Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-12 / 85. szám

4979. április 12. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Túl­terheltek I avaszi fáradékony­ságra és arra pa­naszkodott az egyik mátészalkai tanár, hogy társadalmi megbízatásai lekötik szinte az egész szabad idejét. Naponta 4— 5 kávét iszik, a második tanácskozáson mégis ne­hezen marad ébren. Arra már nincs ideje, hogy otthon segítsen a háztar­tási munkában. Nyolcéves kisfia tanulásához még csak kétszer vagy három­szor adott segítséget. Túl­terhelt emberek az ilye­nek? Igen. Csakhogy gyakran maguknak kere­sik a többletet, mert sem jogilag, sem emberileg nem kötelezték őket arra, hogy 4—5 megbízatást is vállaljanak. Az 5. sz. Volán Vállalat üzemi pártbizottsága két évvel ezelőtt hozott egy határozatot, amely szerint egy dolgozó háromnál több társadalmi megbízatást nem vállalhat. A negye­dik megbízatást csak kö­rültekintő mérlegelés után engedélyezik. A ha­tározatot következetesen végrehajtják. A vállalat­nál még így is tizen van­nak azok, akik régebben 6—7 megbízatást is „ösz- szeszedtek”. Ezek az em­berek egyik megbízatásuk­ról sem hajlandók lemon­dani, mert attól tartanait, hogy ezzel csökkenne a te­kintélyük, vagy szóbeszéd középpontjába kerülnének. Arra talán nem is gondol­nak, hogy akkor is csök­ken a tekintélyük — és akkor csökken igazán —, ha megbízatásaiknak nem tesznek eleget. A sütőipari vállalatnál kilenc bizottság műkö­dik, egyebek között mun­kavédelmi és újítási bi­zottság. A bizottsági ta­gok között többen vannak azok, akik a vállalatnál és másutt még több bi­zottságban, vagy albizott­ságban tevékenykednek. Egy középkorú vásárosna- ményi férfi tanácstag, munkásőr, HNF-aktivista, az ifjúgárdisták patro- nálója egyszemélyben, ezenkívül még arra is vál­lalkozott, hogy esténként a klubban a fiatalokat bar­kácsolásra és táncra tanít­sa. Nélkülözhetetlennek képzelik magukat az ilye­nek és a világért sem mondana le valamelyik vállalt kötelezettségéről. A túlbuzgók, a megbí­zók is felelősek azért, hogy jó legyen a társadal­mi munka, hogy ne legyen túlterheltség, hogy az em­bereket elkerülje a szív- infarktus veszélye. Hibá­sak azoknak a társadalmi és tömegszervezeteknek a vezetői is, akik már a so­kadik megbízókként je­lentkeznek, bár tudják, hogy az újabb vállalásra rábeszéltnek már három helyen van mit tennie. Ré­gen a tanító mindenes volt a faluban, főleg azért, mert nem volt partnere, segítőtársa. Ma már a fal­vakban, a munkahelyeken is csökkent az emberek közti tudásbeli különbség. Számos képzett, mozgalmi munkára is alkalmas em­ber vár arra, hogy megbí­zatást kapjon. Helyes, ha a párt-, társadalmi és tömegszervezetek vezetői erre is gondolnak. Ugyan­is ez úton újabb százak kapcsolódhatnak be a köz­életbe, válhatnak politi­kánk iránt elkötelezett emberekké. Nábrádi Lajos Négy matringológépet állított munkába az Újpesti Gyapjúszövő újfehér­tói gyárában. (Mikita Viktor felvétele) Takarmánytáp a lótenyésztőknek Lejárt, de árulták Hiteles mérleg és szavatosság Egy országos vizsgálat ke­retében a közelmúltban Sza- bolcs-Szatmár megyében is ellenőrizték a megyei keres­kedelmi felügyelőség vezeté­sével, hogy milyen körülmé­nyek között forgalmazzák a szemes takarmányokat és tá­pokat. Az 500 szabolcsi érté­kesítő hely közül 76 boltban, 4 bizományos árudában, 7 áíész, valamint a gabonafor­galmi és malomipari vállalat központjában és 4 keverő­üzemében tartottak ellenőr­zést. Kivonták a forgalomból Évről évre több tápot, sze­mes takarmányt adnak el megyénkben. Ez azt jelenti, hogy javul a háztáji és kise­gítő gazdaságok takarmány­ellátása. A baromfi, a nyúl, a sertés, a szarvasmarha és a többi háziállat táplálásához nem elég a széna, lucerna és más szálas takarmány. Az értékesítőhelyeken gon­dok főleg a harmadik negyed­évben, aratás előtt jelentkez­nek, amit a gabonaforgalmi vállalat jó felkészüléssel igyekszik csökkenteni. A vizsgálat — a lakosság érdekeinek védelmében első­sorban a forgalmazás hiá­nyosságait tárta föl. Megál­I rokéz, a holland sosem volt ideges, ő sosem sietett, nem kapkodott, csak sétálgatott egy apró csa­varhúzóval a nagy pálya mentén, s akár egy magabiz­tos tanfelügyelő, fütyörészett, és olykor pörgette az ujjai között foglalkozása jelvényét. (Az ő bonyolult flamand ne­vét senki sem tudta kimon­dani, — a nyelvét eltörni végtére senki sem akarja —, s indiános képéről nevezték el Irokéznek.) Pedig a gyár, s főként a gyár lelkének, a gépeknek szerelése elkészülőben volt, az utolsó nagy hórukkok zengtek. Senkit sem kellett bíztatni a vasárnapi műsza­kokra sem. A nagy feldolgo- zócsamok benépesült, s míg legészakibb szabolcsi váro­sunk lakói a másik oldaluk­ra fordultak, itt összegyűlt mindenki, akinek a tevékeny­sége egy cseppet is számított a várva várt induláshoz. Iro­kéz sem sajnálta a pihenő­napjait. — Néhány nap és indu­lunk! — s ez úgy terjedt, akár a pletyka, de nem bán­ta senki. lapították, hogy néhány#eset- ben súlyhiányos zsákokat ad­tak el, az etetésre vonatkozó utasítást nem mellékelték a tápokhoz. Volt, ahol mérésre alkalmatlan mérleggel dol­goztak. Az előre csomagolt tápot néhol névleges súly­ban, mérés nélkül adták át a vásárlóknak. A GMV bolt­jaiban közel félmillió, a szö­vetkezeti értékesítőhelyeken pedig mintegy 70 ezer forint értékű lejárt szavatossági idejű tápot ki kellett vonni a forgalomból! Szabálysértés és figyelmeztetés Kirívóbb szabálytalansá­gokért 7 takarmány- és táp­értékesítő bolt vezetőjével szemben szabálysértési eljá­rást indítottak. Öt-hat eset­ben vállalati eljárást kezde­ményeztek — a belső vizs­gálat alapján ha szükséges, fegyelmit indítanak a dolgo­zók ellen. Kisebb mulasztá­sokért pedig figyelmeztető határozatokat adtak ki. Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség részére több ja­vaslatot terjesztett elő az el­lenőrző bizottság. Kérték, hogy a tápalapanyagok cso­magolásán egyértelműen tün­tessék fel a szavatossági időt. S akkor bekövetkezett a baj. A magasban futó szalag lelke egy drótkötél, az viszi az egészet. Még madzagnak is nézhetnénk, oly vékony, s oly egyszerű külsőleg, de so­ha kisebb tévedést! Ez a sze­Irokéz rény jószág rozsdamentes drótból van ám, s végig mű­anyag borítja, különleges mi­nőség, ellenáll az erőnek, zsí­roknak, savaknak. Az önkéntes műszakra be­tévedő gépkocsivezető úgy gondolta, jó lesz az vontató­kötélnek, mert az ember az autóval mindig bajba kerül­het, s milyen jó olyankor, ha kéznél van egy príma vonta­tókötél. Nem látták, hogy