Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-19 / 115. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. rríájus 19. Hegóvni a társadalmi tulajdont Leltárhiány, hamis mérleg Hogyan lehetne csök­kenteni a társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett bűncselekmények számát és a társadalmi tulajdont ért károkat? — erre ke­resték a választ Mátészal­kán egy olyan tanácskozá- ’ son, ahol a bűnüldöző cs igazságszolgáltató szervek képviselőin kívül ott vol­tak az üzemek, intézmé­nyek vezetői is. E tanácskozás fontosságát mi sem indokolja jobban, mint az a tény, hogy ha si­kerülne megszüntetni a va­gyon elleni bűncselekménye­ket, az ossz bűncselekmények száma felére, vagy még an­nál is kevesebbre csökkenne. Természetesen az sem elha­nyagolható szempont, hogy a társadalmi tulajdon elleni tá­madások, az ezekkel okozott kár, a népgazdaság elleni bűncselekmények hátrányo­san befolyásolják a társada­lom anyagi fejlődését, fel­mérhetetlen romboló hatást fejtenek ki. ' tVÖfT Ami rejtve marad Sem Mátészalka város, sem a járás nem tartozik a leg­fertőzöttebb területek közé — bizonyítja ezt, hogy 1975 óta fokozatosan csökkent a tár­sadalmi tulajdon ellen elkö­vetett bűncselekmények szá­ma — mégis sok olyan dol­got hallottak a tanácskozás résztvevői dr. Kondora Tibor vezető ügyésztől, amely ala­pos gondolkodásra késztette őket. Például azt — és ezt a kriminalisztikai intézet ku­tatásai is alátámasztják —, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűnözés körében rejtve maradt károk több mint há­romszorosát teszik ki a nyo­mozás során felderített kár­összegeknek. Ide sorolhatók a gondat­lanság, az alkoholizmus, a súlyos munkafegyelem-sze- gések miatt a selejt, a szál­lítási, tárolási, raktározási veszteségek miatt keletkezett károk és azok egy része is, amelyek csak hosszú évek el­telte után jutnak a bűnüldö­ző szervek tudomására. Elég példának hozni a csengeri tsz esetét, ahol ha nem küldik továbbképzésre a raktárost, s nem leltároznak soron kívül, ki tudja mennyire emelke­dett volna a már így is 600 ezer forintos leltárhiány. A Hodászi ÁFÉSZ-ről is csak akkor derült ki, hogy vezetői évekig meghamisították a mérleget, amikor egyesültek a Mátészalkai ÁFÉSZ-szel. Szigorúbb ellenőrzést! Ezek az esetek jól példáz­zák, mire vezet ha elmarad a szigorú ellenőrzés. A fi- nomkötöttáru-gyár példája pedig azt támasztja alá, hogy gazdagodni vágyók kezére. És ezzel még nincs vége azoknak a lehetőségeknek, amelyek kárt okoznak a tár­sadalmi tulajdonban. Több­ször előfordul, hogy szocia­lista vállalatok, szövetkezetek egymásnak okoznak jelentős károkat. Kivitelezők végzik el rosszul munkájukat, a meny- Tiyiségi és minőségi adatok megváltoztatásával, el nem végzett munkák felszámolá­sával akarnak jogtalan elő­nyöket szerezni. Sok kárt okoznak a szer­vezésben, az irányításban meglévő hibák, tapasztalat­lanságok is. A munkafolya­matok szervezetlensége a munkafegyelem-sértések me­legágya, ezek liberális elbí­rálása pedig kedvező talajt teremthet később esetleg bűncselekmények elkövetésé­hez is. Sok gondot jelentenek a tulajdonvédelemben a spe­ciális körülmények: a nyitott, bárki által megközelíthető módon folytatott termelési tevékenység például a mező- gazdaságban, az erdő- és fa­gazdaságban, mert az itt elő­állított és tárolt javak jelle­ge, értéke, terjedelme, fel­használhatósága, értékesítési lehetősége megkönnyíti a bűnelkövetők helyzetét. Nemcsak az üzemrendész dolga A tanácskozáson természe­tesen nemcsak a hibák fel­sorolásával töltötték el az időt, hanem alapos felmérő munka után konkrétan is hallhatták a résztvevők: mi­lyen mulasztásaik vezettek, vagy vezethettek volna a tár­sadalmi tulajdon elleni bűn- cselekményekig. Az összefér­hetetlen beosztások, a felszí­nes ellenőrzések, a bizonyla­ti, ügyviteli rend és fegyelem hiánya, a büntetett előéletű- ek alkalmazása vagyon- és pénzkezelési munkakörök­ben, az erkölcsi bizonyítvá­nyok beszerzésének elmara­dása, a sok helyen még fel­lelhető közömbösség, az a szemlélet, hogy a társadalmi tulajdon védelme csak az üzemrendészek, az ellenőrök, a bűnüldöző és igazságszol­gáltató szervek feladata, mind-mind akadályai még a tulajdonvédelem javításának. B. J. A HÖDIKÖT fehérgyarmati gyárában 30 ezer darab gyap­jú alapanyagú gyermekpulóver gyártását kezdték el a na­pokban. Képünkön Korponai Anna vizsgálja a szovjet megrendelésre készült terméket. (Fotó: Mikita Viktor) Furcsaságok az időjárásban Zivatar, jég és meleg A megye időjárásának pon­tos adatait Nyíregyházán a Szabolcs-Szatmár megyei Meteorológiai főállomáson re­gisztrálják. Az évszak eddig sok meg­lepetéssel szolgált. Március 2-án mínusz 3,9- et mutatott a hőmérő hi­ganyszála. A tavasz első hónapjának meleg maxi­mumát pedig 18 Celsius- fokkal huszonegyedikén mérték. Viharos erejű szél tizermyol- cadikán, és huszonkilence- dikén tombolt, elérte a 60 kilométeres óránkénti se­bességet. BETÉTGYŰJTÉS, HITELNYÚJTÁS, ÁTUTALÁS Milliárd a takarékszövetkezetekben Az elmúlt év jelentős fej­lődést hozott a megye taka­rékszövetkezeteinek életé­be. Tagságuk száma túllépte a 111 ezret. Egységeik pedig egyre jobban behálózzák a megyét. Ma már 217 sza- bolcs-szatmári település tar­tozik működési területükhöz. A huszonegy takarékszövet­kezet 93 egységgel naponta végzi a lakosság pénzügyeit. A tagság létszámának di­namikus emelkedésével együtt növekedett a betétál­lomány is. Az elmúlt év vé­gén Szabolcs-Szatmár megye falusi lakosságának takarék- szövetkezetben kezelt betétje a megyék között negyedik­ként haladta meg az egymil- liárd forintot. A kormány hitelpolitikai irányelvei alapján a takarék- szövetkezetek a jövőben egy­re több középlejáratú hitelt folyósítanak. Ezzel segítik a háztáji gazdaságok termelé­sét, a magánerős építkezése­ket. Hozzájárulnak a tartós fogyasztási cikkek vásárlásá­hoz, egyéb személyi kiadások fedezéséhez. Évente átlag 32 ezer kölcsönt folyósítanak. A múlt esztendőben a falusi bankok rászoruló tagságuk­nak különböző hitelek for­májában 266 millió forintot utaltak ki. Egyéb szolgáltatás kereté­ben tavaly 779 ezer lottószel­vényt értékesítettek, és fizet­tek ki a szerencsés lottózók­nak a nyeremények összegét. A takarékszövetkezetek mind szélesebb körben kapcsolód­nak be a lakosságtól felvásá­rolt mezőgazdasági termékek — alma, egyéb gyümölcsök, dohány, állatok, zöldségfélék — ellenértékének a kifizeté­sébe. Dinamikusan fejlődik a ta­karékszövetkezetekben a biz­tosítási tevékenység is. Egyre nagyobb intenzitással vesznek részt a biztosítások kötésé­ben. Évente 22 ezer biztosí­tást kötnek. Az Állami Biz­tosítóval létrejött új megálla­podások alapján az első fél évben már végzik az éves biztosítási díjak beszedését. A második fél évtől kezdve pedig a havidíjas befizetéseket is bonyolítja a takarékszövet­kezet. A takarékszövetkezetek az