Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-24 / 119. szám

■a Kelet­Magyarország BxXXVI. évfolyam, 119. szám ____ ÁRA: 1,26 FORINT 1979. május 24., csütörtök | 4 FÖLDRÉSZ 27 ORSZÁGA 1100 KÜLFÖLDI CÉGÉNEK RÉSZVÉTELÉVEL Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Huszonhét ország és Nyu- gat-Berlin több mint 1800 ki­állítójának részvételével szer­dán délelőtt ünnepélyesen megnyílt a Budapesti Nem­zetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. A részt vevő országok zász­lói és a Nemzetközi Vásárok Szövetségének emblémája dí­szítette a vásár főterét, itt gyülekeztek a megnyitóün­nepség vendégei: Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József és Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tesei, Katona Imre, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá. nak' titkára, Nyikolaj Faggye- jev, a KGST titkára. Ott volt a kormány több tagja, jelen voltak a BNV alkalmából ha­zánkba érkezett külföldi ven­dégek, részt vettek a megnyi­tón a diplomáciai képvisele­tek vezetői és tagjai, ott vol­tak a hazai és külföldi kiállí­tók képviselői. A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkeres­kedelmi' miniszter mondott megnyitó beszédet. A minisz­ter köszöntötte a BNV kiállí­tóit: a megnyitóünnepség vendégeit, majd így folytat­ta: — A Budapesti Nemzetközi Vásár hagyományosan fontos eseménye gazdasági életünk­nek. örülünk, hogy partne­reink változatlanul élénk ér­deklődést tanúsítariak a nagyszabású ipari és külke­reskedelmi találkozó iránt. Négy földrész 27 országából és Nyugat-Berlinből több mint 1100 külföldi cég, sok nagy múltú neves vállalat hozta el újdonságait, ezzel is kifejezve érdekeltségét a gaz­dasági együttműködés külön­böző formáiban és a nemzet­közi munkamegosztásban. — A KGST valamennyi tagországa hivatalos, illetve kollektív bemutatóval vesz részt vásárunkon. Ismeretes, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa az idén ün­nepli fennállásának 30. év^ fordulóját. Az elmúlt három évtized a KGST-ben részt ve­vő országok számára törté­nelmű méretű változást ho­Szerdán ünnepélyesen megnyílt a tavaszi Budapesti Nem­zetközi Vásár. A képen a nagyszabású bemutató első láto­gatói. (Kelet-Magyarország telefotó) zott. A szoros együttműködés, a kereskedelmi forgalom szá­mottevő bővülése, a szakosí­tások és a kooperációk révén a tagországok, köztük hazánk is, dinamikusan fejlesztették gazdasági teljesítőképességü­ket. Ez az együttműködés te­remtette meg az alapját an­nak, hogy hazánk elfoglalhat­ta méltó helyét a nemzetközi gazdasági életben. — 'A mostani nemzetközi vásáron a magyar kohászat és gépipar több mint 200 olyan magas színvonalú ter­méket állított ki, amelyet már a két- vagy több oldalú termelési szakosítás kereté­ben gyárt. Például a közúti járművek és ezek részegysé­gei, a rádiótechnika és az elektronika, a vákuumtechni­ka és a műszeripar gyártmá­nyai a szocialista országok­ban, a fejlett tőkés és a fejlő­(Folytatás a 4. oldalon) Véget ért a mezőgazdasági gépesítési tanácskozás Szerdán a második napi programmal folytatódott Nyíregyházán, a mezőgazda- sági főiskolán a Magyar Ag­rártudományi Egyesület szer­vezésében a XIX. országos mezőgazdasági gépesítési ta­nácskozás. Két szekcióban — javítási és felújítási techno­lógiák, valamint a karbantar­tási, tárolási és felületvédel­mi technológiák — tanácsko­zott több száz, az ország min­den részéből érkezett gépesí­tési szakember. Tizenkilenc előadás hangzott el, amelye­ket nagy érdeklődés kísért. Ezzel egy időben a résztvevők a gépkereskedelmi szakosz­tály által rendezett gépkiál­lítást is megtekintették. Ezen a legújabb erő- és munkagé­peket mutatták be. A XIX. országos mezőgazdasági és gépesítési tanácskozás szer­dán délben plenáris ülésen fejeződött be. Nyíregyházán épül az új 4-cs főút bujtosi szakasza. Jelenleg a közúti építő vállalat dol­gozói az út alapját és a horgásztavon keresztülvezető új szakaszt töltik fel törmelékkel. (Császár Csaba felvétele) MA Színházi nívódíjasok (2. oldal) • Búcsú a túlórától (3. oldal) Lázár 6yörgy a Borsod megyei képviselőcsoport ilésén A Bodrogköz vízgazdálko­dási helyzetét vitatta meg szerdán Ricsén tartott ülésérv a Borsod megyei képviselő- csoport. Az ülésen részt vett és felszólalt Lázár György. az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke. Jelen volt az ülésen dr. Gergely István ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke is. Nyírbogáton a SZAVICSAV dolgozói új ivóvízkutat fúrnak. Donka Miklós és Barnácz Ferenc 230 méter mélyre ereszti a fúrófejet. (Elek Emil felv.) MELIORÁCIÓ 140 EZER HEKTÁRON Csepegtető öntözés az ültetvényeken Jelentős munkát végez mostanában is a Mezőgazda- sági Tervező és Beruházó Vállalat megyei kirendeltsé­ge. Elkészült az úgynevezett csepegtető öntözési módszer kiviteli