Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 10. kézbesítés tereptáróval Levelet visz szomszéd, sógor — Ezen az úton sajnos nem lehet üzemanyagot meg­takarítani. Még jó, ha nincs túlfogyasztás — mondja Kar­sai Mihály, aki elsősorban postás, s „csak” másodsorban pilótája a terepjáró UAZ- nak. Tizenkilenc esztendeje hordja a levelet, újságot a Nyíregyházát körülvevő ta­nyaibokrokba. Szaknyelven ezt úgy mondják, hogy külterületi egyesített .kézbesítő. A tizenki­lencből tizenhat évig kerék­párral járta a szétszórtán fekvő településeket, melyek közül egyikben-másikban mindössze 5—10 család él. Harminchat kilométert (!) ke­rekezett be naponta, nyolc tanyabokor postása volt. Hó­olvadáskor, nagy esőzéskor nemegyszer előfordult, hogy a bicikli elmerült a latyak­ban. Mit volt mit tenni, há­tára vette, úgy ment egészen addig, amíg szárazabb sza­kaszra nem ért. _ Három éve szűnt meg az ún. házhoz kézbesítés. Azóta a kijelölt „támpontoknál” el­helyezett külterületi postai levészekrényeikíbe teszik az újságot, levelet, az értesítő­ket stb. Az állomásokat úgy helyezték el, hogy a bokrok­ban lakóiknak útba essenek boltba, vagy munkába me­net. Átszervezéskor lehetett jelentkezni, hogy ki vállalja autóval a kézbesítést. Karsai Mihály az elsők között volt. A korábbi 8 helyett most 20 tanyabokor tartozik a körze­tébe, ami napi 50 kilométeres utat jelent. Kár lenne tagadni, nem titkolják a tanyabokrok 'la­kói sem, hogy amikor Sza­bolcsban is megszüntették külterületen a házhoz kézbe­sítést, méltatlankodtak. Nincs is ezen mit csodálkozni, kü­lönösen, ha meggondoljuk: Szélsőboikorból 3 kilométert, Antalnbokorból majdnem ugyanennyit, Füzes-, Vajda-, Kazár-bokorból szintén csak­nem ennyit kell gyalogolni­uk az embereknek a posta­kocsihoz, hogy csiak néhá­nyat említsünk a tanyabok­rok közül. Az intézkedés után többen lemondták az újságot, mondván, hogy nem fognak naponta „bejárni”. Az idő múltával azonban új szokás honosodott meg a tanyákon: szomszédok, sógorok, komák MIT MOND A GYÓGYSZERÉSZ A vérszegénységről A vér az emberi test igen fontos alkotórésze, amely a szív működése révén a kis- és nagyvérkörön keresztül oxigénnel, tápanyagokkal, vi­taminokkal stb. látja el a szervezetet. Mennyisége egy átlagos felnőtt esetében 4,5— 6 literre tehető, összetétele: a vérplazma, vörös-, fehérvér­sejtek és vérlemezkék. A vö- rösvérsejtek képződési helye a vörös csontvelő. Ha a vörös vérsejtek száma, illetve a vér hemoglobintartalma vala­milyen ok miatt csökken vér- szegénységről, vagyis anae- miáról beszélünk. Tünetei: a szervezet rossz oxigénellátottsága miatt izomgyengeség, fáradékony­ság, szívizom-vérellátási za­varók, . idegrendszeri pana­szok: aluszékonyság, szédülés, fejfájás, látászavar stb. Alig van olyan súlyosabb beteg­ség, amelyet ne kísérne vér- szegénység, emellett önálló megbetegedésként is előfor­dul. Létrejöttében több tényező szerepelhet. Így a vas, B 12- vitamin, folsav és egyéb vi­taminok hiánya is okozhatja. Változatos étrend, jó felszívó­dás esetén a szervezet hozzá­jut a szükséges mennyiség­hez. Hiánybetegségekben azonban gondoskodni kell a gyógyszeres pótlásukról. Va­sat tartalmaz a Ferroplex drazsé. Fercupar drazsé, si­rup. Conferon kapszula és a különböző