Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-10 / 83. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 10. Hit hoz a nyuszi? Tojás helyett valutát Szeretjük, mint a gyerekek kedves mesefiguráját, mint a húsvét jelképes alakját. A nyuszi húsát azonban mi magyarok nem igen kedveljük. Mégis, országszerte, s megyénkben is, egyre többen foglalkoznak nyúltenyésztés- sel. Óvni a szúnyogtól is Molnár András, a Nyíregyháza és Vidéke ÁFÉSZ nyúltnyésztő szakcsoportjának elnöke 10 esztendeje foglalkozik a tapsifülesekkel. A szorosan egymás mellett sorakozó ketrecekből hófehér szőrű, piros szemű állatok kukucskálnak ki. Vannak jó- néhányan: 17 anya, 3 bak és 140 darab szaporulat. Az ember — amint az egymás mellé búvó szőrmegombolyagokat látja, önkéntelenül is kimondja: gyönyörűek. Persze bizonyára igen munkaigényesek is, hiszen mondják: a nyúl kényes jószág. — Az bizony! — helyesel Molnár András. — Az etetésre s az állatok tisztántartására naponta két, két és fél órát fordítok. Szombatra, vasárnapra marad a nagytakarítás, a fertőtlenítés. Vigyázni kell, mert egy kis gondatlanság, hanyagság nagy kárt tehet az állatállományban. Ha nem kellő tisztaságú a takarmány, bélfertőzést kaphatnak, óvni kell őket a szúnyogtól, mert a csípése csúnya betegséget, az ún. myxo- matózist okozza. Oltással védjük az állatot ellene, de fontos megelőzés a ketrecre feszített szúnyogháló is. A leadásnál állatorvos is jelen van, külön megvizsgál minden nyulat Fontos az ellenőrzés, hiszen ezek az állatok exportra kerülnek. Évi 24 ezer A szabolcsi nyuszik vásárlói az olaszok. Leginkább a pecsenyenyulat, a tiszta fehér új-zélandit és a fekete orrú, fülű, lábú kaliforniait kedvelik. Ezek tiszta hústartalma 60 százalék. S az olasz földre vándorló nyúl az országnak valutát hoz, s a tenyésztőknek is jó jövedelmet jelent. — Én is azért kezdtem él foglalkozni velük, mert a feleségem betegeskedik, nem dolgozhat. Volt olyan év, hogy 24 ezer forintom jött be összesen a tenyésztésből. Így pótolom az asszony keresetét. Reggel 5-kor kelek, s a napot az állatokkal kezdem. Negyed 7-re elkészülök velük, akkor indulok munkahelyemre, az Épszer-hez, ahol raktáros vagyok. A két munka „kicsit” különbözik egymástól, de mások is így vannak ezzel. A szakcsoportnak 137 tagja van, akad közöttük fizikai munkás, irodai dolgozó. Készítik a fészket Április közepére 5 anyaállat ellését várja Molnár András. A nyulak a ketrecekben már készítik a fészkeket. Ezekbe azonban nem hímes tojás kerül, mint a mesében, hanem fehér, bundás, piros szemű tapsifüles. K. V. Megkezdődött az akció Engedményes tüzelőanyag-vásár A szénbányászat folyamatos termelésének elősegítésére, a lakosság téli tüzelőjének biztosítására, valamint az őszi csúcsforgalom tehermentesítésére a Tüzép telepein április 2-án megkezdték az engedményes és hitelakciós tüzelőanyagok kiszolgálását. Szabolcs-Szatmár megyében 105 ezer tonna tüzelőanyag engedményes kiszolgálására készültek fel. Egyidejűleg gondoskodnak az állami telepeken 38 ezer hitelakciós utalvány beváltásáról. Ennek eredményeként a lakosság megtakarítása a megyében ez évben előreláthatólag 11,5 millió forint lesz. A kiadott tüzelőanyag meny- nyisége pedig mintegy 115 ezer tonnát tesz ki. Ez mintegy 5 százalékkal haladja meg a múlt évit. A hitelakció az engedményes értékesítést követően szeptember végéig tart. Az akció sikeres lebonyolításának előfeltételeként jelenleg Szabolcs-Szatmár megyében az állami telepeken 31 ezer tonna szénnel, 500 tonna brikettel, 3000 tonna tűzifával rendelkeznek. Az áfészeknél ennek a mennyiségnek 30 százaléka van készleten. Ezen túlmenően a szénbányákkal kötött szerződéses tételek folyamatos beérkezése biztosítja a szükséges árualapot. Az engedményes akció vonatkozik minden szénfajtára, kivéve az egyetlen berentei darabos szenet. Tolvajok a bíróság előtt Meglopta a sógorát Céltalanul kóborolt Nyír- jákón december 21-én este Nagy Dezső, 20 éves, büntetett előéletű, petnéházi munkakerülő. A presszó előtt megtetszett neki egy női kerékpár, s imivel az utca kihalt volt, elhajtott vele szülei petneházi lakására. A kerékpár tulajdonosa egy fél óra múlva fedezte fel a lopást, feljelentést tett a rendőrségen, és bár a tettesről semmit nem tudott mondani, kerékpárja röviid nyomozás után előkerült. A kár megtérült, a bíróság a tolvajt 8 hónapi szigorított börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte és 1 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. ★ Jáger István 3 deci pálinkáért kapott egy fél óv szabadságvesztést és 2000 forint pénzbüntetést. A 27 éves nyírtéti fiatalember 20 éves kora óta rendszeresen és nagymértékben iszik, a bűn- cselekményt is ittasan követte el, s azért, hogy tovább ihasson. November 9-én délután tudta, hogy sógoráék nincsenek otthon, elment hozzájuk, betört a lakásba és ellopott 600 forintot. Három hét rniúlva egy idős ember portájára ment be, s mivel látta, hogy a gazda nem figyel rá, saját kulcsával bement a szobába, ellopott 1 liter pálinkát, bezárta maga után az ajtót és távozott. Meginni már nem volt ideje: az üvegből csak 3 deci hiányzott, amikor lefoglalta a rendőrség. Mivel a pénzt is lefoglalták, melyet sógorától lopott, mindössze 3 deci pálinka árának megfelelő kárt okozott. A bíróság a fél év szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette, de a 2000 forint pénzbüntetés mellett kötelezte, hogy zárt intézetben kényszerelvonó-kezelésnek vesse alá magát. Mokasszin a Victóriából Új üzemcsarnok Gávavencsellőn Képünkön: Bodnár József és Szabó Lászlóné az elkészült mokasszinokat ellenőrzik. (Császár Csaba felvétele) Új üzemcsarnokban kezdték meg nemrég a termelést a gávavencsellői Victória Cipőipari Szövetkezet dolgozói. Korábban az építkezés miatt három helyen folyt a termelés, s annak összehangolása, a technológiai folyamatok ellenőrzése gyakran gondokat okozo'tt. Az új üzemcsarnok birtokba vétele és a korszerű gépek munkába állítása már érezteti kedvező hatását az idei tervükben is. A Victória jelenleg a Német Szövetségi Köztársasággal, az Egyesült Államokkal, az NDK-val és Lengyelországgal áll kapcsolatban. Múlt évi 87 millió forintos termelési értéküket az idén 106 millióra tervezték, ezen belül is különösen a tőkés export aránya javult. Míg a múlt évben 22 millió Ft értékű női cipőt és csizmát készítettek az NSZK-ba és az USA-bá, addig az idén 49 millió értékűt terveznek. A szövetkezet évente 25—30 modellt készít. Ezek követik a legkorszerűbb divatot, s a megbízhatóság és a jó minőség mellett ennek is köszönhető, hogy keresett termék keleten és nyugaton egyaránt a vencsellői cipő. Jól állnak a rendelésekkel, az idén a tervezett 260 ezer pár cipőnek és csizmának jelentős része előzetesen gazdára talált. (bg) Ócska szekrény, rekamié... Lomtalanítás — lomok nélkül? Szokás, hogy a háziasszonyok évszakokhoz, ünnepekhez kötik a nagytakarítást. Karácsony, húsvét előtt „felborítják” a lakást: elhúzzák a bútorokat, a legeldugottabb zugban sem maradlhat egyet- let porszem sem. Sok használhatatlan k-acat, kiszolgált holmi kerül ilyenkor a szemétbe. Ehhez alkalmazkodik Nyír. egyházán az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat is. Nem volt véletlen tehát, hogy a lomtalanítási akciót áprilisra szervezte. A cél idén is az, hogy megkönnyítsék a lakosságnak a nehezen fuvarozható darabok (ócska szekrény, rekamié stb.) elszállítását. Ezért a konténereken kívül teherautókat ás beállítottak a lomok 'szállítására. szállíthassa. Az^ eredmény nagyjából hasonló volt. Remélhetőleg a legrégebbi részben, a városközpontban április 14-én nagyobb sikere lesz a nyíregyháziak körében, hiszen a pincékben porosodó lim-lom nemcsak sok helyet foglal, 'hanem égésZségtelen is. Nem beszélve arról, hogy sokam — a városképet rontva — figyelmen kívül hagyják a lomtalanításra megjelölt időpontot, s a kukák mellé dobálják ki az ócska holmikat, amelyek elszállítása máskor még az lingatlankeze- lő vállalatnak is körülményes. * (kádas) A KÉPERNYŐ ELŐTT Voltaképpen közismert tényeket, jelenségeket mutatott fel Kapusi Imre szerkesztő-riporter az érdeklődéssel várt Emberek a tanyákon c. dokumentum- film-sorozata szombaton sugárzott első részében. Az úttalam utakon való sárdagasztás, vagy a kerékpár „toszítása” a homokon, a kútásás-karbantartás gyötrelmei ellenére is többnyire rossz ivóvíz járul főképpen hozzá a tanyák lassú elnéptelenedéséhez. Ezek az elsődleges materiális okok, no meg a villany hiánya. Főleg tehát ott válnak elhagyatottá a tanyák, ahol villany sincs, mert a villany a tanyákon a megmaradás lehetőségét, az életet jelenti. Megtudhattuk, hogy az elmúlt 20 évben több tízezer tanyán gyulladt ki a villany (az útépítésekről és a vízellátás javításáról most nem beszélve), s volt olyan hely is, ahol a gazdaságok, tsz-ek magukra vállalták a hálózatépítési költségek 50 százalékát, mert „... leköti az embereket, ha a villany megvan, s honnan vennénk a munkaerőt?” — hangzott a felismerés. A tanyához bizonyos fajta „szabadságsze- retetből” (ilyenről is hallottunk), gazdasági érdekből, kényszerből ragaszkodóknak pedig általában 10 —15 ezer forint anyagi áldozatot jelentett a villany bevezetése. De megérte: „... nem tudnának annyi pénzt Balkány községben adni, amennyiért a villanyt odaadnám...” — mondta egy környékbeli. S az említett lelemény egy példája Bács megyéből, a házi büty- kölésű, szélkerekes, dinamós-akkumulátoros saját áramszolgáltatás meggyőző volta a villany nélkülözhetetlenségéről. Az út-víz-villany sorrend korántsem tűnt véletlenszerűnek, hanem — nagyon is átgondoltan — egyenesen fontosságinak. Ma már, bárhol is, elemi létfeltétel mindhárom. A tanyán való megmaradáshoz az első kettő mellett a harmadik is elengedhetetlen. Szabolcs- Szatmár a legnagyobb tanyás megyék egyike. Sok minden történt itt is a tanyai életkörülmények javításáért. Már csak ezért is kíváncsian várjuk a sorozat további részeit, ""reúféihető- leg ugyanilyen emberközpontú feldolgozásban. Merkovszky Pál ÜJrádió MELLETT Nem kis feladatra vállalkoznak a Muzsikáló városaink című állandó műsor szerzői, szerkesztői, amikor egyetlen órába sűrítenek történelmet, helyismeretet, művészetet, illetve némi művészettörténetet és természetesen zenét, sőt helyi kultúrtörténetet is. Sók mindent meglehet tudni ez alatt a hatvan-hatvanöt perc alatt egy városról, de az idő korlátozottsága miatt még több minden csak vázlatos vonásokkal kerülhet fel erre a „hanglemezes képeslapra.” Ez viszont arra jó, hogy az érdeklődők könyvekben nézzenek utána azoknak az ismereteknek, amelyekről a műsor csak említést tett. Akár zenei, akár egyéb ismeretekről legyen szó, ez a műsor szórakoztatóan és színvonalasan terjeszti a honismereti tudnivalókat. Lehet, hogy más városok rádióhallgatói nem úgy voltak ezzel a műsorral, mint most mi. nyíregyháziak. Lényeges dolgok maradtak ki. Akik ismerik a nyíregyházi zenei életet, azok hiányolhatták a szabolcsi szimfonikusok játékát és a városi vegyes kart, s ha jól emlékszem a műsorban nem szóltak sem a fennállásának ötvenedik évén túljutott munkáskórusról, sem pedig arról, hogy az utóbbi években új munkáskórusok alakultak a városban, főleg fiatalokból, s hogy ennek a megújulásnak erőteljes segítői, szervezői a szakszervezetek. (Bizonyíték erre a munkáskórusok tavaly megrendezett első megyei seregszemléje, melyen nyíregyházi dalárdák is sikerrel szerepeltek.) Ugyancsak szó nélkül hagyta a műsor szerkesztője, riportere — Salán- ki Hédi és Juhász Előd — az ifjúsági fúvószenekar létét és tevékenységét. Igaz, ez az együttes nem áll a hivatásos vagy felnőtt zenészek színvonalán, de a maga kategóriájában mind az itthoni, mind a nemzetközi hangversenyeken, találkozókon ért már el szép sikereket. A város zenei atmoszférájához az előbbi — a műsorban meg nem említett — együttesek is hozzátartoznak. S akkor még nem is-szóltam az ŐRI komolyzenei hangversenyeinek nagyszámú bérletes hallgatóságáról. Mindezt az akadékoskodás leghalványabb szándéka nélkül tettem szóvá, éppen azért, mert a Muzsikáló vá- saink sorozat Nyíregyházáról szóló adásának hangulata — éppen felépítése, koncepciója eredményeként, s nem kevésbé a megszólal- tatottak érdemeként )— megkapó volt. tulajdonképpen tetszett. S ezért is sajnáltam. hogy mégis akadtak olyan érdekes-érdemes tények, amelyek kimaradtak belőle. Éppúgy sajnálatos volt az 'is, hogy oly késői időpontban tették adásba. Seregi István Cikkünk nyomán Intézkedett az Ofotért Április 1-én Jósaváros „nagytakarítását” tervezték a vállalat illetékesei. A gépkocsik és a hatalmas tartályok azonban csaknem üresek maradtak. Vajon (hová kerülnék a1 központi fűtéses lakásokból ia tűzrevaló holmik? Bizonyára a pincében maradnak — remek búvóhelyül a bogaraknak, rágcsálóknak. Pedig a csótányok irtása az új lakótelepeken mindenütt gondot jelentenek, s a különféle mérgeken kívül a rend és a tisztaság is véd ellenük. A déli városrészben ápri- li 8-án „selejtezhettek” a lakók. Az Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat isimét teherautóval, konténerekkel várta a használhatatlan holmit, hogy a szeméttelepre A március 16-1 számunkban megjelent Ofotért tortúra című kritikai írásunkra az Ofotért Vállalat központjából a következő választ kaptuk: A megyében nem egy, hanem íkét bolttal rendelkezünk;, a második Ofotért-bolt Mátészalkán üzemel és Fehérgyarmaton is van úgynevezett SZTK-összekötőnk, aki a helyben felírt szemüvegvényeket keretkiválasztás után továbbítja legközelebbi boltunknak, mely azt elkészítve a megrendelő címére postázza. Kisvárdán is szeretnénk Ofotért-boltot létesíteni, azonban a tanács a korábban kilátásba helyezett helyiséget mind a mai napig nem bocsátotta rendelkezésünkre. Nyíregyházán a múlt év végén végrehajtott szakosítástól, azaz a második bolt létesítésétől azt vártuk, hogy az egyetlen Optika-Fotó Szaküzlet zsúfoltságát csökkentsük. Tudatában vagyunk annak, hogy az optikai szak- üzlet kicsi, ezért amennyiben a tanács nagyobb helyiséget bocsát rendelkezésünkre, úgy azt fejlesztési alapunkból finanszírozzuk a lakosság még .kulturáltabb ellátása érdekében. Előírtuk boltunknak, hogy munkatorlódás esetén azt a munkát, amelyet helyben rö- videbb időre nem tudnak elkészíteni, küldjék el debreceni vagy karcagi műhelyünkbe. Természetes, hogy ilyenkor az elkészült szemüveg kézhezvétele a postázási idiő miatt hosszabbodik meg. Kolosi Miksa kér. főoszt. vez.
