Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-13 / 86. szám

1979. április 13 KELET-MAGYARORSZAG 3 Aggodalmak és igények A harmadik követelmény EGYRE TÖBB ROSSZAT LEHETETT HALLANI az utóbbi két évben az „Igaz ez a szép” című, szocialista bri­gádoknak szóló vetélkedőso­rozatról. Hogy miért érde­kes: szidnak-e egy vetélke­dőt, vagy dicsérik? Remélhe­tőleg ez is kiderül az alább következőkből — sok egyéb­bel együtt... Nagy lelkesedés fogadta öt évvel ezelőtt a nyíregyházi városi művelődési központ akkor először meghirdetett rendezvényét. Seregestől je­lentkeztek a brigádok, ami nem csoda, hiszen azzal a bi­zonyos harmadik követel­ménnyel általában mindenütt hadilábon állnak. Maguk a brigádok is többféleképpen értelmezik: a szocialista mó­don dolgozni, élni mellett a tanulni, illetve a művelődni egyaránt előfordul a vállalá­sokban. A vállalatok ennél a harmadik követelménynél a legelnézőbbek, ez amolyan szükséges rossz. Az egész éven át tartó és újra ismét­lődő vetélkedő tehát szinte „mentőöv” volt. Mit is kínált ez a verseny a brigádoknak? — kérdeztük Tóth Lászlót, a művelődési központ igazgató­ját. — Az olykor sablonos vál­lalások helyébe a brigádke­retek közötti önművelés új módszereit kínálta és kínálja. Intézményes lehetőséget a ki­sebb kollektívák közös mű­velődési szokásainak kialakí­tásához. Eszköz volt tehát, azaz esz­köz lehetett volna egy nemes cél érdekében, azonban foko­zatosan kezdett céllá változ­ni, az évenként ismétlődő kampány formájában. Egy- egy döntőn efféle panaszokat lehetett hallani: lexikális tu­dást kérnek számon, évszá­mokat kell bemagolni, az ál­talános-műveltség ellen egy- egy témakörben valóságos merényletet követnek el a kérdések összeállítói, s éppen azok kerülnek így háttérbe, akikért talán megszületett a vetélkedő gondolata. HALLOTTUNK AZTÁN MÄSFAJTA kósza híreket is: a siker érdekében egyik-má­sik csapat a vetélkedő ide­jére „kibővítette” a brigádot, rutinos versenyzőkkel, aki­ket a rendezők elfelejtettek „leigazolni”. Sőt, bundáról is beszéltek, amikor ugyanaz a brigád kétszer egymás után is nyert. A legutóbbi ötödik vetél­kedő négy órán át tartó dön­tőjét néhány főiskolai hall­gatóval együtt ültük végig, nem is annyira a tíz verseny­ző brigádnak, mint inkább a vetélkedőnek szurkolva. Néhány kérdésnél bizony a már rutinos vizsgázók, a vég­zős főiskolások is összenéz­tek: vajon mi lenne, ha ne­kik kellene választ adniuk. Bámulatos volt a döntős bri­gádok felkészültsége, egyfor­mán nagy tájékozottsággal elemezték Móricz műveinek egy-egy részletét, a modern képzőművészet alkotásait, a szocialista erkölcs tartalmát, vagy a Tanácsköztársaság ne­ves személyiségeinek tetteit. HÁROM PONTTAL NYERT a Mezőgép vállalat Pattan­tyús brigádjának csapata: Dudics György, Gál Miklós, Kovács István II., Szalai Sán­dor és Szőllősi István. A mű­szaki fejlesztésen dolgoznak, az öt közül hárman diplomá­sok. Ki tudja hány könyv — ők már kilóban mérik — hanglemez, kiállítás, előadás van a győzelem mögött. Meg­dolgoztak érte. Az a legérde­kesebb : „lehúzzák-e a re­dőnyt”, bezárnak-e most, hogy vége a vetélkedőnek? Elmondták, hogy jelenleg a brigád nyolcféle vetélkedő­ben vesz