Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-13 / 86. szám

Á magyar küldöttséget Győri Imre vezeti Nem múlhat el tavasz anélkül, hogy a megye me­zőgazdaságilag művelt terü­letéből 20—25 ezer hektárt ne borítana felszíni víz. A talajvíz, s a felszíni vízborí­tás azon túl, hogy jelentős károkat okoz az őszi kalászo­sokban, késlelteti a tavaszi vetéseket, de vannak olyan területek is, amelyek a víz miatt egész éven át parlagon maradnak. A földhasznosítás, a termő­föld védelme napjaink első­rendű követelménye. Mit tet­tek, mit tesznek megyénkben azért, hogy a nem kívánatos vadvizek kártétele fokozato­san csökkenjen, idővel meg­szűnjön. A melioráció gyűj­tőnéven ismert táblásítás, vízrendezés, kémiai talajja­vítás, mélylazítás, a megyé­ben már korábban megkez­dődött. Ez a munka tulajdon­képpen nagyobb arányokban 1967-től tart és már befejező­dött az.Ecsedi-láp főmű fej­lesztése, a felszíni vízrende­zés 80 százaléknál tart. Elkészült a komplex terep­es vízrendezés terve, amely a következő tíz évben valósul meg. A tanulmányt az Agro- ber vállalat szakemberei ké­szítették és tartalmazza Fel- ső-Szabolcs, Szatmár és Be­Ifjúmunkások egy csoportja a vásárosnaményi forgácslapgyár szá­rítóberendezése mellett. (Elek Emil felvétele) Tíz év alatt másfél milliárdért Javítják a föld termőképességét reg táblásítási, vízrendezési, talajjavítási feladatait. Elő­zetes költségek szerint a munka teljes értéke másfél milliárd forintot megközelítő, idővel közel 200 ezer hektár föld termőképességét javítja majd meg. Különösen a fel­ső-szabolcsi melioráció az, ami sürgős, hiszen ott jelen­leg az el nem vezethető ta­lajvíz miatt ezer és ezer hek­tárok maradnak terméketle­nek, vagy kis értékű mező- gazdasági terméket adnak. A felső-szabolcsi terület rendezésének előkészületei már folyamatban vannak. Eszerint megépül egy főmű, olyan szivattyútelep, amely­nek teljesítőképessége 10 köbméter másodpercenként. Az még nincs eldöntve, hogy a talajvizet a Tiszába, vagy Szabolcsveresmart térségében létesítendő tározóba szivaty- tyúzzák. Jobb megoldásnak a víztározó látszik, hiszen a mintegy 20 millió köbméter víz onnan öntözésre vissza­nyerhető. Jelenleg nagymértékben folynak a tereprendezési munkák. A negyedik ötéves terv időszakának egyik nagy feladata volt és az ma is, hogy el kell végezni gyümöl­csöseink rekonstrukcióját. A termelőszövetkezetek, szak- szövetkezetek egyesülésével ma már kialakultak azok a nagyüzemek, ahol a gyü­mölcsrekonstrukció a szüksé­ges méretekben történhet. Ezzel kapcsolatosan 36 he­lyen végeznek táblásítási, ta- lajegyengetési, kémiai talaj- .javítási munkálatokat. A munka állami támogatása több mint 50 millió forint. A víz időről időre nagy pusztításokat végez, nyáron viszont, amikor kevés a csa­padék, az aszály okozza a kárt. A kedvezőtlen termő­helyi adottsághoz ezenkívül az is hozzájárul, olyanok a domborzati viszonyok, hogy a korszerű művelés módsze­rét csak kis hatásfokkal le­het alkalmazni. A termőföld védelméért már eddig is so­kat tettek, eddig is megkü­lönböztetett támogatást élve­zett a megye, s így lesz ez ezután is. Ha a tervek meg­valósulnak, elkövetkezik az az idő, amikor a vadvizek miatt nem lesz gond. Leningrádban csütörtökön háromnapos tanácskozás kez­dődött a szocialista munka­versenyről, a verseny szere­péről a kommunista ember kialakításában. A tanácsko­záson a Szovjetunió minden köztársaságából több mint félezer meghívott vendég vesz részt: párt- és szakszer­vezeti vezetők, kiváló mun­kások, a szocialista munka­verseny legjobbjai. Magas szintű küldöttségekkel kép­viseltetik magukat a szocia­lista országok pártjai és szak- szervezetei. Hazánk képvise­letében Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára és Juhász Ottó, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára van jelen a tanácskozáson. A küldöttek több előadást hallgatnak meg a szocialista munkaversenyről és szekció­üléseken vitatják meg a ver­senymozgalom időszerű kér­déseit, társadalmi szerepét, a brigádmozgalom fejlődését. Leningrád a szocialista munkaverseny bölcsője, öt­ven évvel ezlőtt itt, a Krasz- nij Viborzsec gyárban kez­deményezték a munkások azt, hogy az ötéves terv vég­rehajtását munkaversennyel segítsék. A nevezetes évfor­dulóról az egész országban megemlékeztek. A kongresszus vendégei a tanácskozás megnyitása előtt megkoszorúzták a kommu­nista párt és a szovjet állam megteremtője, Lenin emlék­művét a forradalom parancs­noki posztja, a Szmolnij In­tézet előtt. Koszorút helyez­tek el a magyar küldöttség tagjai is. Ugyancsak megko­szorúzták a város hős védői­nek, a Nagy Honvédő Hábo­rú hőseinek emlékművét. A tanácskozást táviratban üdvözölte Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, á Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöke. Grigorij Romanov, az