Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

1979. május 30. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Hade in KGST A KGST megalakításának alapja, s egyben fő célja az volt, hogy meggyorsítsa a tagországok gazda­sági és műszaki fejlődését a kölcsönös kereskedel­mi forgalom növelése, valamint a gazdasági és műszaki­tudományos együttműködés segítségével. A gazdasági fej­lettség növekedése, elsősorban az ipar fejlődése az idők so­rán egyre inkább az együttműködés magasabb szintű for­máit igényelte. A termelési szakosodás és a kooperáció — az együttműködés fejlettebb formái — ma már alapvető szerepet játszanak a KGST-országok egymás közötti kap­csolataiban. Az idei tavaszi BNV — hagyományos formáját meg­tartotta — jelentős részben a KGST kiállításává változott. Mottója — 30 éves a KGST — is azt a fokozott törekvést fejezi ki, hogy az idei kiállításon az eddigieknél is nagyobb súlyt kapjon azon termékek bemutatása, amelyeket több szocialista ország közösen fejlesztettt ki vagy gyártott, egy­szóval, amelyek a KGST-n belül megvalósuló együttműkö­dés jól látható bizonyítékai. Az együttműködésben igen fontos szerepet kap az egyik legkorszerűbb iparág, a számítástechnika. 1968-ban hat szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, NDK, Szovjetunió — kormányai aláírták az egységes számítógép-rendszer létrehozásáról szó­ló egyezményt. Ennek első, látványos eredménye éppen nemzetközi vásárhoz kötődik — a plovdivi kiállításon mu­tatták be először a tagországok által gyártott számítástech­nikai berendezéseket összekapcsolva. Mindez még az ESZR hőskorát jelzi — ma már ezekben az országokban 40 ezer kutató és fejlesztő dolgozik. A számítástechnikában meg­valósult együttműködés leglátványosabb bizonyítékát az — idén először önálló kiállítással szereplő — Ukrán Köz­társaság standjánál láthatjuk. A CM vezérlésű számoló komplexum ugyanis bolgár, magyar, német, lengyel, szov­jet szakemberek, tudósok közös szellemi erőfeszítéseit mu­tatja. A kutatások, kísérletekhez kapcsolódó bonyolult szá­mítások, a technológia és gyártás automatizálására haszná­latos berendezés központi egységét a kijevi ELORG gyár­ban készítették. A display a Videotonban készül, lengyel szakemberek munkáját dicséri a perforátor és a sornyom­tató, míg a bulgáriai ISOT gyár terméke a mágneslemezes adattároló. A bolgár ipar elsősorban elektrotechnikai, mezőgaz­dasági elektrotechnikai termékein keresztül mutatja be a szakosítás és kooperáció eredményeit. A Szovjetunióval és Csehszlovákiával közösen dolgozták ki a mezőgazdasági gé­pek automatikus vezérlésére szolgáló berendezést: már gyártják a SAV—1-et, s hamarosan a SAV—2-t is. Mind­két berendezés a kombájnok automatikus vezérlését szol­gálja, a kombájnos munkáját segíti. A szakemberek köré­ben bizonyára érdeklődésre tart számot az a — Magyaror­szággal közösen kifejlesztett — gépsor, amelyet a paradi­csomfeldolgozásnál használnak fel. A gép a termelés teljes folyamatát elvégzi, tudására jellemző, hogy még a paradi­csom érettségi fokát is képes meghat|rp^ni^ _ _ > 4 Ugyancsak jól nyomon követhetők -az együttműködés eredményei a lengyel kiállítók bemutatóján. Jelenleg mint­egy 100 több oldalú és kétszáz kétoldalú kooperációs és gyártásszakosodási megállapodásban vesznek részt. Az épí­tőipar területén való együttműködést példázza az a makett, mely az idén elkészülő kábái cukorgyárat mutatja be. A napi 6 ezer tonna cukorrépát feldolgozó üzemen kívül 1980-ig összesen mintegy 80 millió rubel értékű építési sze­relési munkát végeznek Magyarországon lengyel szakem­berek. A Szovjetunióval elektromágneses tengelykapcsolók, bányászati berendezések, személygépkocsik és teherautók kiegészítő berendezéseinek előállításánál dolgoznak együtt, az NDK-val telefon- és telexközpontok, eletkronikai lám­pák, ipari mérőműszerek, orvosi műszerek és készülékek fejlesztését vagy gyártását végzik közösen. A többi szocia­lista országgal is széles körű az együttműködés: Csehszlo­vákiával vontatók, mezőgazdasági, szerszám- és textilipari gyártásra, hazánkkal többek között gyógyszerek és mű­szál, gépjárműipari termékek előállítására kötöttek meg­állapodást. Az NDK árucsere-forgalmi megállapodásban szereplő termékek több mint 30 százalékát kooperációban gyártott illetve szakosított termékek alkotják. Az együttműködés eredményei közül ezúttal a magyar—NDK kooperációban gyártott ADK 125—2 autódarut mutatja be. M ost felkérték a kiállítókat, hogy a KGST emblémá­jával jelöljék meg azokat a termékeiket, melyeket a szakosítás, a kooperáció során két vagy több or­szág közösen fejlesztett ki, illetve gyártott. A pavilonokban és a szabad területeken nézelődő látogató gyakran talál­kozhat a szocialista országok együttműködését szimbolizá­ló jelzéssel. Három évtizedes közös erőfeszítéseink ered­ményei egyre nyilvánvalóbbá válnak. Föld S. Péter PUDING­SZILVA ANGLIÁBA Angliai exportra szál­lítják a pudingszilvát a Nyíregyházi Konzerv­gyárból. Liskány And- rásné és Bunya József- né a 3 kg-os dobozok csomagolásával foglal­kozik. (Elek Emil felvé­tele) PÁRTHATÁROZAT UTÁN A TAÉV-NÉL Első helyen a minőség Alig nevezehető közép­üzemnek a Nyíregyházi Ta­nácsi Építőipari Vállalat, mégis „behálózza” az egész megyét. Háromszáz dolgo­zója ezekben a napokban is építkezik Penészlektől Ti- szadobig, Záhonytól Jánk- majtisig. A közelmúltban utat kellett építeni Tiszacsé- csén, Móricz szülőháza előtt. A TAÉV soronkívül vé­gezte e munkát. A csaknem tízéves válla­lat munkája zömét a megye- székhelyen végzi. Évente át­lagosan 250 munkahelyre kell felvonulni a vállalat dol­gozóinak! Ebben a sajátos helyzetben a különböző párt- határozatokat sem könnyű végrehajtani. Erről beszélget­tünk Szilvási Ferenccel, a vállalat pártszervezetének titkárával. Segítik a lakások felújítását A munkaterv szerint idén a megyeszékhelyen kívül 80 községben akad munka a vállalatnak. Két részlegük van: az útépítő, valamint a magas- és mélyépítő. Nyír­egyházán a kórház körüli új lakótelepen, valamint a Kun Béla utca környékén külön- nösen sok dolguk lesz az üt­és járdahálózat kialakításá­val. Az előbbi részleg terme­lési értéke várhatóan 55 millió forintra rúg. A magas- és mélyépítő részleg 15 millió forintos termelési értéket tervezett erre az évre. Bőví­tik, felújítják a sóstói kórhá­zat, kialakítják a fogászati szakrendelőt, a felsősimái óvoda építésére is megbíza­tást kaptak. Az utóbbi rész­legnek természetesen a la­kásfelújítás lesz a legna­gyobb feladata. Nyíregyhá­zán 101 lakás felújítását ter­vezték. Ez a részleg rokona, pontosabban „öccse” az IKSZV-nek. A TAÉV alapító okiratában is szerepel: segít­se az egyre fontosabbá váló lakásfelújításokat. Ekkora munkaterületen a szerény anyagi lehetőségek miatt nem könnyű a munka- feltételek és a szociális felté­telek javítása. A megyei pártbizottság március 30-i határozatában az is szerepel, hogy az építőipari vállala­toknál javítani szükséges az említett feltételeket. Üjabb gépek beszerzésére, a fizikai munka további könnyítésére idén nincs lehetőség, de a szociális ellátás javult. A kö­zelmúltban új autóbuszt sze­reztek be a munkások szállí­tására. A központban dolgo­zók naponta öt forintot kap­nak ebédhozzájárulás címén. A falvakban a dolgozók is megkapják a napi öt forintot, hidegélelem formájában. Bővíteni a kooperációt A munkafeltételeket azzal is javítják, a gépek hiányát az­zal is pótolják, hogy kooperál­nak a nagyobb építőipari vál­lalatokkal. A SZÁÉV a kór­ház körül munkáslakásokat épít saját dolgozóinak. Itt gyors ütemben és különösen jó minőségben építik ki az úthálózatot — részben a kapcsolatok ápolása jegyé­ben. A kevert beton nagy ré­szét a SZÁÉV-től és a KÉ­MÉ V-től kapják, a KÉV asz­faltot ad, a SZAVICSAV a csatornázásoknál, a vízmű­veknél segít. A párthatároza­tokban az is szerepel, hogy az építőipari vállalatok között bővíteni kell a kooperációs tevékenységet. Éppen ezért a TAÉV most keresi a lehetősé­gét anak: miként csatlakoz­hatna a Szabolcs-Szatmár és a Hajdú-Bihar megyei épí­tőipari vállalatok együttmű­ködési megállapodásához. A jó kapcsolat megnyilvánulá­sa az is, hogy a megyei párt- bizottság márciusi határo­zatának adaptálását, „helyi lebontását” a KEMÉV párt- bizotsága készítete el a taná­csi építőipari vállalat kom­munistáinak. Ésszerű átcsoportosítás A megyei határozat értel­mében egyebek között gyor­sítani akarják a lakások fel­újítását. El kívánják érni, hogy a központi telepre ne érkezzen, illetve a telepről ne induljon üresen gépkocsi. A fuvarozás naprakész terve­zésével ez elérhető. A válla­lat pártszervezetének cselek­vési programjában első he­lyen szerepel a minőség javí­tása, a munkaerők ésszerű átcsoportosítása. Utóbbi fel­adat azért sem könnyű, mert egv-egy lakás komplex fel­újításánál 10—15 szakma képviselőjét is fel kell vonul­tatni, s gyakran a lakók igé­nyeihez is alkalmazkodni szükséges. Feladat bőven van, a jobbító szándék sem hiányzik. Az anyagi gond mellett azonban az is gond, hogy a vállalat pártszerveze­téhez mindössze 18 párttag tartozik, s a fizikai dolgozó párttagok száma csupán 14. A tanácsi építőipari vállalatnál tehát arra is szükség van, hogy a pártépítő munka eredményesebb legyen. Nábrádi Lajos A z elnök szóbájában ülünk. Délután van, a májusi nap betűz a. nyitott ablakon, valahon­nan messziről dörgés hang­ját hozza az enyhe szellő. Az asztalon iratok, beszá­moló és kóla. Beszélgetünk. — Holnap kapjuk meg a TESZÖV elismerő bronz­plakettjét a tavalyi munká­ért. Keményen megdolgoz­tunk a jó eredményekért, de megérte. Jól sikerült a bú­za, a kukorica és a mák is a vártnál többet, dupláját ad­ta. Mindezeket Ruszki Péter, a kemecse—kótaji Egyesült Erő Termelőszövetkezet el­nöke mondja. — Igen, a mák is jól ter­mett, pedig csak a múlt év­iben kezdtük igazán nagy­üzemi méretben és módon termeszteni. Jártunk más termelőszövetkezetben ta­nulmányozni, szakkönyve­ket bújtunk, amíg kialaikult egy kép a termesztéséről. Szerintünk lehet, sőt kell is nagyüzemileg foglalkozni a mákkal. Tavaly tavasszal százhúsz hektáron vetettük el. A teljes munkafolyamat gépesíthető, ugyanúgy, mint a búzánál, vagy éppen a ku­koricánál. Fülledt, meleg az idő. Egyet gondolhatunk az el­nökkel, mert beszéd közben szesbe. Amikor meghallották ezt az emberek, tömegestül jelentkeztek mákot szüretel­ni. Volt olyan nap, hogy hatszázan is dolgoztak a föl­deken. Kézzel gyűjtötték zsákokba. Tíz százalékot fi­zettünk a szedésért. így ment ez száztíz hektárig, amikor megjelent az új ár. A ta­valyelőttihez képest lényege­Történet a mákról felemeli az üveget, tölt és isszuk a hideg kólát. Majd folytatja. — Nem is volt semmi problémánk eleinte. Szépen fejlődött az állomány, már évközben láttuk, hogy jó ter­més lesz. Elkezdtük a beta­karítást. Alig vágtunk le géppel egy pár hektárt, be­köszöntött áz esős időjárás. Mit csináljunk? — kérdez­tük egymástól. Nem lehet mást tenni, ki kell adni ré­sen kevesebb volt, mindösz- sze a harmada. Erre másnap már senki sem jött dolgoz­ni. A maradék tíz hektár le­szedése több időbe került, mint a száztíz hektáré. Közben az ablak felé for­dul az elnök, kinéz rajta, s látszik örül a közelgő eső­nek, amit az egyre erőseb­ben fújó szél és a szürke fel­hők jeleznek. — Szerződésünk volt a TSZKER-rel, így biztosítva volt az ötvennégy forintos átlagár. Igaz, sokáig kellett tárolnunk, de végül is megér­te. Két és fél mázsát tervez­tünk, ehelyett több, mint öt mázsa termett. Kilogram­monként huszonkét forint volt az önköltség. Emellett a gubót az Alkaloidának érté­kesítettük. Erősödik a dörgés, a szél fokozódik. Becsapódik az ab­lak is. — Ebben az évben har­minc hektáron vetettünk mákot. Tanultunk az előző esztendőből. Az értékesítését nem tudják biztosítani csak 1980 közepére. Mi pedig nem vállalhatjuk a tárolással já­ró kockázatot. Tavaly is a dohosodás miatt raklapokra helyeztük a zsákokat. Alat­tuk a rágcsálók élték életü­ket. Ügy, hogy nem könnyű a raktározása. Arról nem be­szélve, hogy nagy a helyigé­nye is. Mindent összevetet­tünk, s úgy gondoltuk, in­kább termesztünk kukoricát. Kevesebb jövedelmet bizto­sít, de nem lesz gondunk ve­le. Közben megered az eső. Az elnök feláll, az ablak elé lép és örömmel mondja: — Nagyon vártuk már. Hangjából megkönnyeb­bültség árad. A vetésre, a palántákra gondol. Azok is felfrissülnek, gyorsan erőre kapnak. — - A harminc hektár mű­velése nem kíván kézi mun­kaerőt. Reméljük most jobb lesz az időjárás, géppel be tudjuk takarítani. Éppen hogy befejezi a mondatot, belép a szobába a főkertész. — Elnök elvtárs, a határ­ban jég esett. 'Alighanem a Bodó-hegyen, a Kovász táb­lában ki kell szántani a do­hányt és a paradicsomot. Az arca elkomorul. Feláll, s közben azt mondja: — Nem mondunk le a mák termeléséről véglegesen. Jól jövedelmező ágazat. Sípos Béla Suska E gyszer már hallottam ezt a szót: suska. A pénzre mondják. Most, hogy ballagtam át a téren, kezemben eléggé láthatóan az útlevélkérő lappal, mellém csapódott egy ember. Szitaszövésű fehér kalapja a tűző nap hevétől védte ősz fejét, de angol volt rajta a rövid ujju ing, nadrágja posztója és talán a cipő is. — Tavaly voltam Lon­donban — mondta — idén visszautasították a kérel­memet. Mikor utazhatok újra? — Hová? — Párizsba szeretnék. Ráérek, nyugdíjas vagyok- Tellik is. Huszonöt éve nincs saját feleségem. Gyermek sincs, nem iszom, nem dohányzom, így aztán összerakódik egy-egy útra a suska. Kísér a rendőrségig. Is­meretlenül is barátságos közvetlenséggel cseveg. Tu­datja, a MÁV-nál volt pénztáros, 3200 forint a nyugdíj, de munkát is vál­lal mellé. — Unom magam. Ha van egy kis lekötöttség, jobban telik az idő. Most portás leszek. Erkölcsi bi­zonyítvánnyal. Miért kell egy portásnak erkölcsi bi­zonyítvány? — Nem tudom, de nyil­ván, mert nagy értékeket bíznak rá. Ismeri a mon­dást ; „kecskére káposz­tát. ..” — Ez rám nem vonatko­zik. Tudja mekkora pénze­ket kezeltem én? Sok em­ber megtévedt, de én nem. Egyszer egy fél éjszakán át kerestem 10 forint hiányt. Nem stimmelt az elszámo­lás. Betehettem volna zseb­ből. De annak a pénznek meg kellett lenni. Meg is találtam a hibát. — És mennyi lesz a sus­ka? — Hol? — Portásként. — Két és fél ezret ígér­tek. — Abból kitelik majd a párizsi út. — Urasan. Ügy váltunk el, hogy jó utat kívántam. Később ar­ra gondoltam, jó lenne lát­ni, amint egy szabolcsi nyugdíjas, exportás sétál­gat a Szajna partján. Ha­bár hétköznapi dolog ma már, hogy ismerőseink el­árasztják a világot. Kerül rá suska. Seres Ernő ŰJ KÖNYVTÁR várja ha­marosan az olvasókat Tisza- vasváriban. A nagyközség központjában épült 34 laká­sos házhoz csatolt intéz­ményt a SZÁÉV dolgozói ké­szítették.

Next

/
Thumbnails
Contents