Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-13 / 86. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 13 Paprika, paradicsom, uborka a fólia alatt Sátorváros Opályiban PRIMŐR MÁJUSBAN Nyár a tavaszban. így is lehetne fogalmazni, amikor meglátja az ember a máté­szalkai Kraszna menti Ter­melőszövetkezet Őpályiban felállított fólia sátorvárosát. A tizenegy, egyenként száz méter hosszú sátor alatt fej­lődnek a palánták: paprika, paradicsom, uborka és retek. Az utóbbiból már több száz csomót a piacra küldtek, s bőven van még a piros hó­napos retekből. A paprika és az uborka már virágzik, sőt egy-két centiméteres sava­nyúságnak való is található a töveken. Palánták eladásra A tizenegy sátorból egy kettős szigetelésű. Ez alatt nevelik a palántákat, ami ki­ültetésre és vevőkre vár. — Január elején kezdtük a munkát az üvegházban a magvetéssel — mondja Gel­ler Vincéné, a Kállai Éva Kiváló Szocialista Brigád ve­zetője. — Ápoltuk, neveltük a piciny növénykéket, majd február végén, március elején ültettük ki őket a fóliasát­rakba. A sátorváros teljes nagy­sága egy hektár. Talán szem­léletesebb az összehasonlítás, ha azt mondjuk, hogy közel két labdarúgópálya nagyságú területen termelnek Ópályi- ban primőrt, s mindössze egy brigád tizennégy tagja végzi a munkát. — Nem panaszkodhatunk, van elfoglaltságunk — foly­tatja a brigádvezető, Borka néni. — Mindig van mit csi­nálni, gyomlálni, öntözni, át­pakolni a tápkockás palán­tákat. Elég végignézni a sátor egyik végéből a másikba, s a szem máris belefárad. Hát még naponta nyolc órát dol­gozni is. De megvan a meg­érdemelt jutalom, a kereset is. Palántát nemcsak a saját szükségletükre, hanem el­adásra is termelnek. A la­kosság részére százötvenezer paprika-, paradicsom- és uborkapalántát állítottak elő. Sokan keresik fel a telepet, veszik a tápkockás, virágzó növényeket. Eddig csak a pa­lántaeladásból hatvanezer forint jövedelemhez jutot­tak, s összesen negyedmillió forintra számítanak. Van még bőven eladó palánta, bármi­lyen tételben vásárolhatnak a háztáji és kisegítő gazda­ságok tulajdonosai. Négy zöldségboltnak A sátor alatt egyenletes a hőmérséklet. Télen, kora ta­vasszal olajkályha biztosítja a megfelelő hőt. Ilyenkor, napsütéses időben 30—35 fokra is felmelegszik bent a levegő, de szellőztetéssel tud­ják csökkenteni. — Hétszázezer forintos ár­bevételt terveztünk a primő­rökből, s ehhez jön még az eladott palánták ára — mondja Bazula Balázs zöld­Uborkakötözcs a sátorban ségtermesztési ágazatvezető. — Tizenkét olajkályhával fű­tünk, s ez óriási mértékben megemeli a költségeket. Egy idényben ötvenezer liter olaj is elfogy. Paradicsomból há­romszáz mázsát terveztünk, s ugyanennyit várunk uborká­ból is. Paprikából harminc ezer darabra számítunk. A nyereségünk nagyobb részét az eladott palánták biztosít­ják, hiszen évente 25—30 má­zsa fóliát is elhasználunk, ami szintén nem kis összeg. Évek óta együtt a brigád A hónapos retken kívül az első primőr darabokat május elején kezdik szedni. A ter­melőszövetkezetnek Máté­szalkán három, Ópályibari pe­dig egy zöldségboltja van. Emellett szállítanak majd a ZÖLDÉRT-nek is primőrt. — A brigád már évek óta együtt dolgozik, ismerik, ér­tik a fólia alatti termesztés minden csínját-bínját — folytatja az ágazatvezető. — Nincs is gond a termeléssel, szépen fejlődnek