Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-24 / 119. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG Csaronda-parti nyár A Csaronda partján nefelejcsek nyílnak. A tündérrózsa még aluszik, bimbóját növeli. Partján a vadzabban őz heverész, jöt- tünkre ugrik, s usgyi, elszalad. A magasban fenn héja köröz. Vajon mit lát éles szeme a magasból? Fácáncsirkét? Vagy talán azt figyeli, hogy a vaddisznó malacát mint tereli a tisztáson át? Mert tereli, s a nagy melegben egy tocsogóban meghem- peredik gyorsan. Nem fél. tudja, ilyenkor nem dörren fegyver. De elég egy hangos szó, vagy a fényképezőgép kattanása, a zajra máris figyel, s csörtet, féltve kicsinyét, az erdő sűrűjébe. Arrébb nagy kopácsolás hallik. Fejsze csattog. Fát vág valaki? Nem. Két szorgos ember etetőt ácsol. Szemben magasles. Erdei céllövölde lenne? Mert vad van erre bőven. Fut este a szarvas, az őz, rebben a sokféle madár. Csak óvatosan — intenek mostan. Vipera van az erdőben sok. És egy keréknyom mellett, ahol a nap felforrósította a földet, heverész egy. Nem túl nagy, lehet harminc centis. Megijedünk, de ő még, jóiban fél, nyomban elcsúszik, vissza se néz. Bogársereg zümmög a levegőben. Méhek és szúnyogok rajzanak éppen. És aki bátor, s a fűbe heverni mer, az hatalmas labdának látja a pitypang pihe- gömbjét. Hallgatjuk a csendet. Csak madár csicsergése, harkály kopogása, csörtető állat patazaja töri meg néha. A nyári erdő éli szép életét. (Bürget Lajos—Gaál Béla) KERTÜNK EGY SZABOLCSI SZTORIT Színházi nívódíjasok Mi történt velük a színpadon, vagy a kulisszák mögött, amiről így mesélnek barátaiknak: „Ez Szabolcsban esett meg velem.” Egy sztorit kértünk a debreceni Csokonai Színház művészeitől, akik a közelmúltban a nyíregyházi színházban nyújtott magas művészi teljesítményükért nívódíjban részesültek. Itt ismertem meg a férjem Szabó Ibolya színművésznő egy régebbi dátumot említ, 1947-et, ekkor játszott itt először. Itt ismerte meg a "férjét, Sáradi Zoltán színművészt. Különösen az ifjúsági közönséget dicséri a művésznő. Meghitt és otthonos a nyíregyházi színház, a közönség értő és figyelmes. — Sztorit? Nem éppen kellemes, de a közönség feledtette a fájdalmat. A Diákbo- londítót játszottuk Nyíregyházán, nagyon fájt a lábam. Befáslizva játszottam végig, sokan talán azt gondolták, ezt így kívánja a darab. Csak én éreztem, mennyire fáj. De a közönség elismerése feledtette a fájdalmat. Szép sikerünk volt. Pálinkásüveg Korcsmáros Jenő színművész is először a közönségről szól: szívesen játszik Nyíregyházán, az előadás minden percében érzi, együtt van a közönség és a színész. — Volt egy humoros eset — emlékszik a „Félbehagyott nők” című zenés bohózatra. — Részeges festőt játszottam a darabban. Egy alkalommal sehogyan sem engedelmeskedett a mikrofon huzalja. Hiába erőltettem, a végén ráncigáltam, megakadt a zenekari árokban. Egyszer aztán nagyot rántottam rajta, és kitört a nevetés. A zenészkollégák ugyanis heccből egy pálinkásüveget erősítettek a huzal végére. A közönség pedig azt hitte, ez is így van a darabban. Két „atyai" mondat Virágos Mihály operaénekesnek több emlékezetes epizódja fűződik a nyíregyházi színházhoz. A mostani színházépület megnyitásakor ő játszotta az ünnepi nyitó előadóéban, a Bánk bánban Tiborcot. Azóta több opera- előadás szereplője, s nagyon büszke rá, hogy egyetlen napig sem volt táppénzen. Sztori helyett egy tévhitet szeretne eloszlatni... — Mindig jégbehűtött italokat fogyasztok és soha nem volt baj a torkommal. Bízom benne, hogy ezután is így lesz és még sokat énekelhetek a nyíregyházi közönségnek, akik között sok barátom van ... Besenyei Zsófia színművésznő is sok kellemes estét szerzett játékával a nyíregyházi közönségnek. Vajon előny vagy hátrány egy nagynevű művész „gyermekeként” játszani? — Inkább hátrány — mondja, majdnem szó szerint idézzük a művésznőt, de a lényege: mintha többet várnának tőle a kollégák — s talán a közönség is —, mert a nagy Besenyei