Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-09 / 106. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 9. Igény és lehetőség w Ú jra és újra olvasom Garda Árpádné, Bartók Béla utca 35. sz. alatti lakos levelét. Hosszasan elmélkedik azon: vajon miért vannak hátrányos helyzetben az utca lakói, miért hordják messziről a vizet, míg a város más részei szépen fejlődnek. Igényesség, a könnyebb élet utáni vágy íratta sorait. Beszélgetek gyarmatiakkal, akik azt teszik szóvá: város lett a település, ennek ellenére nem oldódott meg a húsgond, problémák vannak az ellátás területén. Gyakorta hallani egy-egy gond említésekor: pedig város lettünk... Tiszteletre méltó az emberek igényessége. Érthető, hogy jobb, kényelmesebb, kulturáltabb, gazdagabb életet akarnak. Van viszont egy dolog, amit nem lehet egyszerűen tudomásul venni. Ez az irrealitás, az igény és a lehetőség össze nem egyeztetése. Mert az igaz, hogy Fehérgyarmat várossá lett, ez azonban nem jelenti, hogy feneketlenné vált a tanács zsebe, dúskálnak a pénzben, nem egy azzal, hogy egyik napról a másikra minden tökéletes és a legmagasabb színvonalú. Rendkívüli felelősséggel és körültekintéssel kell rangsorolni a megoldandó ügyeket. Még sok-sok évre lesz szükség ahhoz, hogy mindenki megelégedett legyen. S tegyük hozzá gyorsan: akkor újabb igények jelentkeznek, teljesen érthetően. Képzeljünk el egy várost, amelyet a föld alatt és a föld felett egyaránt építeni kell. Tíz- és tízmilliós költséggel. Ügy, hogy a város, amikor elszámol lakóinak, a legjobb gazdálkodásról adhasson számot. Képzeljünk el egy ellátást, melyet úgy kell szervezni, hogy az kielégítse a helyi lakosságot és a környéket, hiszen mint vonzáskörzet, kötelesség terheli Fehérgyarmatot. Képzeljünk el véges anyagi lehetőségeket, melyek csupán a lakosság nagy támogatása révén többszöröződ- hetőek meg. Érdekek és igények kerülnek egymásai szembe. Csupán az okos megértés, a jó politizálás segíthet abban, hogy mindenki megértse: a település jövője nem az egyik napról a másikra válik késszé. Sok munka, türelem, megértég kell ehhez, sok áldozatvállalás a lakosság részéről. Csupán emlékeztetőnek: mindenki tudhatja, hány esztendő kemény köz- és egyéni vállalkozásra volt szükség ahhoz, hogy Gyarmat elnyerje a városi címet. Nem kevesebb kell ahhoz, hogy be is töltse, amire a cím kötelezi. Ehhez kell a nagyobb megértés és türelem. Legyen ehhez sarkalló az igény, párosulva a lehetőség tudomásulvételével. AB^Ss FEHÉRGYARMATON F ehérgyarmaton az egy lakosra jutó évi vásárlás összege: 46 ezer 569 forint. A járásban ugyanez: 9 ezer 671. Ennyivel nagyobb lenne a pénz, a kedv a városban? Szó sincs róla. A két szám viszonya azt fejezi ki: mennyire leterhelt a központi funkciót betöltő Fehérgyarmat kereskedelmi hálózata. Hal bolt, hol nem bolt.. — Nézzünk néhány számot elöljáróban — mondja Deme Imre, a tanács elnökhelyettese. A városban van 58 kereskedelmi egység. Ebben aztán benne foglaltatik az ÁFÉSZ 39 üzlete, étterme, kocsmája, a sütőipar, a tejipar, a ZÖLDÉRT, a halászati szövetkezet, a ruhaipari ksz, az ÁFOR, a TÜZÉP, a MÉH, a gabonaforgalmi és a magánkereskedelem minden egysége. Mint látható, az ÁFÉSZ viszi a prímet. Az áruforgalom háromnegyedét ők bonyolítják le. A felsorolás szépnek tűnik, jóllehet sok gond húzódik meg mögötte. Négymillió vásárló A fehérgyarmati üzletekben a múlt évben becslések szerint négymillió vásárló fordult meg. A városi lakosságon kívül a bejáró dolgozók, a környék 47 községének ide gravitáló népessége. Az üzletek, melyek fogadták őket többségükben régiek, korszerűtlenek, kis eladóterük van, raktározási lehetőségük minimális. Talán csak az élelmiszerüzletek képeznek kivételt, azok is a város külsőbb részein. így aztán rendszeres a zsúfoltság, bajban van a boltos és eladó egyaránt. — A most épülő bevásárló- központ — folytatja az elnökhelyettes — enyhít a bajokon. Kiürül a mostani ABC, helyébe kerülhet a bútorüzlet, és kezdődhet a nagy átcsoportosítás az ÁFÉSZ-nál. Ha 1980 végére megépül a tanácsháza melletti lakóház, annak a földszintjén