részt, összesen har­minchármán vannak, min­den versenyre az megy, aki az adott témában a legtájé- kozottabb. Talán Szalai Sándor fogal­mazta meg a legalaposabban a Pattantyús brigád aggodal­mait e vetélkedővel kapcso­latban: — Túl lexikális a legtöbb kérdés. Filozófiából tisztán elméletieskedő, el­vont okfejtéseket várnak. Akinek nincs jó beszédkész­sége, keresi-keresi a- szava­kat és lepontozzák. Én azt vártam, hogy arról lesz szó, ami a brigádokat naponta foglalkoztatja: megyénkről, aktuális politikai kérdések­ről. Akkor lehet, hogy a mi lakatosbrigádunk is itt lett volna a döntőn, vagy egy má­sik fizikai brigád. EBBEN AZ ÉVBEN 22 VÁLLALAT több mint 120 szocialista brigádja volt ér­dekelt a versenyhep. Kevés még az olyan, mint a do­hánygyári brigád: év közben a vetélkedőn kívül is részt kérnek a munkahely kultu­rális életének alakításából, ők rendezik a gyári képző- művészeti tárlatokat. Vagy az olyan, melyre munkásolva­sókörök, művészetbarátkörök épülnek. A vetélkedő legna­gyobb erénye így összegezhe­tő: erre az ötödik alkalomra mintha egy kicsit újjászüle­tett volna, soha ennyien nem vettek részt az előadásokon, az egyes témakörökhöz aján­lott rendezvényeken. Talán mondanunk sem kell — s ez­zel a 7000 forintot nyert Pat- tantyusék is egyetértettek — hogy ők, több százan ennek a vetélkedőnek az igazi nyer­tesei. Baraksó Erzsébet Több húst olcsóbban Versenykezdeményezők Fehérgyarmaton A Fehérgyarmati Serköv — öt termelőszövetkezet — a fehérgyarmati, a szatmárcse- kei, a tiszakóródi, a penyi- gei és a nábrádi tsz-ek — közős vállalata — ebben az éviben a tavalyitól közel ezer hízóval többet kíván értéke­síteni. A szakosított sertés- tenyésztő telep szocialista brigádjai azonban nemcsak egymás között kívánnak ver­senyezni, kihívták a megye 11 termelőszövetkezeti szakosí­tóit telepét. Éri Klapka György, Simon Bertalan, Orosz Péter. 10 ezer sertés — A létesítmény terve évi 9200 bízott sertésre szólt. Ezt még nem érhettük el, (hiszen a kocaférőhely, a fiaztató ilyen tömegű hízott sertés­hez nem volt megfelelő — mondja Klapka György igazgató. Más szóival rossz volt a lé­tesítmény beruházási terve, kiforratlan a technológia. Ezért tavaly rekonstrukciós bővítést végeztek és megnyílt az út a tervezett termelési szint eléréséhez. Idén 8200, jövőre 9500 és a rákövetkező évben már 10 000 sertést hiz­lalnak. Ehhez kell hát a verseny. Kupor Imre, a Zalka Máté nevét viselő, hizlaldái brigád vezetője: — Egymásba kapcsolódóak a munkafolyamatok, olyan lánc ez, ahol ha egy szem megszakad, vége az egésznek. A takarmányos telep 21 tagú brigádjának akaratát Jakab Elemér foglalta össze: — Tavaly 1800 vagon ke­veréktakarmányt készítet­tünk, idén 2100 vagon a terv. Amikor ezt közölték, mi mondtuk, akkor 2 százalék­kal többet gyártunk. A szárí­tási terv 540 vagon, abból is 2 százalékkal teljesítünk többet. — És bírja ezt a gépek ka­pacitása? — Nekünk kell bírni. Ta­valy 2 műszakban dolgoz­tunk, most ugyanazzal a lét­számmal két és fél műszak­ban. „Dajkálják" a malacot A keverőüzem nemcsak a fehérgyarmati telep szükség­letére termel, de nagyobb részt a környék nagyüzemei­nek, háztáji gazdaságának is. A vállalt