Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-07 / 81. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 7. KEVESEBBET FOGYASZT, KÉNYELMESEBB lön a „csendes“ Lada Mostanában egy jubileumi Lada érkezése esedékes Ma­gyarországra : hamarosan kiadják a 250 000. kocsit a népszerű típusból. A magyar utakon vitatha­tatlanul elsőséget szerzett a nyolcadik éve futó autó mind az öt változata. Zsiguliként indult, a szülőhelye mellett lévő hegyről kapta a nevét, s később (a külföldi vásár­lók kedvében járva), a könnyebb kiejtés kedvéért tartottak névadót Togliatti­ban, az ötödik születésnap táján. Azóta minden kocsi Lada feliratot kap. „Szere­tett” (Kedves, Kedvenc) — ezt jelenti az új név. Mindezeket Széplaki Sán­dor mérnöktől, a VAGÉP vállalat szervizüzemének ve­zetőhelyettesétől tudom, aki hivatásszerűen foglalkozik a Ladákkal, járt már Togliatti­ban is, s minden változásról az elsők között tud a Lada- szervizekhez küldött friss értesítőkből. — Ügyszólván minden na­gyobb szállítmány tartogat valamilyen újdonságot — mondja —, bár ezek többsé­ge az autós számára láthatat­lan. Esetleg csak mi tapasz­taljuk, högy megszűnt egy olyan hiba, amit azelőtt sok­szor javítottunk. A gyáriak nagyon komolyan veszik a szervizhálózat tapasztalata­it; ha jellemző egy hiba, azonnal nyomába erednek és megszüntetik. A gyárban a termelés egyetlen csarnokban zajlik. (Igaz, ez 850 méter széles és 2240 méter hosszú. A szere­lőszalag 1940 méteres és há­rom sor van belőle. — Érdekes volt számom­ra, hogy egyszerre többfélét szerelnek a hat modell 16 változatából — idézi fel a tanulmányúton látottakat Széplaki Sándor. — Egy nor­mál 1500-ast egy jobbkormá­nyos 1200-as is követhet a szalagon — és a legkülönbö­zőbb alkatrészek mindig a megfelelő időben „szállnak alá” a szalag mellett dolgo­zó munkások keze ügyébe. Egy sor más érdekességet is látott a nyíregyházi mér­nök. A munkában például azt, hogy egy szélvédő he­lyére emelése 7 (!) másod­perc, egy teljes kárpit ra­gasztása 7,5 perc (nálunk ezeket az időket órákban mé­rik a szervizekben). Az egész munkacsarnok *— ha­talmas méretei ellenére — barátságos. Fapadlós, ami egészségesebb a lábnak. Sok benne a virág, a dekoráció. A műszakváltás két percig tart, ekkor 80 ezer ember mozog — és a buszoknál sincs tolongás. A munkaszervezésből adó­dik, hogy az alkatrészeket nem raktározzák, elöl bejön a fémtömb és a lemez, a csarnok végén elvégzik a próbajáratot és vagonba ke­rül az új autó. Évi 700 ezer a kapacitás. Az eredeti meg­állapodás szerint kétharma­da hazai vásárlóknak készül, s csak egyharmadát ajánl­ják fel a világpiacon, ahol a Lada a legkényesebb szab­ványoknak is megfelel, ke­resett autó. Ami az autóvásárlót ná­lunk mindig nagyon érdekli, a színválasztás. Erről Szép­laki Sándor elmondta: a harminc lehetséges színt az idén 34-re emelik, de az au­tók 90 százaléka a leggyako­ribb tizennégyet viseli. Na­ponta rendszerint két színt használnak, tehát kb. 1000— 1200 azonos színű autó ké­szül. Magyarországra 4—5 ezres tételekben szállítanak, s így adódik, hogy néha sok a fehér, máskor akár egy évet is kell várni... Meggon­dolandó tehát a ragaszkodás. Üj típusokat is bejelentet­tek már, de a most jutóknál is várhatók újdonságok. Csendesebb motor, kisebb környezetszennyezés, alacso­nyabb fogyasztás, nagyobb biztonság és kényelem — Még néhány pillanat és életre kel az új Lada. (MTI—KS) ezeket célozzák a várható változások. Jövőre például már minden Lada szervófé- kes lesz. Hamarosan megis­merkedhetünk a szinte tel­jesen hangtalan Lada-mo- torral: vezérműlánc helyett bordásszíjat alkalmaznak és hangszigetelik a blokkot; az idén már 30 ezer így készül. Törlőszerkezettel ellátott fényszórókat kezdenek be­építeni. Az ajtókba biztonsá­gi bordákat helyeznek, ami esetleges ütközésnél védi az? autóst. Megmarad