Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
1979. május 24. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Mikor van vihar? A Föld felett minden másodpercben egyidejűleg mintegy 1800 vihar van. Ezt a le- ningrádi geofizikusok egy csoportja állapította meg több éves megfigyelések után. A megfigyeléseket azért folytatták, hogy a vihartevékenység matematikai modelljeit kidolgozhassák. A mérések azt mutatják, hogy a Földön a legtöbb vihar 19 és 20 óra között van. új gyapjúfeldolgozó A Hazai Fésüsfonó és Szövőgyár kistarcsai gyárában év elején kezdte meg üzemszerű termelését az új kártoló- és fésüs- üzem. A hazai gyapjúnyersanyag jellemzője az erős növényi szeny- nyeződés, ezért kellett speciális gépeket beszerezni. Az üzem évi 1200 tonna gyapjú feldolgozására alkalmas. (MTI fotó) Hogyan szabályozódik a légkör összetétele Egy perc alatt Mesterséges vérpótló Az ember testsúlyának 8,5 százalékát kitevő vér felének elvesztése halált okoz. A vér mes-# terséges anyagokkal való helyettesítése már régen felmerült. Kísérletek bizonyítják, hogy a vérpótló keverékek önálló preparátumként alkalmazhatók és bizonyos esetekben célszerűbbek, mint a vérátömlesztés. Az első vérhelyettesítő anyagot (0,9 százalékos konyhasó) először Angliában alkalmazták a múlt század 30-as éveiben. Bár gyógyászati értéke kicsiny, még szélesebb körben alkalmazzák ma is. Az első kolloidtartalmú vérpótlót (a perisztont) 1939-ben Németországban állították elő szintetizálással, de nem vált be. A Szovjetunióban egy kutatói munkaközösség poliglukin néven új vérhelyettesítő preparátumot kísérletezett ki, amelyet eredményesen alkalmaztak a gyakorlatban. Különösen hatásos a sokkállapot megszüntetésére, mert a vérnyomást rövid idő alatt helyreállítja. Ugyancsak hatásos anyag a laktaszol, amely nagy vérveszteség esetén a vérátömlesztéssel együtt alkalmazható. A jövő vérhelyettesítő anyagai közül egyesek a tisztított hemoglobinkeveréktől várnak sokat. Japán kutatók szintetikus vér előállításával kísérleteznek. Az állatokon végzett kísérletek azonban még nem igazolják a várakozást. Naponta négy lakás A Tolna megyei Állami építőipari Vállalat házgyárában naponta négy, évente pedig ezer lakást építenek. Az évek óta működő házgyárat a tél folyamán felújították. A képen: a felújított házgyárban. (MTI fotó — Gottvald Károly) Földünk légkörének összetétele legalább a földtörténeti karbonkorszak óta változatlan. Ha az oxigéntartalom a jelenlegi 20-ról 25 százalékra növekedne, minden cellulóz alapú rostos anyag, vagyis az erdők faállománya azonnal elégne; ha viszont egy- harmad résszel csökkenne, akkor a meleg vérű állatok pusztulnának el. A légkör összetételében bekövetkező legkisebb változások is lényegesen befolyásolhatják a bioszféra összetételét. Az emberi tevékenység a légkör összetételét szabályozó mechanizmust felborította. A növényzet, elsősorban a fák pusztítása, elégetése következtében a levegő szén-dioxid- tartalma az elmúlt évezred során mintegy 30—35 százalékkal növekedett, ugyanakkor a széndioxid megkötésére alkalmas növényzet tömege ugyanennyivel csökkent. A becslések szerint a megbomlott egyensúly visszaál- lásához körülbelül 2 millió évre van szükség, és akkor a légkör szén-dioxid-tartalma a jelenleginél 15 százalékkal kevesebb lesz. A karádi Aranykalász Tsz két dolgozója, Schwartz István és Brávácz Imre olyan műtrágyatöltő berendezést készített, amellyel a helikopter a földet éréstől az újabb felszállásig — a korábbi négy-öt perc helyett — alig egy perc telik el. A képen: a már elkészített hét töltőberendezés egyike a tsz gépműhelyében. (MTI fotó — Bajkor József) AUTÓ—MOTOR Mitől „ráz" az autó? Az üzemanyag-szállító tartály- kocsik — előírásszerűén — csörgő fémláncot húznak magúik után, mégpedig azért, hogy elektromos töltéslevezetés céljából ekként biztosítsák a talajjal való állandó érintkezést. A fel- töltődés ugyanis bármikor szikrakisülést eredményezhet, ami benzingőzök jelenlétében robbanáshoz is vezethet. Tulajdonképpen nem is lenne szükség erre az óvintézkedésre, ha nem gumikerekes járművekről lenne