többlettermelésre szükség van, ám a minőségre méginkább. Erre is odafigyel­nek, hiszen a prémiumuk függ tőle. Ha egy évben két­szer reklamálnak a felhasz­nálók, már elvesz az éves Kupor Imre, Jakab Elemér, Takács Zsigmond. fizetés prémiumként adható 3 százaléka. A takarmány minőségére Takács Zsigmond nem pa­naszkodott. ö a 9 tagú Esze Tamás Szocialista Brigád ve­zetője ; — A fialásd átlag nálunk nem rossz, kilenc és fél, de hogy ennyi maradjon és hogy a malacelhullás a tavalyi 7 százalék helyett idén csak 6 százalék legyen, arra nagyon kell vigyázni. Mi ezt vállal­tuk. Kiderült: 100—150 malacot mentenek meg azzal, hogy időben végzik a „dajkásftást”, további 4—5 százat azzal, hogy a fejlődésben lemara- dottakat „maliaomentőbe” rakják. — Enni tanítjuk a kisma­lacokat. Csináltunk vagy 70 kisvályut furnérlemezekiből és ha már a malac 7—8 na­pos, eléjük tesszük a tápot. Van olyan jószág, hogy vá­lasztásig másifiéi kilogramm tápot is megeszik. Ezzel a módszerrel nemcsak az el­hullás csökken, de erősehb alapanyagot adunk át az elő- nevelőnek és a kocát is kí­méljük. Az ennitanítás módszere még nem egy elterjedt dolog, de hasznos. Megerősítette ezt véleményével Orosz Péter előnevelő, a Zalka Máté bri­gád tagja. Tavaly az 1 kilogramm hí­zósertés-előállítás költsége 25 forint 27 fillér volt, szem­ben a 30 forint 15 filléres értékesítési átlagárral. Az előállítási költségből á leg­nagyobb tétel 16 forint, a takarmány ára. — Ezeken az arányokon akarunk mi változtatni. Mert lehet és tudunk is jobb ered­ményéket is elérni — mondta Kupor Imre. A itrnk-s szocialista brigád jó, vagy jobb munkája nélkül sem a takarmánykeverők, sem a hizlalók nem jutnának messzire. Simon Bertalan brigádvezető erről tömören fogalmazott. — Ott volt például a dán rosta. 2500 forintba került egy pár. So'kallottam. Felku­tattuk, hogy itthon is készül hasonló anyag. (Most abból készítünk rostát, 8—10 nap­pal tovább tart és csak 280 forintba került. Plusz egy telep A megye tsz szakosított ser­téstelepeiről tavaly összesen 87136 hízót értékesítettek. Ehhez felhasználtak 340 ezer mázsa takarmányt. 'Ha a fe­hérgyarmatiak kezdeménye­zésére a 11 telepen 10 száza­lékkal nő a sertJéskibocsájtás — és ez nem lehetetlen —, az egy 54 millió forintot érő beruházás kapacitásának — más szóval plusz egy szako­sított telep éves termelésének — felél meg. Ha ebhez még 1 százalékos takammánymeg- takarítás is járul, az 3400 mázsa abrak, 850 hízó elede­le. A felhívás megtörtént, van miért rajthoz állni. Seres Ernő F enn a hegyen, erdő kö­zepén, patak partján fekszik Felzergéd, ez a kis ... pontosabban: icipi­ci község. Valamikor tizenhét ház állt benne. Most is épp annyi van, csakhogy ... A házak nagyobb fele, azaz kilenc már gazdát cserélt, mivel a helybéliek egymás után leköltöztek a komforto­sabb Alzergéd nagyközség­be. Az ő házaikat megvásá­rolták a városiak, mert ugye, aki egy kicsit is ad magára, annak kell, hogy legyen pa­rasztháza is. No, és ez a státusszimbó­lum igazán nem került sok­ba. 30—40 ezerért már való­di, békebeli, zsupfedeles vá­lyogkéglit lehetett itt kapni. A fogalmazás pontos: lehe­tett. Két év óta ugyanis nem volt eladó ház — az idén ta­vaszig, amikor idősb Csikor­gó Péter is hallgatott gyere­kei hívó szavára, és elhatá­rozta, hogy leköltözik Alzer- gédre. Csak előbb eladja a házát, legalább nem megy üres kézzel, visz vagy száz­ezret. Bizonyos volt benne ugyan­is, hogy ha azokért a vályog­viskókért a pestiek megad­ták a negyvenet, az ő újonnan cserepezett, kivül-belül rend­behozott házáért legkevesebb százezret fog kapni. Kitette hát a táblát: Ez a ház eladó, és várta a vevő­ket, akik jöttek is. csak ötvenezret kért, de az sem alkudott. Erre aztán nagyon megdü- hödött az öreg: rongy ötvenet nem adnak az ő házáért, amikor három éve legalább negyvenet költött rá? Hát ak­kor inkább leszedi a csere­Ez a házieladó Az első számú érdeklődő­től százhúszezret kért, hogy legyen miből engedni, ha al­kudnának. Ámde azok nem alkudtak. Fanyalogva körbe­járták a házat, a szobákba csak épp bekukkantottak, és köszönték szépen, „majd még gondolkodunk rajta”. Péter bácsi értett a szóból, és a következő két vevőjelölt­től már csak százezret kért, de azok sem alkudtak, azaz még csak nem is alkudtak. — Na jó, beérem nyolcvan- ezerrel — engedte lejjebb az árat idősb Csikorgó, majd: — legyen hatvan, de egy fil­lérrel sem kevesebb. A tizedik érdeklődőtől már pet a tetőről, fölszedi a par­kettát, a búbos kemencéről lebontja a csempét, a plafon­ról a mestergerendákat ta­karó álmennyezetet, meg ezt, meg azt, azokért is kap har­minc ezrest, a többit meg ott egye meg a fene. Másnap nekilátott a rom­bolásnak, hét végére meg is kopasztotta a házat. Ügy ter­vezte, hogy hétfőn kezdi hor­dani a holmit lefelé, Alzer- gédre. Vasárnap szépen összepa­kolt, s búcsúzóul kiült a ka­pu elé. Egyszer csak megállt előtte egy pesti autó. — Ez az az eladó ház? — kérdezte a pesti ember. — Már nem — bökte oda a pipája mellől az öreg. — Már elkelt? — Még nem, de ne törőd­jék vele az úr, nem eladó. — Hm! — mondta a pesti, és bement az udvarra, körül­járta a házat, bekukucskált az ablakain, majd visszatér­ve összesúgott a feleségével, aztán a gazdájához fordult: — Ha mégis, én vevő lennék rá. — Hát jó — mosolygott a bajusza alatt az öreg, mert értette ö a tréfát: — Százöt­ven ezresért a magáé. — Nem lesz az egy kicsit sok? — Legyen száznegyven­nyolc — hunyorított Péter. — Száznegyvenötöt adok. Készpénzben! — szólt a pesti ember, és parolára nyújtotta a kezét. Idősb Csikorgó Péter bele­csapott. A vevő pedig boldogan megcsókolta a feleségét, és üdvözülten lihegte: — Földpadló, mestergerenda, sárral tapasztott kemence ... Originális! — és súgva: — Igazán bagóért kaptuk meg. Sólyom László Iz illetékes válaszéi BUSZ Február 21-i, Fórum rova­tukban Molnár Géza Nyír­egyháza, Kodály Zoltán utca 33. szám alatti lakos szóvá tette, hogy vasárnap a 8-as és a 8/A-s járatok 18—19 óra között csak 20 percen­ként közlekednék; javasolta, hogy ezen változtassunk, va­lamint 'azon, hogy a 8/A-s járatok a napi fondát 'befe­jezve a Tölgyes csárdától közlekedjenek a garázsba, ne pedig a vasútállomástól. A bejelentő javaslatát figye­lembe véve, a május 27-én életbe lépő új menetrendnél az utolsó 8/A-s járatok a vasútállomásról nem a ga­rázsba, hanem a Tölgyes csárdáig — mint menetrend- szerű járatok — fognak köz­lekedni. Ezzel 19 óráig a vas­útállomástól 10 perces járat- sűrűség lesz a 8-as vonalán, a kért helyig. Volán 5. sz. Vállalat Nyíregyháza Vidéken is Lakásszerviz, karbantartás A Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet munkája első­sorban a megyeszékhelyre koncentrálódik, de egyes spe­ciális felkészültséget igénylő szakmákban ez egész megyé­ben, vagy még azon kívül is dolgoznak. Teljesítőképessé­gének tekintélyes hányadát fordítja a szövetkezet Nyír­egyháza nagy fontosságú in­tézményeinek — mint példá­ul a 'kórház, bölcsődék, óvo­dák, iskolák — építő- és szakipari jellegű karbantar­tási, felújítási munkáinak végzésére. Ezen túl tavaly mintegy 800 lakásban serény­kedtek, s ez a korábbi idők­höz képest lényeges növeke­dés. A szövetkezet létrehozott egy úgynevezett gyorslakás- szerviz-részleget. Itt az üve­ges szakmán kívül minden más megtalálható, segítségül hívható. E csoport a Jósavá- rosban veszi fel a rendelése­ket. A johb építőipari szolgál­tatások nyújtására a szövet­kezet ebben a tervidőszakban jelentős — 21 millió forint értékű — beruházásokat haj­tott végre, aminek egy része a munkák jobb előkészítését, ipari hátterének megteremté­sét segítette. Például: új, köz­művesített központi telep, ott modem szociális létesít­mények, műhelyeik, raktárak 'készültek. Azontúl számos gépet, valamint állványszer­kezetet vásároltak, amelyek gyorsítják, könnyebbé és jobb minőségűvé teszik a munkát. Ehhez fontos feltétel volt a járműpark felújítása is. A teljes beruházási program 1980 végére készül el. Rövidesen új szolgáltatáso­kat vezetnek .be — megér­keznek a kulcsmásoló beren­dezések. Lehetőség nyílik betonkeverő, valamint par­kettacsiszoló gépek kölcsön­zésére. A Nyíregyházi Építőipari Szövetkezet 1979. évi terme­lési terve 76 millió forint. Cs. Gy. Diploma, újítás Pályázat ifjúmezőgazdászolcnak A megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya Alkotó ifjúság cím­mel pályázatot hirdetett a mezőgazdaságban, az élel­miszeriparban, az erdő-, fa- és vadgazdaságban, a föld­ügyi igazgatásban dolgozó, illetve a MÉM-tárcához tar­tozó, de jelenleg fegyveres testületben szolgálatot telje­sítő, 35 éven aluli fiatalok­nak. Elsősorban a szocialis­ta brigádmozgalom, az újí- tómozgalom keretében lét­rejött pályázatokra számíta­nak, továbbá Olyan gyakor­lati munkákra — mester­munka, gyártmány, szemlél­tetőeszköz, műhelymodell, mákett, terv, újítás, talál­mány, vizsgaremek, diploma- terv, szakköri termék —, me­lyek szöveggel, képpel, rajz- zál stb. szemléltethetők, be­mutathatok. A pályázat meghirdetésé­nél figyelembe vették, hogy a korábbi években a munka­helyi vezetők nem szorgal­mazták kellőképp a fiatalok részvételét. A mostani kiírás tartalmazza, hogy nem hob- bytárgyakat — kézimunkát, faragást stb. — várnak, ha­nem a termeléssel kapcsola­tos, valóban 'alkotó jellegű és hasznosítható pályamunká­kat. Újdonság, hogy ikisebb kollektívák figyelmét is fel­hívták a közös pályázat le­hetőségére. A jelentkezési la­pokat április 20-ig, a pályá­zatokat a hónap végéig kell beküldeni a megyei tanács mezőgazdasági osztályára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents