Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-10 / 83. szám
MA Intézkedett az Ofotért (2. oldal) Á KÖNYV: örök divat (3. oldal) AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVI. évfolyam, 83. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. április 10. kedd AGROMASEXPO S zámos jel azt mutatja, hogy a mezőgazdaság gépesítése immár újabb forradalmát éli. A traktorok tömeges elterjedése; majd az óriástrak- • torok megjelenése után most az egyes részfeladatok teljes gépesítése bontakozik ki. Méghozzá úgy, hogy ezek a célgépek — de egyáltalán a mezőgazdasági gépek — minél kevesebb energia felhasználásával végezzék el munkájukat. Már maga ez a tény is indokolja, hogy hazánkban évenként megrendezzük az Agromasexpót, a mezőgazdasági gépek szakosított bemutatóját. Erre a rendezvényre az idén a budapesti vásárvárosban április 6. és 11. között kerül, illetve került sor. Számos kedvező jelet tapasztalhat, vagy tapasztalhatott a látogató. A legkedvezőbb az, hogy hazánkban fellendülőben van a mezőgépipar. Az élet igazolja azt az intézkedést, hogy ez az ágazat visszakerült a Kohó- és Gépipari Mi-. nisztérium hatáskörébe. Valóban a mezőgazdaság gépesítésének ott van a helye, ahol a többi gépipari és alapanyag-termelő ágazatnak. Az agrár-gépesítés már régen nem valamiféle, kiszakított mezőgazdasági; kérdés! Az idei kiállítás azt igazolta, hogy az új keretben is továbbfejlődtek a Mezőgép Tröszt vállalatai, miközben a győri Rába és leányvállalatai is jelentős részt vállalnak éppen a leg- ! nagyobb szellemi és anyagi igényt támasztó gépek fejlesztésében. Ezzel együtt a hazai ipar a mezőgazdaság gépellátásból a korábbi mintegy 36%-os arány helyett már 46—48%-ot vállal. Kettőszázötven gépet állítottak ki és ebből 28 el ső ízben szerepelt kiállításon. Sajnos, úgy tűnik, változatlanul nincs igazi hazai gazdája az állattartás gépesítésének. Csupán a tojástermelés gépi kiszolgálását tekinthetjük megoldottnak, egyébként a hazai iparnak sok dicsekednivalója nincs. Az Agromasexpo nemzetközi kiállítás, és az idén is felvonultak a külföldi cégek. B mezőgazdaság gépesítése nem csupán nagyüzemi kérdés. Korszerű eszközöket kíván a kistermelés is, mert ha ezeket nem kapják meg, akkor egyre kevesebben vállalják ezt a nehéz munkát. Ma már erre a célra van szakvállalatunk, j óné-] hány praktikus kisgépet lát hattak is az érdeklődők a, kiállítási területen. Sajnos; még korántsem elegendőt,j korántsem minden célra, és nem mindig hozzáférhető áron. Ebben a szektorban inkább azt a tényt üdvözölhetjük, hogy az ipar és a külkereskedelem a kistermelőkre is figyel, lehetőségei szerint az ő igényeiket: is igyekszik egyre inkább kielégíteni. F. B. Az életre való nevelés az úttörőmozgalom napi feladata Németh Károly beszéde az úttörövezetők VII. kongresszusán Hétfőn Kecskeméten, a megyei művelődési központban csaknem hatszáz küldött es meghívott részvételével munkához látott az úttörővezetők VII. országos konferenciája. A háromnapos tanácskozáson megvonjak a szövetség több mint barom esztendős munkájának mérlegét. s megfogalmazzák a társadalom követelményeit. valamint a gyermekek igényeit ötvöző időszerű tennivalókat. Nemes Péter, az úttörőszövetség titkára köszöntötte az elnökségben helyet foglaló Németh Károlyt, az MSZMP KB titkárát, Ma- róthy Lászlót, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát, a Politikai Bizottság tagjait, valamint párt-, állami és társadalmi életünk vezető személyiségeit. Horváth István, az MSZMP Bács-Kis- kun megyei Bizottságának első titkára a vendéglátók nevében üdvözölte a tanácskozást, majd a konferencia elfogadta napirendjét, ügyrendjét, s megalakította munkabizottságait. Az országos tanács írásos beszámolójához Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ami a számokat, tényeket illeti: napjainkban több mint egymillió piros és kék nyak- kendős pajtást tömörít soraiba pártunk gyermekszervezete. Szerte az országban több mint 3300 csapatban végzik lelkes munkájukat. Tavaly a kisdiákok 15 millió 126 ezer óra társadalmi munkát végeztek. A főtitkár szólt arról, hogy az elmúlt hónapokban a járási, a városi, a kerületi, majd a megyei számvetések előzték meg az országos tanácskozást, s több ezer úttörővezető alkotó vitában, számos értékes indítvánnyal gazdagította az országos tanácsnak a mozgalmi munka továbbfejlesztésére tett javaslatait. — Az elmúlt években végzett munka egyik legfőbb eredményének azt tartjuk — hangsúlyozta Szűcs Istvánná —, hogy az úttörőközösségek rendszeresebb, elevenebb kapcsolatot alakítottak ki a felnőtt társadalommal. — Az úttörőközösségek életében szervesen összekapcsolódik a tanulás a munkával: az iskolai kötelességek teljesítése a közösségért, a társadalomért végzett tevékenységgel. Megoldásra váró fontos feladatként említette a gyermekek társadalmi, családi helyzetében, iskolai körülményeikben még meglévő különbségek csökkentését. Arra van szükség — hangoztatta —, hogy a szövetség sajátos eszközeivel teremtsen lehetőséget a gyermekek adottságainak és képességeinek kibontakoztatására. Az úttörőszövetség társadalmi jellege elsősorban abban mutatkozik meg _ — emelte ki Szűcs Istvánná —, hogy ezernyi szállal kapcsolódik társadalmunk életéhez, szorosan együtt munkálkodik a gyermekek nevelésében részt vevő társadalmi közösségekkel. Ezután megkezdődött az országos tanács beszámolója feletti vita. A tanácskozás első napján szólalt fel Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a konferencia résztvevőinek, majd társadalmunk helyzetéről, belpolitikai életünk, gazdasági építőmunkánk időszerű kérdéseiről, arról a környezetről szóit, amelyben az úttörőmozgalom működik és fejlődik. Pártunk és népünk következetesen halad a XI. kongresszuson kijelölt úton, eredményesen munkálkodik nemzeti programunk valóra váltásán, a fejlett szocialista társádalom építésén. Az országépítésben, bíztok távlatot látva maga előtt, szocialista céljainkkal mindinkább azonosulva részt vesz ifjúságunk is. Ezért pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén — a fiatalok nemzedékéről szólva — joggal fogalmazhatott úgy, hogy a magyar ifjúság széles tömegei egyetértenek a párt és a kormány politikájával, annak valóra váltását támogatják. Helytállnak a termelőmunkában, a tanulásban, tevékenyek a közéletben, becsülettel teljesítik honvédelmi kötelezettségeiket, felelősségteljes, hazafias, internacionalista magatartást tanúsítanak. Mindebben nagy része van az úttörőszövetségnek is, annak, hogy milyen felelősségtudatot, közösségi érzést, tettre- készséget oltott a fiatalokba. Az úttörőmozgalomnak ezután is abban kell segítséget nyújtania, hogy olyanná neveljük gyermekeinket, akik eligazodnak a világ dolgaiban, hűek társadalmi rendünkhöz, ismerik kötelességeiket és jogaikat, helytállnak a munkában, személyes boldogulásukat a közösséggel együtt akarják elérni. — Azoknak a magasabb követelményeknek, amelyeket az előttünk álló feladatok megoldása az egész társadalommal szemben támaszt, tükröződniük kell az úttörőszövetség mindennapi életében, nevelőmunkájában is. Az életre való felkészítést, miként a szép és tartalmas (Folytatás a 4. oldalon) Nyolc szövőgépen naponta 600 méter szövetet gyárt az Űjpesti Gyapjúszövő újfehértói gyárában Vaklerné Szabó Katalin. (Fotó: Mikita Viktor.) A nagyhalászi Petőfi termelőszövetkezetben vetés alá készítik elő a talajt. Időszerű agrárpolitikai kérdésekről tanácskoztak Nyíregyházán Időszerű agrárpolitikai kérdéseikről tanácskoztak hétfőn délelőtt Nyíregyházán a megye mezőgazdasági üzemeinek vezető munkatársai. A megjelenteket dr. Vágó József, az MSZMP Központi Bizottsága ipari, mezőgazda- sági és közlekedési osztályának alosztályvezetője tájékoztatta a mezőgazdaság előtt álló legfontosabb feladatokról. Előadásában a többi között kiemelte, hogy a mezőgazdaság kapacitását az eddigieknél jobban ki kell használni. Példaként említette, hogy sok helyen felépítették a korszerű istállókat, amelyeknek feltöltöttsége nem megfelelő, megvásárolták a drága, igen sokoldalú gépeket, de nem rendeltetésszerűen működtetik, s akadozik a karbantartásuk is. A mezőgazdaság — mint mondta — évről évre jelentős mennyiségű ipari eredetű alapanyagot, vegyszert, műtrágyát használ fel, ez azonban nem mindenütt van összhangban az elért eredményekkel. Igen eltérő választ adnak az üzemek az egyik legfontosabb kérdésre, hogy ki, mit, mennyiért termel. Egymás eredményeinek jobb megismerése, azok hasznosítása érdekében tanácsos fokozni a gazdaságok közötti együttműködést. A Központi Bizottság alosztályvezetője hangsúlyozta: a mennyiség növelése továbbra is fontos cél, de ennek csak akkor van értelme, ha a ráfordítással nagyobb eredmények párosulnak. Az előadást vita követte, amelyben felszólalt Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára is. Naposbaromfi menetrend szerint Nyolcmillió csirkét keltetnek Teljes üzem van Kisvár- dán a Hunniacoop Baromfi- feldolgozó és Értékesítő Vállalatnál. Ezekben a tavaszi hetekben különösen nagy gondot fordítanak a keltetésre. A' feldolgozó üzem igényeit a nyíregyháza-sóstó- hegyi Vörös Csillag, és a sátoraljaújhelyi Új Erő Tsz- ek hiibro-szülőpár állománya elégíti ki. Az áfé6zek és a tsz-ek háztáji naposcsibe szükségletéhez a tojást a ti- szaeszlári Kossuth, a mérki Kossuth és a vállaji Rákóczi Termelőszövetkezetek, valamint két borsod—abaújzempléni, és két hajdú-bihari közös gazdaság szállítja. Naposlibát a megyében nem keltetnek. Szabolcs- Szahmárba naposlifoát a Debreceni Baromfifeldolgozó Üzemből a Hunniacoop közreműködésével igény szerint szállítanak. Kacsét viszont nálunk is keltetnek. Ehhez a tojást a székelyi Búzakalász Tsz-ben állítják elő. A kisvárdai üzem a megyében és a Bodrog-közben mintegy 30 termelőszövetkezetnek Iküld előnevelésre naposcsibét. Ezenkívül napos- barorafi-szállításra szerződéses kapcsolatban áll 25 Sza- bolcs-Szatmár megyei és három borsod-abaúj-zempléni áfésszel. A háztáji gazdaságok igényeinek kielégítésére a Eszéken és áfészeken keresztül a kisvárdai vállalat a tavasz folyamán keltet és értékesít egymillió-hatszázezer Hampshire, ötmillió-háromszázezer F 1-es keresztezett, és hétszázezer Plimouth napos- csirkét. A keltető a nevelőgazdaságokkal, az éfésaekkel a szerződéskötés idején a szállításokra hóra, és hétre pontos tervet készített. A szerződő felek ennek ellenére januárban és februárban nem tudták teljes egészében fogadni az akkorra esedékes tételeket, ennél lényegesen kevesebb számú naposiba- romfi fogadására készülték fel. A vállalat ebben az időben csak nagy nehézségek árán tudta elhelyezni a kikeltetett naposbaromfit. Most viszont az idő jobbra fordulásával a fogadási igények jelentősen meghaladják a keltető kapacitását. Vannak gazdaságok, amelyék nemcsak a januárban, februárban át nem vett meny- nyiséget szeretnék ezekben a napokban megkapni, de még a májusi rendelést is. Ez lehetetlen, mivel egyik oldalról a tojástermelés darab- számra, hóra szerződött. Másrészt pedig a keltető kapacitása is meghatározott Ezért szükséges a szerződés mindkét oldalú betartása. Naposkacsából mind a tojástermelés, mind pedig a keltetés egyenletes. Itt szabad kapacitása is van a vállalatnak. Naposlibából is magasabb a kínálat, mint a kereslet. Pótrendelést itt is képesek kielégíteni. (sigér) || Keletnlagyarország