vastartalmú tink- túrák. Különösen nagy a vas­igény serdülő lányoknál, a terhes és szoptatós mamák­nál. A vészes vérszegénység minden esetben B 12-vita- min hiányára vezethető visz- sza. A B 12 vitamint injekció formájában kell pótolni. Fol­sav hiányában rendellenes alakú és méretű vörösvérsej- tek képződnék, melyeknek az élettartama is jóval rövidebb mint a normális vörösvérsej- teké. Ezt is gyógyszeresen kell kezelni. Vérzéses anaemiákról beszé­lünk mikor hirtelen nagy mennyiségű vérvesztés (pl. baleset) vagy tartós belső vér­zés (pl. gyomorfekély) miatt csökken a keringő vér és a hemoglobin mennyisége. Ha a vörösvérsejt újraképzése nem tud lépést tartani ezzel a folyamattal súlyos anaemia lép fel. A helyes életmód, a változatos táplálkozás elejét veheti a vérszegénység kiala­kulásának. Sok vasat tartalmaz a máj, a hús, a főzelékfélék, gyümöl­csök, ezek között is a fekete ribizli vezet Amennyiben más, súlyos okokra vezethető vissza a vérszegénység, akkor csak szigorú orvosi kezelés és ellenőrzés segíthet. Móré Ferencné gyógyszerismertető gyógyszerész Kádas Viktória Széplaki Ferenc elnök: — A bőröndgyártás kivételével — amelyhez az anyagot és a gépeket a megrendelő adja — képesek vagyunk 48 óra alatt átállni egy-egy új ter­mékre. — Most például a Skála Áruháznak készítünk egy könnyített takarót — folytat­ja Blajer Györgyné, a szövet­kezet ipari osztályának veze­tője. — Ez egy borító nélküli pehelypaplan, a brokát he­lyett az ang'int steppeljük, így kevesebb anyag kell hoz­zá és olcsóbb is. A Skála már állandó, szer­ződéses partnere a szövetke­zetnek, s ez sem véletlen, mert mindig ki tudják elégí­teni az áruház speciális igé­nyeit. Például csak kizárólag nekik készítenek egy táska­típust, amelyhez a győri Grabotextől szerezték be egy Skála új eljárással készült, mattos műbőr anyagot. A könnyített Skála takaró anyagát pedig ugyancsak Győrből, a Gardé­nia Csipkefüggönygyárbó! kapják. Két termékük nemrég ka­pott zöldutat a Kermitől — egyre máris megrendelő a Skála —, újabb kettőt most küldtek be elbírálásra. Bővül a tőkés bérmunka cikklistája is. Üj termék a kerekes re­pülőbőrönd és az Agfa fény­képezőgéptok. Ebben a hó­napban már tízezer készül, a következőkben tizenhat, de húszezer is kellene... A siker alapjait a szakmai képzéssel is biztosítja a szö­vetkezet. Saját költségen ké­peznek például tizenhét bőr­díszműves szakmunkást, akik jól gyümölcsöztetik tudásu­kat. Tóth Árpád A tárgyalóteremből Elítélték a feleséggyilkost Mint annak idején a Ke- let-Magyarország röviden beszámolt róla, Fekete János nyíregyházi lakos 1979. ja­nuár 5-én hajnalban a jósa- városi sütőüzem területén egy disznóölő késsel hátba szúrta feleségét, aki perceken belül meghalt. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság több napig tartó tár­gyalás után 1979. május 4-én hirdetett ítéletet. A bíróság bűnösnek mondta ki Fekete Jánost emberölés bűntetté­ben, ezért őt 14 évi szigorított börtönben letöltendő szabad­ságvesztésre és 10 évi köz­ügyektől való eltiltásra ítél­te. Egyben kötelezte, hogy a büntetés végrehajtása alatt kényszerelvonó kezelésnek vesse magát alá. Fekete János és felesége között a házasság - hamar megromlott. Amíg Kazinc­barcikán laktak, a vádlott erősen italozott, * többször megverte feleségét, aki a bántalmazások után rövi- debbihosszabb ideig otthagy­ta, és hazaköltözött szüleihez, Nyíregyházára. A vádlott azonban utánament, s a fele­ség aki szerette a férjét és két kiskorú gyermekét — meg­bocsátott és visszaköltözött. 