lánya. Pedig ő önmaga akar lenni. Vajon mit szól a kritikus atya, ha a színpadon látja? — Az egyik előadáson nem tudtam, hogy ott van a közönség soraiban. A nevetését ismertem meg. Ettől kezdve nagyon zavartan, lámpaláza- san játszottam. Két mondat nála elég és gondolkozhat az ember... Nekik szólt a taps Mohos Nagy Éva operaénekes úgy vélekedik, azért szeret a nyíregyházi színházban Új autóbusz-menetrend május 27-től Több járat a peremkerületekbe Szerte az országban, s így természetesen Szabolcs-Szat- márban is új autóbusz-menetrend lép életbe május 27- től. Mi jellemzi az újat s milyen jelentős változásokat hoz a tömegközlekedésben? — kérdeztük Szabó Józseftől, a Volán 5-ös számú Vállalata személyforgalmi főnökségének vezetőjétől: — A nyíregyházi tömeg- közlekedés menetrendjének összeállításánál elsősorban a városszéli, peremkerületeknek jobb és hatékonyabb közlekedésbe való bekapcsolására ügyeltünk. Ennek érdekében ezentúl több járat indul naponta a 2-es, a 4-es, az 5-ös, a 6-os, a 9/a és a 9/m vonalain s gyarapodik a 15-ös járat is. Természetesen mindezért — hiszen autóbuszparkunk jelenleg nem bővült — lesznek olyan vonalak, ahol ritkábban indulnak ' a gépkocsik. Ez persze nem a csúcsidőszakokban jelentkezik majd. Munkaidő kezdete előtt és után a meglévő vonalainkon egyetlen egy járattal sem lesz kevesebb! Nyírbátorba hív a Nyírbátori Városi Tanács, s a Magyar Történelmi Társulat meghívója. Az 1979. június 8-án kezdődő tudományos konferencia témája Szende Pál. A születésének" 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián — többek között — előadás hangzik el a polgári értelmiség e jelesének történelemszemléletéről, munkásmozgalomhoz fűződő kapcsolatáról, s az 1918-as polgári forradalomban betöltött szerepéről. Az előadók közt szerepel dr. Hanák Péter, a Magyar Történelmi Társulat alelnö- ke, Hajdú Tibor, állami-díjas történész. A bevezető előadást Szende Pál, a radifellépni, mert itt érik be a szerepe, itt csiszolódik, tökéletesedik és a közönség figyelő, okos csenddel jutalmazza a játékát. — A Pillangókisasszonyban játszottam az egyik alkalommal, többször is rosszullét fogott el, alig vártam a szünetet. A közönség persze nem tudhatott meg semmit abból, hogy gyereket vártam, terhes voltam. A Pillangókisasszony nagyáriája után rohantam az öltözőbe, a mosdóba ... Nagy Lászlóné Nagy Ibolya A csökkenés a délelőtti napszakot érinti majd. Utasszámlálással, tudományos vizsgálatokkal ugyanis bebizonyítható, hogy rendkívül alacsony ezen időben több járat kihasználtsága. Megpróbálkozunk egyes gépkocsitípusok átcsoportosításával is. Például napközben a 12-es járaton csuklósok helyett szóló Ikarusok bonyolítják majd le a forgalmat. Változást jelent — mondta el a Volán osztályvezetője —, hogy megváltozik a 6-os autóbusz végállomása. A járatok a járási hivatal helyett május 27-től a vasútállomásról indulnak majd s ugyaninnen közlekedik majd a 16- os járat a éli ipartelepig. Az esztendő végéig várható fejlesztésekből egy gépkocsit Fehérgyarmat elővárosi közlekedésének javítása végett állítanak majd forgalomba, egyet pedig — ha addig a megfelelő út is elkészül — a Ságvári-telep bekapcsolására szánnak majd. (kalenda) kális reformer címmel Szabó Géza, a nyíregyházi tanárképző főiskola adjunktusa tartja. Az 1879-ben született Szende Pál — az 1918-as Károlyikormány pénzügyminisztere — pályája Nyírbátorból indult. Ott van 1901-ben a Társadalomtudományi Társaság megalapítói között, melynek későbbi vezetője Jászi Oszkár lesz. Programjukban az általános választójog megszerzése, földreform, adóreform, a vámkérdés megoldása szerepel. Személyes szálak fűzték Adyhoz. ö is részes a költő „felfedezésében”, s érdemei vannak Ady népszerűsítésében is. S egy érdekesség: 1907-ben készített Werbőczy című tanulmányának hatására születik meg Ady Ülj törvényt Werbőczy című költeménye, melyet a költő Szendének ajánl. Az 1919-ben emigrációba kényszerülő tudós-politikus, előbb