szó. A vastag gumi azonban kiváló szigetelőréteget képez a talaj és a járműtest között, így ez utóbbi kondenzátor módjára feltöltődhet. Egészen pontosan fogalmazva ez csak csapadékmentes időben, száraz úttesten fordulhat elő, esőben vagy öntözött útfelületen ugyanis igen jó az elektromos elvezetés. Az elmondottakból arra is választ kaphatunk, hogy ki- és beszálláskor minek köszönhetik a személy- gépkocsik utasai a kocsiszekrény és az ahhoz közelítő valamelyik testrészük között átütő apró kis „villámokat”. E>e magyarázattal rendelkezünk arra az embert a villamosra való felnézve is, hogy miért nem érheti szállásikor ilyen elektromos „csiklandozás”, és miért fordulhat ez elő a trolibuszra, az autóbuszra való fel- és leszálláskor (ami ellen újabban a fogantyúk műanyagszigetelésével, illetve fémsodratból készült áramlevezető „farkok” felszerelésével védekeznek. A sztatikus elektromos feltöl- tődés alapja mindenekelőtt az a súrlódás (csúszás), ami a kerekek és az útburkolat között jön létre. Másrészt a sok műanyagot tartalmazó utastérben a sokféle szintetikus szálból készült öltözékben való belső mozgások is hozzájárulnak az elektromos feltöltődéshez. Nyugatnémet kutatók pontos laboratóriumi mérései arról tanúskodnak, hogy az apró kis „villámok” kisülésénél az energiamennyiség olyan csekély, hogy az emberi szervezet számára semmiképp sem veszélyes ez a „csiklandozás”, inkább csak kellemetlen. A száraz körülmények közt gumikerekein álló személygépkocsi tulajdonképpen egy kb. 100 pikofarrados kondenzátornak tekinthető, amely 10 ezer voltra töltődik fel. Az így tárolt 0,005 wattnyi energia egy mikroszekundum alatt sül ki Az a szerencse, hogy az elektromos feszültség a karosszéria és az útburkolat között még gyorshajtás esetén sem haladja meg a néhány 10 ezer voltos értéket, mivel a nagyobb feszültségek a karosszéria élein és csúcsain át kisülnek. A kis áramütés tehát még az elektromossággal szemben nagyon érzékeny emberek számára sem jelent semmiféle veszélyt. Az autófelszerelési boltokban kaphatók olyan kemény gumiba ágyazott fémreszelékből álló „fiarkok”, amelyeket a sztatikus elektromos töltés levezetése céljából bárki felszerelhet a kocsijára, vigyázva arra, hogy az mindenkor érintkezzék a talajjal. Sajnos ezek sem nyújtanak teljes védelmet az apró kis áramütések ellen, ugyanis száraz úttesten az útburkolat ellenállásként működik, ami megnehezíti a villamos töltésnek a talajba való leveze- tődését. Aki semmiképp sem tudja kiküszöbölni a kis áramütéseket, az fogadja meg a jó tanácsot, hogy ki- és beszálláskor először mindig úgy vezesse le a karosszéria sztatikus feltöltődését, hogy az ujjai közé fogott indító- kulcs és valamely fémrész között * ugorjon át az első szikra. Kertbarátmozgalom Tapasztalatcsere Fényeslitkén Megyei kertbarátok és kiste- nyésztők, valamint a megyében működő klubok vezetői május 19-én Fényeslitkén, az almatermesztés háztáji és kisgazdasági művelőinek „fellegvárában” tapasztalatcserén vettek részt. A megjelent közel 100 fős kertbarátcsoport tagjainak Széles Csaba, a szövetség elnöke adott tájékoztatást a mozgalom megyei helyzetéről. Harminc klub működik a megyében, de még mindig sok a tennivaló annak érdekében, hogy minden jelentősebb helyen újabb klubok alakuljanak. Ebhez a szövetség a Hazafias Népfront és a művelődési központok támogatásával minden segítséget meg kíván adni. Kérte a klubvezetőket, hogy a szomszédos területeken ők is segítsék újabb klubok megalakulását. Legyenek figyelemmel a parlagföldek hasznosítására, ezeken kerttársulások kialakítására, elsősorban a munkásokat nagy létszámban foglalkoztató üzemek körzetében. Ezt követően Sallai Pál, a megyei növényvédő állomás főmérnöke tartotta meg szakelőadását. Szólt az Időszerű növényvédelmi munkálatokról, a beszerezhető és leni sikeres védekezéssel kapcsolatos előrejelzés fontosságáról. Ezt az előadást jól egészítette ki az Agroker vállalat helyszínen létesített növényvédőszer-kiálli- tása, az ott elhelyezett szemléltető táblázatok és a résztvevők között kiosztott, a kertészkedést segítő kiadványok. Az