a kocsi vonala, de szépítik, korsze­rűsítik a sziluettjét — szóval nemcsak láthatatlan, hanem szemre, hangra is tetszetős, előnyös változásokat várha­tunk a Kedvencen, azaz a Ladán. Marik Sándor ■■ Üzemi lapokban olvastuk Az üzemfőnökség dolgozói­nak több mint fele — 413 brigádban 3288 fő — szocia­lista brigádokba tömörülve segítette a munkaverseny- vállalások teljesítését — ol­vastuk a vasutas lapban. A szocialista brigádok az éves vállalt 65 ezer óra társadal­mi munkát 74 432 órára tel­jesítették. A vállalások telje­sítésének kiértékelése meg­történt. 288 brigád 2334 fővel felelt meg a szocialista cím­nek. A teljesítések alapján több mint 500 ezer forint összegű jutalom kerül a bri­gádok részére kifizetésre. Az 1978. évi munkahelyi és diák ifjúsági parlamentek ta­pasztalatait összegzi a Mér­leg a parlamentekről című írás. A megyében megtartott 1346 parlamenten 61 218 fia­tal vett részt, a 30 éven alu­Mintha két ember állandóan hiányozna Fogadóóra a gyárban Tereprendezés és lakáskérelem Ha valaki kölcsönt vesz fel az OTP-től, lakásgondok­kal küzd, hivatalos a bíróságra, vagy útlevélre van szüksé­ge, 1—2 órát kénytelen szakítani a munkaidejéből ügyei intézésére. Gond ez a nyíregyházi papírgyárban is, ahol naponta 8—10-en ugranak ki átlagosan a városba. Mintha két ember állandóan hiányozna a termelésből. Az egyik leglátogatottabb hivatal a városi tanács. A végrehajtó bizottság tiszt­ségviselői és osztályvezetői egy délutánra alkalmi irodát nyitottak a papírgyárban. Legnagyobb forgalmat a műszaki és az igazgatási osz­tály bonyolított le. Legtöb­ben út-, járda-, víz-, köz­műfejlesztési illetve lakás­ügyi kérdésekről érdeklőd­tek. Házhelyek Borbányán — Építési telket szeretnék vásárolni — kezdte a beszél­getést a műszaki osztály el­ső ügyfele: Vidki Árpád. — Boilbányán, a Szőlő utcában választottam ki egy takaros területet, de állítólag nem adnak rá építési engedélyt. — A rendezési terv alap­ján ha például park vagy út van kijelölve az adott terü­letre, akkor ott valóban nem engedélyezhetjük az építést — válaszolt Kovács István osztályvezető. — Igényeljen telket a városi tanácstól. Jobban jár, hiszen az árát nem kell egy összegben ki­fizetnie, mindent az OTP bonyolít. Borbányán közel 90 új telket alakítunk Ki — ebből egészen biztos, hogy önnek is jut. A Tompa Mihály utca te­reprendezéséért emelt szót a kihelyezett fogadóórán Táli Miklós. A műszaki osztály- vezető válasza: — A terület rendezése és a parkosítás akkor valósul­hat meg, ha a Tompa Mi­hály utcaiak vállalják társa­dalmi munkában a feladatot. Erre különben már fölkértük az ott élő családokat. Szer­vezzék meg a munkát, je­lentsék be, hogy mikor bo­nyolítják le, s mi a hely­színre szállítjuk a szükséges növényeket. Új lakónévjegy­zék 1980-ban Délután fél 3-(kor már ha­tan várakoztak az igazgatási osztály ideiglenes irodája előtt. , Szinte valamennyien lakásügyben érdeklődtek, köztük Jakueska János lis: — Három éve adtam be a lakásigénylést. Jelenleg fe­leségemmel és 'két kisgyere­kemmel egy kamrából át­alakított tenyérnyi szobában, konyhában élünik. A kiseb­bik lányom koraszülött volt. Sajnos, nem egészséges, s orvos is mondja, hogy nem tesz jót neki a lakás nedves levegője. Sajnos csak 1980- ra vagyunk lakásra elője­gyezve. — Az új lakáakiutalásd név jegyzőik 1980 első felé­ben lát majd: napvilágot — kezdte a választ dr. Szepes- völgyi József osztályvezető. — Mindjárt újév után, leg­alább kéthetenként figyelje a hirdetőtáblát. Ha esetleg nem szerepel majd rajta, feltétlenül szólaljon föl — bár szerintem erre nem lesz szükség. Sajnos mást nem mondhatok, ugyanis önöknél régebben is szép számmal várnak rossz körülmények között élő házaspárok tanácsi lakásra. Ezen a délutánon' közel százan keresték meg ügyes­bajos gondjaiklkal a városi tanács tisztségviselőit, osz­tályvezetőit a papírgyárban. Nemcsak a dolgozók, de a környéken lakők érdekében is szó esett a közlekedés és az ellátás javításáról. Aki délután 5-ig marad az üzem­ben, csak nehezen tud bejut­ni a városba. Nincs megfe­lelő bolthálózat, s az áruel­látás is nehézkes. A gyár­ban működik ugyan egy korszerű büfé, de június 30- tól csak büféárukat forgal­mazhat ... Ismétlés félévenként A jól sikerült kihelyezett tanácsi fogadóóra után úgy határoztak a tanács tisztség­viselői, hogy ezentúl féléven­ként rendszeresen megszer­vezik a találkozást egy-egy kiemelt városi gyár, vállalat dolgozóival. Egész éven át az üzemekkel egyeztetve kihe­lyezett fogadóórát tartanak majd a munkahelyeken egy- egy tanácsi vezető részvéte­lével A lakosságot leginkább érdeklő témakörök előadói pedig rendszeresen tartanak majd tájékoztatást a na­gyobb üzemekben — például az eltartási szerződésekről, a szabálysértésekről. 0») liak 68,8%-a. A vezetői be­számolókat követő vitába 9847 fiatal kapcsolódott be, ez a részt vevő fiatalok 16,1 %-a. A felszólalók főleg az iskolai demokratizmussal, a tanár—diák viszonnyal, a szabad idő lehetőségeivel, a termeléssel összefüggő és szociális ellátási jellegű problémákkal foglalkoztak. Igényelték a fiatalok a szak­mai képzésben, továbbkép­zésben való folyamatos rész­vételt. Kérték, hogy a lakás­gondokra jobban figyeljenek oda megyei, városi és üzemi szinten is. Szabolcs-Szatmár megyé­ben viszonylag kevés keres­kedő rendelkezik főiskolai végzettséggel. Idén minden eddiginél többet tesznek a felsőfokú szakemberképzés érdekében — írja egyik írá­sában az üzemi lap. Január­ban főiskplai előkészítő tan­folyam indult, Mátészalkán, Kisvárdán és Nyíregyházán százhét dolgozó részvételével. Valamennyi hallgató a Bu­dapesti Kereskedelmi és Ven­déglátó Főiskolára jelentke­zik. A tanfolyam végén a SZÖVOSZ az ÁFÉSZ-dolgo- zók részére egyhetes intenzív tanfolyamot szervez. A vállalat könyvtárát és könyvtárosát mutatja be egyik írásában az üzemi lap. Dr. Móra Jánosné birodalmá­ban csaknem 13000 kötet közt válogathat az olvasó, és 30 féle folyóiratból nyerhet szellemi táplálékot. Évente százezer forintot fordít a gazdasági és szakszervezeti vezetés a fejlesztésre, új könyvek beszerzésére. Hét helyen van letéti könyvtá­ruk: Debrecenben, Záhony­ban, Fényeslitkén, Eperjes- kén, a Tünde utcai telep munkásszállójában, Huszton és a gumigyárban. Szabadság a zenében Ünnepi hangverseny hangzott el az élen járó szo­cialista brigádok részére áp­rilis 3-án, a megyei műve­lődési központ hangverseny- termében. A hazánk felsza­badulásának 34. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségek között is jelentős he­lyet foglalt el ez a „Szabad­ság a zenében” címmel meg­rendezett hangverseny, a ze­ne embert formáló, haza- szeretetet sugárzó hatása miatt. A műsor első száma Er­kel: Ünnepi nyitánya volt. Erkel muzsikája mindig mé­lyen szántó, ezt minden nyi­tányában érezhetjük. Ez lelkesítette a zeneikart is a mű interpretálásában. Máso­dik számként Szokolay: A tűz márciusa c. oratóriumá­ból hallottunk részleteket, az egyesített vegyes kar és a Szabolcsi szimfonikus zene­kar előadásában. Közremű­ködtek: G. Simon Zsuzsa, Schultz Katalin, Tréfás György énekművészek és dr. Szabó Gyula, mint narrátor. Csak hálásak lehetünk Ko- váts Zoiltán karmesternek, hogy ezjt az igen nehéz, igé­nyes és kényes művet mű­sorra tűzte s így Nyíregyhá­za közönsége is megismer­kedhetett ezzel a nagyszerű művel, melyet mintaszerű előadásban hallottunk a ki­tűnő karmester vezényleté­vel. Utolsó szómként Szabó: Feltámadott a tenger c. ora­tóriumából hallottunk hatá­sos részileteket. Szabó Ferenc Kodály növendéke volt, ko­rán kapcsolatba került a munkásmozgalommal s ezért külföldre kellett távoznia. A felszabadítókkal jött vissza s mint a Zeneakadémia fő­igazgatója alkotta meg hatá­sos művét. Vikár Sándor Pofonnal válaszolt a lekérésre Garázda bálozók Nem mindennapi táncmulatság volt az elmúlt év május 27-én a szamosszegi művelődési házban. A rendezvényen 120—130 fiatal vett részt és éjfélig minden rendben volt, a fiatalok jóked­vűen ropták a táncot. Éjfél kö­rül Kősa Adám 20 éves szamos­szegi lakosnak táncolni való kedve támadt, de mivel nem volt partnere, odament ifj. Sza­bó Bertalanhoz és elkérte part­nernőjét. REPÜLŐ SZÉKEK A lekérésre egy jókora pofon volt a válasz, amit Kósa sem ha­gyott viszonzatlanul. A táncte­remben jelenlévő tömegből egy páran Kósa mellé, néhányan ifj. Szabó mellé álltak és megkez­dődött a verekedés. A két tá­borhoz űjabb harcos kedvű ittas fiatalok csatlakoztak és a leké­résből tömegverekedés alakult ki. A táncteremben a zeneszót hangos szltkozódások és üveg- csörömpölések váltották fel, majd székek és sörösüvegek re­pültek a fejek fölött. A vereke­désbe beavatkozott Galyas Ibo­lya 19 éves szamosszegi lakos is, akinek a lekérés szintén nem tetszett és egy borosüveggel megütötte Kósát. aki a táma­dást egy pofonnal viszonozta. Rövid időn belül elszabadult a pokol és mindenki ütött, rúgott mindenkit, ahol csak érte. Volt akit sörösüveggel vágtak fejen, volt, akit székkel ütöttek le. Akadt, akit megtéptek, és akit ököllel intéztek el. MIELŐTT BELÉPETT.,. A művelődési ház igazgatója rendet akart teremteni, de mi­előtt a táncterembe lépett vol­na, Gyügyi Lajos 19 éves hely­beli lakos nekiugrott és fojto­gatni kezdte. Időközben a vere­kedők égy része kiszorult a táncteremből, de ez sem szegte kedvüket, kintről üvegekkel, kő­vel kezdték dobálni a művelő­dési ház ablakait. A bentiek sem voltak restek, ami mozgatható volt, ők kifelé hajigálták. A garázdák által rendezett „mu­latságnak” a kiérkező rendőrök vetettek véget. A BÜNTETÉS A bíróságon a bálozók közül 8 fenegyerek és két táncos kedvű nő foglalt helyet a vádlottak padján A bíróság rongálás bűn­tettében találta bűnösnek őket, amellyel együtt garázdaságot is elkövettek. Kósa Ádámot, ifj. Szabó Bertalant, Szabó Károlyt, Kósa Lajost, Gyügyi Lajost 8 hónapi, Balogh Zoltánnét, Ga­lyas Ibolyát 7 hónapi, míg Kósa Lászlót. Lőrincz Lajost, Nagy Jánost 6 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte. Mellékbüntetésként 3000 forinttól 4000 forintig terje­dő összegű pénzbüntetést is fi­zetniük kell. A szabadságvesz­tés végrehajtását valamennyi vádlott esetében 3 évi próbaidő­re felfüggesztették. A bíróság kötelezte a garázda „bálozókat”, hogy a művelődési háznak oko­zott 3000 forint kárt fizessék meg. A Mátészalkai Járásbíró­ság Ítéletét a megyei bíróság helybenhagyta. (m. t.) ÉPÍTŐK POLC Sg3 Z A T fVÍAPI^B€> ' S'Z&$ME2eWk\ DOHÁNY FERMENTÁLÓ 1976-ban 17 baleset miatt 856 munkanapkiesés volt. 1977- ben 16 baleset történt 442 kiesett munkanappal, 1978- ban 12 baleset követ­keztében 418 munkanap esett ki. Ennek és a többi munka- védelmi tevékenységnek kö­szönhető, hogy a tröszti munkavédelmi versenyben vállalatunk egymás után két alkalommal második helye­zést ért el — írja Papp Gé­za. A munkavédelmi helyzet javítására több mint 16 mil­lió forintot fordítottak. Több éve munkavédelmi versenyt szerveznek, ahol 40 ezer fo­rintot osztanak ki a jó helye­zést elért üzemeik között. Az ötéves tervben 26 mil­lió forint az az összeg, ame­lyet a gazdaság szociálpoliti­kai feladatainak megvalósítá­sára költ. Mire használták 1978-ban az egy évre jutó összeget? — erről beszél Tá­las Mihály szb-titkár. Mun­karuhára 270 ezer, üzemi ét­keztetésre 1 millió 216 ezer forintot költöttek. Uj autó­buszok vásárlásával, az őszi betakarítási kampányt kivé­ve saját erőből megtudták oldani a munkásszállítást. Több mint húsz, főként fiatal házas épített lakást a gazda­ság támogatásával.

Next

/
Thumbnails
Contents