Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-23 / 95. szám

1979. április 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 PÉLDÁUL A SZÁÉV-NÉL Elfogadtatni a korszerűt Munkásnők a nyirbéltcki üzemben. (Elek Emil felvétele) A TÉRKÉPEN IS TELÖLIK... Műszergyártás a homokon A PÁRTHATÁROZAT CÉL­JA, hogy feltárja azokat az erőforrásokat, tartalékokat, amelyek hasznosításával még eredményesebbé válhat a munka. Ezt tükrözi a megyei pártbizottság március 30-i, az építőipari helyzetet elemző és a feladatokat megjelölő hatá­rozata is. A párthatározat nemcsak az érintett területen dolgo­zóknak, vezetőknek párt­szervezeteknek szól. Szüksé­ges, hogy mindazokat is gon­dolkodásra és cselekvésre késztesse, akik tervezőként, beruházóként kapcsolatban vannak az építőiparral. Közö­sen kell megteremteni a fel- tételöket ahhoz, hogy a már meglevő korszerű technoló­giákat alkalmazzák is, ki­használják a százmilliókba került értékes gépláncokat, berendezéseket. Ez népgazda­sági érdek! Az ötödik 5 éves tervben 30 milliárdos beruházás valósult illetve valósul meg Szabolcs- Szatmárban. Ennek mintegy 70—75 százaléka közvetlen építőipari jellegű, melyben jelentős szerepe van legna­gyobb építőipari vállalatunk­nak, a Száévnek. A 4500 főt foglalkoztató nagyüzem az 5 éves tervben 6 milliárd fo­rintot teljesített, illetve tel­jesít. Nem véletlen tehát, hogy az építőipar helyzetét elemző párthatározat kimun­kálásában részt vettek szak­emberek, pártmunkások, köz­tük Szabó Gyula, a vállalat pártbizottságának titkára is. Vele beszélgettünk a hatá­rozatról és a vállalat 13 párt- szervezetében, 360 párttag ál­tal elfogadott cselekvési programról. Kiemelt felada­tuk a lakásépítési program megvalósítása. Az idén 1400 lakást építenek. Ebből 693-at Nyíregyházán. A Száév már a negyedik 5 éves terv vé­gén felkészült a korszerű la­kásépítési technológia alkal­mazására két házgyári sze­relő szalaggal, amelyek ki­szolgálásához szakembereket, termelésirányítókat képeztek ki. Olyan gépláncot alakítot­tak ki, amellyel lehetővé vált a több műszakos lakásszere­lés. így épült meg Jósa város, a tervezett 3 ezer lakás. Arra számítottak, hogy a korszerű lakásépítési technológia iránt növekedni fog az igény. Ügy tűnik azonban, hogy a beru­házók inkább a hagyományos technológiát kedvelik, mivel az olcsóbb. VALÓBAN OLCSÓBB? Igen. Csakhogy nem mindig az a drága, ami többe kerül. Nem számolnak többen az­zal, hogy a házgyári elemek­ből készített lakások hosszú távon olcsóbbak, s legalább 30 évig nincs szükség tataro­Kiváló propagandisták köszöntése Lenin születésének 109. év­fordulója alkalmából kedden Nyíregyházán köszöntötték azokat a propagandistákat, akik a lenini eszmék terjesz­tésében kiemelkedő ered­ményt értek el a megyeszék­helyen. Az ünnepségen Szemerszki Miklós — a városi pártbi­zottság titkára mondott be­szédet. Ezt követően kitünte­tések átadására került sor. Huszonöt éves propaganda- munka elismeréséül 5-en, húszéves propagandamunká­ért 12-en, tizenöt éves propa­gandamunkáért 15-en. tízéves propagandamunkáért 15-en kapták meg a városi pártbi­zottság elismerő oklevelét. zásukra. Korszerűbbek és jobban szolgálják a lakáskul­túrát is. Ügy tűnik, hogy a pénzhi­ány mellett egyelőre szemlé­letbeli tényezők is akadályoz­zák a korszerűbb lakásépítési technológiák nagyobb alkal­mazását, amelyet a párthatá­rozat szorgalmaz. Már hóna­pok óta áll az egyik nagy ér­tékű házgyári szerelőlánc. S bár ez elsősorban az építő- , ipariak gondja, de nemcsak nekik kár, hanem a népgaz­daságnak is. A Száév a jelen­legi korszerű lakásépítési technológiával évente 1500— 1600 lakás építésére képes. Igyekeznék a gondokat eny­híteni, a párthatározat sze­rint olyan piacot keresni, ahol a korszerű építési tech­nológiát alkalmazzák. így építenek Sátoraljaújhelyben alagútzsalus módszerrel la­kásokat és házgyári elemek­ből 105 lakást Záhonyban. Emellett még ez évben blok­kos technológiával 54 lakást épít a Kemév és a Száév koo­perációban a határ menti nagyközségben. Jelentős tar­talékok vannak a könnyű- szerkezetes építési módok­ban is. Ezt állapította meg a márciusi párthatározat. Való­ban így van. E technológia alkalmazására országos pá­lyázaton is elfogadott kivite­lezési módszerrel készül fel a vállalat. Csak nincs iránta kereslet. Pedig ennek kiszol­gálására épült meg az új, korszerű lakatosüzem. A könnyűszerkezetes építési el­járás alkalmazásával élő­munkát lehetne megtakaríta­ni, növelhető lenne a munka termelékenysége és gyorsab­ban valósulnának meg a be­ruházások. V alamikor sokat lapoz­gattam a két világhá­ború között megjelent újságokat és a bűnügyeket böngészve, gyakran találkoz­tam a kitétellel: a színhely közelében munkáskülsejű egyéneket láttak. Nem sok fantázia kellett kitalálni, hogy a munkáskülső az akkori sajtó szótárában a gyanús, a bűntett elkövetésével gyanú­sítható személy szinonimájá­nak felelt meg. A világ azóta nagyot for­dult és alighanem képtelen­ség lenne mondjuk egy körö­zésben a fenti kitételt hasz­nálni, mert egész egyszerű­en félrevezető lenne. Mun­káskülső ugyanis abban az értelemben nincs, legfeljebb, jól, vagy rosszul öltözött em­berek vannak. Vannak to­vábbá kérges és ápolt kezek, kiművelt és kevésbé palléro­zott elmék, tisztességes és tisztességtelen emberek, de ez ÜGY TŰNIK, AHOL MA­GÁNAK az építőiparnak kell megteremteni a nagy értékű célgépek, berendezések mű­ködéséhez szükséges több mű­szakos termelés feltételeit, gyorsabb előrelépés várható. Ezt látszik igazolni, hogy már két műszakban termel a régi lakatosüzem és hamarosan áttérnek erre az asztalos­üzemben is. Éppen azért, hogy időben s megfelelő mi­nőségben és mennyiségben ki tudják szolgálni az építkezé­seket. Szervezik egyéb más fontos emelő- és rakodógépek több műszakos termelésére való áttérést is. Számításba vették, hogy ezekhez több jól képzett szakemberre lesz szükség a jövőben. Oktatási bázis lesz a Szá­év. Erre a szaktárca jelölte ki. Három megye — Szabolcs, Hajdú és Szolnok — építő­ipara részére Nyíregyházán biztosítják a szakmunkások képzését és továbbképzését. Főleg olyan szakmákból, amelyekből most is hiány van. Természetes, ez nem érinti a szakmunkásképző in­tézeteket, amelyeknek to­vábbra is fő feladatuk bizto­sítani az ipari tanulók képzé­sét, az utánpótlást. TAPASZTALATOK BIZO­NYÍTJÁK: a Száévnél fel­készültek a márciusi pártha­tározat és a cselekvési prog­ram teljesítésére. Igyekeznek a szükséges feltételeket meg­teremteni, a korszerű építési technológiák alkalmazásához. Csakhogy ezek alkalmazása nemcsak tőlük függ, hanem a megrendelőktől is. a világ már nem osztható mechanikusan és igaztalanul két részre. Á külső Mi több, itt már semmi sem lehet gyanús, ami a munkáslétre, a kétkezi mun­kára utal, legyen az olajfol­tos overall, ami tisztes utcai ruhára váltható, ha a napi munka véget ér. legyen az a kemény tenyér, ami soha fel nem cserélhető másra. Ma, legfeljebb a munka minősége, a társadalmi hasz­nosság szerint lehet csopor­tosítani az embereket, asze­A nyírbélteki helység­névtábla előtt, kint a falu végén, egy homokdomb lá­bánál jókora, terjeszkedő üzem található. 