is öt új üzlet nyílhat. Vagyis van elképzelés és lehetőség a fejlesztésre. Szakács József elnök és Mezei Sándor főkönyvelő egybehangzóan mondják: — Jelenleg az üzletek átcsoportosítása a feladat. Minden más pénzkérdés. A most épülő bevásárlóközpont 18 millióba került, ez is öt forrásból jött össze. Hogy a jövőben miként tudunk új üzletekhez jutni, még rejtély. Ha a tervek szerint szanálják a mostani boltok egy részét, akkor teljes lesz_ a tanácstalanság. Az új üzlethálózathoz legalább 100 millió kellene. Van évente háromnégy. Épül a bevásárlóközpont — Ügy tűnik, hogy lesz egy állami gazdasági húsüzlet is — magyarázza György Zoltán főelőadó. Ez biztos, hogy javítja a választékot. Lényegesnek tartjuk, hogy hamarosan már teljes erővel működik az új kenyérgyár, javítva az időnként joggal kifogásolt minőséget. Lépéseket teszünk annak érdekében, hogy bővüljön a különben jó tejellátás mellett a termékek választéka. Vagyis a tanács, érezve az ellátás terén reá háruló felelősséget és kötelezettséget, mozog, s közben megadja a támogatást a szövetkezetnek is, hogy jobb feltételekkel dolgozzék. Több csatorna? — Igen fontos, hogy a zöldség- és gyümölcsellátás terén is változás történjék — egészíti ki az elnökhelyettes. Jelenleg a fő ellátó a magánkereskedelem '‘és a piac. Sokat segítenek a szakcsoportok is. A gyümölcsnél a választékot, a zöldségnél a friss primőrök mennyiségét kell emelni. Tudomásul kell venni: a városlakó egyre inkább a piacra kényszerül, igényes, az új, kialakuló életformával lépést kell tartania a kereskedelemnek is. Igaz, a városban jelen van a szövetkezeti szektor mellett nyomokban az állami kereskedelem is. Mégis, fel kell tenni a kérdést: vajon nem javulna a helyzet, ha más, állami vállalatok is megjelennének Fehérgyarmaton? Az ÁFÉSZ elnöke. Szakács József így vélekedik: —Ügy érezzük, meg tudunk felelni a követelményeknek, s a jövőben sem okozunk csalódást. Ha megjelenne a konkurren- cia, nem félünk tőle. Csak az nem volna jó, ha a tanács a mi rovásunkra részesítené őket előnyben. — Mi úgy véljük, szükség is van más vállalatokra itt — így Deme Imre. Nincs OFOTÉRT, óra-ékszer, könyv- terjesztő, AUTOKER — hogy csak néhányat említsek. Talán jó lenne, ha a ruházati kereskedelemben is lenne vetélytárs. Minél több csatornán érkezik az áru, annál jobb a színvonal. Márpedig nekünk ez a legfontosabb. Forog a vendég Befejezésül a vendéglátás kerül terítékre. Az ÁFÉSZ éttermei, egységei 294 milliót forgalmaztak a múlt évben. Részben megoldják az üzemi étkeztetést, bÉyr egyre több a kifogás. A szűk hely kényelmetlen, és sok vállalat nem vállalkozik az étel üzembe történő kiszállítására. Pedig ez a jövő, ha azt akarják, hogy az étterem fogadni tudja a vendégeket, a mind több átutazót, ideérkezőt. — Kicsit arra is gondolnunk kell, hogy rövid időn belül élénkül errefelé az idegenforgalom. A belföldi és a tranzit egyaránt. Ez mind vendéglátásunkra, mind kereskedelmünkre nagy kötelezettséget ró. hiszen itt mutatkozik be az ország az érkező turistáknak. Ezt is bekalkuláljuk a fejlesztésbe — mondja a tanácselnök-helyettes. Gond van, ami természetes. A gyors fejlődésnek mindig megvannak a gyermekbetegségei. De jó, a város vezetőinek, az ÁFÉSZ-nak határozottak az elképzelései, s a rendelkezésre álló erők okos felhasználásával javítják a nagy vásárlóerővel rendelkező lakosság ellátását. Az oldalt összeállította: Bürget Lajos HONISMERET ww Osfoglalkozások A mai város helyén letelepülő őslakosság eleinte kizárólag a rideg állattenyésztést ismerte. Az állatok Szent György napjától hóhullásig legeltek. A község állatállor mánya négy-öt csordából állott, egy csorda létszáma körülbelül 300 állat volt. Igen kevés lovat és kecskét is tartottak — bizonyítják a régi feljegyzések. A lakosság másik része halászattal foglalkozott. A kezdetben használt szerszámok közül ma is megtalálható a gyalom, a varsa, a tapogató és a szigony. A sok élő és holt víz kiváló lehetőséget biztosított ehhez a foglalkozáshoz. Igen fontos foglalkozásnak bizonyult a régmúlt időkben a nádvágás is. A