Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

4 V KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 1. AZ ESEMÉNYEK ClMSZAJ/AKBAN HÉTFŐ: Kádár János fogadta Eanes portugál köztársasági elnököt Közös közleményt fogadtak el a magyar—portugál tárgyalá­sok végén — Washingtonban Szadat és Begin aláírta a kü- lönbéke-megállapodást — Gromiko szovjet külügyminiszter befejezte damaszkuszi látogatását KEDD: Elhalasztották Giscard d’Estaing moszkvai útját — Az OPEC tagországai 9 százalékkal emelték az olajárakat — Moszkvá­ban összeült a KGST Végrehajtó Bizottsága SZERDA: Megbukott az angol kormány, május 3-ára tűzték ki az új választásokat — A különbéke-megállapodás elutasításáról Bagdadban tárgyalnak 19 ország miniszterei, de a paleszti­nok, szírek és irakiak kivonultak az ülésről CSÜTÖRTÖK: Az eredetileg megjelölt napon nem kezdődhettek meg a vietnami—kínai tárgyalások, mert Peeking nem küldte el képviselőit Hanoiba — Szadat Bonnba érkezett, hogy az NSZK által Egyiptomnak nyújtandó gazdasági segítségről tárgyaljon — Bemutatkozott az olasz parlament előtt And­reotti kormánya PÉNTEK: A washingtoni kongresszus tagjai titkos megegyezéseket gyanítanak Izrael és az USA között — Londonban bombame­rénylet áldozata lett a konzervatív párt egyik vezetője, az „árnyékkormány”-ban az északír ügyek felelőse — Megegye­zés Kuvaitban Észak- és Dél-Jemen államfői 'között a két ország egyesítéséről SZOMBAT: Befejeződött a népszavazás Iránban az iszlám köztár­saság megalakításáról — Ülésezik Rómában az olasz, Brüsz- szelben a belga kommunisták kongresszusa. Á hét három kérdése A nemzetközi élet esemé­nyeinek értékelésében, a bo­nyolult világ új jelenségei közt segít eligazodni az MSZMP Központi Bizottságá­nak március 28-i üléséről ki­adott közlemény, amely ösz- szegezte a párt álláspontját a legfontosabb nemzetközi kér­désekben is. A hét elején aláírták Washingtonban az egyiptomi —izraeli különbéke-megálla- podást. Vajon ez képes lesz megszűntetni a feszültséget a Közel-Keletén? Iránban megrendezték a népszavazást az Iszlám Köz­társaság megteremtéséről. Mi lehet ennek a tartalma? Az angol kormány megbu­kott, az alsóház bizalmatlan­ságot szavazott, az új válasz­tásokat május 3-ra írták ki. Az olasz kormányválság sem ért véget azzal, hogy Andre­otti a képviselőház elé állt bukásra ítélt új kormányá­val. Mi a közös és mi az el­térő a két ország kormány- válságában? O Képes-e megszüntetni a feszültséget a Közel- Keleten az egyiptomi—izra­eli különbéke-megállapodás? Nézzük a tényeket: az arab világban és a közel-keleti térségben vajmi kevesen vál­lalkoztak Szadat védelmére, A közel-keleti különal- kut a világ számos részén tiltakozó megmozdulásokkal fogadták. „A Palesztin Fel­szabadítást Szervezet győzni fog” — olvasható egy Los Angeles-i felvonulás részt­vevőjének tábláján is. annál többen bírálták megal­kuvó politikáját. A Bagdadban tanácskozó arab külügy- és gazdasági miniszterek szombati ülésü­kön úgy határoztak, hogy or­szágaik megszakítják a dip­lomáciai kapcsolatokat Egyip­tommal. Amerikai lapjelentésekben egyre több szó esik arról, hogy milyen súlyos és koc­kázatos katonai kötelezettsé­geket vállalt az USA Izrael védelmére. Egy példa: Wash­Aczél György beszéde Bresciában Szombaton délelőtt plená­ris üléssel folytatódott az Olasz Kommunista Párt XV. kongresszusa. A delegátusok megkezdték a vitát a kong­resszusi beszámolóról, a bi­zottságok pedig a tézisterve­zet végső változatán dolgoz­nak, hogy a kongresszus elé terjesszék azt jóváhagyára. A kongresszuson részt vevő több mint 100 külföldi «párt- küldöttség' vezetői szomba­ton 22 olasz városba utaztak, hogy gyűléseken találkozza­nak a kommunista dolgozók­kal. Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt kül­döttségének vezetője, a Poli­tikai Bizottság tagja, reggel az észak-olaszországi Bresciá- ba utazott, ahol este beszé­det mondott egy kommunista gyűlésen. Giulio Carlo Argan profesz- szor, Róma város polgármes­tere, pénteken este a Capito- liumban fogadást adott az OKP XV. kongresszusán részt vevő külföldi küldött­ségek tiszteletére. Szakítás a Szadat-rezsimmel (Folytatás az X. oldalról) diplomáciai kapcsolatok meg­szakításának időpontját. Szí­ria, Líbia, Algéria, Dél-Je- men és a PFSZ e kapcsolatok azonnali megszakítását szor­galmazta. Az UPI úgy tudja, hogy Kuvait kompromisszumos formulát terjesztett elő. Ez javasolja, hogy az értekezlet fogadjon el egy, az arab ál­lamfők elé terjesztendő ha­tározatot. amely indítványoz­za a diplomáciai kapcsolatok „teljes megszakítását” Kairó­val. Szaúd-Arábia szemlátomást vonakodik e lépés megtételé­től. A kompromisszumos for­mulát várhatóan még szom­baton nyilvánosságra hozzák. Nyugati hírügynökségek értelmezése szerint Bagdad­ban egyetértés jött létre az Egyiptommal szembeni „tel­jes gazdasági bojkott”, vala­mint a Szadat-rezsimmel va­ló diplomáciai kapcsolatok „esetleges” megszakítása kér­désében. ington állítólag hajlandó katonai erővel felszámolni adott esetben egy Izrael elle­ni tengeri blokádot... Se szeri, se száma az olyan közléseknek, amelyek az Egyesült Államok fegyver­szállítási kötelezettségeiről szólnak. Az újdonság az, hogy az USA Egyiptomnak is ren­geteg fegyvert ad! Ennek el­lensúlyozására egyrészt Izra­el is több fegyverhez jut, másrészt külön amerikai—iz­raeli kiegészítő megállapodá­sok Izraelnak olyan védelmet biztosítanak — hiába tilta­kozott ez ellen már az egyip­tomi miniszterelnök —, hogy az egy Egyiptom elleni ame­rikai—izraeli katonai szövet­séggel egyenértékű. Ilyen körülmények között csak még helytállóbbnak tű­nik az MSZMP Központi Bi­zottságának az az álláspont­ja, hogy az amerikai közvetí­téssel megkötött egyiptomi- izraeli különbéke nem szün­teti meg, ellenkezőleg, állan­dósítja a feszültséget a Kö­zel-Keleten. Ami pedig a tényleges rendezés feltételeit illeti, az MSZMP Központi Bizottsága újra kifejtette: nélkülözhetetlenül szükséges az izraeli csapatok teljes ki­vonása a megszállt arab te­rületekről, a palesztínai arab nép törvényes jogainak hely­reállítása, beleértve az önálló állam létesítésének jogát is. A tartós béke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott tárgyalásokon te­remthető meg, ahol a Palesz­tinái arab nép egyedüli tör­vényes képviselője csak a PFSZ lehet. O Mi lehet az iráni isz­lám Köztársaság tar­talma? Iránban népszavazást ren­deztek az ország jövőbeni ál­lamformájáról. Az eredmény még nem ismeretes, de