elmúlt évben több mint 40 millió forint kamatot írtak jóvá a megye betéttulajdono­sainak. (sigér) Kék mezében fehér nyíl Hol lehet fürödni? Erre a kérdésre ad választ a belügyminiszter 8/1978 (XII. 22.) számú rendelete, amely szabályozza a folyók­ban, tavakban és egyéb sza­bad vizekben való fürdés, a balatoni és a velencei-tavi viharjelzés szabályait. A jog­szabály, előírja hogy a folyó­vizekben (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), ter­mészetes mesterséges tavak­ban, továbbá vízi létesítmé­nyek (csatornák) vizében, mint szabad vizekben füröd­ni csalk azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés hatálya alá. Fürdésnek minősül a hajó­zási szabályzat szerint vízi járműnek nem tekinthető úszóeszköz (játékosénak, ví- zibiciikli, felfújható eszközök stb.) vizen történő használa­ta is. A belügyminiszter rende­lete kötelezően előírja, hogy a helyi tanácsok illetékes szakigazgatási szervei min­den év május hó 15. napjáig kötelesek — a várható igé­nyeknek megfelelő — sza­bad fürdőhelyeket kijelölni. A kijelölt fürdőhely határa­it a parton 60x30 cm mére­tű, fehér alapú, kék, hul­lámzó vizen fekete felsőtes­tet ábrázoló táblával, a vi­zen piros—fehér függőleges csíkokkal ellátott — úszók­kal kell jelölni. A táblán kék mezőben fehér színű nyíllal és a távolság (méter, kilomé­ter) feltüntetésével kell a fürdőhely hosszát jelölni. A 120 om-nél mélyebb víz ha­tárát „120 om” feliratú táb­lával kell megjelölni. A kije­lölt fürdőhely kezelője (üzemben tartója) köteles fürdőhelyi rendtartást ké­szíteni és azt a fürdőben jól láthatóan kifüggeszteni. A 30 Celsius-foknál melegebb vizű fürdőhelyeken a rend­tartásiban fel kell tüntetni az egészségügyi szabályokat is. A kijelölt fürdőhely keze­lője (üzemben tartója) men­tőőrt köteles alkalmazni, ha díjat szed, ahol gyermekek csoportosan fúródnak, ha­tárvizeken és ahol azt a ta­nács elrendeli. A gyermek­és ifjúsági táborok fürdőhe- helyein a balesetek megelőzé­se érdekében figyelőszolgá­latot kell szervezni. A jogszabály meghatározza a fürdési tilalmat is. Ezek szerint tilos fürödni hajóút- ban, nagyhajók, úszómunka­gépék és úszóművek 50 mé­teres körzetében, komp. és révátkelőhelyek, valamint vízimunkák 100 méteres kör­zetében, hajókikötők, hajó­állomások területén, egész­ségre ártalmas vizeikben, a kijelölt fürdőhelyek kivéte­lével a határvizekben és a városok belterületén levő szabad vizekben. A Balato­non tilos fürödni vízi jármű kísérete nélkül a Somogy megyei területen a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megye területén a part­tól 500 méternél nagyobb távolságra. Űszni nem tudó 10 éven aluli gyermek csak felnőtt kíséretében fürödhet a szabad vizekben. A havi középhőmérsék­let 6,6 Celsius-fokos volt. Ez 2,1 fokkal magasabb a sok évi átlagnál. A március csapadékban is sajátos adatokat szolgálta­tott. E hónapban 50 milli­méter csapadék hullott. Az utóbbi évek átlaga 32 milli­méter. Tizennyolc millimé­terrel több, mint a korábbi években. A zivataros 29-én jég is esett. Április is hozott furcsasá­gokat. E hó legmelegebb napját 20,2 Celsius-fokot ti­zenötödikén mérték. Viharos nap is akadt. Ez tizennyolca- dikán. köszöntött be, és 54 kilométeres óránkénti szél tombolt. A lehullott 29 milliméter csapadék jócskán elmaradt a megelőző évek 44 millimé- . teres átlagától. Zivatart és jeget 28-a hozott. Ami itt feltűnt: az aránylag száraz időjárás hidegebb