Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-22 / 117. szám

2

KELET-MAGYARORSZÁG

1979. május 22.

Műsoros napot tartottak Panyolán. A kicsinyek A bátor sün című bábdarabot nézhették meg, a fehérgyarmati művelődési központ fúvósai térzenét adtak, majd a járás legjobb amatőr együttesei — köztük a penyigei citera- zenekar, népdalkor és színjátszó csoport, a kö- mörői népdalkor és a helyi citerazenekar — adtak műsort. Képünkön: jókedv a műsoros napon. (Molnár Károly felvétele)

Hét végi betegek?

Országosan a legtöbb a táppénzes Szabolcsban

Ki ne hallott volna már valamelyik munkatársától ilyesfajta kijelentést: „Én akkor megyek táppénzre, amikor akarok!” A munkában becsületesen helytállókat jogosan háborítja fel, ha valaki ilyen „betegséggel” hosz- szabb-rövidebb időt tölt betegszabadságon. Vajon milyen arányt képviselnek a rövid, néhány napos táppénzek a megyében? Ezt kérdeztük meg körzeti orvosoktól, a rendelőintézet igazgatójától és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának illetékesétől.

— Esetenként előfordul, hogy indokolatlan kérésekkel is megkeresnek — fogalmaz dr. Gulyás István, a nyíregyházi, Kun Béla utcai 23-as körzet orvosa. — Rosz- szullétre, fejfájásra panaszkodnak leggyakrabban. Ilyenkor a szokásos vizsgálatok elvégzése után — ha nem sikerül kideríteni a panasz okát —, szakrendelésre irányítjuk az illetőt.

Ax „időnyerők"

— Akad olyan beteg, aki egy járvány idején a jellemző tüneteket sorolja, de valójában csak egy kis „időre”

van szüksége. Ilyenkor határozottan visszautasítom a táppénzkérést — folytatja dr. Szabó József, a 17-es körzet orvosa. Ide tartozik a város belterületi részén kívül Felsősima is.

Nemegyszer tapasztalják az orvosok, hogy falun a betakarítás, a szüret, a kapálás idején, városon a hétvégi házépítések alkalmával, az ünnepek előtt és után sok a táppénzt kérő. Ezek száma azonban eltörpül az idült betegséggel kiírtak mellett.

— Szabolcs megyében a legtöbb a táppénzes az egész országban — mondja dr. Havasi Sándor, a megyei rendelőintézet igazgató főorvosa. — Ahhoz, hogy a valóságos helyzetnek megfelelően alakuljon a táppénzre vett betegek aránya, a múlt év szeptemberében rendkívüli felülvizsgáló bizottságot hoztak létre. Ez a testület kéthetente tartja a felülvizsgálatot: a legtöbb táppénzessel rendelkező üzemben valamennyi kiírt beteget megvizsgál a belgyógyászból, a reumatoló- gusból és az ideggyógyászból álló bizottság. így lehetőség nyílik rá, hogy szakorvos bírálja el a keresőképességet. A megyei tanácsok egészség- ügyi osztályai pedig táppénzes szakfelügyelő főorvost neveztek ki. Rendszeresen látogatják a körzeti orvosok és az SZTK megbízottjai a táppénzeseket, s ha többször nem találják őket otthon, vagy munka közben érik, néhány napot levonnak a táppénzükből.

Százból hat beteg

A megyék közt elfoglalt hely a táppénzesek szempontjából — több ténnyel is magyarázható. Köztudott, hogy Szabolcsban ' a legmagasabb a népszaporulat, ma már sok kismamát veszélyeztetett terhesként ír ki az orvos. S amikor a gyerek megszületik, a fiatal édesanya sokszor kényszerül igénybe venni a gyermekápolási táppénzt.

— Tavaly 216 millió forintot‘fizettünk ki — mondja Talabos Miklós, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóhelyettese. — Ez összesen 2,9 millió táppénzes napot jelent. Arányában ez azt jelenti, hogy minden száz dolgozóból hat volt táppénzen. A tavalyi és áz idei első negyedévet összehasonlítva: egyaránt 60 millió forint a kifizetett táppénz, de 1978-ban még egy jelentős influenzajárvány is hozzájárult, az idén azonban semmilyen járvány nem lépett fel. Ha az előző évek adatait is szemügyre vesszük:

1976-ban 194, egy év múlva 200, 1978-ban pedig 216 millió forint táppénzt fizettünk ki. Az emelkedés csak a bérek növekedését jelzi, mivel így a táppénz is magasabb. A táppénzesek aránya viszont évek óta változatlan. A rövid lejáratú, 3 napos táppénzek csak egy töredéket jelentenek: a táppénzesek 5 százalékát adják.