való­színű, hogy az „igen” elsöprő többségével fogják kikiáltani az Iszlám Köztársaságot. Ez­zel végleg és jogszerűen meg­szűnik a monarchia, a csá­szárság. A Teheránból érke­zett jelentések szerint a nép­szavazás rendben folyt le, annak ellenére, hogy koráb­ban a kurd és más nemzeti kisebbségek, valamint egyes vallási csoportok, továbbá a fegyveres fedajinok a refe­rendum bojkottjára szólítot­tak fel. Minden 16 évesnél idősebb iráni állampolgárt az urnák elé hívtak, hozzávető­leg 16—20 millió embert... A politikai megfigyelők vé­leménye szerint Khomeini 6. Nyíregyháza élelmiszerek­kel való ellátásában kezdetben mutatkozó komoly zavarok is e hibákkal és a rémhírter­jesztéssel magyarázhatók. A megyei munkástanácsnak nagy gondot okozott, hogy a városkörnyéki tanyák lako­sai heteken át nem hoztak élelmiszert a nyíregyházi pi­acra. Ezt kezdetben úgy ér­tékelték, hogy a gazdák tu­datosan ki akarják éheztetni a proletárokat, ezért ellenük erélyes intézkedéseket ter­veztek. Később azonban Kiss Roland értekezletre hivatta össze a tanyák gazdáit, hogy megmagyarázza a helyzet tarthatatlanságát. Ezen a fel­szólalásokból kiderült: azért nem vittek élelmiszert a pi­acra, mert a kisbirtokok el­vételével fenyegették őket. A Tanácsköztársaság me­gyei parasztpolitikájának he­lyes értékelésében feltétlenül számolni kell azzal a sajá­tos helyzettel, hogy a prole­tárdiktatúra rövid ideig — csak 37 napig — állt fenn. April'« közepétől már mind sűrűbuen érkeztek a hírek a győzelmét hoza a népszava­zás. De... sokasodnak a kér­dések, hogy mire és hogyan használja fel az idős főpap újra megerősített politikai hatalmát? Az Iráni Köztársa­ság mohamedán vallási ala­pokra való helyezése a tőkés rendet szilárdítja-e meg? Tudnivaló ugyanis, hogy a Korán a magántulajdon szentségét mondja ki. Már­pedig Irán népének földre­formra van szüksége, a gaz­dasági rendet pedig meg kell szabadítani a császár uralma alatt kialakult korrupciótól, bürokráciától. Reza Pahlavi sah felülről engedélyezett „látszatforradalmi” reform- törekvései helyett igazi, nagy társadalmi és gazdasági reé formokra van szükség. Az MSZMP Központi Bi­zottsága megállapította, hogy a magyar nép üdvözli az irá­ni forradalmi változásokat, a monarchia megdöntését. Mély rokonszenvvel kíséri az iráni haladó erők, a nép küzdelmét a reakció és az imperializmus ellen, a nemzeti függetlensé­gért és a társadalmi felemel­kedésért. A lényeg az, hogy az iráni nép külső beavatko­zás nélkül dönthessen saját sorsáról. © Mi a közös és mi az eltérő az angol meg az olasz kormányválságban? Eddig Londonban koránt­sem volt olyan sűrű a kor­mányválság, mint Rómában, ahol már a második világhá­ború óta közel 40 kormányt „fogyasztottak el”. Viszont a Callaghan-kormány is úgy bukott meg, mint ahogyan az olasz kormányok szoktak. Pe­dig előtte 14 évig tartott a munkáspárt és a liberálisok koalíciójának segítségével a munkáspárti kormányzás, azt megelőzően megint csak 14 évig a konzervatívok voltak kormányon... A kormányválság végső oka mind Rómában, mind Londonban a tőkés gazdasá­gi válság, amelynek súlyos következményeivel szemben Callaghanék is, Andreottiék is csak kapitalista módszere­ket próbáltak alkalmazni. Olaszországban, persze, kí­nálkoznék más megoldás is: a kereszténydemokraták bal­szárnyának és a kommunis­táknak „történelmi kompro­misszuma” alapján alkalmaz­ható új politika. Angliában más a helyzet, ott, a politikai „váltógazdálkodás” esetleg újra a konzervatívokat segíti kormányra, s akkor csak még feszültebbé válhat a szociá­lis helyzet. Ez természetesen az angol választások kime­netelétől függ, attól, hogy Thatcher asszony toryjai győznek-e? Az olasz válasz­tások már sokkal kevésbé tisztázhatják a belpolitikai erőviszonyokat. Inkább arra lenne szükség, hogy a keresz­ténydemokraták válasszanak: a válságot akarják-e tartós­sá tenni vagy hajlandók-e az együttműködésre a kommu­nistákkal a válságból való kijutás végett? Pálfy József Szovjet vélemény A SALT-2 ELŐNYEI B efejezéséhez közeledik a stratégiai támadó fegyve­rek korlátozásáról szóló új szovjet—amerikai egyez­mény kidolgozása. Mindkét fél a közeljövőben lehet­ségesnek tartja legfelső állami szinten történő aláírását. Szovjet részről erre utalt Leonyid Brezsnyev március 2-án elhangzott beszédében. Persze, nemcsak a szerződő felek várják érthető türelmetlenséggel az eseményt. A hat éve folyó párbeszédet kitartó figyelem kíséri a világ minden országában, hiszen a SALT—2 nemzetközi jelentősége is nyilvánvaló. A szerződést még nem hozták nyilvánosságra. Azt azonban látni lehet, hogy kifejezi a legfontosabb célt: a szerződő felek szilárd akaratát, hogy határt szabjanak a legveszélyesebb és legköltségesebb fegyverfajták felhalmo­zásának, hogy megteremtsék a feltételeket a fegyverkezési hajsza további csökkentéséhez, a fegyverfajták korlátozá­sához. A SALT—2 megállapodás jól szolgálja a béke megszi­lárdítását földünkön, a szerződés híveinek a száma már most több száz millióra rúg. Az Egyesült Államokban pél­dául az egyezmény aláírása mellett szavazott a megkér­dezett állampolgárok 81 százaléka. A Szovjetunióban ilyen jellegű közvélemény-kutatást ugyan nem végeztek, de köz­tudott, hogy a szovjet nép egy emberként támogatja a kormány békeszerető politikáját, így a SALT—2 ügyében képviselt következetes és világos álláspontját is. **■ Ugyanakkor a SALT-megállapodásnak vannak el­lenzői is — éppen az Egyesült Államokban. Igaz, csak ke­vesen, de annál befolyásosabbak. ök képviselik azoknak a csoportoknak a véleményét, amelyeknek érdekeit veszé­lyezteti a leszerelés. Köztük vannak azok is, akiket any- nyira elvakított a szovjetellenesség, hogy elvesztették min­den érzéküket a realitások iránt és teljességgel elutasíta­nak minden lépést a kétoldalú kapcsolatok építésére. Van­nak olyan amerikai vezető személyiségek, akik nem is annyira a szerződés ellen lépnek fel, hanem azért, hogy a szerződést a szenátusban a Szovjetunióra gyakorlandó nyomás eszközeként használják fel. Ez az álláspont arra a téves feltevésre épül, hogy a Szovjetuniónak nagyobb szüksége van az egyezmény megkötésére, mint az USA- nak. Valójában azonban a szerződés egyaránt fontos és előnyös mindkét fél számára. És ha ebből a szempontból vizsgáljuk, akkor a Szovjetunió is felléphetne partnerével szemben hasonló követelésekkel. Végül léteznek olyan szkeptikusok is, akik azért haj­landók elvetni a SALT—2 egyezményt, mert úgy véleked­nek, hogy nem vezet el a reális leszerelésig. A szerződés valóban nem követ ilyen messzemenő célokat, de ellent­mondásokkal ' és feszültségforrásokkal terhes világunkban már az is igen lényeges, hogy életbelépésével határt szab a legveszélyesebb fegyverfajták fejlesztésének, így fékezi a fegyverkezési hajszát is. S ami még fontosabb: elősegíti a leszereléshez vezető úton teendő következő lépések fel­tételeinek létrejöttét. A SALT—2 egyezmény valószínűleg ösztönzőleg hat majd más, olyan jelenleg is folyó tárgya­lásokra, amelyek a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról, a hagyományos fegyverekkel történő kereskedelem korlá­tozásáról, valamint a közép-európai haderők csökkentésé­ről folynak. Az utolsó helyen megemlítjük — noha jelentősége jó­val nagyobb —, hogy a SALT—2 egyezmény megkötése kétségtelenül jótékony hatást gyakorol majd a nemzetközi légkör egészére is. Elgondolni is rossz, mi lenne ha rosszakarat vagy em­beri meggondolatlanság következtében nem kerülne sor a SALT—2 megkötésére. Az alternatíva a hidegháború ki- újulása, bonyolítva a fegyverkezési hajsza előre nem lát­ható következményeivel, így egy mindent megsemmisítő nukleáris háború veszélyével. Elkerüléséhez a SALT—2 megállapodáson keresztül vezet mindenki által járható út. Szvjatoszlav Kozlov (APN—KS) Á munkás—paraszt szövetség a tanácshatalom heteiben megyénkben román királyi csapatok köze­ledéséről. Előbb elesett Szat- már, majd rövidesen Sza­bolcs megye is. A Tanácsköztársaság még élt az országban, amikor Sza­bolcsban és Szatmárban a volt urak hozsannával fogad­ták a román királyi inter­venciósokat. „A rettenetes rettegés megszűnt. Mint li­dércnyomásra, mint fojtogató rossz álomra emlékezünk vissza.” —írta erről Mikecz István alispánhelyettes. Foj­togató rossz álom volt szá­munkra, a magyar dolgozó népnek, a földműves és ipari proletariátusnak az uralma, amely az elnyomatás és ki­zsákmányolás helyébe a sza­badság és munka világát hozta. A román katonai pa­rancsnokkal együtt Mikeczék újból megállapították a föld­munkások és mezőgazdasági alkalmazottak, cselédek bé­rét és illetményét. Megszün­tették mindazt, amit a Ta­nácsköztársaság adott. „Le­gyen intő példa Szabolcs vár­megyei magyar urainak és a román királyi bandák, gene­rálisok testvéri szövetsége — figyelmeztette a „Világ­szabadság” az ország dolgozó parasztságát. A magyar kommunista emigráció és a Kommunista Internacionálé 1920-ra az agrárpolitika negatív tapasz­talataiból levonta a kellő ta­nulságot. Lenin a kommunis­tákat arra figyelmeztette, hogy: „Mindig akadnak és kell is hogy akadjanak a nagybirtokoknak olyan ré­szei, amelyekből lehet vala­mit adni a kisparasztoknak, esetleg nem tulajdonba, de bérletbe, hogy a kisparcellás parasztnak is jusson valami az elkobzott birtokból. Kü­lönben a kisparaszt észre sem veszi a különbséget a korábbi viszonyok és a szov­jet diktatúra között.”. A felszabadulást követő népi demokratikus agrár­forradalomban, majd 1956 után, az MSZMP agrárpoli­tikájában gyümölccsé értek a hazai és a nemzetközi mun­kásmozgalmak a parasztkér­désre vonatkozó tapasztalatai. Dr. Botár József (Vége) írA I Kín* 11 mJA >T*] 1l.II I,. J AJk _1 w JF JL I. Jk* Jé

Next

/
Thumbnails
Contents