előadás és a kiállítás megtekintése után kertlátogatásokra került sor. örvendetesnek tartják, hogy a tavaly jelentkezett nagymértékű fuzikládiumveszély ez évben még nyomokban sem mutatkozott a kertekben. Éppen a szakmai tapasztalatcserék alkalmával szerzett többlettudás mentesítette a fákat a kártevők pusztításától. Meglepően sok hasznos kisgépet láthattak a látogatók, amiket a kerttulajdonosok maguk barkácsoltak össze, s amelyek nagymértékben megkímélik a kert- művelőket a nehéz fizikai munkától Varga Ferenc megyei szervező titkár Kistermelők tanácsadó füzete A Mészöv és a Zöldért vállalat újabb hasznos kiadványnyal segíti a háztáji gazdaságokat, a kistermelőket és a hobbikert-tulajdonosokat a zöldség-gyümölcs termesztésben. Ezek a gazdaságok egyes termékekből a megyei termés 30—50 százalékát termelik meg. Különösen vonatkozik ez a bogyós és csonthéjas gyümölcsökre, valamint néhány zöldségfélére. A most kiadott, 10 ezer példányban az áfészekhez, felvásárlótelepekre eljuttatott füzet, eltérően az előzőktől, amelyekben az almagyümölcsösökre, és azok védelmére adtak tanácsot, ez a kiadvány a zöldséges néhány csonthéjas termelését segíti. A kistermelők a retek, saláta, uborka, paradicsom, paprika és étkezési bab legújabb fajtáinak leírását, illetve ezek termesztési technológiáját Ismerhetik meg a füzetből, amelyet ingyen kapnak a kistermelők. tőkés importból származó szereket jól helyettesítő hazai gyártású vegyszerekről, a kártevők elA szúbogarak A zöldségfélék időszerű növényvédelme kártétele A szúbogarak (kis és nagy ké- regszú) a fiatal gyümölcsfák tömeges károsításával az elmúlt évben felhívták magukra a figyelmet. Ekkor bebizonyosodott, hogy nemcsak öreg, pusztulófélben lévő fákat támadnak meg, hanem — azok híján — tömeges elszaporodás esetén fiatal fákat (meggy, őszibarack, kajszibarack, alma, körte stb.) is károsítanak. A fent említett fajok két- nemzedékes, az áttelelt nemzedék imágói május végén, június elején repülnek. A következő nemzedék július—augusztusban rajzik. Ezek a fajok a kéreg és a fás rész határán élhek. lárváik Itt károsítanak. A púpos szú még veszedelmesebb faj, annak ellenére, hogy csak egynemzedékes. Az imágója károsít (ebben az évben több almagyümölcsösben erős fertőzést tapasztaltunk), a fás részben készíti el járatát. A járatban élő lárva az imágó által betelepített gombával táplálkozik, tehát közvetlenül nem károsít. A szakirodalom a szúbogarakat gyengeségi. másodlagos károsító- nak említi. A területi szemlék során mi Is úgy tapasztaltuk, hogy a fertőzött fiatal fák mellett minden esetben itt voltak a kihúzott, idős fák. amelyekben a bogarak felszaporodtak. Űj életteret keresve települtek rá a gyenge, fiatal fákra, főleg a kéregbetegség miatt legyengült starkingokra. Mindhárom faj ellen igen nehéz a védekezés. A kirepülő, érési táplálkozást folytató imágók egy részét a gyümölcsösben kijuttatott inszekticidek elpusztítják, a lárvákhoz viszont nem jutnak el a készítmények. Legeredményesebb védekezési módszer a megelőzés, a környezet higiéniája. Ezúton is felhívjuk a termelők figyelmét, hogy a kihúzott vagy beteg gyümölcsfákat minél hamarabb semmisítsék meg, megakadályozva ezzel a bogarak szétszéledését. A nyáriasra fordult időjárás meggyorsítja a kártevők előjöve- telét, illetve növeli a betegségek fellépésének veszélyét, ezért tanácsos zöldségnövényeink gyakori átvizsgálása. Burgonyában a megye minden tájegységéről jelezték az áttelelt burgonyabogarak tömeges előjö- vetelét. Az intenzív érési táplálkozást és tojásrakást folytató bogarak a néhány leveles növényre a legveszélyesebbek, ezért a fertőzött táblákon indokolt a kémiai beavatkozás. A készítmények közül a Safidon 40 WF (0,2 százalékos), Sevin 85 WP (0,2 százalékos), Ditrifon 50 WP (0,2 százalékos) egyike használható. Paprika- és paradicsompalánták kiültetése után rendszeresen ellenőrizzük a levéltetvek megjelenését, és szükség esetén avatkozzunk be. Erre a célra a Bi 58 EC (0,1 százalékos) és az Anthio 33 EC (0,2 százalékos) valamelyike alkalmas. A burgonyabogarak a paradicsomot is károsíthatják, fellépésük