Hamisítók büntetése

Nemcsak a körzeti orvosnál próbálnak egyesek indokolatlanul is „időt nyerni”, hanem évente jó néhányan meghamisítják a dátumot a táppénzes igazoláson. Tavaly összesen 35 esetben tett ezért feljelentést az ügyészségen az SZTK, az idén már eddig 16 ilyen okirathamisítás fordult elő. Pedig a kiszabott több ezer forintos pénzbüntetés vagy súlyosabb esetben a szabadságvesztés bizonyára senkinél sincs arányban azzal a „nyert” néhány nappal...

T. K.

Hit mond az orvos?

Hz alvászavarokról, altatókról

Gyakori panasz az alvással kapcsolatban, hogy valaki este bármennyire fáradt, bármennyire későre jár is az idő, mégsem tud elaludni. Sőt: minél fáradtabb, annál nyugtalanabb. Az alvás a szervezet kipihenésére, erőgyűjtésére szolgáló életfolyamat. Eredménye az idegsejt pihenése.

Az alvás időtartama na- gyor változó, mert a korral, a megszokással, a körülményekkel, az egyéniséggel szorosan összefügg. Fiatal korban általában több alvás szükséges, mint később. Az öreg emberek korai ébredése közismert. A fiatalnak viszont 8—10 óra alvás is kell ahhoz, hogy jól kipihenje magát. Aki megszokta az ebéd utáni alvást, annak 20—25 perc egy órával is felér.

Az éjszakai pihenésnek három szakasza van: egy-két órát vesz igénybe a felületes előalvás, ezt váltja fel a két- három óráig tartó mély alvás, amit négy-öt órai utóalvás követ. Zavarok rendszerint az első és a harmadik szakaszban jelentkeznek. Az elsőnél az el nem alvás, a harmadiknál a felriadás és az újra él nem alvás okoz gondot.

Az altatók szedését mindenképpen kerülni kell, legfeljebb csak átmeneti időre engedélyezhetek. Ritmusos megterheléssel, a túlterhelés kerülésével és okosan beosztott életrenddel sokkal inkább célt érünk. A nyugalmas éjszakai pihenést a fekvőhely gondos felfrissítésével, a helyiség szellőztetésével és korai könnyű vacsorával készíthetjük elő.

Az alvászavarok kialakulásához a túlzott kávéfogyasztás is hozzájárul; ilyenkor az emberek többsége hajlamos altatóhoz nyúlni. Ne gyógyszert vegyünk be, hanem a kávéadagot csökkentsük! Amennyiben az életmód változtatása sem szünteti meg az álmatlanságot, feltétlenül orvoshoz kell fordulni a megfelelő altató kiválasztása miatt. Fontos tudni, hogy az altatókhoz könnyen és viszonylag gyorsan hozzászokik a szervezet, egyre erősebb, vagy nagyobb adag altatót .követelve. Ezért okosabb e gyógyszerek szedését önfegyelemmel és egészséges életmóddal megelőzni.

Dékány Erzsébet

nKÉPERNYŐfMíl

^

_______________________________

Kérdezzen,

válaszolunk

Adókedvezmény a kisgazdaságban

Szondi Gyula nyírmeggyesi lakos és sokan mások érdeklődtek, hogy valóban adókedvezményben részesülnek-e azok, akik a kisgazdaságban gyümölcsfát telepítenek? A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától a következő tájékoztatást kaptuk:

A 38/1976. (XI. 31.) PM. sz. rendelet 8. §-a szerint a kisgazdaságban — szakigazgatási szerv hozzájárulásával — telepített ültetvényekre, termőre fordulásáig adókedvezmény jár. Az említett pénzügyminisztériumi rendelkezés utal arra is, hogy gyümölcsfajonként milyert időtartamra jár adómentesség. Téli alma (törpe alanyon) esetén 5 év, téli alma (Vád alanyon) 8 év, csonthéjas (meggy, szilva) 6 év és szőlő esetében pedig 4 év adó- mentességet kaphat a termelő.

Az adókedvezmény odaítélését a helyi tanácsok végzik. A tulajdonosoknak jelenteniük kell a telepítés befejezését, ezután pedig adó- kedvezményt kérhetnek.

(s. á.)