a jó sze­mű gépkocsivezető levágott a pálya köteléből hat méter­nyit, csak akkor derült ki az Döntést várnak abban a Ga­bona Tröszttől, hogy mi le­gyen a lejárt szavatossági idejű tápok sorsa (leárazás, átdolgozás stb.). Javasolták, hogy a takarmánytápok cso­magolásán tüntessék föl az etetési útmutatót. Részletes számla A vizsgálat után több me­gyei intézkedés is született. Az értékesítőhelyeken — különösen a bizományosok­nál — ellenőrizni kell, hogy a rendelkezésre álló helyisé­gekben megoldható-e károso­dás nélkül a tápok tárolása. Valamennyi boltban hiteles, pontos mérleget helyezzenek el. Nem feledkezhetnek meg az előre csomagolt áruk mé­réséről sem. A zsákokat pe­dig úgy kell lezárni, hogy avatatlanul senki se bonthas­sa fel. A vásárlók érdekében szü­letett az a rendelkezés, hogy a fogyasztói árjegyzéket va­lamennyi értékesítőhelyen jól láthatóan szegezzék föl. Így mindenki ellenőrizheti a számolást. Ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy az üzle­tekben ezentúl részletes számlát kell kiállítani, me­lyen szerepel a vásárolt ta­karmány megnevezése, súlya és ára is. Házi Zsuzsa egész, amikor ki akarta csem­pészni a gyár területéről. Lett nagy riadalom! Nem indulhat a termelés! Ezért dolgoztunk? Mire új kötelet hozunk be Hollandiából el­múlik az év. összekapcsolni? Sosem lesz tökéletes többé. Még be sem indult, máris se­lejt. Csak Irokéz nem idegeske­dett, a holland szerelő. Lát­ta mi történt, de őt látszólag nem izgatta. Aztán sajátos nyelvén — ami a németnek, az angolnak és a Haarlem környéki flamandnak volt egy különleges keveréke —, megmagyarázta: — Akárhol szereltünk, mindenütt levágtak a drót­kötélből. Volt, aki ruhát akart rá teregetni, s volt, aki tehénláncnak vitte volna. Annyi bosszúságot okozott otthon a dolog, hogy az utób­biakat tíz méter többlettel küldték, hogyha valakinek megint megtetszik, ne okoz­zon gondot Van tartalék, a jövő héten indulunk a ter­meléssel. Kun István Személytelen felelősök ? O lvasok egy statisztikát. Gondolkodóba ejtenek a számok, amelyek mö­gött balesetet szenvedett em­berek vannak. Üzemeinkben történt mind a 2491 eset. Egyik rubrikában ez olvas­ható : „felelős megjelölése %-ban”. Nézzük. A vállala­tok voltak felelősök 28,1 szá­zalékban, 50,6 (!) százalék­ban a dolgozók. Ez sok. A valóságban nem is olyan egy­értelműen ők a felelősök. És van egy harmadik megneve­zés is, ez pedig az egyéb. Vagyis egyéb felelős 21,3 szá­zalék. E statisztika szerint a ta­valy megtörtént 2491 üzemi baleset feléért 1245 esetben a balesetet szenvedett a fele­lős. Egyéb felelős 21,3 száza­lék, vagyis 530. Felelősségre nem vonható felelősök, sze­mélytelenek, körülmények, tényezők. (Vagy talán még­is?) Ha a dolgozók és az egyéb felelősségét levonjuk, marad 716 eset, amiért egy­értelműen a vállalati vezetés marasztalható el. Ez lenne a valóságos, az objektív hely­zet? Aligha. Ez egy kozme­tikáit, a valóságos helyzetet elhomályosító statisztika. Kiderül ez a jelentés elem­zéséből is, amelyet az SZMT elnöksége legutóbbi tanácsko­zásán mérlegelt. Ebben az is szerepel: „A foglalkozási megbetegedések számszerű és betegségek jellege szerin­ti nyilvántartása nem pon­tos, mivel a körzeti orvosok jelentései hiányosak/’ Akkor miből