SZRP KB Politikai Bizottságának tagja, a leningrádi területi pártbizottság első titkára megnyitó beszédében kitért a szocialista munkaverseny nemzetközi tapasztalataira, s külön kiemelte a csepeli munkások példáját, akik ta­valy előtt nemzetközi versenyt kezdeményeztek a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. „A verseny hatékony nevelő szerepét ma már nemcsak a Szovjetunió, hanem a többi szocialista ország tapasztalata is bizonyítja — hangoztatta. A szocialista országok testvé­ri viszonya mély gyökerekből nő ki, s nagy erőt jelent. Ezt bizonyítja a Vörös Csepel munkásainak kezdeményezé­se is”. A verseny tengelyében a társadalmi munka termelé­kenységének növelése áll, a verseny elősegíti az egyes kollektívák, de az egyes sze­mélyek társadalmi fejlődését, a munkához való kommunis­ta viszony kialakulását, a dolgozók műveltségének, kul­túrájának és szaktudásának emelését, a dolgozók bevo­nását a termelés irányításába. Mint Ivan Vlagyicsenko, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának titkára el­mondotta a tanácskozáson, ma a Szovjetunióban 103 mil­lióan kapcsolódtak be a ver­senymozgalomba — ez a dol­gozók 93 százaléka. A tanácskozás folytatódik. KISTRAKTOR KÖLCSÖNBEN A közélet hírei Borbély Sándor, az MSZMP KB titkára csütörtökön a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségében, valamint a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság­nál tett látogatást. Az MTESZ vezetőivel folytatott megbe­szélésen áttekintették a szö­vetség idei feladatait. Meg­állapították, hogy az SZVT sokat tehet a szellemi errő- fcrrások ésszerű felhaszná - lása, a gazdálkodás megvál­tozott feltételeihez való ru­galmas alkalmazkodás, a kor­szerű vezetési elvek érvénye­sítése érdekében. A megbe­szélést követően Borbély Sándor az SZVT-igazgatók klubjában a gazdaságosság, a termékszerkezet-javítás és az exportképesség növelésének tennivalóiról tartott előadást és konzultációt. ★ Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala elnökének társaságá­ban, csütörtökön Kecskemét­re látogatott. A Miniszterta­nács elnökhelyettese találko­zott a megyei tanács tisztség- viselőivel, akik a szétszórt te­lepülés Duna—Tisza közének közigazgatásáról tájékoztat­ták. Délután a továbbképzési intézet oktatástechnikai stú­dióját kereste fel, innen a vá­roshatár legnagyobb közös gazdaságába, a Magyar— Szovjet Barátság Tsz-be ve­zetett a vendég útja. száma, összesen száznegyve­net értékesítettek. Ezzel szin­te egyenes arányban emel­kedett a vásárolt növényvédő szerek mennyisége is. Az év első három hónapjában ösz- szesen 202 millió forintot köl­töttek a nagyüzemek perme­tezőszerekre. A tőkés orszá­HÜSVÉTI BÁRÁNYOK. A jármi Alkotmány Tsz egyik juhfalkája bárányokkal. (E. E. felv.) Több növényvédő szert vásárolnak ÁGROKER-terv: 1,7 milliárdos forgalom A Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági nagyüzemek­ben az első negyedévben több új erő- és munkagép kezdte meg a szántást, vetést, per­metezést. Milyen készlet vár­ja a nagyüzemeket? Erről kaptunk tájékoztatást a Sza­bolcs-Szatmár megyei Mező- gazdasági Ellátó Vállalattól. Az AGROKER ez évi terve egymilliárd-hétszázmillió fo­rintos forgalom. Az első ne­gyedévben ebből 640 millió forintot teljesítettek. Erőgé­pekből 148-at adtak el, tízzel kevesebbet, mint tavaly, ha­sonló időszakban. (Ennek egyik oka, hogy korlátozot­tabbak lettek a gazdaságok beruházásra költhető pénz­eszközei.) Legkeresettebb a szovjet gyártmányú univer­zális MTZ—80 és 82-es. Az eladott mennyiség több, mint kétharmadát ez a típus adja. Emellett szívesen vásárolják a nagyüzemek a Rába 180 ló­erős változatát, valamint az ugyancsak szovjet T—150-es és K—700-as erőgépeket. A növényvédő gépeknél for­dított a helyzet. Az 1978-as évhez viszonyítva növeke­dett az eladott permetezők gokból az előző évekhez vi­szonyítva kevesebb szert vá­sárol a népgazdaság, de ezek helyett hatóanyagban megfe­lelő hazai gyártmányokat ajánlanak a gazdaságoknak. Jelenleg százhatvanmillió fo­rint értékű növényvédő szert raktároznak. A mezőgazdasági nagyüze­mek mellett gondolnak a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban termelőkre is. Mun­kájuk könnyítésére kisgép­kölcsönzést vezettek be. A bérleti díj lefizetése után négykerekű kistraktort köl­csönözhet a lakosság a mun­kagépeivel együtt, emellett két, és tíz lóerős traktorokat, motoros permetezőgépeket, darálót, szőlőprést, fejőgépet vehetnek kölcsön. A kisáru- termelők által kölcsönözhető gépek értéke megközelíti az egymillió forintot, (sb) AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVI. évfolyam, 86. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. április 13., pentek Nemzetközi tanácskozás a munkaversenyről agyarország ....... S" M LENINGRÁDBAN CSÜTÖRTÖKÖN MEGNYÍLT

Next

/
Thumbnails
Contents