1978-ig a legősibb alapanyagot, a fát dolgozták fel az üzemben, nagy volt itt a zúgás, messzire szállt a fűrész­por. A bejárati cégtáblán ez állt: „Nyírfa”. Most ez olvasható az új, mutatós táblán: „Ganz Műszer Mű­vek Közlekedési Műszer­gyárának nyírbélteki gyár­egysége.” A helyiek, ape- nészlekiek, az ömbölyiek, s a környékbeliek bonyo­lult, (nem túlzás) világ- színvonalon álló műszere­ket gyártanak. A kapura ki lehetne tenni a „Meg­telt” táblát, nincs felvétel, az újabb jelentkezőket ud­variasan elutasítják: jöj­jenek akkor, ha már to­vább bővült az üzem. Pedig a kezdet nagyon ne­héz volt, a bölcsőket és isko­lai vonalzókat készítő mun­kások közül többen elmen­tek, amikor új lett a „gazda”. — Egy asszony a szó szo­ros értelmében sírva fakadt, mert attól tartott, hogy soha nem fogja elsajátítani a mű­szergyártás tudományát. Ez az asszony most a legjobb dolgozóink közé tartozik — mondja Berkli Ferenc terme­lési osztályvezető. A negyven körüli osztály- vezető kereken húsz éve dol­gozik a szakmában, a fővá­rosból helyezték ide, hogy irányítsa a tanulást, az átál­lást, a termelést. Ma már nyírbéltekinek vallja magát, végleg és szívesen itt maradt. Biztatás az embereknek — Először is biztatást kel­lett adni az embereknek, és nemcsak a technikával kellett rint, hogy ki és mennyit tesz arra a közös asztalra, amin mindenkinek jut teríték, ami­ről mindnyájan vehetünk. Igaz, nem dúskálunk még minden földi jóban, és na­gyon messze van még a Ká­naán, de ki tagadhatná, egy lépéssel mindig közelebb ju­tunk hozzá. És, ha elfogadjuk, hogy az embereket csakis munkájuk szerint csoportosíthatjuk, még kevésbé tehetünk kü­lönbséget a külső jegyek alapján. Nem csupán azért, mert az utcán végigmenve ember legyen a talpán, aki az öltözékek alapján osztá­lyozni képes. Sokkal inkább azért, mert mindenki, aki a maga helyén mindent meg­tesz az munkás. Ennek a tár­sadalomnak a munkása, így, ha tetszik, munkáskülsejűek vagyunk mindnyájan. Speidi Zoltán átállni... Az első termelési tanácskozáson meglepetésem­re néhány felkészített ember felolvasott, a többiek meg­tapsolták. Ekkor javasoltam, hogy üljünk egymáshoz kö­zelebb és beszélgessünk kö­tetlenül. őszinte, előbbre vivő beszélgetés alakult ki. Öröm­mel tapasztaltam, hogy a nyírségi emberek fogéko­nyak. Ezt nem csupán udva­riasságból mondom, ezt bizo­nyítja a kezük munkája. Hangsúlyozom, hogy a köz­lekedési műszerek és az elektromos műszerek gyártá­sát teljes egészében idetele­pítettük. A dolgozókkal sike­rült megértetni: nem lehet lemaradás, a megrendelők nem vehetik észre a válto­zást. — Kik a megrendelők? '— Az ampermérők egy ré­sze a moszkvai olimpiai fa­luba készül. A belföldi meg­rendelők mellett dolgozunk Angliának, s egy NSZK-beli cég térképén is jelölik Nyír- bélteket. Az osztályvezetőnek Hajdú József műszerész személyé­ben segítőtársa is akadt. A műszerész látogatásunk nap­ján Pesten volt, hazament ügyeit intézni, az ő küldetése ugyanis április 30-ával lejár. Azt mondják, nyugodt szív­vel, elégedetten távozhat. Csakúgy, mint az egyik mér­nök asszony. A vállalat már­ciusi üzemi naplójában kép­riport jelent meg, ezzel az aláírással: „Kocsis Ferencné fejlesztőmérnök a VDO-szám- láló szerelését tanítja a nyír­bélteki Kiss Ferencnének.” Az üzemi lap februári szá­mában a budapesti gyárt­mányfejlesztési csoportveze­tő elismeréssel szólt a sza­bolcsi munkásokról, majd szó szerint ezt nyilatkozta: „Kor­szerű a csarnok. Ha valame­lyik dolgozóra másutt van szükség, rögtön odairányítják. A döntéshozatal kevés időbe telik. Hiányzik még pár alap­vető gép, és a munkát is so­kat kell még gyakorolni a magasabb termeléshez.” Egy lány Penészlekrál A fentiek nem csökkentik az itteniek érdemeit, inkább biztatásnak számít. Angliát egykor a „világ műhelyének” nevezték. Nos, az angolok még sem a mennyiség, sem a minőség miatt nem reklamál­tak. Persze, hogy sokat kell még gyakorolni a minőségi termelés érdekében, de a kez­det jó volt, a munkássá vá­lás folyamata jól halad. A „külső” tényezők közül két példát említünk. Az új gazda két munkásbuszt vásárolt a bejáróknak. A falon egy hir­detmény: „Februártól heten­te jogsegélyszolgálatot tar­tunk a munkásoknak.” A hosszú csarnokban csak­nem mindenki fehér köpeny­ben dolgozik. A nyírbélteki Buda Ferenc is. — A Nyírfánál is lehúz­tam négy évet. Ez sokkal tisz­tább és könnyebb munka. Be­tanított munkás vagyok, Haj­dú Ferenc műszerésztől ta­nultam a szakma fogásait. Több emberi dolgot is tanul­tam a pesti fiútól. Bárcsak hamarabb települt volna ide az üzem. Községünk büszke erre az üzemre. Nyugdíjig itt és ebben a beosztásban szeretnék dolgozni. Nem így a 18 éves penész- leki lány, Varga Gyöngyi: — Egy hónapig Pesten ta­nultam, hogy betanított mun­kás legyek. Nemrég hirdették ki, hogy ősszel megindul a szakmunkásképzés. Másfél évig hetente három este elő­adásokat hallgatok, és a vizs­ga után műszerész szakmun­kás-bizonyítványt kapok. Lát­ványos, szép munka, azért szeretem. Szalagszerű a ter­melés, egy műszakban 160 műszerlapot kell bevonatol- nom. Szakmunkásként bonyo­lultabb munkát is rám bíz­nak. Munkásbuszok Pestre Lajti Miklós művezető a pártalapszervezet titkára: — 1978 januárjától négy új fiatalt vettünk fel a párt­ba, két munkás felvételéről a közeljövőben dönt a nagy­községi pártbizottság végre­hajtó bizottsága. A pestiek­kel közvetlen a kapcsolatunk. Több fővárosi szocialista bri­gádtag lejött ide pár napra a betanítást segíteni. A mun­kásbuszokkal hamarosan egy szabad szombat elcserélésével a fővárosba megyünk üzem- látogatásra. Éreztetni akar­juk dolgozóinkkal, hogy egyek vagyunk a pestiekkel. A KISZ-bizottság vezetői a mi kiszeseinkkel megegyeztek abban, hogy a fontosabb pes­ti rendezvényekre meghívják a nyírbélteki fiatalokat is. Tágul ez a kapcsolat, kül­földi, pontosabban szovjet­unióbeli rendezvényre is ké­szülnek az itteniek. Pál Judit programozó az MSZBT üze­mi tagcsoportjának ügyvezető elnöke. — Ez év április 4-én t ala­kult tagcsoportunk. A prog­ramunkat most készítjük. Az már biztos, hogy később a Szovjetunióba is ellátogatunk. Elsősorban a hasonló munka­körben foglalkoztatott szov­jet dolgozók életével és mun­kájával szeretnénk megis­merkedni. Nyírbéltek környéke er­dős, ligetes vidék. Hagyo­mánya van itt a május el­sejei majálisoknak. Mun­káshagyományokkal azon­ban nem rendelkezik a nagyközség. A munkások­nak itt nincs nagy múlt­juk, a jövőjük viszont már kezd kibontakozni... Nábrádi Lajos Farkas Kálmán Paszabi szőttes A háziipari szövetkezet paszabi üzemében Fazekas Já- nosné műszakonként két méter faliszőnyeget sző. (M. V. felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents