Kelet-Magyarország, 1979. május (36. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-18 / 114. szám
1979. május 18. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Szabadnap a tsz-ben A rendelet kimondja: a tíz éven aluli gyermek gondozáSZAKMAI KULTÚRA, SZABAD IDŐ Ki a művelt munkás? sa vagy ápolása miatt igénybe vett díjazás nélküli szabadság idejét, legfeljebb azonban egy évet, a fizetett szabadságra való jogosultság szempontjából munkateljesítésként kell számításba Megkérdeztem Tóth Istvánt, Kovács Lászlót és Győrfi Károlyt: van-e kedvük velem a munkásművelődésről beszélgetni? Tóth megvonta a vállát, Győrfi- nek csillant egyet a szeme, Kovács visszakérdezett: tényleg órdekel-e az ő véleménye? Hogy éppen ők szólaltak meg — társaik nevében is — az a véletlen műve. Bár, van, aki nem hisz a véletlenekben... kulturális brigúdvállalásokat becsülettel teljesítem lehetne. Mégis az a véleményem: nem szabad lemondani. Betonozás venni, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e gyermek- gondozási segély, illetőleg betegségi segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb gyermek után is megilleti. A gyermekgondozási szabadságon lévő tsz-tagként dolgozó anya a “izetés nélküli szabadságon töltött időből egy éyre éppen úgy jogosult fizetett szabadságra, mintha ez alatt az idő alatt munkát végzett volna. Újabb szülés esetén a szabadság az újabb gyermek után is újra jár. A fizetett szabadságot a korábbi, de ma is érvényben lévő jogszabályok szerint esedékességének évében, akadályoztatása esetén annak megszűnésétől számított 30 napon belül keli kiadni. Az egy évre járó fizetett szabadságot tehát az anyák akkor vehetik igénybe, amikor a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság lejár. A munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadnap kiadásáról is intézkedik a most megjelent kiegészítő rendelet: a tagként folyamatosan dolgozó nőt és gyermekét egyedül nevelő apát évenként a tizennégy évesnél fiatalabb gyermeke után fizetett szabadnap illeti meg. Egy gyermek után kettő. Két gyermek után öt. Három és ennél több gyermek után pedig kilenc fizetett szabadnap jár évenként. Egész éven át folyamatosan dolgozónak azt a tagot lehet tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített. A fizetett szabadnapokat a tag kívánságának figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra a jogosultság utoljára abban az évben áll fenn, amelyikben a gyermek a tizennegyedik életévét betölti. A fizetett szabadnap a fizetett szabadságon felül jár. Végül kimondja a jogszabály: annak a tagként dolgozó nőnek és gyermekét egyedül nevelő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza — kérelmére — minden olyan hónapban, amikor beosztásánál fogva a hónap minden munkanapján dolgozik, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. A szakma „elitje" 1. Műveltnek tartja-e magát? Kovács L.: — Közepesen. Jó közepes műveltségűnek. Két szakmám van, lákatos és hegesztő. Akár még hármat—négyet is megtanulnék, ha szükségem volna rá. De nem ez a lényeg. Az az érdekes: megrekedek-e, lépést tartok, vagy előtte járok annak, amit a szákmáról tudni kell. Most nézzük a másik Oldalt: általános műveltség. Szákiközépbe járok, jövőre fogok érettségizni. Lesz még egy papírom. De mi van mögötte? Nem az a művelt, akinek sok papírja van, meg operába jgr. Én azt tartom művel tn ék aki tudja, mi történik körülötte. Győrfi K.: — Jó tíz éve az érettségizett munkás még umenő” volt. A szakma elitje, pusztán a papír