terve, ötvenhét tsz- ben a közelmúltban befejez­ték a felmérést, amelynek alapján elkészülhet a nagy kiterjedésű térség komplex meliorációs terve. A témáról dr. Mészáros Mihály, a ki- rendeltség osztályvezetője tájékoztatta lapunkat. A Kemecsei Állami Gazda­ság 251 hektáros télialma-ül- tetvényét kívánja csepegtető módszerrel öntözni. Ennek a módszernek az a lényege, hogy az öntöző test a fa tö­vére és gyökérzetére csepeg­teti a vizet. Ez a módszer gazdaságos és biológiai szem­pontból is előnyös. Főleg ho­mokos talajon kívánják al­kalmazni. A módszer b—veze­téséhez az állami gazdaság pályázat útján 70 százalékos állami támogatást kap. A ki­viteli terveket a kirendeltség elkészítette, sőt, az első 75 hektáron az öntözés próba- üzemelését már elkezdték. Június 21-én a megyei ta­nács, az Agrártudományi Egyesület és a kirendeltség szervezésében az állami gaz­daság területén öntözés köz­ben nyilvános bemutatót tar­tanak. Egy—két év múlva a raka- mazi tsz is hasonló módszer­rel kívánja öntözni 60 hektá­ros ültetvényét. A rakamazi- ak kiviteli tervét idén készí­ti el a kirendeltség a Buda­pesti Műszaki Egyetem víz­gazdálkodási intézetének köz­reműködésével. Kemecsén és Rakamazon tehát egyaránt új telepítésű ültetvények öntö­zésénél használják az új módszert, amely azonban termő fáknál is alkalmazha­tó. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a szervezett meliorációs munka 1967-ben kezdődött. 1978-ig a megyében 138 ezer hektáron végezték el a ídb- lásítást, valamint az út- és árokhálózat kialakítását. Ez­zel egy időben 113 ezer hek­táron a vízrendezési munká­latokkal végeztek. A jelenleg érvényben lévő rendelet ér­telmében a meliorációs mun­kálatok bekerülési összegé­nek 70 százaléka állami tá­mogatásból fedezhető. Ta­valy azonban a MÉM leszű­kítette a kört és csak négy megye mezőgazdasági üze­mei kaphatnak az állami tá­mogatásból. A négy megye közé tartozik Szabolcs-Szat­már is. Megyénkén belül a szatmár-beregi síkság és Fel- ső-Szabolcs 57 termelőszövet­kezete részesül a központi tá­mogatásból. Az említett két tájegységen 180 ezer hektár földterülettel rendelkeznek a termelőszövetkezetek. A ki- rendeltség nemrég befejezett felmérése alapján ezek a ter­Régi mondás, de igaz: má­jusi eső aranyat ér. Kedden pedig megyeszerte esett, hol kevesebb, hol több csapadék. Mindenütt nagy szükség volt már rá, szomjaztak a földek. Valamelyest lehűlt a hőmér­séklet is, egyben párás, fül­ledt lett a levegő, utat nyitva az egyes kórokozóknak. A Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági nagyüzemek­ben dohányt 7900 hektáron ültetnek. Ennek a területnek már több, mint a 70 száza­lékán végeztek a munkával, s ha továbbra is ilyen marad az idő, hamarosan be is fe­jezik a palántázást. Ugyan­így a paradicsom és a pap­rika ültetése is gyors ütem­ben halad. A paradicsom már majdnem készen van, papri­kából pedig a tervezett terü­letnek a kétharmadán fejez­ték be az ültetést. Kukoricát közel százezer hektáron vet­nek a gazdaságokban és a háztájikban. Még néhány ezer hektár vetése hátravan, ezt is hamarosan elvégzik. Jól halad a silókukorica vetése. A kevés eső mind a palán­ták megeredésének, mind pe­dig a magvak csírázásának használt. Ahol öntözésre le­melőszövetkezetek 1990-ig 140 ezer hektárnyi területen kí­vánnak komplex üzemi me­liorációs munkát végezni. A munkálatok során — ahol igénylik — elvégzik a talaj kémiai javítását is. Az 1990-ig tartó munkála­tok generál tervezője a ki- rendeltség lesz. A helyi és a megyei kivitelezők mellett részt vállal a munkálatokból az Országos Meliorációs és Talajjavító Vállalat is. A vál­lalat ároképítő, csőfektető gé­pekkel és más modern tech­nikával vonul fel a kijelölt területre. (n. 1.) hetőség van, nem szabad kés­lekedni a víz kijuttatásával, minél hamarabb kezdeni kell. A terméstöbblet megéri a pénzt és a fáradságot. Minden gazdaság hozzá­kezdett már a szálas takar­mányok első kaszálásához. Erre jelenleg nagyon kedvező az idő, könnyen, gyorsan szá­rad a termény. A sietség azonban itt sem árt, mert az elvénülő takarmány már nem ad kellő tápértékét és nehe­zebben emészthető. A további csapadék jól jönne a gyümölcsösökben is. Felfrissítené a fákat, de a pá­rás levegőben egyes kóroko­zóknak jó táptalajt biztosí­tott. Ezért elengedhetetlenül fontos ilyenkor a megfelelő védekezés a fuzikládium el­len. Legtöbb helyen már a nyolcadik permetezésnél tar­tanak. Szerencsére a nagy­üzemek nagy súlyt fektetnek erre a munkára, hiszen nem egynek a jó terméstől, ezen túlmenően az értékesítéstől függ az év végi nyeresége. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy kellő időben beszerezzék a szedő- és- ex­portgöngyöleget, megszer­vezzék az őszi almaszüretet. KELLENE A MÁJUSI ESŐ t Kaszálják a szálas takarmányt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents