Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-06 / 80. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 6. Közművelődés M ajdnem egy oldalt szánunk ennek a témának. Sok minden indokolta ezt a döntést. Elsősorban az, hogy egy olyan város, mely 49 község mintegy 50 ezer lakójának is köteles adni többletéből, gazdagságából, éppen a művelődés területén lehet példamutató. Ha arról szólunk, Fehérgyarmat művelődése, akkor arról is beszélünk: bejárók ezrei viszik haza magukkal az itteni szellemet. Ha kultúráról beszélünk a város esetében, ebben benne foglaltatik az itteni ízlés kisugárzása a környékre. Ha módszereket említünk, úgy azok ötletet jelentenek Penyigétől Magosligetig. A város rangja hozza magával ezt a kötelezettséget. A művelődésnek vannak látványos eseményei. Ezek is kellenek. De sokkal többet jelentenek azok a kis, lassan érő, ható munkák, melyek átalakítják az embert. Meghatározzák a munkához való viszonyát, befolyásolják otthoni, családi életét, megszabják a szabad idő okos felhasználásának megannyi módját. Ezeket a tényezőket kell szolgálnia öntevékeny mozgalomnak és ismeret- terjesztésnek, kluboknak és üzemi művelődési fórumoknak. Fehérgyarmat és környéke nagy átalakuláson megy keresztül. A hagyományos paraszti életformát felrobbantotta a megjelenő ipar. Régi szokások, gyakran sajnálatos módon, újakkal váltódnak fel. Mások lesznek az emberi viszonylatok, más felkészültséget kíván a termelőmunka falun, városon egyaránt. Erre tudatosan készülni kell, fel kell ismerni, hogy a termelő tevékenység és a közművelődés egyforma ranggal jelentkezik. A jövő, teljesebb élet függ ettől. A város áldoz. Anyagiakat kínál szeretetteljes fogadtatást szakembernek, legyen az népművelő, vagy zenekarvezető, ajánlja a lehetőséget a munkához. Sikeres és tapogatózó lépésekről adunk tehát számot. Okulásul szakembernek, lelkesítőül tenniakarónak, biztatásként a művelődés iránt kitárulkozónak. Nein a számszerűség vinzásában „Az üzemek vezetőinek egy része még nem látja világosan a gyakorlati tennivalókat, szemléletük erősen termelésközpontú. Többen egy bizonyos ősz- szeg kifizetésével megoldottnak tekintik feladatukat. Helyenként még technokrata szemlélet érvényesül, amely csak a közvetlenül és azonnal termelési haszonnal járó tudást becsüli, de kevésbé értékeli azt áttételesebben, az életmódban, az életvitelben érvényesülő műveltséget.” Amikor Baji Lászlónak, a város művelődésügyi osztályvezetőjének visszaolvasom a közművelődési aktíva beszámolójának ezt a mondatát, bólint. — így igaz. És hogy leírtuk, megmondtuk tisztességgel és szembe :az érintetteknek, annak sok jó oka van. Alapok vannak Fehérgyarmaton kétezer iskolás és ötszáz értelmiségi él. Már ez a két szám is jelzi: vám alap, amelyre a művelődés széles tevékenységét építeni lehet. Ha mellé tesz- szük, hogy a város és az üzemek anyagiakkal is rendelkeznek, akikor még világosabb a kép. Meg kell teremteni az összhangot anyagi és szellemi erő között, és az egész településre, sőt, a járásra haltó művelődési munkát kell kialakítani. — Vannak eredmények, melyek mutatják, a közművelődést nem most kezdjük. Van öntevékeny csoportunk, bár kevés. Működnek kórusok a városban. Néhány klub is élénk tevékenységről tud számot adni. A múlt évben 33 műsoros estet rendeztünk, több mint 7000 részvevővel. Koncertezett a filharmónia, felléptek a Népszínház művészei, a fiataloknak tánczenei estéket rendeztek, számos program szólt a gyermekeknek. A közművelődés terve A város elképzeléseihez kell tehát hogy igazodjanak az üzemek. S nemcsak szóban, nemcsak formális, hanem a célokat ismerő köz- művelődési tervekkel. így Honismeret Csapások M induntalan visszatérő csapása volt Fehérgyarmatnak az árvíz. Éppen ezért hamar rájöttek, a házakat cölöpökre kell építeni, sövényből és nádból. Később a paticsfal jött divatba. Pincét nem készítettek, hiszen olyan magas volt a talajvíz, hogy mindig vízzel lett volna tele. A víz okozta gond ellenére is szépen fejlődött a község, amikor Schevendi Lázár császári tábornok 1565-ben végigpusztította. Ahogy kihűltek az üszkös falak, jött a víz, s elvitte, ami még maradt. A lakosság a mocsarakba menekült. Később a Kisarnál állomásozó Hasszán basa jött el szétnézni, van-e elvihető valami Fehérgyarmaton. Miután semmit nem talált, még aznap távozott. Ezt követően egy szpáhi akarta megszerezni a települést, s a mecset helyét is kijelölte. Ma a Mecset utca őrzi ennek az emlékét. Még egy-két por- tyázó csapat tette keservessé az életet a XVI. században, mígnem bevonult az Ecsedi- Báthoriak csapata, s újra megindult á biztonságos élet. született meg a döntés, hogy az egyes gazdálkodó szervek anyiagi lehetőségeiket úgy használják fel, hogy az egyidejűleg szolgálja a saját és a város érdekét. Az ÁFÉSZ 10 ezer forintja kórust és táncosoportot támogatna, a MEZŐGÉP a citeriazenekar gazdájia lenne, a METRI- POND városi táncegyüttes fenntartását biztosítaná, a HÓDIKÖT lányaiból színjátszó csoport alakulhatna, a vízgazdálkodási társulat a kollégium leánykarát patronálná 8000 forinttal, a ZÖLDÉRT a kollégiumi táncos lányoknak juttatna évi 10 ezer forintot, a fém- és faipari ksz színjátszókat és fafaragó szakkört működtetne, a Győzhetetlen Tsz-től azt várják, hogy a korábbi 15 ezer forintjával most a honismereti szakkört finanszírozza. Az építőipari szövetkezet a szakközépiskola kulturális életének segítője lehetne, az erdészet, mely meglévő 28 ezer forintos kulturális alapját eddig nem hasznosította, a művelődési központ krónikás csoportját támogathatná. A téglagyár, a gabonaipar, az állami gazdaság és a Volán eddig még nem nyilatkozott, miben kíván segíteni. — A száraz felsorolás azt jelzi: van anyagi erő. Áz is' kitűnik — mondja Baji László —, hogy eddig nem használtuk ki az ebben rejlő lehetőséget. De a pénznél fontosabb: sok száz fiatal és üzemi munkás aktív kulturális munkája nem tudott kibontakozni . a feltételek hiánya miatt. A mind nagyobb munkákat a városi művelődési központnak kell összefognia. A feladatok összehangolása, az ötletek adása, a szakmai irányítás, a legjobb szakemberek kiválasztása, felkészítése mind-mind rájük vár. Nem véletlen tehát, hogy a köz- művelődés városi irányítói egyre magasabb mércét állítanak, s a mostaninál sokkal jobb munkát várnak. Menedzser kívántatik — Az a véleményünk, hogy sürgető feladat a művelődési központ társadalmi vezetőségének megválasztása. Így pontosabb képünk lesz az igényekről, és a társadalmi vezetők komoly segítséget adnak a művelődés számára hasznos személyek mozgósításában. A közművelődési munka nem egy kulitúrház- ban dől el. Az üzemek, iskolák, hivatalok közhangulata, érdeklődése és öntevékenysége biztosíthatja csak a széles körű érdéklődést és közreműködést. A város vezetői jó helyen keresgetnek. Mozgatóerő .kell, amely kimozdítja a műszaki értelmiséget, képes a közönségre hatni, figyelő szemmel figyelik az öntevékeny együtteseket, segítenek a tudó és értő szavával. Fel kell rázni a gazdasági vezetőket, hogy személyes jó példával járjanak elöl, kezdeményezzenek, s a közművelődési törvény szellemének megfelelően _gazdái_ legyen üzemük kulturális életének. — Szeretnénk tartalmas ismeretterjesztést, komoly munkát a szocialista brigádokban, élénk művelődési munkát az iskolákban, üzemekben. Nem a számszerűségek .vonzásában alkarunk élni — így Baji László —, hanem azt szeretnénk, ha ez érezhetően hatna az itt élők ízlésére, magatartására, lakáskultúrájára, viselkedésére, munkájára, technikai kultúrájára, életünk iránti fogékonyságára. Tervünk tehát hosszú távú, kezdődik az igényfelkeltésnél, s kiteljesedik egy jobb életformában. Bürget Lajos Egy kis demográfia A fehérgyarmati kórházban ebben az évben eddig 228-an látták meg a napvilágot. Közülük negyvenegyen a város lakói. Az első negyedévben, tehát az azonos időszakban negyvenen haltak meg. A város lakossága tehát egy fővel gyarapodott. Kilencen kötöttek házasságot, ebből nyolc pár társadalmi ünnepséggel tette emlékezetessé ezt az eseményt. Társadalmi temetés hat volt. A városban megkezdte ugyanakkor működését a társadalmi ünnepeket rendező iroda, mely szónokképzéssel, kulturált műsorok szervezésével, szolgáltatásokkal igyekszik széppé tenni azokat az eseményeket, melyeket lebonyolít. „Kiváló" lett a szakközép Április 2-án a KISZ Fehérgyarmati városi-járási Bizottsága politikai munkatársa adta át Domokos Márta iskolai KISZ-bizottsági tagnak a KISZ KB zászlaját. Politikai, kulturális és sportmunkájukkal érdemelték ki az elismerést, s ekkor adták át az iskolai pályázat legjobbjának — Jászfalvy Máriának a díjat. HÓDIKÖTsiker Fennállása óta először teljesítette tervelőirányzatát a fehérgyarmati HÓDIKÖT. Az első negyedév tehát lelkesítő sikert hozott. Szükség is van erre, hiszen igencsak megnőttek az üzem feladatai. Ebben az évben termékeik 85 százalékát készítik külföldi megrendelőknek. Legjelentősebb partnerük a Szovjetunió, de vevőik között találjuk az NSZK-t, Franciaországot, Angliát, Lengyelországot és Kuvaitot A termékek minősége is javult ebben az évben, a készített gyártmányok 87 százaléka a legkényesebb exportigényeket is kielégíti. SZOKOLAY-KONCERT Sok pici sokra megy Szokolay Sándor Kossuth- díjas zeneszerző szívesen vállalkozik arra, hogy országot járjon. Így jutott el megyénkbe, ezen belül Fehérgyarmatra, ^z EufpppT-lp- ■ rű zeneszerző, gpk pici sokra megy címmel adott hangversenyt a gyermekeknek. Az ismert, hogy Szokolay rendkívül kedveli a legkisebbeket, s nem egy nyilatkozatában szólt úgy, hogy sok ötletet kapott a kicsik énekléséből, mondókáiból. A koncert közben lehetőség nyílt arra, hogy a fehérgyarmati kisiskolások is szerepeljenek. Népdalokat adtak elő, mégpedig könyvjutalpmért A műsort követően Szokojáy Sándor a város két általános iskolájának nevelőivel találkozott. Beszélgetésükön a zenei nevelés, a kisgyermek kék és a muzsika kapcsolata szerepelt. Képünkön ezt a beszélgetést örökítettük meg. Az Állami Népi Együttes műsora Áprilisi ajánlat A vá,rosi-járási művelődési központ ebben a hónapban is gazdag, színvonalas szórakozást ajánl Fehérgyarmaton. Elsőnek említsük Zorh- bori László festőművész tárlatát, amely tegnaptól, ötödikétől 13-ig látható. A művész közben tárlatvezetésre is vállalkozik. A hónap 12. napján a gyermekszínház várja a legkisebbeket, a Zene-móka című műsorával. Tizenkilencedikén az iskolások prózamondó versenyét bonyolítják le, melynek témája: Móricz. Április 21-én a jáVás és a város színjátszói és irodalmi színpadai, 25-én a kórusok és a népzenei együttesek vetélkednek. Fehérgyarmaton jól ismerik és kedvelik a KISZ és a szakmunkásképző leánykarát, amely rendszeres szereplő a városi ünnepségeken. A kórust Nagy András vezeti. (Molnár Károly felvételei) Április 24-én az Állami Népi Együttes szerepel Fehérgyarmaton. A Tiszán innen, Dunán túl című összeállítás igazán magas színvonalú szórakozást ígér. A közönséget is érdeklő, nagyszabású műsorokon kívül a művelődési központ a hétköznapokon sem lesz üres. A szakkörök, dalosok, muzsikusok, a klubok tagsága a szokott rendnek megfelelően találkozik. Az archív filmek klubjában 17-én egy Hit- chook-krimi, 24-én a Különös eset című Fondg főszereplésével készült filmet mutatják be. Hég lehet pályázni! Móricz szülőföldjén járva Május harmincadikén jár le az a pályázat, amelyet Fehérgyarmaton hirdettek meg a nagy magyar író születésének 100. évfordulója alkalmából. Krónikákat, tanulmányokat, riportokat várnak, melyek bemutatják a Mó- ricz-korabeli magyar falut, élet- és munkakörülményeit, szokásait. A kiírók arra is számítanak, hogy a pályamunkákban találkoznak olyan emlékezésekkel, melyek olyan idős emberektől erednek, akik ismerték az írót. emlékeznek a régi időkre. Eredményhirdetés: június 30. IGÉNYTŐL ÉLETFORMÁIG AÍ|^ FEHÉRGYARMATON