miatt. Én két éve dolgozom. Ez idő alatt máris sokat változott a technika, azzal együtt kötelezően gyarapodott a szakmai műveltség is. Szerintem a műveltség kulcskérdése: igiénylem-e, Jjogy a saját munkámat igényesebben lássam el? Ezzel .lehetek több. Egy iideig ... Utána kezdődik minden elölről. Hogy most hol tartok? Olyan középhelyen ... Tóth I.: — Műveltnek tartom-e magam? Fogalmam sincs. Még senki nem kérdezte, nem is .gondolkodtam rajta. Hol is kezdjem? A szakmával. Bádogosak, lakatosok, hegesztőik, villanyszerelők ddlgoznaik a brigádban. Ahhoz, amit másfél éve csinálunk, teljesen fölösleges a szaktudás. Nem kell rajzot olvasni, még gondolkodni se. Menjünk tovább! A gépeink elavultak, némelyiket nem lehet rendesen beállítani. Nem szabad lemondani... 2. Mit ért azon, hogy munkásművelődés ? Győrfi K.: — Én azt, hogy szabad időmben tanulok, •végzem a szakközépiskolát, nem csak újságot olvasok, hanem verseket is, mert rendszeresen részt veszek szavalóversenyeken, igyekszem lelkiismeretesen készülni a brigádvetélkedőkre. De azt is jelenti, hogy egy intézmény — például a műA tiszaberceli Bessenyei Tsz Tanító-tagjában gyomirtózzák az árpát. (GB) velődési ház — akkor is eljuttatja hozzánk a programját, ha mi nem érünk rá utána járni. Az üzemi közönségszervező hozza a jegyeket, stb. Tóth I.: — Nekem ez a szó: munkásművelődés azt jelenti, hogy országosan fontos a munkásosztály műveltségi színvonala. De nem így .képzeltem, ahogy most van. Gondoljuk csak végig: negyed hatra járunk, van aki nap mint nap háromkor kel. Nyolc órából 12—15 lehet az utazással. Aztán: láthatta, áll a műhely. Mikor jön az anyag? Mit dolgozzanak addig az emberek? Szóval ezerfelé fő a fejünk — és akkor hozzák a jegyet: tessék a brigáddal hangversenyre menni. Hát hogyne! Még a rádióban is kikapcsolom, mert csak azt szeretem, amit megértek. — Most nézzük meg, itt nálunk kükről van szó. Bejárók kétlakiak, otthon nagy kerttel, amiből pénz van, de jönnek dolgozni a munkaviszony miatt. A többség ilyen. Legfeljebb kialakulóban lévő munkásságról beszélhetünk. Sem a munkához, sem a közösséghez való viszony, nem olyan, hogy pédául a és presszó 3. S végül: Mit csinál ön a hét végén? Hogyan fog kikapcsolódni? Tóth I.: — Betonozás lesz egy családi háznál. Ismerősöknek. Kovács I.: — A legszívesebben kirándulunk hét végén. De most héthetes a gyerek. Azt hiszem, nem kell tovább részletezni... Győrfi K.: — Reggel elolvasom az újságot, tanulni is kéne, aztán van egy vetélkedő, arra is készülök, meg van egy kislány is, esetleg elmegyünk a presszóba. Sok mindenre lesz idő, mert szabad szombatosok vagyunk. Győrfi még nincs húszéves, Kovács még nincs harminc, Tóth kora megállapíthatatlan, olyan 35 körüli. Különváltan él, Kovács ifjú apa, Győrfi nőtlen. Kovács egy 14, Tóth egy 18 tagú brigád vezetője. Annyi tartozik még ide, hogy a fenti mondatok azért nem ilyen kész állapotban hangzottak el. Töprengések, és kirobbanó nevetés közben, hol elharapva a szavakat, hol meg nekilendülve, fékezhe- tetlen erővel. (Mátészalka, MEZÖGEP-gyáregység, 1979. május 15.) Baraksó Erzsébet TERVKÉSZÍTÉS NÉGYMILLIÓÉRT Víz a lakótelepekre Fejlesztések a Rétközben A vízügyi tervező iroda, a területi szolnoki központ ki- rendeltségeként, 1972-ben nyílt meg Nyíregyházán. A kezdeti 11 fővel szemben, most huszonhármán dolgoznak a kirendeltségen. Tizenhat rajzasztalon készítik a terveket, melyekre egyre inkább több a megrendelés a megyében. Vízművesítési tervek készítése a fő feladatuk, kisebb mértékben végeznek szennyvízelvezetési és elhe- .lyezési, valamint víztisztító műtárgyi tervet. A kirendeltség az első esztendőben 700 ezer forint értékű terveket készített. Ez a múlt évben meghaladta a hárommillió forintot. Erre az évre pedig újabb egymilliós növekedést tervezett az iroda. S hogy mit ér valójában a kirendeltségi iroda munkája, azt újabb két számadat mutatja: a kezdeti években átlag negyedmilli- árd, napjainkban pedig már félmilliárd forint értékű beruházás megvalósíthatóságát készíti elő. Az iroda első komoly feladata, Tarpa nagyközség víz- művesítésének tervkészítése volt. Azóta mintegy 40 helység vízművesítési terve készült itt el. Ezek közül különösen nagy volumenűnek számít Nyíregyháza megye- székhely regionális vízműterve, mely szerint a Tisza vize jut el a székvárosba. Jelentős még az ibrány— nagyhalászi közös, a Keme- cse kistérségi, Nagyecsed és Oros vízművesítési terve. Idén újabb 16 megyei helységnek készít az iroda vízellátási és 6 szenny-, csapadékvíz-elvezetési illetve elhelyezési tervet. (Utóbbi eddig 20 község részére készült.) Az idén készülő tervek közül első helyen áll Nyíregyháza több lakótelepének vízellátás-fejlesztési dokumentációja. A nagyobb munkák közé számít még Nyírbátor város vízműfejlesztési, valamint Demecser nagyközség és környéke (Gé- gény, Kék) ivóvízellátási, illetve szennyvízelhelyezési tervdokumentációjának készítése. — ab — B allagok a löki rév felé. A holtág rezzenet- len. Csak a horgász bedobott zsinórja kelt körkörös hullámokat. Az út mentén kidőlt fa, víz mosta alá a gyökerét. A villanyfa is kifordult. Drótja, mint íj ernyedt idege csüng alá. De mi ez? Ott, az egyik oszlop tetején Vadgalamb. Mozdulatlanul ül. Szépen bevár, míg odaérek. Aztán felröppen, s egy nyár ágára telepedik. Indulok utána. Visszanéz, kérdőn, s ismét megvár. Aztán feírepül, s arrébb, egy jegenye ághónába megül. Csak nem járok úgy, mint eleink a csodaszarvassal? Hová csalogat a Vadgalamb. El is neveztem gyorsan: Tülü- lünók. Aztán éltér az útról. Szedresen át csábít. Megté- pődik a nadrágom szára. Sebaj. Tülülü visszanéz. Ki ő? Mert már nem kételkedem abban: ia Vadgalamb valaki. Képek ke rget őznek a tájról. A túlparti falu jut eszembe. Gyermekkoromban jártam ott. Diák jól megérdemelt nyarát töltöttem el. Babára emlékszem. A kántor lánya volt. Vagy három évvel idősebb. Szép, . hosszú combú lány volt. Együtt jártunk a Tiszára. Tanított. Úszni a folyóban. Ö lenne? Tülülü-Baba újra felröppent, amint beértem. Lándzsalevelű fűzre ült. Egy akkora fára, amit hárman se érnénk körül. Derekát a komp drótfonata ölelte, vágódott belé, mint vajba a kés. METRIPOND, Fehérgyarmat Óriásmérleg Kubának Rosszul kezdődött, de jól végződött az év első három hónapja a METRIPOND fehérgyarmati gyárában. Év elején ugyanis akadozott áz anyag- és alkatrészellátás, de végül is a negyedéves tervet kétmillió forinttal sikerült túlteljesíteniük. Az idén már 100 millió forint értéket előállító gyár termékeinek egynegyedét külföldi, elsősorban szocialista piacokon értékesítik, noha már Irak is a partnereik közé tartozik. Kubában változatlanul érdeklődnek az itt készített mérlegek iránt, legutóbb egy egészen különleges, nagyobb állatcsoportok, csordák mérésére is alkalmas berendezést rendeltek a gyárból. Érdekességnek számít, hogy ez a szerkezet a fehérgyarmatiak saját fejlesztésében készült el. Ugyancsak újdonság a folyadékok mérését szolgáló úgynevezett szénsavmérleg gyártása, melynek technológiáját Hódmezővásárhelyen, a METRIPOND törzsgyárában dolgozták ki, de a technológiát Fehérgyarmaton állították össze. Ez a szerkezet a hagyományos mérlegalkatrészek felhasználásával készül. A piaci igények miatt a 100—200 kilogramm súly mérésére alkalmas' tolósúlyos mérlegeket idén az 1978-as mennyiségnél nagyobb számban állítják elő, egyebek mellett azért, mert tavaly mintegy 1500 darabbal maIraki exportra készülnek a 200 kg-os mérlegek a METRIPOND fehérgyarmati gyáregységével). (Fotó: Mikita Viktor)“radtak a tervezett szám alatt. Terveik szerint 1980- ban már nagy pontosságú, műszerjellegű mérlegeket is készíteni fognak. Ennek ki- fejlesztésére csoportot állítottak fel. Kismértékű beruházásaik közül kiemelkedik az ipari tanulókat képző bázis megteremtése, mely a legkorszerűbb elvek alkalmazásával épül, és 50 tanuló szakképzésére lesz alkalmas. Eddig négymillió forintot fordítottak a gépek beszerzésére és a dokumentációk kidolgozására. Az épület 1980-ban lesz kész. A jelenleg 410 főt foglalkoztató gyárban ésszerű átcsoportosításokkal, a szállítási és technológiai utak rövidítésével, valamint a teljesítménybérben dolgozók számának növelésével igyekeznek a munka hatékonyságát emelni. Az utóbbi időben gondot okozott az egy időben szakmunkásképesítésl szerzett és szinte egyszerre gyermekgondozási segélyre ment nők visszatérése, akiknek a közelmúltban sikerült a szakképzettségüknek és fizikai adottságaiknak megfelelő teljesítménybéres elfoglaltságot megszervezni. S. Z. Tájkép Sárga virág, lila virág, írisz és galambcsalán között baktattam. A sár már rátapadt a cipőmre. Most egy sás közt búvó bokorra szállt a galamb Körben akkora keserűlapuk, hogy egy gyermeket belé lehetne bugyolál- ni. Lihegek. Baba-Tülülü csak hívogat. Friss szag üti meg az orrom. A víz felől hozza a szél. Hirtelen s egyszerre rázendít ezer madár a dalra. Dobol a harkály, füttyent a nádirigó, ökörszem kontráz a bokor tövén. Hová viszel Tülülü? Igen az a nyár nagyon szép volt. Játszottunk a fövenyen, s valamilyen kamaszvirtussal úsztam át a folyót. Tetszett a lány. A Vadgalamb újra felröppent. Már alig bírtam követni. Zsombékokon ugráltam a rét szélén, aztán a galagonya fogta meg a kabátomat. Miért is futok egy galamb után? Milyen bolondság ez, követni Tülülüt az erdőben? Vége lett a nyárnak, s azóta harminc év is elszállt. Vadgalamfo lett Babából? És honnan tudta, hogy ma erre járok majd? Ki küldte? Csak nem azóta vár? Bolond dolgok jutnák az eszembe. Megállók, kifújom magam. Nézek körbe-körbe. De a tüneménynek vége. Tülülü eltűnt. A galambot nem látom. Kezemet szám elé téve hívogatom. De válasz sehol. Csak a megriadt madarak rebbennek fel a fura hang hallatán. Elindulok visszafelé. Keresem a kövesutat. A nap át- forrósította, az egykor odahordott kátrány képlékenyen mozog talpam alatt. Nézek jobbra és nézek balra. A VadgalamJb sehol. Elment. Bele kell törődni. Csak képzelődtem volna? Káprázat volt csupán? Vagy valamiféle bolondéria? Kergetjük álmainkat, múltunk emlékeit? Szép volt. A napot érzem tarkómon. Meleg május vau. Pillangó száll a virágra. Rövid életének naigy szerelmét éli. Száll virágról virágra. Csábítja, hívja, csalja, csalogatja valami. Megnézem még utoljára a villanyfát, melyen megpillantottam Tülülüt. Tülülü-Babát És látom, hogy a száraz oszlop lassan kivirágzik. Ágakat hajt, zöldbe borul, virágokat nevel. R ámdudál egy autó. Sokszor. A vezető kiint, homlokán mutat valamit. Visszazökkenek a mába. És sajnálom az autóst. Ö nem tudja, ki Tülülü, s nem látta a virágzó villanyfát.. Bürget Lajos