hőmérsékletet produkált. Május első felének hideg maximumát — a mínusz 3| fok jelentette. A meleg ugyanakkor elérte a 21,8 fo­kot. A hónap második felé­nek első napjaiban pedig a maga 30 fokával, mintha be­köszöntött volna a nyár. (sigér) VISSZHANG Kapun belül E gy korábbi cikkükre szeretnék utalni, melyből értesültünk, hogy a Nyíregyházi Váro­si Tanács Végrehajtó Bi­zottsága határozata sze­rint a szeméttároló kuká­kat kapun belül kell tar­tani, mert egyébként rontják a városképet. A városi tanács intéz­kedésével mindannyian egyetértünk, de szeretném a figyelmet felhívni, hogy ez az intézkedés csak ak­kor éri el valódi célját, ha az ingatlankezelő vállalat is rendszeresen — a meg­jelölt napokon — végzi a * szemétszállítást. Vagyis, ha tudjuk, mikor kell a f kaput nyitva tartanunk, hogy a vállalat emberei a kukát kivihessék, kiürít­hessék. Mindezt azért említem, mert városunkban a rend­szeres szemétszállítás bi­zony még sok kívánniva­lót hagy maga után, és így nem volna igazságos, ha a városi tanács büntető szankciója — a fenti ha­tározat megszegése esetén — kizárólag a lakosságot sújtaná. Dr. Borbély Árpád, Nyíregyháza, Színház utca 27. a következetes ellenőrzés fel­tárja a korábban elkövetett hibákat is. Ebben a gyárban 1977-ig semmilyen visszaélést nem tártak fel az ellenőrök, egy év múlva pedig — ami­kor szigorúbbá tették az el­lenőrzést — öt feljelentés is érkezett, s a nyomozás so­rán az is kiderült, hogy eze­ket már 1977-ben is felderít­hették volna. A város, a járás iparának, mezőgazdaságának dinami­kus fejlődésével együtt jár, hogy megnövekedett a felvá­sárlás, az anyag- és áruszál­lítás, az áruforgalom, s meg­növekedett ezek veszélyezte­tettsége is. Több lehet a rossz minőségű munka miatti kár, nagyobb értékek mehetnek veszendőbe egy tűz, egy bal­eset esetén, értékesebb tár­gyak és eszközök kerülhet­nek tolvajok, gyorsan meg­Hamisan vádolt Hamis vád miatt ítélte el a Nyíregyházi Járásibíróság Nagy Gáborné Gál Ilona 27 éves pátrohai lakost. Nagyné munkaviszonyát a múlt év december 30-án hozott ha­tározatával megszüntette a Domtorád és Vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke. A volt dolgozó a munkaügyi bírósághoz fordult és a tár­gyaláson azzal vádolta a szö­vetkezet jogtanácsosát, hogy hamis tanúkat gyűjtött ösz- sze, nyilatkozatait előre le­gépelte, s a kész szöveget íratta alá, illetve kényszerí­tette őket a felmondást alá­támasztó tanúvallomások aláírására. A bíróság meghallgatta a nyilatkozattevőket, akik el­mondták, hogy vallomásai­kat kényszer nélkül, Nagyné nem megfelelő munkájának ismeretében tették. Nyilat­kozataikat elmondásuk alap­ján gépelték, sőt olyan tanú is volt, aki nem a jogtaná­csosnak, hanem írógépbe diktálta véleményét. A bíró­ság elfogadta, hogy a szö­vetkezet jogtanácsosa felke­resett néhány nyilatkozatte­vőt, de azok korábban vala­mennyien panaszt tettek a Nagyné által vezetett presz- szóíban tapasztalt állapotok miatt. Miután Nagyné állításai valótlanok, rosszhiszeműek voltak, a bíróság hamis vád miatt 8 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, a szabadság­vesztés végrehajtását azon­ban 2 éV próbaidőre felfüg­gesztette. Az ítélet jogerős. Zsuga Sándor és Czene Gábor festőművészek kiállítása nyílt meg kedden a fehér- gyarmati művelődési házban. A tárlatot 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők. (Fotó: Mikita Viktor)

Next

/
Thumbnails
Contents