Bécsben, majd Prágában, Brüsszelben él. 1935-ben halt meg Romániában. Hattyúpár N em tudom, ki hogyan van vele, de én nagyon örültem a hírnek: van már haty- tyúnk, ott úszkálnak a sóstói tó vizén. Tatáról vásárolta a Szavicsav, egy gúnárt és egy tojót, hogy utódokról is gondoskodhassanak, ha netán kedvük szottyan. Évégből épült nekik a ház, amelybe — ha előbb egy kicsit vonakodva is — beköltöztek, fészket csináltak, egyszóval — ahogy mondták akkor — „kezdenek gyanúsan viselkedni. Idestova egy hónapja már ennek. A változás legfeljebb annyi, hogy a házikó közelébe merészkedő vadkacsákat a hattyúpár erélyesen elhessegeti. Aztán úsznak egy nagyot, sétálnak a parton, s láthatóan örülnek a bámészkodó embereknek. Egyszóval, mintha elkényelmesed- tek volna. No, persze: van berendezett lakás és napi rendszeres étkezés, a csemegét jelentő árpadarából, no meg ami éppen jólesik — a tóból. Talán sok is a jóból. Mert valamelyik nap hajnalok hajnalán hol láttam őket? Ott ültek a parton, tisztes távolságban a házikótól és egymástól. Az egyik éppen tollászkodott, a másik — talán éppen a gúnár — unottan bámulta a vizet. Hát így állunk. A fészek meg? Üres! Hiába is le- sik-várják mindennap a nagy eseményt a gondozók, nincs abban egy ici- ke-picike hattyútojás sem ... Hogy mikor lesz? Ki tudja? A hattyú — így mondják — békés természetű madár. Nem illik kérdésekkel zavarni. tá. Üzleti reklám Egy ausztráliai sportcikkeket gyártó cég a termékei iránti nagyobb kereslet érdekében a következő felirattal nyomtatott plakátot: „Legyen könnyűbúvár! Csak a tenger mélyén van biztonságban a kellemetlen látogatóktól és a terhes telefon- beszélgetésektől !” Csendes Csaba Légyirtó a pálinkásüvegben Börtön viccért Pályája Nyírbátorból indult Tudományos konferencia Szende Pálról maszkmester, színházi fodrász, neve keveset mond a közönségnek. Ö a kulisszák mögöttiek egyike, akinek azért sok köze van a sikerhez. Vannak olyan darabok, mint a Régi módi történet, amikor gyakran öregednek, változnak a szereplők, a fésűt le sem tudja tenni. Egy hónapban 300 munkaórát tölt a színfalak mögött, nincs este, ünnepnap... — Büszke vagyok az egyik újításomra, amit a nyíregyházi előadásokon is kipróbáltunk. Nylonharisnyából olyan kopaszparókát készítettem, amit ha most föltennék, maga sem ismerné meg ilyen közelről sem, hogy nem eredeti ... Nekik szólt a taps a legutóbbi színházi évadban. Páll Géza Tréfának indult a dolog, de majdnem emberéletet követelt. Pintye Mihály és Duszka József, a nyíregyházi húsipari vállalat élőállat- felhajtói munkatársaikkal igen jó viszonyban voltak, különösen fizetési napokon. Tudták mindketten, hogy B. György sem veti meg’az italt és ez adta az ötletet, hogy megvicceljék egy kis „cseresznyepálinkával”. Duszka József a raktárostól szerzett egy fél liter Fiiból nevű légyírtó szert, amit egy cseresznyepálinkás üvegbe öntött. Pintye Mihály amikor észrevette a közelben dolgozó B. Györgyöt, megkérdezte tőle, hogy iszik-e egy kis pálinkát? B. György először szabadkozott, de mikor Pintye biztatta, hogy már ők is ittak, elvette az üveget és meghúzta. Amikor visszaadta az üveget, megkérdezte, hogy nem méreg-e, mivel érezte, hogy szája azonnal duzzadni kezd. Pintye megnyugtatta és ismét odanyújtotta az üveget, B. György ismét belekortyolt, de rövid idő múlva rosszul lett. Orvos, majd mentő érkezett és B. Györgyöt életveszélyes állapotban szállították kórházba, ahonnan 8 napi kórházi kezelés után tért haza, de még sokáig táppénzes állományban volt. A bíróság előtt mindkét vádlott azzal védekezett, hogy viccnek szánták és nem gondolták, hogy súlyosabb következményei is lehetnek. A bíróság megállapította, hogy a Fiiból mérgező és emberi élet kioltására is alkalmas, s a felelőtlenség B. György életébe is kerülhetett volna. A viccért Pintye Mihályt 6 hónapi, míg Duszka Józsefet 4 hónapi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Az ítélet még nem jogerős. (m. f.) 197«^'jus 24.