1976-ban lakást vásároltak Nyíregyházán. Itt sem vál­tozott a helyzet, a vádlott to­vábbra is italozott, verte a feleségét. 1978. december közepén Fekete Jánosné gyermekei­vel együtt elköltözött édes­anyjához. Elhatározta, hogy végleg szakít a vádlottal, s pert indított a házasság fel­bontása iránt. A vádlott ebbe nem akart belenyugodni, szinte naponta kérlelte felesé­gét — hol -a munkahelyén, hol pedig az édesanyjánál —, hogy költözzön vissza. Mivel a felesége erre nem volt haj­landó, ittas állapotban meg­fenyegette, sőt munkahelyén fel is pofozta. 1979. január 4-én éjszaka Fekete nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. A hajnali órákban Görögszál­láson lakó szüleit indult meglátogatni, előbb azonban beszélni kívánt a feleségével. Mielőtt otthonról elment, le­ment a pincébe, és a disznó­ölő késsel marhahúst szeletelt ■ fel kutyáinak. A kést ezután betette a zakójába, és a fele­sége elé indult. Felesége sem az utcán, sem az autóbuszon nem volt haj­landó vele beszélni, hanem bement a munkahelyére. A vádlott azonban utánament. Amikor a felesége az öltöző folyosóján meglátta, felszó­lította, hogy menjen ki. A vádlott nem hagyta el az üzem területét, hanem egy függöny mögött várakozott, amíg a felesége átöltözködött. Ezután ismét szólt a vádlott­nak, hogy menjen ki, majd a folyosóval szembeni irodába ment. A vádlott utánament, elővette a disznóölő kést és hátba szúrta feleségét. A szú­rás után Fekete Jánosné — elvérzés miatt — néhány per­cen belül meghalt. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és a védő enyhítésért fellebbeztek. Dr. Palotás Károly ügyész viszik el egymásnak a lapot, levelet, táviratot. .. A posta helyett a kézbesí­tést részben a címzettek vég­zik el. Ám igaz, aimi igaz, így sokszor gyorsabban meg­érkezik a levél, az újság, mert korábban gyakorta elő­fordult, hogy ítéletidőben nem jutott el naponta min­den házhoz a postás. A postakocsi menetrend szerint, pontosan közlekedik a kijelölt állomások között. Amíg megérkezik, a levél-4 szekrényeknél várakozók ki­sebb falugyűlést tartanak. Szóba kerül itt minden: az utak minősége, az áruellátás, a termés, az (időjárás, az öre­gek betegségei. Ezért is jó volna a fedett váró .,. Könyvritkaság Krúdy-mű 1919-ből Könyvritkasággal — Krúdy Gyula fehérvári könyvével — ismerkedhetnek meg mos­tantól a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár olvasói. A műben az író — aki 1919. április 26-án a Közoktatás- ügyi Népbiztosság megbízá­sából járt Székesfehérvárott — a Fejér megyei Földműves Szövetkezetek termelési és közélelmezési központjában, valamint a Székesfehérvárott szerzett tapasztalatairól szá­mol be, a korabéli sajtóközle­ményeket is felhasználva. A könyv 1919 májusában a Köz- oktatásügyi Népbiztosság ki­adásában jelent meg hatvan­ezer példányban, negyven- nyolc oldalon. A Tanácsköztársaság után az „Elkobzandó és megsem­misítendő kommunista és anarchista sajtótermékek jegyzékére” került. Mivel