öregdiák — kollégista találkozó

Huszonöt éves a nyírbátori gimnázium és a Hámán Kató Kollégium. Ebből az alkalomból öregdiák—kollégista találkozót rendeztek a városban május 20-án. A diákok felkutatták az intézet első lakóit, akik közül egy híján huszonötén jöttek el megnézni — az ország minden részéből —, milyen körülmények között tanulnak a mostani kollégisták. Ez a rendezvény a „nyitánya” az őszre tervezett ünnepségeknek, amikor a gimnázium negyedszázados jubileumára valamennyi öregdiákot meghívnak.

Nyerteseket

keresnek

Egy hét múlva, május 28- án jár le az idei „szerencse” tárgysorsjáték nyereményeinek beváltási határideje. Nem árt ismét ellenőrizni a sorsjegyeket: még nem vették át a főnyereményt, a Trabant gépkocsit, s gazdára vár még vagy 100 ezer forint értékű egyéb nyeremény is.

A sportkedvelők nemigen panaszkodhattak a múlt héten a tévés műsorszerkesztésre. Ritka bőségben és változatosságban áradtak a képernyőről a különféle sportműsorok, a tornától a súlyemelésig, a focitól az autó-, motorversenyzésig és az asztaliteniszig, sportlottóval megtetézve. S akinek még ez is kevés volt, gyönyörködhetett az idei budapesti sport filmfesztivál olyan ritka látványosságot kínáló produkcióiban, mint pl. a légi és vízi akrobatika izgalmasan szép kisfilmjei. Igen jó propagandát jelentett tehát a sportnak az elmúlt műsorhét, — még ha túl sokat „kényszerített” is bennünket a készülékek elé. (Hát még ha a vasárnap délelőtti, népszerű Mozdulj”- 1 is végignéztük, ahelyett, hogy valóban „mozogtunk” volna...)

Az üzemi világot és a munkáséletet, a különböző munkás magatartásformákat feldolgozó szociográfiák más műfajba transzponálása fogas feladat. Olykor azonban sikerül is a valósághitel jelentős csorbulása nélkül. Példa erre a közelmúltban felvételről sugárzott, emlékezetes Thália- előadás, a László Bencsik Sándor közismert szociográAz 1970-es nagy árvíz után — annak tanulságait leszűrve — kormányhatározat született arról, hogy megyénk keleti szélén zárógát épüljön, s a zárógáton kívüli, mélyen fekvő községekből lehetővé kell tenni a lakosok áttelepülését a gáton belüli más, védett községekbe. Ehhez állami kölcsönt vehetnek igénybe az érdekeltek. Ezerkétszáznál több ember állandó lakóhelyének megváltoztatásáról volt szó az öt községben. Az 1973-as kormányhatározat óta Szabó Orsolya Se érted, se ellened című dokumentumjátékának elkészültéig és múlt heti bemutatójáig mindössze nyolcán költöztek el az árvízi szempontból veszélyesnek nyilvánított területről. A lakosság többsége egyre elkeseredettebben ragaszkodott és ragaszkodik régi lakóhelyéhez, Kishódoson, Nagyhódoson, Garbol- con és a többi érintett községben. Ezt az elkeseredettséget csak növelte az, hogy — mint a műsor folyamán kiderült — a hatóságok sem „fent”, sem „lent” nem értelmezték helyesen és egységesen sem a kormányhatározatot, sem pedig a terület veszélyességi fokát, illetve azt, hogy e veszélyesség mennyire engedi meg, s milyen keretek között, az ottélést még egy ideig legalább.

Mindkét félnek — a lakosoknak és a hatóságoknak is — megvoltak és megvannak az érveik, ellenérveik.

fiájából készített Történelem alulnézetben színdarabváltozata. A keddi Nyitott könyv-ben az elsőkönyves fiatat író, Halmos Ferenc a Magyarország felfedezése sorozatban frissen megjelent szociográfiája egyes részleteinek dramatizált megjelenítésére vállalkozott az adaptáló Gaál Albert rendező. Persze jóval kisebb igénnyel — hiszen a Nyitott könyv célja nem lehet más, mint csupán kedvcsinálás a könyv elolvasásához —, mégis óhatatlanul összehasonlítást keltve. Ha az előzőnél kevésbé meggyőzően is, de sikerült bizonyítania a szociográfia „drámaképességét” akár csak részleteit tekintve. Fi- gyelemkeltően érdekes volt a műsor. A sok találó megállapítást — jóllehet néhol kissé árnyaltan nyerseséggel — hordozó dialógusok, az érzékletes környezetrajz kárpótoltak a képsorok helyenkénti vontatottságáért, a befejezett ívű felépítettség hiányáért. De végül is egy könyv, egy szociográfia részleteinek megjelenítéséről volt szó, és ennek a mostani Nyitott könyv vonzóan, az illő alázattal elolvasására késztetően megfelelt.

Merkovszky Pál

Szabó Orsolya nagyon korrekten, tárgyilagosan, de mégis mindig az emberek érdekeit ütköztette, az emberiességet tartva legfőbb mércének. Keményen vitázott, ha kellett, célratörően kérdezett, nem engedve mellékvágányokra futni sem a témát, sem a nyilatkozókat.

Azt tudomásul kell venniük a szóban forgó községek lakóinak: népgazdaságunknak nincs anyagi ereje arra, hogy újabb zárógát építésére 350 millió forintot szánjon (a jelenlegi árakat számolva, mert mire elkészülne biztosan többe kerülne). Azt azonban az országgyűlésen — a terület képviselőnőjének interpellációjára — megígérte az építésügyi miniszter, hogy felülvizsgálják ismét: mit és hogyan lehetne az ügyben tenni az ügyben érdekelt emberekért. A szocialista humanitás végül is győzött. Igaz, nem könnyen.

S még valamit. Tanulságul. Fentebb nem véletlenül emeltem ki „macskakörmök” között a fent és a lent helyhatározókat. Az ÉVM egyik felelős nyilatkozójának szájából hangzottak el a műsorban ezek a szavak: „Azért a koszos öt faluért nem fogunk kidobni 350 milliót az ablakon!” — Erre csak azt lehet mondani, hogy ott is emberek élnek. Éppen olyanok, mint „fent” Budapesten.

Seregi István

Tolvajok a bíróság előtt

Lajsz István 28 éves nyíregyházi lakost munkahelyén, a helybeli áfésznél rakodómunkásnak osztották be egy tehergépkocsira. Február közepén a gépkocsi- vezető kisebb javításokat végzett indulás előtt kocsiján, s közben kicsúszott zsebéből a pénztárcája. Lajsz észrevette, a tárcát zsebrevágta, majd kis idő múlva bement a telep vécéjébe.

A gépkoosivezető hamar rájött, hogy hiányzik a pénztárca és az is feltűnt neki, hogy rakodó- munkása pillanatok alatt visszatért a vécéből. A rendész közreműködésével megtalálták a pénztárcát a vécé tetőszerkezeti részébe dugva, de akkor már 500 forint hiányzott belőle. Miután a lopást senki más nem követhette el, csak a rakodómunkás, indokoltnak látták, hogy megmotozzák, s ez eredménnyel is járt. A pénz Lajsz pufajkájának hátbélésében volt elrejtve. A tolvajt a bíróság 4 hónapi szabadság- vesztésre és 1500 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztették.

Káté Kálmán 24 éves székelyi lakos falujában a bisztró elöl ellopott egy 450 forint értékű kerékpárt. Másnap délután a lopott biciklim ment a bisztróba, de a tulajdonos visszavette tőle. Káté nem esett kétségbe, meglátta testvére kerékpárját, elka- rikázott vele, aztán eladta, hogy legyen miből inni. A bíróság külön büntette meg 2000 forintra bátyja 1100 forint értékű kerékpárjának ellopásáért, és 800 forintra a 450 forint értékű kerékpárért, mert ez szabálysértésnek minősül. Kötelezték Kátét arra is, hogy zárt intézetben kény- szerelvonó-kezelésnek vesse alá magát.

Földházi István 20 éves komorói lakos február közepén kéthetes önkéntes tűzoltó-továbbképzésen vett részt Sóstón. Egyik reggel korán berúgott, és nem ment be a délelőtti foglalkozásra ; társainak azt mondta: inkább kialussza magát. A társak bementek a foglalkozásra, Földházi pedig besurrant egy másik szobába, s egy zakóból kilopott 700 forintot. A pénztárcát a zakóra dobta, és bevonult saját szobájába aludni. A szünetben a sértett felfedezte, hogy eltűnt a pénze, s a gyanú Földházira terelődött. Nem sokáig kellett keresni, az ágy mellé rejtett 700 forint előkerült. A bíróság 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte a tolvajt és 2000 forint büntetést is kell fizetnie. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztették.

Mindhárom tolvaj büntetése jogerős.

A rB3H MELLETT