Győrtelekig húzódó mocsárvilágból szerezték ezt a fontos anyagot, mely az építkezéseknél nélkülözhetetlen volt. Nádvágó szerszámként a félkasza alakú, hosszú nyelű kést használták. Még e század közepén is a legolcsóbb tetőfedőanyag volt a nád. Az ősfoglalkozások között csak nyomokban találkozunk módszeres földműveléssel. Kis területeken, az úgynevezett fordulókban folytattak háromnyomásos gazdálkodást Fehérgyarmat igen-igen régen élt lakói. Gyarmati piac Egy héten háromszor, kedden, pénteken és vasárnap van piaci nap Fehérgyarmaton. Ilyenkor benépesül a városszéli vásártér és a belterületen lévő piac is. Az Az autóbuszok 47 településről ontják az utasokat, akik ellepik a boltokat, megjelennek a piacokon, vásártereken. Jelentős szerepe van a vásári napoknak, különösen a keddi a forgalmas. Nagy a felhozatal zöldségből, kipakolnak az őstermelők, jelentősen hozzájárulva a városi lakosság ellátásához. De a régi mesterségek nélkülözhetetlen képviselői is bemutatják áruikat. így a kötélverő, cserepes, teknővájó. A mind rendezettebb piac és vásártér így válik a kereskedelem jó kiegészítőjévé. Szaplonczay Lajos kötélverő árui keresettek a vásár- napokon. Árusok, bazárosok, őstermelők sátorutcái között kedvére kutatgathat a vásárolni akaró. (Molnár Károly képriportja) Bútorboltkomfort Manapság nem könnyű a bútorvásárlás a városban. Az áldatlan állapot a fogyasztási szövetkezetét is régen foglalkoztatta. Megoldást kerestek, s találtak. Csupán rövid idő kérdése, és lényegesen jobb lesz a helyzet. A város- központban épülő bevásárló- központ felszabadítja a mostani ABC helyiségeit, ott bemutatóterem létesül, mindenki láthatja, milyen bútor- kínálat van. Az árut is korszerűen tudják ezután tárolni. Már készül az új, csaknem 900 négyzetméteres raktár, amely másfélszer akkora, mint a jelenlegi. így aztán a kiválasztott árut cikkszám alapján választhatják ki, s biztos, hogy mindenki ahhoz jut, ami megnyerte tetszését. — Szövetkezetünk hatóköre nemcsak a város — így az elnök. Van kötelezettségünk 27 községben is. Ugyanakkor tudjuk: Fehérgyarmat központi szerepe jelentős, itt kell a legjobb kereskedelmi munkát és a legszínvonalasabb ellátást biztosítani. — A jelenlegi ellátás — mondja a tanács elnökhelyettese, Deme Imre — kielégítő, bár nem mondható egyértelműen jónak. A legnagyobb gondunk a hús. Az emberek nehezen értik meg: a városi címhez nem jár hús, még a húskeret sem lett nagyobb. Egyre nagyobb a közületi igény, sok kell az üzemi étkeztetésekhez, intézményeknek. Főleg a töltelékáru kevés, de ezen nem tudunk hathatósan segíteni. Vannak lépések, amelyektől remélünk változást, de addig marad a jobb ellátás baromfiból, s remélhetően halból, ami itt kelendő. Több, jobb, frissebb Novák János szakcsoporttag fólisátrában szedik a primőrt. HALCSŐD Az elmúlt időben igen sokan hagyták el felháborodottan a gyarmati halász- csárdát. Nem volt halétel. De a bolt sem kínált egy darabot sem. A rossz haljárás keresztülhúzta a halászati szövetkezet terveit. A. fogyasztót ez nem vigasztalta, mint ahogy az sem volt ír a sebre, hogy országosan hiánycikk ez az ízes étel. A rossz mellett azonban elhangzott a biztató hír is: á csegöldi halastó hamarosan enyhít a helyzeten, s júniustól ismét kapható lesz a ponty. NYÜL — EXPORTRA A város nyúltenyésztő szakcsoportja jó munkája eredményeként már elnyerte a Báldy Bálint-emlékérmet. Az idén is bizonyítottak már: eddig 14 ezer kilogramm házinyulat adtak el a Hunniacoopon keresztül. A kis háziállatok Olaszországba kerültek, a szakcsoport bevétele elérte a félmilliót ebből' az exportból. PRIMŐR — FÓLIA ALÓL Miután a Szavicsav nem is reagált a lap február 28-i számában megjelent bírálatra, amely a fürdő meleg vízének hasznosításáról szólt, a helyi áfész nem tétlenkedett. Megszervezte, hogy a kistermelők fóliasátrakat építsenek, s kapcsolódjanak be a város primőrrel történő ellátásába. Földvári Imre, Görög Demeter, Novák János és még néhány vállalkozó 1400 négyzetméteren épített sátrat, s már meg is jelent a városban a friss, tavaszi zöldségfélék egész sora.