névtelenül jelent meg, csak 1959-ben sikerült hitelt ér­demlően bebizonyítani, hogy írója azonos a Szindbád szer­zőjével. Az eddig csak az irodalom- történészek és a helytörténeti kutatók által számon tartott alkotást a székesfehérvári Vörösmarty Mihály megyei Könyvtár jelentette meg ha­sonmás kiadásban. Partnerük a Tolltisztítással kezdték, s ma már az egész országot el­látják paplannal és párná­val. A bevásárlótáska cím­szó sem egy terméket takar már. A hazai termék iskola­táska, utazótáska, autóstás­ka, válltáska készítése mel­lett pedig befutott már a külföldi bérmunka is. Az el­múlt évben 116 ezer paplan és párna, 112 ezer táska és a már említett bérmunkában 72 600 bőrönd készült a Nagy- kálló és Vidéke Áfész ipari üzemeiben. A kelendőség titka éppen a sokoldalúságban, változa­tosságban és a rugalmas át­állásokban van. Az átlagem­bernek például a paplan csak annyit jelent, hogy ta­karó, a nagykállóiaknak egy egész listát. Lehet például a töltete vatta, műszál, gyapjú, vagy pehely, de változhat a borító anyaga, színe, mintáza­ta és a varrás technológiája is. S ha valaki beviszi a dun­nát, olyan paplant készíte­nek belőle, amilyet a meg­rendelő óhajt. A párnák is három méretben készülnek, de ha ettől eltérő az igény, aszerint készül. Beküldte: Muszta Attila, Nyírbéltek, Széchenyi u. 13. ÉTLÁP Aki sokat étkezik ven­déglőben, arra kell, hogy rájöjjön: nem osztálybeso- rolástól függ elsősorban az elénk tett étel minősége, a kiszolgálás udvariassága. Mert a „nájlonnak” becézett tiszavasvári étterem igazán nem sorolható a sokcsilla­gos vendéglők közé, de aki úgy dönt, hogy ott ebédel: nem távozik csalódva. Az étlapon vagy negyven­féle étel — közöttük külön­legességek is — sorakoznak, az asztalok, abroszok tisz­ták, a kiszolgálás pedig halk és udvarias. A helyiség ma­ga egy túlméretezett ho- dály, minden olyan berrfie, mint bármely más harmad- osztályú helyen, a külsősé­gek, a vendéggel való bá­nás azonban, kiemeli őket a sorból. Néha a legeldugottabb helyen talál az éhes vándor kellemes környezetre, fi­gyelmességre és választék­ra, legyen ez a hely Tisza- szalkán. avagy Tunyogma- tolcson. És, amikor ilyen ét­teremre — a régi és jó ér­telemben vett kocsmára, ha tetszik kisvendéglőre — lel az ember, akkor eltűnődik: mi lehet az oka, hogy ide­genforgalmi út mentén fek­vő szállodában — például a Bereg-szállóban — jó, ha tucatnyi étel szerepel az ét­lapon, és ha nem is pisz­kos, de legalább is pecsé­tes az abrosz. Miért adnak itt — de másutt is — dupla áron fele adagot? Tudom, ilyenkor kész a válasz: a helyet kell megfi­zetni. Csakhogy a vendég számára az a „hely”: ahol választhat, ahol figyelmesek vele szemben, ahol az étel minősége és a környezet ki­fogástalan. És, amikor azt tapasztalja: az osztályba so­rolás és az ellátás nincs szinkronban, arra kell gon­dolnunk, hogy nem a helyi­ség szépsége a döntő, hanem az a szakértelem, mondhat­ni hivatástudat, amivel az üzletvezető, a szakács, a fel­szolgáló rendelkezik. (speidl) Táskák belföldre, minden méretben, faziban és színben. A késztermékek minőségét gondosan ellenőrzik. (Elek Emil felvétele) PAPLAN ÉS REPÜLŐBÖRÖND FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT CIGÁNYTELEPEN

Next

/
Thumbnails
Contents