Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-12 / 85. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 12. Látogatás a laktanyában Kitárul a laktanya kapuja, jönnek a látogatók, öreg és fiatal katona szíve dobban, hiszen pár órára beköltözik az otthon közéjük. Jön az asszony, hozza a gyermeket. — Nézd mekkora már! Jön a lányka. — Látod, hűséges vagyok! Jön az apa. — Na, egyél, egy kis hazai! Jönnek, akik korábban féltőn nézték a bevonulót, mustrálgatják gyermeküket. — Megerősödtél! — Jól nézel ki, fiam! — Jót tett neked a katonaság! — Mikor szerelsz le? És az egyenruha jó fegyelmet is ad. Megcsendesült a hangos, összeszedte magát a szétszórt, tiszteletet tanult a kószanyelvű, s de tudja becsülni a kemény munkát végzőt! Szó esik mindenről, egymás szavába vágnak. Sok a mondanivaló. S?elíd anyai simogatásra, esetlen apai vállveregetés- re, lopott menyasszonyi csókra, a gyermekkel játékra is futnia kell a pár órának. És utána? A viszontlátásra elhangzása után az élet megy tovább. Jobb kedvvel. Hisz’ ilyenkor mindennél jobban megértik, miért rajtuk az egyenruha, miért fogják a fegyvert. Értük. (Mikita Viktor felvételei) Orvosmeteorológia az üzemben Portán jelzik a „frontot“ „Fáj a fejem, ideges vagyok, már megint itt a melegfront ...” — Ki tudja, hányszor hangzanak el nap mint nap ilyen panaszok megyénkben is, hiszen az 1979- es esztendő eddig különösen jeleskedett frontbetörésekkel, időjárásváltozásokkal. S akinek szervezete az ilyesmire érzékeny, tudja, hogy jobb esetben csak^ néhány rossz órát, kedvezőtlenebb esetben viszont egy-két rossz napot is hozhat a hideg- vagy melegfront. Fokozott veszély Ezek különösen a szív-, ideg- és érrendszeri bántal- maktól szenvedők esetében vannak hatással a munkavégzésre. Ilyenkor fokozott a balesetveszély a járművet vezetőknél, a gépeket irányítóknál, kezelőknél, ám gondot okoz az elárusítópultok, íróasztalok mellett dolgozóknál is, ha másért nem, a gyakoribb összezördülések miatt. Mind ez ideig időj árásfront- ügyben csak arról hallottam, hogy jó, ha a „frontérzékeny” dolgozó tudja magáról, mikor befolyásolja hátrányosan a légnyomás, az időjárás változása, és olyankor igyekszik jobban vigyázni... Ha meleg, akkor A Magyar Konzervipar című hetilap legújabb számában viszont arról olvastam, hogy az országban van öt nagyüzem, ahol tettek is az időjárásfrontok hatásai ellen. Ezek közé tartozik a Szegedi Konzervgyár, ahol tavaly bevezették az orvosmeteorológiai előrejelzést. Korábban egy felmérés során képet kaptak arról, hogy a nagyüzem dolgozói közül kik és melyik frontbetörésre érzékenyek. Az intézkedésnek fontos munkavédelmi szempontja is volt, mert a gyárban hosszabb ideig tartó megfigyelés és elemzés során bebizonyosodott, hogy a „frontos napokon” megkétszereződött a kisebb (főként figyelmetlenségből, idegességből, gyengébb reflexekből adódó) balesetek száma. Űjabbán a gyár portáján piros, fehér és kék lámpa jelzi, hogy várható-e frontbetörés, és ha igen, hideg vagy meleg. Az orvosmeteorológia közreműködésével azonban már a továbbfejlesztést kísérletezik a gyárban. Az egyszerű jelzésen kívül melegfrontbetörés esetén az erre érzékenyeknek C-vi- tamin tablettát, hidegfront esetében az arra érzékenyeknek B 1 vitamin és koffein- tartalmú tablettákat adnak; erre a gyár jelentős összegeket áldoz. Mint a legtöbb új esetében, a vitaminok és az előrejelzés hatásáról is megoszlanak a vélemények. Lehet alkalmazni! Am az, hogy az ország néhány nagyüzemében már foglalkoznak az időjárásfrontok okozta gondokkal, mindenképpen eredmény. Olyan, amely figyelemre méltó, s amelyet azoknál a szabolcs- szatmári üzemeknél is hasznosítani lehetne, ahol üzemorvosok dolgoznak. Ha csak néhány balesetet előznének meg, ha csak elviselhetőbbé tennének egy sok embert sújtó ártalmat, már mindenképpen megérné. M. S. „Cartographia Hungarica'' Térképbolt sufniban A POLCON POROSODIK NÁPOLY Fogadni mernék, hogy száz ember közül tíz sem tudja Szabolcsban, vagy akár a megyeszékhelyen, hogy Nyíregyházán, a Dózsa György úton immár három esztendeje térképboltot nyitottak. Még azok sem veszik észre, akik naponta mennek el előtte. Nem is csoda, mert az üzletet nem az utcafronton helyezték el, hanem egy udvarról nyíló helyiségben. Bejárata felé a legtöbben bizonytalan léptekkel közelednek, s eképp tűnődnek magukban: itt lenne a térképbolt, ebben a kb. 10 négyzetméternyi sufniban? Igen. Bármily hihetetlen, de ott van. Sokakban vetődött már fel a kérdés: méltóbb hely nem akad számára a városban? Vagy a Kartográfiai Vállalatnak nem lenne érdeke, hogy — rangjának kijáró — reprezentatív helyre kerüljön a bolt? Furcsa lenne, hiszen Budapesten kívül csak Debrecenben és Nyíregyházán van térképszakbolt. Dr. Hegyi Gyula igazgató érdeklődésünkre elmondta, hogy „szívügyük lenne” egy tágasabb üzlethelyiség Nyíregyházán. A városi tanáccsal megbeszélések is voltak ez ügyben. A városi tanácson elmondták, az illetékesek nem zárkóznak el attól, hogy méltóbb helyre kerüljön a bolt. (Ügy gondoljuk, ha a segíteniakarás ilyen kedvező, a tettek sem várathatnak már soká magukra.) A bolt dolgozója még valamikor 1976 nyarán körlevélben értesítette a megye oktatási intézményeit a megnyitásról. Válasz, reagálás azonban sehonnan sem érkezett. Legfeljebb néhány szülő, vagy diák vetődik be olykor általános vagy középiskolai atlaszért. Mintegy 80 féle térkép között válogathatnak az érdeklődők. Számos közülük, pld. Nápolyé, Rómáé, Velencéé, Dubrivniké évek óta porosodik a polcokon. (Pedig sok turistának lenne szüksége rájuk, ám a könyvesboltokban, utazási irodákban ritkán lehet hozzájuk jutni.) Persze aki már járt itt, az máskor is felkeresi, különösen turistaidény kezdete előtt növekszik a forgalom. Akad néhány gyűjtő is. Számukra ritkaság is akad a boltban. Például az 1972-ben megjelent „Car- tographia Hungarica” mappa, amely Magyarország térképeit tartalmazza a XVI. és a XVIII. századból. (kádas) Petőfi Sándor írta költői tanúvallomását: „Legszebb ország hazám az öt világrész nagy területén.” Ezt az „igazságot" Lakatos József festészettel teremti tovább úgy, hogy bakonyi látomásai, sopronhorpácsi feljegyzései, szigetközi motívumai után Szabolcs-Szatmár szimbólumait fejti meg. Kiállítása: meglepetés. Meglepetés,' mert erőteljesebbé vált. Eszmékben és eszközökben is gyarapodott, — gyorsult egyúttal. Felemelő tudatossággal járja a maga egyedi útját. D akatos József 1938-ban született Sárváron. Főiskolai tanulmányai elvégzése után Mosonmagyaróváron és Győrben tanított. Közben rendre nyíltak egyéni kiállításai Szombathelyen, Budapesten, Egerben, a győri Műcsarnokban és Nyíregyházán, Balmazújvárosban. Bejárta képszerző figyelemmel az országot, de jelentősek párizsi, jugoszláviai, üzbegisztáni élményei is. Művei csoportkiállításokon szerepeltek Csehszlovákiában, Szovjetunióban, Romániában, Lengyelországban. 1972-ben telepedett le Nyíregyházán. Ez a mozzanat felgyorsította fejlődését. Nagyon alaposan bejárta Szabolcs és Szatmár természeti és történelmi rétegekben oly gazdag és érintetlen tájait, s képekké alakította benyomásait. Közben több évig vezette a sóstói nemzetközi művésztelepet, részt vett a hajdúböszörményi alkotótábor munkájában, szívós munkával ápolta a Magyar Képzőművészek Szövetsége Keletmagyarországi területi Szervezetének titkáraként a magyar, szovjet, lengyel, csehszlovák festők, szobrászok kapcsolatait, összetett, becsületes művészi munkájának eredményeként festményei immár a nyíregyházi, győri, hajdúböszörményi, ungvári, vajai múzeumokba kerültek, egy festménye a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Gondolati és festői fejlődése mindvégig párhuzamos, így, mindig e kettős előrehaladás jegyében örökítette meg vizuális és gondolati élményeit, felismeréseit. Mindig együtt. Első nagy műve a „Lidérc” sűrű múltidézet, melyet sárvári és szigetközi sorozat követett. Ahol jár, mindig körülnéz, s addig keres, míg festményben nem találja meg a buharai városképet, Kodály portréját, a hajdúböszörményi kapukat és variációit egy csizmahúzóra. Minden képe győztes dráma, — az ember diadalmaskodik az erős formákban. Értelemmel, munkával. Lakatos József ezt a folyamatot láttatja képein, ahogy a „Fák és gyökerek” indázása humánussá válik, ahogy az „Ölajtó” és a „Sövény” is az emberről beszél ; színekkel, formákkal, — egyedi tónusokkal és jellemző alakzattal. Van benne valami ősi erő, valami bálványszerű szigorúság, ahogy az „Enyészet” riadalmát fogalmazza, ahogy a „Ne lőj!” parancsát újra összetett emblémává tömöríti a lyuggatott céltáblával és a fatörzsem- berekkel. Festői hatása figyelemre méltó. „Az üvöltő kapufélfa” csönd, de kiáltani kezd a premier plánba helyezett és színnel is fokozott forma, hogy lássuk a tárgyakban rögzült népi őserőt és karaktert. Mostani kiállításán bővíti témáit, és eszközeit is. Olyan ellenpontban, hogy a csekei fejfák és a kozmikus repülés tárgyrendszere, — múlt, jelen, jövő szinte azonos formaöltözéket kap Lakatos Józseftől azért, hogy az emberi gondolkodás folyamatának erejét és egységét érzékeltesse. Alapos megfontolással végez képi műfordításokat a tákosi, csarodai templomról, Kölcsey sírjáról, szövőszékekről, Krúdy emlékhelyeiről, nyírségi fehér oszlopokról, — ezzel összegezi Szabolcs- Szatmár néprajzát, elmúlt századatait; összegezi és festészetté fokozza. Jelentős sorozata a Kárpátok hegyvidékét láttamozza, elsősorban u. Vereckei-szo- rost, — történelmünk e fontos állomását. A látvány ku- bisztikus erővel jelenik meg, mintha a táj egyetlen hatalmas szobor lenne a völgyben kanyargó Latorcával. Erő, méltóság, egyszerű pompa hatja át minden alkotását, benne tükröződik a századok nagy névtelenje, a nép. A nép és a munka, a tárggyá, épületté növekedett közös küzdelem, a történelem Szabolcs-Szatmárban lepergett és gyorsuló tempóval fejlődő portréja, mely immár festészet is Lakatos József jóvoltából és közreműködésével, aki tehetsége állandó összpontosításaival képekkel tudta megnevezni a tájat, a népet és a történelmet. Losonci Miklós Leitatták, kirabolták, megerőszakolták Öten egy nő ellen Sz.-né gyermekeit akarta meglátogatni a múlt év június 24-én. Táskájába tett egy 28 000 forintos takarékbetétkönyvet és 3—4 ezer forint készpénzt. Amikor megérkezett a faluba, egy közeli italboltba tért be, és megivott 2 fél deci pálinkát. Az italboltból a Tisza-parti kisvendéglőbe ment, ahol ugyancsak 2 fél deci pálinkát ivott. A kisvendéglő után a cukrászda következett, de mire ideért, az idő is eljárt és az asszony is ittas állapotba került. „ADD IDE A PÉNZED...” A cukrászdában iszogatott Lehoczki Sándor, tiszadadai lakos, aki felfigyelt rá, hogy az asszony beivott, s amikor kiment a cukrászdából, nyomban utánament. Lehoczki pénzszagot érzett és a kerítésnek támaszkodó Sz.-nére kiabált: „Add ide a pénzed, te vén piszok!”. Az asszony el akarta küldeni Lehoczkit, de az nem tágított mellőle. Az alkudozás közben érkeztek oda Lakatos László, Lakatos Gusztáv, Makula Sándor és Makula József, tiszadadai lakosok, akik, előzőleg már jól felöntöttek a garatra. Lehoczki elmondta nekik, hogy pénz van az asszonynál, jó lenne megszerezni és el is lehetne „hancúrozni” vele egy kicsit. KIVITTÉK a pályára A terv gyorsan elkészült: megbeszélték, hogy az idős asszonyt megitatják és a fut- ballpályára viszik, ott nem zavarja majd őket senki. Lehoczki és Makula József két oldalról karonfogták Sz.-nét és kivezették a futballpályá- ra. Itt kb. 2—3 deci pálinkát öntöttek kényszerrel az idős nő szájába, majd levetkőztették és megerőszakolták, közben Lehoczki megszerezte az idős nő pénzét. A rablóbandát két környéken lakó férfi megzavarta, ezért ruhájukat is otthagyva menekültek el a helyszínről. A felfedező tanúk bejelentése alapján a rendőrök rövid időn belül a helyszínre érkeztek, s a sértettet kórházba szállíttatták és összegyűjtötték a helyszínen maradt ruhadarabokat a bennük lévő személyi igazolványokkal együtt. A tárgyi bizonyítékok mellett a rablók ábrázata is bizonyította, hogy erőszakos bűncselekményt követtek el, ugyanis az idős asszony védekezés közben a támadók arcát kikarmolta. TÄRSTETTESEK A bíróság az öt elvetemült férfit erőszakos nemi közösülés és társtettesként elkövetett rablás bűntettében mondta ki bűnösnek. Lehoczki Sándort, Lakatos Gusztávot 5 évi és 6 hónapi, míg Lakatos Lászlót, Makula Sándort és Makula Józsefet 5—5 évi szabadságvesztésre ítélte. Vala- mennyiüket 5 évre eltiltotta a közügyektől és személyenként 4000 forint vagyonelkobzást rendelt el. Az elítéltek és védőik egyhítésért fellebbeztek. Dr. M. F. Lakatos József kiállítása