Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. május 24. Kommentá II középbal élesztése Koszigin vidéki körúton Csehszlovákiában Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács elnöke, szerdán, csehszlovákiai baráti látogatásának második napján a reggeli órákban Plzenbe utazott, hogy felkeresse az itt működő Skoda-műveket. A szovjet vendéget vidéki útjára elkísérte Lubomír Strougal a CSKP KB elnökségének tagja, a csehszlovák szövetségi kormány elnöke is. A vendégek megtekintették az atomenergetikai gyáregység újonnan épült reaktorszerelő csarnokát, Európa legnagyobb ilyen létesítményét. A déli órákban a szovjet miniszterelnök és kísérete Szlovákiába utaztak. Karl Carstens az NSZK köztársasági elnöke „Forródrót", űrkohósiat, „kincskeresés" Új úton járó civilizáció Az űrkutatás műszaki és gazdasági hasznáról Műholdak, űrhajók keringenek, emberküldte televízió- és fényképezőgépszemeikkel, érzékelő műszereikkel tapogatva, ku- tatgatva a világűrt, más égitestek birodalmát. Rádiójelek, hőfényképek és ezernyi másféle információ számítógépagyakon hullámzik át, a természet rejtelmeibe vezetve a mindig ismeretlent kutató embert. A már harmadik évtizedében járó űrkutatás műszaki, gazdasági hasznáról dr. Ferencz Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Interkoz- mosz tanácsának tudontá- nyos munkatársa nyilatkozatot adott. — A tudományos kutatásban az egyik legfontosabb eredményként az űrkutatás révén új és egységes világkép bontakozott ki. A műholdak méréseiből megismertük a Földünket körülvevő légkör szerkezetét, az iono- szférát, s a legfelső részt, amely a „keresztelőn” a magnetoszféra nevet kapta. Már több mint egy év^ tizede az űrhajósok és az automaták rendszeresen, intenzíven kutatják a Napot is, a naprendszer egészét, bolygóit és a bolygóközi teret, amely Földünk légkörének állapotát alapvetően befolyásolja. A Nap működése és hatása a földi légkörre, valamint a bioszférára meghatározó az életünkre, egyebek között az élelmiszertermelésre. Megtudtuk: az élet — legalábbis fejlett formában — csak a Földön alakult ki a Nap körül, azért, mert bolygónk pályája éppen kellő távolságra van a Naptól, s mert a Föld geoló- giailag aktív, és mágneses tere van. A kutatások a Föld nehézségi erőterének, a világűr sugárzásaitól védő sűrű légkörnek és mágneses térnek a megismerése mellett a csillagos ég, azaz az Univerzum titkaira is fényt derítettek olyan fénytartományokban, amelyeket bolygónk légköre elnyel. Ily- képpen kezdődött meg az ultraibolya és infravörös csillagászat, s új hullámtartományokra is kiterjedt a rádiócsillagászat. — Mindemellett már a legelső műholdak között is sok olyan akadt, amely nem kutatási feladatot oldott meg, hanem valamilyen „napi” gazdasági- társadalmi célt szolgált. A hajózás „megbízottai” a navigációs mesterséges holdak, a térképészeté pedig a geodéziaiak. A földrészek közötti hírközlés zömében már a távközlési mesterséges holdakon keresztül zajlik, s lehetővé vált a transzóceáni tévé- átvitelen túl a kiterjedt gazdasági-ipari globális hírrendszer kialakítása, amely a Föld legeldugottabb részét is közel hozza. Az „űrhírközlésnek” fontos szerepe van a „forródrót” részeként a világbéke megóvásában is. A meteorológiai űrholdak a különböző felhőképek elemzésével nemcsak az előrejelzések megbízhatóságát növelik, hanem sok ember életét közvetlenül is megóvták a hurrikánok pontos útjának „előtérképével”, s a repülőgépek útvonalain áttekinthetővé tették a pillanatnyi időjárási helyzetet. — A naprendszer bolygóinak és Holdunknak a kutatása új műszerek ki- fejlesztését kívánta meg. A magasba küldött berendezésekkel visszapillantottunk, „megnéztük” a Földünket is. Ma az űrhajósok mindennapi feladata bolygónk kutatása. Az eredményeket, a feldolgozott adatokat gazdaságilag alapvetően fontos területeken, a geológiában, a térképészetben, a vízkutatásban, a tengeri halászatban, a környezetvédelemben, a növényvédelemben és az erdőgazdálkodásban, a sivatagok terjedésének felderítésében, s még számos más területen hasznosítják. — Az űrhajósok mindennapos munkájának másik részét az alapvető ipartechnológiai folyamatok — mint olvadás, ötvöződés, kristályosodás és anyagok szétválasztása — vizsgálata jelenti. Az űrhajókon, űrállomásokon ezek a folyamatok sok esetben annyira ideálisan játszódnak le, hogy az elméleti számításoktól való eltérést — ha van egyáltalán — mérni sem tudjuk. „Odafönt” nem zavarja az ipartechnológiai kutatásokat a földi nehézségi erőtér. Ezért ma már mindennapos, hogy az űrhajósok olvasztárok, ötvözök egy személyben, s félvezetőket kristályosítanak, üveget „gyártanak”, gyógyszer-alapanyagokat választanak ki sok máz anyag keverékéből. Néhány éve már így kezdődött meg a világűrben a jövő gyárai telepítésének előkészítése. Ezeknek a működéséhez az energiát a Nap korlátlanul biztosítja majd, s az üzemek nem szennyezik a Föld felszínét vagy légkörét. A végtermékekhez a nyersanyagokat sem kell feltétlenül a Földön kibányászni. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az űrhajózással civilizációnk fejlődése új úton jár, nagy változás készül — mondotta befejezésül dr. Ferencz Csaba. Pneumatikus műtrágyázás a vlagyimiri területen. (Fotó: APN) B evett társalgási formula a ma Olaszországában, a választások előtt az a sóhajtással kísért megállapítás, mely szerint „úgy látszik, együtt kell élnünk a terrorizmussal”. Valóban, a hatalom eddig semmiféle ellenszert nem talált erre a szörnyű méregre, amelyet nyilvánvalóan azok kevernek politikai boszorkánykonyhájukban, akik a feszültség, a bizonytalanság fenntartásában érdekeltek. Talán a háború óta sosem volt ennyire aggasztó az az önmagában visszatérő kör, amely hurokként fojtogatja az olasz közéletet. A dolog lényege: nem elképzelhető nyugodt, kiegyensúlyozott kormányzás a második legnagyobb párt, a kommunisták nélkül. Az OKP hajlandó is vállalni ezt a súlyos történelmi felelősséget, de hatalmas belső és külső erők fogtak és fognak össze azért, hogy részvételét az ország irányításában megakadályozzák. A sokszínű itáliai porondon e törekvés legújabb produktuma a „Fanfani—Craxiszövetség”. A kereszténydemokrata párt jobbszárnyá- nak vezetője és az Olasz Szocialista Párt vezére a kom- munistaellenesség platformján hajlandó az együttműködésre, függetlenül attól, hogy ez — a szó minden értelmében — mibe kerül Olaszországnak. A szövetséget még egyértelműbbé teszi, hogy mindkét politikus eltér — és jobbra tér el! — pártja korábbi irányvonalától. Már régen nem titok, hogy Aldo Morénak éppen azért kellett meghalnia, mert a kereszténydemokraták és a kommunisták közötti nagy történelmi párbeszéd híve volt — éppúgy, mint Craxi neves elődje, de Martino, aki „nagy öregként” figyelmezteti pártját a veszélyes tendenciára. Szerencsére nemcsak a szocialistáknál, hanem még a kereszténydemokratáknál is megvannak a vak, gyűlölködő antikommunizmus bírálói. Nem kisebb személyiség, mint Giulio Andreotti miniszterelnök hangsúlyozta többször — legutóbb az Epo- ca című lapnak adott interjújában —, hogy a Fanfani által hirdetett, többször megbukott és nyilvánvalóan a kommunisták kirekesztését szolgáló középbal formula felett visszavonhatatlanul eljárt az idő. Az Egyesült Államok és a brüsszeli NATO-főhadiszál- lás részéről nem fukarkodnak olyan megjegyzésekkel és gesztusokkal, amik nehezen értékelhetők másképp, mint az olasz belügyekbe való beavatkozásként. Éppen ezekre hivatkozva hajtogatják sűrűn az antikommunizmus apostolai, hogy a kommunistákat akkor sem lehetne bevonni a kormányzásba, ha sikerülne ilyen megállapodást elérni. Ahogy Fanfani fogalmazott: „A NATO és az EGK nem tanúsítana semleges magatartást egy ilyen fejlemény iránt...” Világos beszéd és a választási kampány finisében a sajátos nyomás egyik formája. H. E. „Én gyilkoltam meg Aldo Morot” — ezekkel a szavakkal jelentkezett kedden Lisz- szabon közelében a nemzeti gárdánál Amilton Yon Cunha brazil állampolgár. A fiatalembert, aki semmiféle irattal sem tudta igazolni személy- azonosságát, a rendőrség azonnal letartóztatta és az ügyben megindult a vizsgálat. Mint a portugál sajtó közli, a brazil fiatalember azt vallotta, hogy hadnagyi rangot B % * 'Wma Szerdán Karl Carstens kereszténydemokrata politikust megválasztották az NSZK köztársasági elnökévé. A bonni Beethoven Halle-ban ülésező 1036 tagú elnökválasztó szövetségi gyűlésben Carstens 528 szavazatot, szociáldemokrata ellenjelöltje, Annamarie Renger pedig 431 szavazatot kapott. 72 képvi(Folytatás az 1. oldalról) dő országok piacain egyaránt versenyképesek, örülünk annak, hogy KGST-beli partnereink — kifejezve a szocialista integráció jubileumának jelentőségét is — ugyancsak sok olyan gépet, műszert, termelőberendezést, mezőgazdasági és közlekedési eszközt hoztak el Budapestre, amelyek méltó módon bizonyítják gazdasági összefogásunk eredményeit, távlati lehetőségeit. A továbbiakban a miniszter utalt arra, hogy az elmúlt évek világgazdasági fejleményei hazánkat is jelentősen érintették. Megállapította: — Jóleső érzés látni, hogy számos termelővállalatunk megértette az új helyzetet, a vezető szervek irányelveit a termelési szerkezet fejlesztéséről, a fokozott külkereskedelmi érdekeltségről, a gazdasági építőmunka új követelményeiről. Itt a BNV-n 700 magyar vállalat termékeivel találkozhatunk. Ezek zöme megfelel a korszerű igényeknek, a világp c, a nemzetközi munkamegosztás követelményeinek. Természetesen azt is tudnunk kell, hogy a fokozott külgazdasági érdekeltség, a hatékonyabb exportpolitika érvényesítése nagyobb rugalmasságot, több kezdeményezést, a fejlesztéviselt a „vörösgárdisták” terrorszervezetében és hogy Mo- ro meggyilkolása után Spanyolországba, majd onnan Portugáliába menekült. Az első benyomások szerint a fiatalemberen az elmezavar semmiféle jele sem észlelhető és rendkívül járatosnak tűnik a Moro-gyilkosság részleteiben. A portugál rendőrség felvette a kapcsolatot az In- terpollal és az olasz rendőrséggel. Képünkön Carstens (jobbról a második) a gratulálok gyűrűjében. (Kelet-Magyarország telefotó) selő tartózkodott a véleménynyilvánítástól. Carstens megválásztásával tíz év óta először került ellenzéki politikus az NSZK legmagasabb állami méltóságába. si irányok még gyorsabb felismerését követeli a termelő- és az értékesítő vállalatoktól. A miniszter végül köszönetét mondott a vásár szervezésében, építésében és rendezésében közreműködőknek és sok sikert kívánt a BNV résztvevőinek. A miniszter megnyitó beszéde után a vendégek körsétát tettek a vásáron. Délután 2 órakor a nagy- közönség előtt is megnyílt a vásár. Szovjet élet II nem fekete földü övezet fejlesztési programja A HÁROM LEGJELENTŐSEBB SZOVJET TÁRSADALMI-GAZDASÁGI PROGRAM EGYIKE A NEM FEKETE FÖLDÜ ÖVEZET REKONSTRUKCIÓJA, AMI ELŐRELÁTHATÓLAG 1990-BEN FEJEZŐDIK BE. CSUPÁN AZ ELSŐ SZAKASZ (1976—1980) KÖLTSÉGE MINTEGY 35 MILLIÁRD RUBEL. n nem fekete földü övezet az Orosz Föderáció nyugati és északi területein terül el, 29 megyét és autonóm köztársaságot foglal magában. A föld meglehetősen silány minőségű. Már maga az elnevezés is árulkodó, amikor a termékeny fekete földü talajjal szemben nem fekete földü övezetről beszélünk. Ezt a területet jórészt homokos agyag és lösz borítja. Sok a mocsaras, lá- pos, mély árkokkal át meg átszabdalt vidék. A nem fekete földü övezet jó részén a napsütéses napok száma sem elegendő a gabona- és zöldségfélék beéréséhez. Érthető, hogy miért takarítanak itt be csupán átlag. 10—15 mázsa gabonát hektáronként. A talajjavításra fordítható összeg a jelenlegi ötéves tervben 5,4 milliárd rubel. Ez idő alatt 1,8 millió hektár földet csapolnak le, és 667 ezer hektáron létesítenek öntözőberendezéseket. Szorosan a föld „rekonstrukciójával” függ össze az egész mezőgazdasági termelés rekonstrukciója is, amelynek keretében szelekciós gabonatermesztő központokat, gépesített állat- és baromfi- tenyésztő komplexumokat, hús-, tej- és más mezőgazda- sági feldolgozó üzemeket hoznak létre. A rekonstrukció következtében megváltoztak az élet- körülmények is. Az előzetes tervek szerint 1980-ig az övezet minden negyedik családja új lakásba költözik. Jelenleg az övezet 143 ezer falvá- ban több mint 14 millió ember él, de a falvak többsége — több mint a fele — kicsi, átlag alig 50 lelket számlál. Ez a szétszórtság fékezi, lassítja a falu fejlődését. Ma már gomba módra szaporodnak a modern infrastruktúrával rendelkező nagy települések a nem fekete földü övezetekben is. A mai korszerű parasztházak egyesítik magukban a város kommunális előnyeit (távfűtés, gázszolgáltatás, csatornázás stb.) a falusi élet minden kedvező vonásával (tiszta levegő, erdő közelsége, háztáji). Az intenzív útépítés egységes egészbe fogja össze a gazdaságokat és a településeket. A talajjavítási munkálatokban észt, litván, üzbég, tadzsik és kirgiz építők is részt vesznek, akik már nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. Rendőrkézre adta magát Moro gyilkosa?
