­méter, sőt ettől nagyobb. Felfrissí­tette a növényeket, s a kalá­szosoknál szinte a huszonne­gyedik órában érkezett. Ez a csapadék hektáronként két— három mázsás terméstöbble­tet is jelenthet. Nagyon kel­lene még az eső. Legjobban a kalászosok és a burgonya sínylette meg a csapadékhiányt. Jobb a helyzet a kukori­ca és a cukorrépa eseté­ben. A takarmánynövény levele még haragoszöld, csak néhol sárgul, szárad. Messze van még ahhoz, hogy furulyáz­zon. A korábban ültetett do­hány jól bírja a szárazságot, szépen fejlődik, ellenben a később palántázott növény­kék csak nyolcvan százalék­ban eredtek meg, s a fejlő­désük is egyenlőtlen. A két nappal ezelőtti eső sokat se­gített. A száraz, napos idő egyér­telműen a szálas takarmá­nyok betakarításának kedve­zett. Többszöri forgatással gyorsan száradt és a minő­ségére sem lehet panasz egyetlen mezőgazdasági nagyüzemben sem. Természe­tesen ez kis öröm, hiszen ami itt bejött, az elment más nö­vényeknél a szárazság követ­keztében. Megoldásként — az eső mellett is — az öntözés kínálkozik. Ezt tudják is a gazdaságok vezetői. Mindenütt maximá­lisan kihasználják a kapaci­tásokat és azt is felismerték, hogy éjszaka a legkedvezőbb a vízhasznosulás. Nappal ugyanis a kiöntözött víz- mennyiségnek közel a fele elpárologhat, éjszaka pedig szinte száz százalékig a nö­vény használja fel. Nem mindegy tehát, hogy hová kerül a víz. Ezért jó, ha a nap mind a huszonnégy órá­jában működtetik a gazdasá­gok berendezéseiket. Az átlagosnál szárazabb időjárás azt is jelenti, hogy a korábbi évekhez képest most hamarabb kezdődhet az aratás. A homokosabb táblákba ve­tett kalászosok szalmája már sárgul, az árpa kombájn alá érett. Ebben az évben nyolc­ezer hektárral kevesebb lesz az aratni való, mint tavaly volt. Ez a belvíz és a fagy A tervezettnél korábban kezdődött az idén a borsó­szezon a Nyíregyházi Kon­zervgyárban. Jelentős meny- nyiségű zöldborsószemet kel­lett ugyanis átvenni már az elmúlt hét végén a debrece­ni és a békéscsabai gyártól, mivel a hozzájuk tartozó te­rületen korábban és nagy mennyiségben érett betaka­rításra a borsószem. A nyír­egyházi gyár területén — ti­zenhárom gazdaság termel az idén konzervborsót — június 10—15. között tervezték a be­takarítás megkezdését, ami lényegében reálisnak bizo­nyult. A megyei termésű zöldbor­sóból hétfőn tíz, kedden ti­zenhárom, szerdán pedig már tizenöt vagonnyi érkezett. Jú­nius 11-gyel bezáróan össze­sen 65 vagon zöldborsót dol­gozott fel a Nyíregyházi Kon­eredménye. így 93 ezer hek­tár vár a kombájnokra, ami­ből 55 ezer a búza, 24 ezer a rozs, 12 ezer az árpa és közel kétezer hektár a zab. Csak a búzából hétezer hek­tárt vitt el a kedvezőtlen idő­járás. Jól állnak kombájnokkal a termelő üzemek. Már csak 95 hektár ara­tandó terület jut egy gép­re, míg tavaly tíz hektárral több volt. (Persze „köszönhető” ez a kipusztulásnak is.) így megvan minden lehetőség ar­ra, hogy az egyes üzemek két hét alatt, összességében júli­us végére befejeződjék az aratás a megyében, (sb) zervgyár, amelyből mintegy 120—130 vagon készáru ké­szült. A borsó szemérése a megyében is felgyorsult, így a betakarítás és a feldolgo­zás is napról napra nagyobb ütemű. A napi 20—23 vagon zöldborsószem feldolgozásá­ra képes borsóvonal előrelát­hatóan már szombaton meg­dönti a tavalyi, 17 vagonos csúcsot. A nyíregyházi gyárban még folyik a szamóca feldolgozá­sa, de rpár túl vannak a fél­időn. Eddig több, mint 20 va­gonnyit dolgoztak fel befőtt­nek és a külföldön is kedvelt jam-nek. Az egres befőzése még az elején tart, de már befutott a cseresznye és a ko­rai érésű meggy is. A cse­resznyéből még csak mintegy ötvenmázsányit, de a meggy­ből már két vagonnyít tar­tósítottak. Félidőben a szamóca, rajtol a cseresznye és a meggy Megkezdték a zöldborsó feldolgozását

Next

/
Thumbnails
Contents