Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-22 / 117. szám

Rekord a strandokon Befejeződött a KISZ országos értekezlete Németh Károly felszólalása Vasárnap az Országház kongresszusi termében foly­tatódott a KISZ országos ér­tekezlete. A tanácskozás má­sodik napján az elnökségben foglalt helyet Németh Ká­roly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Maró- thy László, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen volt politikai, állami és tár­sadalmi életünk sok más is­mert személyisége. A tanácskozás vitájában felszólaló ifjúkommunisták a KISZ KB írásos jelentésé­hez fűztek észrevételeket, több hozzászóló pedig Maró- thy Lászlónak az értekezlet szombati napján elhangzott beszámolójához kapcsolódott. Délelőtt emelkedett szólás­ra Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Németh Károly az MSZMP Központi Bizottsága, személy szerint Kádár János szívélyes üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta az ifjúsági szö­vetség minden tagjának, ha­zánk ifjúságának, majd így folytatta: — Az értekezlet számveté­se a KISZ IX. kongresszusa óta végzett munkáról — a párt tapasztalataival egyező­en — újból megerősíti, hogy a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a magyar ifjúság egy­séges tömegszervezete, ha­zánk politikai rendszerének fontos tényezője, megfelelően betölti társadalmi szerepét. Aktívan kiveszi részét a po­litika alakításából és végre­hajtásából, a szocializmus építéséből, mozgósítja a fia­talokat a népünk anyagi és szellemi gyarapodását szol­gáló feladatok megoldására, képviseli, védi a magyar if­júság érdekeit, neveli a párt utánpótlását. — Ezért természetes, hogy az országos értekezlet mun­káját nemcsak az ifjúkom­munisták, a fiatalok, hanem a párt, az egész társadalom figyelme kíséri. Ezután a szocialista építő­munka eredményeiről és ta­pasztalatairól szólt Németh Károly, majd a vitához kap­csolódva a KISZ munkájá­nak is szinterét jelentő bel­politikai, gazdasági helyze­tünket és a nemzetközi kör­nyezet hatásait elemezte. Méltatta a párt tavaly ápri­lisi és 1979. márciusi közpon­ti bizottsági ülésének jelen­tőségét, kiemelve, hogy a XI. kongresszus határozatainak megvalósításához, a maga­sabb követelményekhez iga­zodó munkához kedvezőek a politikai feltételek. Részlete­sen ismertette a számunkra hátrányos, kedvezőtlen kül­gazdasági változásokat. Ez­zel kapcsolatban egyebek kö­zött rámutatott: — A reálisabb termelői és fogyasztói árak kialakítása, vagyis annak megoldása, hogy árrendszerünk jobban tükrözze a világpiaci árará­nyokat, még jórészt előttünk áll. Ezen belül a fogyasztói árakat, eddig gyakorlatunk­nak megfelelően, életszínvo­nal-politikai céljainkkal össz­hangban alakítjuk. A Központi Bizottság titká­ra a jövőbe mutató töretlen gazdasági fejlődés zálogaként szólt az egyensúly javításá­nak, majd helyreállításának feladatáról. Ez elengedhetet­len eredményeink megőrzé­séhez és megszilárdításához, a kiegyensúlyozottabb gaz­dasági fejlődés megalapozá­sához, az életszínvonal szolid emeléséhez. A továbbiakban Németh Károly hangsúlyozta: — A dolgozók — köztük a fiatalok — túlnyomó többsé­ge becsületesen végzi mun­káját. Számos jó intézkedés született a termelési szerke­zet átalakításában, az export- képesség fokozásában, a ren­delkezésre álló munkaerő jobb hatásfokú foglalkoztatá­sában. Igaz, még észlelhető bizonyos tanácstalanság, s lassú az igazodás a megnöve­kedett követelményekhez. Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására a közeli na­pokban hivatalos, baráti lá­togatásra hazánkba érkezik tanács dísztermében a meg­jelenteket: pedagógusokat, gyermek- és ifjúságvédelmi szakembereket, tanácsok, üze­mek, intézmények képviselőit. A megnyitó után László Jó­zsef, az Oktatási Minisztérium osztályvezetője, az ENSZ gyermekvédelmi szervezeté­nek (FICE) alelnöke tartott előadást a hazai gyermek- és ifjúságvédelem időszerű kér­déseiről. Kifejtette: hazánk­ban ez a munka társadalmi életünk gyújtópontjában áll, erőnkhöz mérten mindent el­követünk a veszélyeztetett gyerekek, fiatalok helyzeté­Mindenütt erőfeszítésekre van szükség annak érdeké­ben, hogy még inkább kibon­takozzanak, megerősödjenek a pozitív tendenciák, ame­lyek a tartalékok feltárásá­ban, ha szerény mértékben is, de már mutatkoznak. Az előrelépést szolgáló fontos fejlemény, hogy a közvéle­mény egyre reálisabban ítéli meg az ország helyzetét, s a dolgozók tenniakarásában ki­fejezésre jut az a felismerés, hegy gondjaink száműzése fegyelmezettebb, pontosabb, hatékonyabb munkát köve­tel. Ebben nagy erő rejlik, erre építeni lehet / — mon­dotta. — örvendetes, hogy ifjú­ságunk a gondoskodást és a bizalmat felelősségteljes ma­gatartással viszonozza. (Folytatás a 4. oldalon) Paulo Teixeira Jorge, az An­golai Népi Köztársaság kül­ügyminisztere. segítenek az ehhez hasonló tanácskozások, ahol kicserél­hetik tapasztalataikat a gyermek- és ifjúságvédelem­mel foglalkozók. A rendezvénysorozat egy kiállítással folytatódik: állami gondozott gyerekek munkáit mutatják be e héten a megyei úttörőházban. A gyermekna­pon, 27-én a Sóstón a megye­beli nevelőintézetek „testvér­találkozóját” rendezik meg, majd a hónap folyamán még több előadás lesz a gyermek- védelemről, a nevelőotthoni munkáról, a fiatalkorú bűnö­zésről és más témákról. Koszigin Csehszlovákiába utazik Prágában hétfőn este be­jelentették, hogy Alekszej Koszigin, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács elnö­ke kedden baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezik. Alekszej Koszigin a CSKP KB elnöksége és a csehszlovák szövetségi kormány meghívá­sának tesz eleget. Budapestre látogat az angolai külügyminiszter Gyermek- és ifjúságvédelmi napok Szabolcsban Közel háromezer állami gondozott gyerek van Sza- bolcs-Szatmárban, és ennek a többszörösére tehető azok­nak a gyerekeknek a száma, akik olyan körülmények közt élnek, hogy normális nevelte- tésük-fejlődésük nincs bizto­sítva. Nem véletlen hát, hogy a nemzetköz; gyermekév je­gyében május 21-én gyermek - és ifjúságvédelmi napok kez­dődtek megyénkben. A teg­napi megnyitón dr. Kuknyó János köszöntötte a megyei nek javításáért. Különösen sok munkát jelent ez Sza- bolcs-Szatmárban, ahol a la­kosság 35 százaléka fiatalko­rú! 1965-től hazánkban ki­épült egy olyan nevelőotthon­rendszer, mely nagy segítség a nehéz helyzetbe került gye­rekek számára, ugyanakkor a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó rendszerré fejlődött az országban. A gond ma is igen sok, ám a 10—15 év előtti helyzet gyökeresen megválto­zott. E gondok megoldásában Plusz 31,3 fok árnyékban A májusi nyarat zápor, zivatar zárja Kánikulai kép — május huszadikáréi Jól megleckéztette a fa­gyosszenteket az idén a sze­szélyes időjárás. Hideg he­lyett meleget hozott a hazánk felett is uralkodó anticiklon. A május 16-ttól tartó, fokozó­dó felmelegedés egy kicsit váratlanul jött, nemcsak az emberek, hanem a növények, állatok is nehezen viselik a nyári kánikulának is beillő, csapadékmentes, száraz me­leget. Aki például meg akar­ja menteni a tavasszal ülte­tett fákat, az máris kezdheti a locsolást. Nem is beszélve a kiültetett gyenge palánták­ról. Mivel szél nincs, így igen nagy a szervezetre nehezedő melegterhelés is. A meteorológiai intézet nyíregyházi főállomásáról ka­pott tájékoztatás szerint a meleg oka az Alpok térségé­ben kialakult magas nyomású képződmény, amely Nyíregy­háza körzetében is szélsősé­ges időjárási maximumokat hozott. A meleg itt május 18. óta éri el a 30 fokot, sőt 20- án, vasárnap 31,3 fokot mér­tek. Nem gyakori ez a nyári forróság májusban. Tízegyné­hány éve, csak két esetben mértek hasonló értékeket, igaz, akkor 33 fok is előfor­dult májusban. Tíz éve pél­dául hat napon át mértek 30, illetve azon felüli értékeket. Az 1968. május 12-i 33 fokot például 13-án már heves szélvihar és zivatar zárta le. Forró napok voltak ugyan­ebben az időben 1977-ben is, amikor 20-án és 21-én, 31, il­letve 29 fokot regisztrált a főállomás Nyíregyházán. S ami ugyancsak rendkívüli, 1973-ban már május 6-án 32 fok volt a hőmérséklet csúcs­értéke a városban, viszont az árvizes esztendőben, 1970-ben egész májasban 25 fok volt az átlaghőmérséklet csúcsérté­ke. A mostani forró napok hő­mérséklete még hétfőn is el­érte a 31 fokot, de az ország keleti felére is átterjedő fel- hősödés már lehűlést hoz és itt várható zápor, zivatar, Minden eddigit felülmúló rekordot zártak az elmúlt va­sárnap a melegvízi strandok a megyében. A sóstói park­fürdőt körülbelül 9300-an lá­togatták. Ebből 8300-an jeggyel, míg ezren a vállalati üdülőkkel kötött szerződés alapján látogatták a melegví­zi strandot. Az ezt megelőző napon, szombaton is több, mint ötezer vendéget fogad­tak, hétfőn már kora délelőtt ezerötszázan fürödtek. A lá­togatók számának gyors nö­vekedése már május 16-tól tart és ezzel már rég túlha­ladta a tavalyi májusi for­galmat. Az elmúlt évben ugyanis egész hónapban csak 6786 jegyet adtak el a pénz­táraknál. Gazdálkodás 2,75 milliárdbál Ülést tartott a megyei termelési és ellátási . Az 1978. évi tanácsi költ­ségvetési és fejlesztési alap­gazdálkodásról tárgyalt a megyei termelési és ellátási bizottság dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyet­tese vezetésével. A gazdálkodás célja az 1978-ra tervezett feladatok megvalósítása, az V. ötéves terv időarányos végrehajtása volt, valamint az, hogy min­den területen és ágazatban arányos növekedés valósuljon meg. Előtérbe került a már elért ellátási színvonal eme­lése, a beruházások feltételei­nek biztosítása. A megye tanácsai a múlt évben kétmilliárd 758 millió forinttal gazdálkodhattak. En­nek a pénzösszegnek a hatvan százaléka a saját és megosz­tott bevételi források teljesí­téséből származik, harminc százalékát az állami hozzájá­rulás, tíz százalékát pedig az előző évi pénzmaradvány te­szi ki. A kiadásoknál nagy súlyt helyeztek a gazdasági és kommunális, a szociális és egészségügyi, valamint az ok­tatási, kulturális és népműve­bizottság lési feladatokra. A szociális és egészségügyi ágazat felada­tainak megvalósítására 83,4 millió forinttal költöttek töb­bet a tanácsok, mint 1977- ben. Javult a fogorvosi, az üzemorvosi és a körzeti orvo­si ellátás. Nőtt a bölcsődei helyek száma és két öregek napközi otthonát is létesítet­tek. Az oktatási és kulturális feladatok végrehajtására egy- milliárd 114 millió forintot fordítottak. Kiemelkedik az óvodai helyek számának nö­velése 1050-nel. így az óvo­dáskorú gyermekek három­negyedének tudnak helyet ad­ni a megyében. Tovább ja­vult az általános iskolai nap­közi otthonos és a szakmun­kásképző intézeti ellátás. A fejlesztési célkitűzések megvalósítását szolgáló bevé­teli forrás egymilliárd 483 millió forint volt. Ez az ösz- szeg lehetővé tette a fejlesz­tést és biztonságos gazdálko­dást eredményezett. A megye beruházási színvonalát 1978- ra egymilliárd 65 millió fo­rintban határozták meg, s ezt 99,8 százalékban teljesítették. Együttműködés a szervezésfejlesztésben Iparági vezetők tanácskozása A szervezésfejlesztés ered­ményeiről, az aktuális felada­tokról tanácskoztak hétfőn délelőtt Nyíregyházán a me­gye nehézipari vállalatainak, szövetkezeteinek, valamint a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Ügyvitel­szervezési Intézetének veze­tői. A megbeszélésen a szabol­csi üzemek vezetőit dr. Tor­nai József és Szilas Ádám, az IGÜSZI igazgatóhelyettesei tájékoztatták az intézet mun­kájáról, feladatairól, majd a helyi tapasztalatok, javasla­tok ismertetése után a közös feladatokról tárgyaltak. Az IGÜSZI és az SZVT szabolcsi szervezete ez év márciusában együttműködési szerződést kötött, ennek folytatása volt a hétfői talál­kozó. A szerződésben vállal­ták, hogy a különböző infor­mációkat, publikációkat köl­csönösen kicserélik, a na­gyobb rendezvényekre meg­hívják egymást. Az intézet előadókkal segíti a helyi SZVT rendezvényeit és taná­csokkal látja el a szabolcs- szatmári vállalatok, gyárak szervezéssel foglalkozó szak­embereit. A megyék közül elsőnek Szabolcs-Szatmár ismerte fel az IGÜSZI segítőkészségében rejLő lehetőséget, s a szerző­dés is egyedülálló még az or­szágban. Az együttműködés értelmében a fentiek mellett kölcsönösen informálják egy­mást az ágazati tevékenység fejlődését, problémáit, aktuá­lis munka- és üzemszervezési kérdéseit érintő gondokról, eredményekről. A hétfői tanácskozás üzem- látogatással zárult, a részt­vevők a Taurus nyíregyházi beruházásának munkáit te­kintették meg, amelynek le­bonyolítását az IGÜSZI szer­vezte. || Kelet­I XXXVI. évfolyam, 117. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. május 22., keddfj

Next

/
Thumbnails
Contents