esetén a burgonyánál felsorolt készítmények egyikével lehet védekezni. Borsóban is kísérjük figyelemmel a levéltetvek betelepedését. Ha virágzás alatt csapadékos az Időjárás, akkor a levél- és szárfoltosság fertőzésének megelőzésére tanácsos egy gombaölő szeres kezelést — réztartalmú készítmények, Dithane M—45 (0,2 százalékos), Ortho-Phaltan (0,25 százalékos), Zlneb (0,3 százalékos) — beiktatni. Virágzás után a megye egyes körzeteiben az akáemoly kelő hernyóinak, illetve a borsózsizsik lárváinak kártételét kell megakadályozni. Babban az első lomblevelek megjelenése idején réztartalmú készítmények kijuttatásával előzhetjük meg a baktériumos betegségek fellépését, illetőleg terjedését. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a korai szedésű zöldborsóban úgy végezzük a permetezést, hogy az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartható legyen. A kezelések során a munka- és egészségvédelmi óvó rendszabályokat maradéktalanul tartsuk be. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Molnár Józsefné megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A fiatal, még termőre nem-fordult fákat 20—30 1 mennyiségű vízzel öntözzük meg. A fák tövét kitányérozzuk, vigyázva arra, hogy a gyökereket meg ne sértsük. A víz talajba szivárgása után a talajt visszahúzzuk a fák tövére. Az öntözést az időjárástól függően 2—3 alkalommal kell elvégezni. Figyelembe véve a jelenlegi időjárást, már most meg kell kezdem az almafaültetvények öntözését. A futóhomok talajokon 4—5, a jó minőségű homoktalajokon 3—4, a jó minőségű talajokon 2—3 öntözésre van szükség, egy-egy alkalommal 50—60 mm-es adagokkal. A körtefák vízigénye gyakorlatilag megegyezik az almafákéval, de a mélyebb gyökérelheDr. Deák Gábor tamási méhész lépesméz és méhpempő termelésére rendezkedett be méhészetében. Ezekben a napokban az akác- virágzás előtti munkákat, méhcsaládok kiegyenlítését, a Hasítás korlátozását, a méztár megnyitását végzi. (MTI fotó) Lépesméz és méhpempő lyezikedés miatt célszerű nagyobb adagokkal öntözni, és az öntözés számát l—2-vel növelni. Az őszibarack és kajszibarack nem szereti a szárazságot, de a túl sok csapadékot sem. Figyelembe véve, hogy a gyökérzet túlnyomó része a talajban 30—50 cm mélységiben helyezkedik el, 40—50 mm-es adagú öntözést végezzünk. A szilvafákat csak huzamosabb szárazság esetén szükséges öntözni, hasonló adagú vízzel, mint az almafákat, évente 2—3 alkalommal. A szilvafák fagyérzékenyek, ezért a késői öntözés káros lehet, mert a vesszők esetleg nem érnek be és elfagynak. A cseresznye és a meggy kevésbé vízigényes. Öntözése elsősorban az öntermékenyülő fajtáknál indokolt. Ezek a fajták ugyanis nem minden évben tudják kellő nagyságúra kinevelni a nagy termést. A szüret előtt két héttel végzett öntözés a gyümölcs méretét 10—12 százalékkal képes növelni. Szüret előtt közvetlenül nem célszerű öntözni, sőt: a cseresznye esetében egyértelműen káros, mert a gyümölcs kirepedését okozhatja. Az öntözési módok közül az egyik legjobb az esőszerű öntözés. Ez teszi lehetővé, hogy dombos területen is aránylag egyenletes legyen a vízeloszlás és az adagolt vízmennyiség könnyen szabályozható. A kertekben az esőszerű öntözésre akkor van lehetőség, ha a berendezés üzemeltetését központi vízvezetékhálózatra, vagy bővizű kútra tudjuk alapozni. A berendezés akkor működik tökéletesen, ha a víznyomás 2,0—2,5 atmoszféra. A szórófejek közül a „HK” típusúak a megfelelők, amelyek különböző nagyságúak, ettől függően 400—1200 1 víz permetezhető ki velük óránként. Az esőszerü öntözési mód mellett terjed az ún. csepegtető öntözési mód is. A víz vezetésére 0,5 collos cső alkalmas. A fővezetékhez leágazó csöveket kapcsolunk, amelyeket a fa törzsére erősítünk. A műanyag csöveken a fa két oldalán 0,5—1 mm-es lyukakat készítünk. Az öntöző vizet tartályból kell biztosítani, célszerű megszűrni, hogy a lyukak el ne duguljanak. A csepegtető öntözőberendezés a kereskedelemben is kapható. Karádi István ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK KISTERMELŐK-KISKERTEK Öntözzük a gyümölcsfákat