a növények. Nem messze ettől a teleptől hajtatjuk a szántóföldi zöld­ségtermesztéshez szükséges palántákat. Paradicsommal 27, paprikával pedig 15 hek­tárt ültetünk be. Emellett ki­lencven hektáron zöldbabot termesztünk. Ópályiban évek óta ered­ményesen termelnek primőr zöldséget. A lakossági ellá­tás szempontjából nagy szük­ség van erre, s lesz még so­káig. Sipos Béla Daráló és szolgáltatóház Utcák, sorakozó! Községpolitika Tiszavasváriban Felemás képet mutat Tisza- vasvári. A nagyközség köz­pontjában ötszintes, modern lakóépületek, nem messze a világhírnévre szert tett Al­kaloida Vegyészeti Gyár, kép­zett szakmunkásokkal, diplo­másokkal. Ugyanakkor a falu másik szélén ott van Szor­galmatos és József háza, s a két tanyai településen még egészen más viszonyok közt élnek az emberek. Ez a ket­tősség jellemzi a Tiszavasvá- ri fejlesztéséért szót emelők bejelentéseit. A nagyközségi tanácson dr. Mészáros József vb-titkár gondosan vezetett füzetet helyez az asztalra. Lesüllyedt kőlapok — Emelkedett az idén a közérdekű bejelentések szá­ma. Az öt falugyűlésen ösz- szesen 21 bejelentést tett a lakosság, tavaly csak 14-et. A növekedés az igényességet, jelzi. Évek óta az utak, járdák állapotát teszik szóvá leg­gyakrabban az itt élők. Az utcák túlnyomó többségében csak az egyik oldalon van járda. A járdalapok egy ré­sze már lesüllyedt, a másik oldal sártengeréről nem is be­szélve. — Két-három éve a belvíz is fenyeget bennünket. Éven­te néhány százezer forintot költünk a toldás-foldásra, jö­vőre viszont 5 millió forintos költséggel — reméljük, hosz- szú időre — rendezni tudjuk a belvizet. 50 utca — víz nélkül Hogy mennyire különböző­ek a „kívánságok”, jól mu­tatja a bejelentéseket rögzítő dosszié. A józsefházi Bodó Sándor több társa nevében azt kérte, hogy ott helyben is hozzájussanak az állattar­táshoz szükséges táphoz. Még a falugyűlésen válaszolt az illetékes: egy helyiséget ta­lálnak és egy bizományost küldenek oda, így a józsef- háziaknak sem kell beutazni Tiszavasváriba a tápért. Szor­galmatoson Fazekas László a daráló visszaállítását kérte. A Zöld Mező Termelőszövet­kezet már évekkel ezelőtt megszüntette itt a darálást, most a bejelentés után to­vábbítják a javaslatot a tsz- nek. A másik jelentős gond az ivóvízhálózat bővítése. Még 1962-ben megépült a vízmű, VAN IS, NINCS IS Roham építőanyagokért Az igazi forgalom — így mondta Kulcsár Tibor, a me­gyei TÜZÉP áruforgalmi fő­osztályvezetője —, a máso­dik és a harmadik negyed­évben várható. Ez az időszak ugyanis — évről évre ismét­lődően —, a saját házak épí­tésének évadja, amikor meg­indul a roham a TÜZÉP-te­lepeken lévő építőanyagok beszerzéséért. A kínálat, összességében nézve kedvezőbb, mint egy _évvel ezelőtt volt, hiszen 'most 10—12 százalékkal több a szabolcsi lerakatok készle­te. A több, azonban egyes cikkek esetében kevesebb, mert néhányat majd hiába keresnek, vagy korlátozott mennyiségben kaphatnak az építkezők. Nézzük: miből mennyi van? Cementből például 16 ezer tonna a jelenlegi mennyiség, mészből pedig 1400 tonna áll rendelkezésre. Négymillió da­rab kis téglányi egységből áll a falazóanyag-készlet, kapha­tó a B—30-as égetett gázszi- likátblokk és a tufablokk. Az Alfa—2 típusú vázkerámia pedig újdonságnak számít. Hiányzik azonban a kis tég­la, és a jelek azt mutatják, kilátás sincs az ellátás javu­lására. A gondot az okozza, hogy ezeket csak a régi, kor­szerűtlen téglagyárak készí­tik. Kevesebb lesz a tetőfedő cserép is mint egy év előtt, habár a hiány ellensúlyozá­sára lényegesen javul a pala­ellátás. A keresett, de korlá­tozottan kapható cikkek lis­táján szerepel a vasbeton gerenda is, noha idén 10 szá­zalékkal lesz belőle több, mint 1978-ban volt. A csempe mennyisége vál­tozatlan marad, a választék azonban nőtt és ugyanez mondható a padlóburkolatról 30—32 kilométernyi vezeték­kel. Évek óta mind több ut­cába vezetik be a vizet, de még így is ötven utcában, vagy csak egy rövid szaka­szán hiányzik a vízvezeték! A vb fontossági sorrendbe állította ezeket az utcákat, jelenleg a tizennyolcadik­huszadiknál tartanak, s a kö­vetkező ötéves tervben már minden utcában lesz vízveze­ték. A közérdekű bejelentések lehetőséget adnak a véle­ménynyilvánítás mellett a kö­zösség ügyeinek előbbre vite­lére. Ezt tette Mizsik Ferenc, Mártírok útja 5. számú lakos is, amikor szóvá tette: a gim­názium előtti szökőkút rossz. A megjavításban — mondta — társadalmi munkában ő is részt venne ... Sportcsarnok — mindenkinek Sokszor elhangzott gond: szolgáltatóház kellene. A he­lyi építő- és szolgáltató szö­vetkezét kapott megbízást az építésére, még az idén hoz­zálátnak. Gál József — aki a megyei tanácsnak is tagja — sportcsarnok építését java­solta. Nem ő vetette fel ezt először, évek óta napirenden van. Az ehhez szükséges 22 millió forint viszont nincs a tanácsnak. Az Alkaloida és a helyi üzemek, intézmények támogatásával talán erre is sor kerül hamarosan ... T. K. Kártérítés utazásért A HÁZI JOGTANACSADÓ márciusi számáról Az elmúlt esztendőben nagyimértékben növekedett az idegenforgalom. Külföld­re 5,4 millió magyar uta­zott, 16 százalékkal több, mint az előző esztendőben. Ezért is különös érdeklő­désre tarthat számot a Há­zi Jotgtanácsadó márciusi száma, 'amelyből a turisták jogaikat, kötelezettségeiket megismerhetjük. Olyan kérdésekre ad választ, mint például: mire kötelezhető az a turista, aki társasuta­záson vesz részt és mii tör­ténik akkor, ha az utazási iroda nem teljesíti az elő­zetesen vállalt kötelezett­ségét? Külön fejezet foglalkozik az elszállásolás kérdésével, a szállodai kategóriákkal. Megtudhatjuk a szálloda felelősségét, a vendég köte­lességét. Megismerhetjük a turistaszállásokat, a nya­ralóházakra és kempingek­re vonatkozó rendelkezése­ket. Köztudomású, hogy az ál­lami vendéglátóipar képte­len a szállodai elszállásolás minden igényét kielégíteni, ezért hatóságilag támogat­ják a fizetővendég-szolgála­tot. A Házi Jogtanácsadó márciusi számából megtud­hatjuk, hogy kik jogosultak fizetővendég-szolgálat léte­sítésére, milyen szobákat le­het kiadni, milyen díjak számolhatók fel? A kiadvány gazdag tar­talmából megemlítjük még: a kiskorúak segélyezésére vonatkozó rendeletet; a mind szélesebb körben meg­valósuló üzemi jogsegély- szolgálat és a munkaügyi döntőbizottság kapcsolatát. Biciklivel — a halálba 183 balesetet okoztak megyénkben a kerékpárosok is. A faárukban — ajtó, ab­lak — hiányos méretkínálat­ra lehet számítani. Az úgyne­vezett Geréb-tokos ablakok­ból viszont bőségesen akad. Kevesebb lesz a rúdfa és az állványfa, parketta annyi lesz, mint tavaly volt. A belvizes károkat az ille­tékesek még nem mérték fel, ez viszont a