állapították meg „pon­tosan”, (!) hogy 1978-ban 35 foglalkozási megbetegedés volt? Egy másik észrevétel: közlik, hogy egyes tanácsok saját dolgozóik üzemi balese­tét nem jelentik, illetve nem tartják nyilván. Vajon miért? Elgondolkodtató az is, hogy a 3 napon túli keresőképte- telenséget okozó balesetek kivizsgálásánál a sérülés be­következésének okaként leg­több esetben a balesetet szen­vedő vétkességét, felelőssé­gét állapítják meg. Miért? Két oka van: először azért, hogy ne érje elmarasztalás a gazdasági vezetést a mulasz­tások miatt. A másik, hogy a társadalombiztosítási vissz­kereseti lehetőséget ezzel ki­zárják, hiszen nem a válla­lat, hanem a balesetet szen­vedett mulasztását állapítot­ták meg. Papíron. Ezeket mérlegelve: vajon igaz-e az, hogy tavaly 1245 üzemi balesetért kizárólag a balesetet szenvedettek voltak felelősek? Egy bizonyos: a balesetek körülményeinek kivizsgálása enyhén szólva nem mindig objektív. Az is tény, hogy míg a balesetek kivizsgálásánál a vállalatot biztonsági megbízott, műsza­ki vezető, jogtanácsos képvi­seli, addig a balesetet szen­vedett dolgozót egyedül a szakszervezeti bizottság tár­sadalmi munkavédelmi fel­ügyelője. Ö pedig legtöbb esetben elkötelezettje a veze­tésnek. Legyünk őszinték: vajon kinek az érdekét szol­gálja? I llenék végül a valósá­gos helyzetet tükröző jegyzőkönyveket és sta­tisztikát készíteni az üzemi baleseteket előidéző okokról, a felelősökről úgy, hogy mel­lőznének minden vélt érde­ket. Szinte bizonyosra veszem, hogy csökkenne az üzemi balesetek száma és nem es­ne ki a termelésből 67 606 munkanap, mint 1978-ban. Farkas Kálmán Rehabilitációs szakmunkás- képzés — felnőtteknek Mechanikai műszerész szak­mában indít augusztus 1-től szakmunkásképző tanfolya­mot az Országos Orvosi Re­habilitációs Intézetben mű­ködő műszerképző tanműhely Budapesten. A tanfolyamra felvételt nyerhetnek azok a 18—45 év közötti, tbc-ből, vagy más betegségből gyó­gyult, illetve üzemi és más baleseti sérülés miatt meg­változott munkaképességű férfiak, akik a 8. általános iskolát elvégezték, s a felté­teleknek megfelelnek, továb­bá azok a rokkantsági nyug­díjasok, akiket szakorvosuk javasol, illetve vállalati ja­vaslatra azok a korlátozott munkaképességű dolgozók, akiknek munkaképesség­csökkenése a 67 százalékot nem éri el, de korábbi mun­kakörüket nem tudják ellát­ni. A tanfolyam kétéves, a fémipari alapszakmával ren­delkezőket pedig egyéves át­képzésben részesítik. A fel­vételre jelentkezőktől 3 hó­napnál nem régibb szakorvo­si igazolást (kórházi záróje­lentést), a 8. általános elvég­zését igazoló, vagy érettségi bizonyítványt és kézzel írott önéletrajzot várnak május 15-ig, a következő címre: Fürst Sándor Kollégium, Budakeszi, Erkel u. 1. szám. 2092. Mivel megyénkből ál­talában jelentős az érdeklő­dés a rehabilitációs szakmun­kásképzés iránt, ezért a pá­lyaválasztási tanácsadó inté­zetben a tanfolyamról rész­letes tájékoztatást, felvilágo­sítást adnak. _A Mezőgép vállalat nyíregyházi gyárának szerszámké­szítő üzemében a megyei gyáregységeknek készítenek spe­ciális szerszámokat és célgépeket. Markovits Miklós a pót­kocsi futóműgyártáshoz hajlítóberendezést készít (Császát Csaba felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents