Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-07 / 81. szám
1979. április 7. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Gyermekeink egészsége E gy vidéki utamon felkerestem a község fiatal orvosát is. Lakása modern berendezésű volt. A kerámiák, textil faliképek kellemesen harmonizáltak a bútorokkal, egy festmény azonban feltűnően kivált a derűs környezetből. A képen: szegényes szoba, a kopott ta- karójú ágyon szőke kislány fekszik. Arca, karja márványfehéren világít a komorbarna félhomályban. Élettelenül lecsüngő kezéből földre hullott a hajasbaba. A szoba egyetlen székén idős, szakállas férfi ül, görnyedt vállal. Az orvos arcán a legyőzött emberek keserű fájdalma. Vendéglátóm — mint kiderült —, a nagyapjától örökölte a századforduló elején készült képet, amikor még a torokgyík szedte áldozatait, s az orvosok tehetetlenül álltak a betegséggel szemben. A diftéria réme a múlté ... A tbc és a gyermekbénulás riasztó félelmét ma már nem élik át a fiatal anyák, nem kell rettegniük, mert gyermeküket a védőoltások biztonságában tudhatják. Az elmúlt évtizedekben világszerte sokat fejlődött az egészségügy. Ha csak a csecsemőhalandóság statisztikáját nézzük: Európa legtöbb nagyváfÖSábarr a századforduló körül a csecsemők 200—300 ezreléke — hazánkban 226 ezrelék — nem maradt életben. A fejlődő országokban még ma is igen magas ez a szám: 100 ezrelék felett van. Hazánkban — tavalyi adatok alapján — 24,3 ezrelékre csökkent a csecsemőhalálozás. Köszönhető a tudomány haladásának, társadalmunk szociális változásainak és a gyermekek jobb egészségügyi ellátásának. Az ENSZ által meghirdetett, nemzetközi gyermekév céljával összhangban rendezik meg az idén — április 7-én — az egészségügyi világnapot, mely az ifjúság egészséges életmódra nevelését határozta meg programjául. Gyermekeink egészségének védelme, megőrzése elsősorban a megelőzésen múlik: a helyes táplálkozás, a testhigiénia, a szokásrend kialakítása megannyi feltétele az egészséges életmódnak, melyet elsősorban a szülőtől tanulhat meg a gyerek. Természetesen a bölcsődében, óvodában, iskolában is fontos, hogy megfelelő fizikai és szellemi egészségnevelésben részesüljön. Általános meg' állapítás, hogy keveset alszanak gyermekeink, pedig a 6 évesknek napi 12 óra, 10 éveseknek napi 11 óra alvásra van szükségük. 14 éves korig 5—3 órát kellene a szabadban, friss levegőn tölteniük. K ellene! Valójában gyermekeink mozgássze' génysége elszomorító Bár egészségesek, de testük gyenge, magasságuk és súlyuk aránytalan, törzsizomzatuk elégtelen. Mondhatnánk: az egészség otthon kezdődik, vagyis a szülőé a felelősség. De gyermekek egészséges fejlődése a holnap, a jövő társa dalmának biztosítéka. S ez már egészségpolitika. H. A. Lehetőségek a mezőgazdaságban Gazdálkodjunk az energiával! Évek óta mondjuk: energiában, energiahordozókban szegény ország vagyunk, a szükséglet több mint 50 százalékát importból elégítjük ki, és egyre növekvő áron. Ahogy mondani szokták, ezeket már mindenki kívülről fújja. Hirdetések szólítják fel a lakosságot a háztartási energiatakarékosságra. A nagyobb ipari üzemekben energiaosztályok, -csoportok szervezik az energiával való okszerű gazdálkodást, — igaz még nem mindenütt a legjobban. A legalacsonyabb szervezettségű e munka a mezőgazdasági üzemekben. Az elmúlt 15 év alatt a mezőgazdaságiban a felhasznált energia megnégyszereződött. Az emberek munkájának könnyítésére és az igavonó állatok felváltására a gépesítés általánossá vált, a mezőgazdasági üzemék is nagyfogyasztóikká léptek elő. Megyénkben 1978-ban a termelőszövetkezetek 350 millió forintot költöttek üzemanyagra, fűtőolajra, és vll- lamosenergiára. A termelésre fordított költségek sorában az energia igen előkelő helyen van, és ez a költség az, amelyben az import igen magas hányadot foglal el. Ezért az okszerű takarékosság, a szakszerű gazdálkodás igen indokolt. Diagnosztikai csoport A mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetsége felismerte a termelőszövetkezetek ebbeli gyengeségét, már korábban energdacso- portot hozott létre, amely foglalkozik a villamos, és folyékony energiával. A múlt év őszétől pedig diagnosztikai csoportot is működtetnek, amely a motorok műszaki állapotát Vizsgálja, .különös tekintettel az üzemanyag-fogyasztásra. A diagnosztikai csoport eddig száznál több traktort, tehergépkocsit vizsgált meg. Az ellenőrzött gépék majdnem felénél elégtelen volt a kompresszió, még súlyosabb: helyesen beállított porlasztóval álig egy-két esetben- találkoztak. A szakemberek véleménye, óvatos becsléssel az említett hibák folytán legallálbb 10 százalékos túlfogyasztással dolgoznak a mezőgazdasági gépek. Még mindig akad termelőszövetkezet, ahol nem vizsgálják az üzemanyag-fogyasztást, a többség pedig csak utólagos évi értékelést végez. Csak érzékelik" a Az utóbbi években jelentősen megnőtt az állattartó telepek, a szárítóüzemök energiafogyasztása. Sajnos sok helyen a szellőzők, a hőmérséklet-szabályozók beállítását az ott dolgozók csupán az érzetükre bízzák, pedig vannak automatikus műszerek amelyek pontosabban, takarékosabban szabályoznak. A terményszárítók üzemeltetésénél nem fordítanák elég gondot a szárítandó termény nedvességtartalmának pontos megállapítására. Megesik, hogy egy 100 hektáros táblán megvizsgálják a még talpon álló termést és az egész betakarítás idején ennek alapján szárítanak. Megérné pedig akár vontatóként megállapítani a nedvesség- tartalmat. Ez sóikkal kevesebbe kerülne, mint a túl- szárításnál felhasznált energia, -nem is beszélve arról, a túlszárított, „megégetett” termés mennyit veszít értékéből. A helyi üzemanyag-tárolók építése, azok holt szezonban való feltöltése jelentős megtakarítást eredményezhet. Például nyáridőben a fűtőjó ütemben halad Nyíregyházán a Szamuely téri lakótelep építése. (Cs. Cs.) Jósaváros szomszédságában Mini lakótelep — OTP-beruházásban Űjabb beépítési terv készült el Nyíregyházán. Kedvező építési terület a Korányi F. u.—Csallóköz—főiskolai gyakorlókért által határolta terület, amelynek legjobb hasznosítására két változatot készített a NYÍR- TERV. A változatosabb városképet adó elgondolást választotta a városi tanács vb. Eszerint egy észak—dél irányú hossz- tengely mentén, központi tér köré szervezték a főként 2— 3 szintes beépítést. Ez a központi tér a pihenés, a játék, a sport, a közösségi élet majdani színtere lehet. A tervezési terület nyugati oldalán forgalomtechnikailag kedvező zsákutcát terveztek; ennek révén kívánják megoldani a gépjárművek elhelyezését, részben garázsokban. A Korányi Frigyes utcára sorházat terveztek, amelyeknél nemcsak az úttól való távolságot váltogatták, hanem a terep adottságait követve a magasságot is — tehát látványra is szép együttest alakítanak ki. Egy érdekes megoldást is alkalmaznak: a sorházakon kívül két hatlakásos teraszházat is ajánlanak a tervezők, három és fél szobás lakásokkal. Az egész területen ötven lakást építenek, az OTP beruházásában, a SZÁÉV kivitelezésében. és gázolajait 20 százalékkal olcsóbban kapják a szövetkezetek. Ugyanez csúcsidőben 12 százalékkal drágább, vagyis aki a tárolóját nyáron feltölti, az 32 százalékkal olcsóbban fűtibet. Éjszaka — csúcsidő helyett Megyénk termelőszövetkezeteiben 1970-toen még csak 10 millió kilowattóra energiát fogyasztottak, a múlt évben már 45 milliót. Az utóbbi éveikben az ár is emelkedett. Ezért célszerű lenne a mezőgazdaságban is az éjszakai áramfogyasztás növelését előtérbe helyezni a csúcsidei fogyasztással szemben. Például éjjel lehetne működtetni a trágyái ételepek szivattyúit, a víztartályok töltését, a forróvíz-tárolók fűtését. Egy kétszáz literes melegvíz-tartály éjjel 5 forint áramot fagyaszt, ez nappal 18 forintba kerül. Hosszan lehetne még sorolni a módszereket, amelyekkel okszerűbben hasznosíthatnák a szövetkezetek az energiát. Többék között ilyenek az optimális táblanagy- sá-g, az üresjáratok csökkentése az erőgépeknél, de főként a szállító járműveknél. Ide tartozik a dolgozóik továbbképzése, a munka jobb szervezése, az anyagi érdekeltség megteremtése az energiatakarékossággal ösz- szefüggéslben és még sok egyéb dolog segítheti a hatékonyabb energiagazdálkodást. A közelmúlt napokban küldte ki a TESZÖV az energiatakarékossági versenyfelhívását. Ha csak az említett területeken végeznek jobb munkát, máris nagy sikert érhetnek el. Például 10 százalékos megtakarítás nem elérhetetlen cél, ez pedig a múlt évi 350 milliós felhasználást alapul véve 35 millió forintot jelentene. Ezt a roppant ősz- szeget csak a mezőgazdasági szövetkezetekben takaríthatnák meg, használhatnák más célokra. Csikós Balázs Mi a véleménye? Dr. Fodor József Bíró László Lakatos Józsefné Az építőiparról „Építőiparunk a növekvő mennyiségi és minőségi követelményeknek az eddiginél dinamikusabb és hatékonyabb technikai fejlesztéssel, a tartalékok jobb hasznosításával, a termelékenység növelésével képes megfelelni.” (Az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságának határozatából.) A megrendelő dr. Fodor József, a Nyíregyházi Városi Tanács terv- és munkaügyi osztályának vezetője: — Az építőipar — így fogalmaztam meg magamban —, a megye „nehéz” ipara. Nehéz, mert a változások ellenére is a legmostohább körülmények között dolgoznak ; ma már a tél sem vet véget a munkának. — Ide tartozik az, hogy kevés a tervező; a NYÍRTERV nem győzi a feladatokat, még a városi szükségleteket sem képes kielégíteni. Ezért külső tervezőket kell keresni, ennek pedig számos buktatója van. Nem tudom, nem lenne-e jó, ha a tervezőket — AG- ROBER, SZÖVTERV — koncentrálnák, így talán többre jutnánk. — A mi szemszögünkből nézve azért is „nehéz” az építőipar, mert a fejlett technológia alkalmazása mellett nem képesek a hagyományos technológiát kívánó munkákat elvégezni. Nekik téglából építeni óvodát nem kifizetődő, a tanács anyagi erejét pedig a korszerű módszerek alkalmazása meghaladja. A kivitelező, Biró László, a SZÁÉV építésvezetője: — Itt, a Szamuely téri építkezésen összesen 765 lakást készítünk el, legjobb, ha ennek a munkának a tükrében beszélek dolgainkról. Szakaszos tervszolgáltatás alapján építkezünk, a dokumentációt a debreceni tervezők küldik. A közműrajzok például most érkeztek. Eddig fennakadás nem volt, de az már problémát okoz, hogy bizonyos anyagokat csak a tervek ismeretében és 90—120 nappal előre rendelhetünk meg. Ennek a hatása még nem mérhető, majd elválik, hogy időre kaphatjuk-e meg a kellékeket, vagy sem. A lakó, Lakatos Józsefné, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 8—10. I. 15.: — Április végén lesz egy éve, hogy a sávházba beköltöztünk. Addig a Pazo- nyi úton laktunk. Kisebb hibáktól eltekintve, nekünk igazán nincs okunk az építőket szidni. Persze, lehet, hogy mi szerencsések voltunk, de nálunk garanciális javító nem fordult meg. — Ügy látom, a liftekkel néha baj van. Most mindenki a mi lépcsőházunkban közlekedik, mert a másik lift éppen felmondta a szolgálatot. Nekem ez nem gond, hiszen ide, az első emeletre nem nehéz felballagni. SpeidI Zoltán Nyugodt öregségben Takaros, rendben tartott porta. A házban két szoba, konyha. Hátul nyári konyha. A baromfiudvaron tyúk kárál, néma kacsa szaladgál mérgesen. A nyári konyhában öreg kredenc, a pincelejáró mellett mosógép, rajta frissen vasalt ruha. A kályha szomszédságában deszkaládában naposcsibék melegednek. A földön sárga homok, a fehérre meszelt falakról keskeny aranyrámák keretezte gyermekarcok mosolyognak. Itt él, békés, nyugodt öregségben az apagyi Bíró József és felesége, született Kecskés Erzsébet. — Volt egy tehenünk is, de eladtuk. Pedig, nem dicsekvésként mondom, de nem volt még egy olyan áldott jószág az egész faluban. 25 liter tejet is adott az naponta. De, nem bírtuk vele a munkát. Megöregedtünk, az- ‘ tán csak ketten maradtunk a házban — mondja csendesen Jóska bácsi. — Pedig ti- zenhár -m gyereket szültem, öt meghalt, nyolcat neveltünk fel — teszi hozzá Erzsi néni, aztán megtoldja a gondolatot: de ez a világ rendMit írtak a gyerekek? je, hogy a gyerekek elkerülnek a háztól. — Gyerekek? A legidősebb, az Erzsi, 1925- ben született, lassan nyugdíjba készül. A legfiatalabb, a Gyuri 34 esztendős. Van 22 unoka és 8 dédunoka. A gyerekek közül ketten maradtak Apagyon, hárman Nyíregyházára költöztek. Ott lakik már a legfiatalabb fiam, a Gyuri is, aki a fel- szabaduláskor született. Darukezelő a SZÁÉV-nél. Ö vagy tíz évig nálunk lakott a családjával. Nem rég vettek egy házat, akkor költöztek el. Neki három gyereke van. Amikor még itt éltek velünk egy fedél alatt, hangos volt a ház. Most már csak így csendben vagyunk. Bíró József és Kecskés Erzsébet 1924-ben, 55 esztendeje kötött házasságot A fel- szabadulásig cselédeskedtek, laktak több faluban is. Apagyra 1940-ben kerültek, a házat ’44-ben építették. Mire saját házuk lett, leélték a fél életüket, Erzsi néni mögött tizenkét szülés volt, s öt gyermeküket akkor már eltemettek. Két gyermeküket, egy 7 és egy másfél éveset ’44-ben, a front alatt kézigránát sebesitett halálra. A téeszesítésig önállóan gazdálkodtak, mint bárki más, aki sorsukban osztozott, majd ők is beálltak a közösbe. Ketten 1800 forint nyugdíjat kapnak. Ez, kiegészítve a háztájiból, a gyümölcsösből származó jövedelemmel, elég kettejüknek. Sőt, olykor szerény ajándékra is futja az unokáknak, dédunokáknak. Erzsi néniék tizennégyen voltak testvérek, ő tizenháromnak adott életet. A nyolc élő közül háromnál több gyerek egyiknél sincs. Az unokák, dédunokák az álta- nos iskola után gimnáziumba, szakmunkásképzőbe, technikumba iratkoztak. Erzsi néniék örömmel látják mindezt, s az idős, sokat tapasztalt emberek bölcsességével nyugtázzák: „Lám, így múlik az idő, változik, fejlődik az élet.” Kádas Viktória