rendeléseket te­szi bizonytalanná, hiszen plusz árualapokra is szükség lehet, amit a Belkereskedel­mi Minisztériumtól kell — lehetőleg időben — kérni. Ugyancsak probléma, hogy a MÁV szállításai akadoz­nak, többnyire irányvonato­kon hozzák a cikkeket. Leg­utóbb például húszvagonnyi vasbeton gerenda érkezett Nyíregyházára, azonban eze­ket a megye további húsz helyére kellett továbbszállít­tatni. S. Z. A hazai motorizáció roha­mos fejlődése nem szorítot­ta háttérbe a kerékpárt, amely — elsősorban vidéken — ma is általános közlekedé­si eszköz. Nehéz lenne a szá­mukat, vagy arányukat meg­határozni — ma már nyil­vántartást sem vezetnek ró­luk. A közikedvelt, egyszerű és .olcsó közlekedési lehetőség mellett számos veszélyforrás­sal is számolnunk kell, hi­szen a kerékpározók és a motorizáltjárművek tömegé­nek együttes jelenléte és mozgása önmagában is nö­veli a veszélyhelyzetet — a nyilvánvaló adottságok mi­att is —, elsősorban a kerék­pározók hátrányára. 1978-ban Szabolcs-Szatmár megye közútjain 183 esetben kerékpárhajitök akoztak sze­mélyi sérüléses közúti bal­esetet, további 168 alkalom­mal más jármű- és gépjármű­vezetők okoztak Sérüléses balesetet kerékpárosok sérel­mére. A kerékpáros-balesetek következtében 29 személy meghalt, 174-en súlyos, 154- en könnyű sérüléseket szen­vedtek. A kerékpározók részéről gyakori és rendkívüli bal­esetveszélyes mulasztás a balra kanyarodás alapvető szabályainak megsértése. Helytelenül, az úttest jobb szélétől kezdenek balra ka­nyarodni, szándékukat nem, vagy csak nagyon későn jel­zik és elmulasztják a kellő körültekintést. A mögöttük érkező és előzésiben lévő gyorsabb járművek forgal­mát nem észlelik, s ezzel elsősorban önmagukat hoz­zák veszélyhelyzetbe. Az el­múlt évben 137 esetben ilyen módon okoztak sérüléses bal­esetet a kerékpárosok. Másik ilyen gyakori kedve­zőtlen jelenség, hogy éjszaka vagy korlátozott látási viszo­nyok esetén nem világítják ki járműveiket az előírások­nak megfelelően. Különösen veszélyes a hátsó, piros fényű lámpa hiánya. Tompított fényszóróval, egymással szemben közlekedő gépjár­művek esetén gyakori, hogy a közbeeső útszakaszon a hátsó világítás nélküli ke­rékpárost hátulról elütik. A kerékpáros a testi épségével — nem ritkán életével — fi­zet érte. Az idősebb korosztályhoz tartozó kerékpározók több­ször megsértik az áthaladási elsőbbség szabályait. Útke­reszteződésben megállás és körültekintés nélkül hajtanak rá az elsőbbséggel rendelke­ző útvonalra, vagy udvaruk­ról kihajtva akadályozzák és veszélyeztetik a forgalomban folyamatosan részt vevők biztonságát és saját testi ép­ségükéit. A legsúlyosabb gond a sze­szes ital hatása alatti állapot­ban váló kerékpározás. Az it­tasan okozott közlekedési baleseték megelőzésére — megakadályozására — irá­nyuló hatósági és társadalmi intézkedések a kerékpárosok körében hozták a legcseké­lyebb javulásit. Szabó los-Szatmár megyé­ben az elmúlt évben bekö­vetkezett kerékpáros-balese­tek közül minden negyedik balesetnél szerepet játszott az ittasság, amelyen csak ha­tósági eszközökkel keveset lehet változtatni. A kívána­tos közlekedési magatartás kikényszerítése csak a felvi­lágosítás, a nevelés széles körű kiterjesztésével, a szi­gorú és következetes ellenőr­zés fokozásával lehet ered­ményes. Harangozó András rendőr főhadnagy

Next

/
Thumbnails
Contents