Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 24. A. KENDER-JUTA ÉS POHTEX- T1L GYÁR NAGYHALÁSZ! ZSAKGYARA- BAN 1979-ben közel 6 millió polypropilén zsákot 'készíte­nek. Az első ne­gyedévben a ter­vet 110,5 száza­lékra teljesítették. Képünkön Ke­rnén Jolán, aki 10 gépen szövi a zsákvásznat. (Mi- kita Viktor fel­vétele.) KÉSZÜLNEK A KÖLTÖZÉSRE Gyógyszer szocialista piacról [Jkepernyő ELŐTT Utóhang „Csütörtök" Az első „bevásárlónap” a múlt héten csütörtökön volt; ekkor egyes áruházakban és szaküzletekben este nyolc óráig vásárolhattak a vevők. Mérsékelt és egyben változó volt a premier — mint arról már beszámoltunk. Érdemes azonban visszatérni a keres­kedelem újítására. A három nyíregyházi nagyáruház pél­dául nagyon eltérően indult csatába a vásárlók megnye­réséért. A Centrum a bevá­sárlónap előkészítésével már előre a maga javára fordí­totta a csütörtök estét. Ez az áruház ugyanis remek rek­lámmal, hirdetésekkel, di­vatbemutatóval kedvezmé­nyes vásárral is hívta a ve­vőket. A másik két áruház szerényen várta az újítást: egy általánosan fogalmazott hirdetéstől eltekintve lénye­gében egyszerűen csak nyitva tartották az ajtókat. Ez pe­dig ma már kevés, így a be­vásárlónap „mond csütörtö­köt” ... Ügyfelek A Nyíregyházi Városi Taná­cson már nem premier volt szerdán, hanem második ne­kifutás: este hatig várták a tanács osztályain az ügyfele­ket, ahogyan ezentúl szer­dánként mindig lesz — ha beválik. Egyelőre még nem dicskevésre méltó az ered­mény : tizenkilencen, illetve húszán keresték fel a taná­csot a meghosszabbított ügy- félfogadási időben. Ezek a számok a vártnál jóval ki­sebbek, ám a tanácsi veze­tők bizakodnak, hogy a vá­ros lakosága szélesebb kör­ben megismeri az új lehető­séget és egyre jobban él majd vele. A tanács és más, nagyfor­galmú intézmények meghosz- szabbított ügyfélszolgálata révén nyíló kezdeményezést, a vállalatoknak kellene foly­tatni: kilépőt csak valóban halaszthatatlan ügyben! Dalok Munkáskórusok dala töl­tötte be szombaton és vasár­nap a záhonyi művelődési házat; terebélyesedő megyei kórusmozgalmunk ígéretes eseménye ez a szemle, ame­lyet másodszor rendeztek. Megbocsáthatok ezért a ren­dezés „gyermekbetegségei”, amelyeket mégis mielőbb gyógyítani kellene. Amennyi­re dicsérendő ugyanis a meg­nyitón a részt vevő kórusok együttes éneklése, annyira fi­gyelmetlenség fél óránál is hosszabb beszéd alatt „hát­térként alkalmazni” vala­mennyi dalost, a kóruspódi­um vékony deszkáin. Ame­lyeken néhányperces ver­senyműsort énekelni kelle­mes, de hosszú beszédet hall­gatni különösen bemutató előtt fárasztó, mi több: bosz- szantó. Öröm volt a szép számú nézőközönség e versenyen. Ami azonban szépséghiba: a kórusok egymás műsorát alig-alig hallhatták — mert nem fértek be a terembe. Ez pedig alapvetően fontos len­ne, ugyanis évente egyszer- kétszer találkoznak, s a ta­pasztalatcsere legalább olyan fontos, mint a versenyprog­ram. Megfontolandó, hogy tartsák a bemutatót nagyobb teremben, esetleg (ha ez szakmailag megvalósítható) néhány héttel később, már jobb időben, szabadban — mindenki örömére. Marik Sándor Lassan már előkészítik a csomagokat a megyei gyógy­szertári központban: nyár vé­gén elfoglalhatják a Jósavá- ros északi végén, a Csallóköz­ben épült új központot. Az osztályvezetők a legapróbb részletekre is kiterjedő pon­tos tervet állítottak össze, mit, mikor szállítanak ki fo­lyamatosan az új raktárba. A gyógyszertárak és elsősorban a betegek nem vehetik észre, hogy „költözik a hivatal”. A gyógyszertári központ raktárterülete jelenlegi 1200 négyzetméterről 4200-ra emel­kedik. Szükség is van rá, hiszen a mostani szűkös el­helyezkedés nehezítette a gyógyszerek tárolását, meg­közelítését. Ugrásszerűen megnövekedett az egészség- ügyi cikkek eladása: a koráb­bi évekhez képest jóval több kötszert, gyógyászati segéd­eszközt és tápszert adnak el. A Budapesti Gyógyáru Ér­tékesítő Vállalattól általában a hónap végén érkezik meg az igényelt gyógyszermeríy- nyiség, de a Debreceni Biogal Gyógyszergyárból a nehezen szállítható, törékeny anya­gok, a szirupok, olajok, kenő­csök nagyméretű ballonok­ban jönnek, közvetlenül a gyógyszertári központ raktá­rába. Jó néhány készítmény­Szombat délután, Tiszalök. Az egyik rendőrségi autó a Tisza-part felé indul. A víz szélén horgászok várnak a jószerencsére, a töltés tete­jén fekete rendszámú — ket­tős rendeltetésű — Zsiguli Combi áll. A kézifék behúz­va, a kocsi orra a víz felé. Ajtaja nyitva, a vezető sehol. A főtörzsőrmester vár, majd a kürtöt nyomja: a pilóta fél óra múlva sem jelentkezik. A közelben fiatal fiúk pe- cáznak, körülöttük gyerekek játszanak. Bármelyiknek csak a kéziféket kellene kienged­nie, hogy a kocsi a Tiszába guruljon. A főtörzsőrmester lezárja az ajtókat, a rend­szám, az FM 23—65 a no­teszbe kerül, a TITÁSZmajd megmondja, mit keresett a kocsi munkaidő után a hor­gászóhelyen. Egy teherautó közeledik. A vezető papírjai rendben vannak, nem is ivott, ám a fékpróba nagyon rosszul si­került. Alig öt kilométeres sebesség után sem tud meg­állni, jobboldali kerekeit fog­ja a fék, a baloldali tovább gurul, szerencsére az árok messze van. A kocsi rögzítet- len platóján bódé árulkodik a személyszállításról, épp most menne az emberekért. Aztán még egy fuvar lenne, a tehenészeket kellene este # Új központ # Törékeny anyagok # Nem pótolható # Legtöbbet a Szovjetunióból # Fejfájás ellen balzsam nek nagy a „forgási sebessé­ge”, igen sok fogy a recept nélkül is kapható Kalmopy- rinből. Antineuralgicából, Demalgonból, valamint az orvosi vény alapján kiváltha­tó Maripenből és a tápszerek­ből. A gyógyszerek forgalma­zásában a központ igen fon­tos szerepet játszik: nem mindegy, hogy egy készítmény meddig van a hiánycikkek listáján. A korábban csoda­hazaszállítani. A rendszám, az SD 86—07 a rendőrségi kocsi csomagtartójába kerül, a tiszalöki Szabadság Tsz csak egy műszaki vizsga után kapja vissza. Kiragadott esetek voltak ezek abból a közlekedésbiz­tonsági akcióból, amelyet szombaton és vasárnap dél­után szervezett a megyei köz­lekedésbiztonsági tanács me­gyénk közútjain. A kétnapos akcióban — amelyről a rá­dióban és lapunkban is előre tájékoztatta a rendőrség a la­kosságot — közel kétszáz hi­vatásos rendőr, 200 önkéntes rendőr és csaknem kilencven társadalmi segítő — Volán­dolgozó, KPM-dolgozó — vett részt, nyolcvan gépko­csi és 23 motorkerékpár se­gítette munkájukat. A nagy létszámú ellenőrző gárda összesen 7723 járművet vont vizsgálat alá, legna­gyobb számban — 3239 — személygépkocsit ellenőriz­tek. Amint az előzetes beje­lentésben is szerepelt, az el­lenőrzés nemcsak a jármű­vezetőkre, hanem a jármű­vek műszaki állapotára, az előírt tartozékok meglétére is kiterjedt. A közúti ellenőrök 808 szondát használtak fel, és 62 szonda színeződött el külön­böző mértékben. Az ellenőr­szerként várt nyugati gyógy­szerek mellett ma egyre töb­bet hoznak forgalomba a szo­cialista országokból, nem egy közülük úgy él a köztudatban, mintha magyar lenne. Sza­bó Imre, a gyógyszertári köz­pont igazgatója erről így vé­lekedik: — Természetesen most is hoznak be nyugati országok­ból gyógyszert, hiszen van­nak nagyon hasznos, mással nem pótolható készítményeik, viszont sok olyan gyártmá­nyút is találunk közöttük, amelyek a hazai vagy a szo­cialista piacon, jóval olcsób­ban megvásárolhatók. A leg­többet a Szovjetunióból im­portáljuk, az Allochol drazsé és az Erithromicin a legismer­tebb. Lengyelországtól az Eleniumot és az Astmopentet vásároljuk a legnagyobb té­telben. Bulgária a gyermek­nek készített szirupokból, a Tetraolleanból, az Almagel- ből és az Erythranból szállít. Csehszlovákia Cholagolt, Ro­mánia Faringoseptet, az NDK Corinfartot küld ha­zánknak. Igaz kevés jön be­lőle, de nagyon keresett gyógyszer nálunk a Vietnami Szocialista Köztársaságtól vá­sárolt, fejfájás-csillapító Aranycsillag-balzsam. zések után öt járművezetőt előállítottak, 133 feljelentés készült, 1103-man fizettek helyszíni bírságot, és 1710 jár­művezetőt kellett figyelmez­tetni a közlekedés szabályai­nak kisebb mértékű megsze­géséért. A legtöbb feljelentés ittas vezetés miatt történt, de sok volt a világítással összefüggő műszaki hiányosság, amelyet a KPM szakemberei műsze­rekkel állapítottak meg. Tíz járművet állítottak meg az elsőbbségi jog megsértése miatt, kilencen fizetnek bün­tetést gyorshajtás, négyen szabálytalan előzés, négyen szabálytalan kanyarodás mi­att. A kétnapos közlekedésbiz­tonsági akció összességében kedvezőbb képet mutatott, mint a korábbi évek hasonló ellenőrzései, nem volt súlyo­sabb kimenetelű baleset, a legtöbb jármű műszaki álla­pota is megfelelt a közleke­dés szabályainak. A figyel­meztetések, a büntetések azonban azt mutatják, hogy néhányan az előzetes beje­lentés ellenére is ittasan ül­nek a volán, a kbrmány mö­gé, miattuk, s mások bizton­ságáért gyakoribbá kell ten­ni a mostanihoz hasonló ak­ciókat. Balogh József A két világháború közötti prózairodalmunk egyik leg­kiválóbb alkotója az 1945- ben mártírként elhunyt Gelléri Andor Endre ön­életrajzi jellegű írásaiból (főleg a posztumusz Egy önérzet történetéből) készí­tett Meztelenül című tévé­filmet a legkevésbé sike­rült feldolgozásnak kell ítélnünk. Nemcsak azért, mert az író munkásokból, csalódott, kisemmizett kis­emberekből benépesült vi­lágát majdhogynem polgá­rivá emelte, s nem is kizá­rólag Gelléri igen szenvel­gésre redukált ábrázolása miatt. A redukció egyéb­ként tartalmilag is túlzott volt, az író szerelmeinek meglehetősen egyhangú, sok azonos külső elemet (pl. hosszú sétákat) ismétlő, tempótlanul vontatott be­mutatására korlátozódott. Igaz, hogy csak majdnem, mert a tévéfilm utolsó kép­sorai — az előzőkhöz telje­sen szervesületlenül — az író apja halála fölötti meg­rendülését, újabb felelős­ségvállalását próbálták ér­zékeltetni. Fő kifogásunk inkább az lehet, hogy a tévéfilmből teljességgel hiányzott Gel­léri Andor Endre sajátos („tündéri”) realizmusa, mely színes képzeletét a Most múlt fél éves a rá­dió több, rövidebb időtar­tamú hasonlóból összevont, színes irodalmi magazin- műsora, a Társalgó — két óra irodalomkedvelőknek, mely hetenként (megismé­telve is) jelentkezik. Ennyi idő után már meg lehet ál­lapítani, hogy részben az összevonás, részben a komplexitásra való törek­vés eredményeképpen, az élet közelebb került az iro­dalomhoz ebben az új mű­sortípusban, mint készítői szándékolták is, hűen a meghirdetett programjuk­hoz. Valóban érdekesebb így maga az irodalom is, nem kiszakítva a kultúra egészéből, hanem bele­ágyazva a muzsikát, népraj­zot, dokumentum-szociog­ráfiát, személyiségriporto­kat és esetenként minden mást. A gondosan, változa­tosságra törekvőén és egyes blokkjait szervesen kapcso- lóan . szerkesztett műsor egyáltalán nem kulturális eseménykrónika és mégis körképszerű, ami a humán művelődési értékek széles­körű, rendszeres felmutatá­sát illeti. A múlt heti (kedden és vasárnap megismételve su­gárzott) Társalgó is jól pél­dázza a fentieket. Két érde­kes íróinterjú közül a Végh Antallal készítettet említ­jük meg külön, a Száz szat­látottnál sokkal keményebb, ridegebb valóság elemeivel árnyalta. Primer élményei az írásaiból ítélve, sokkal valószerűbbek lehettek. A képernyőn viszont mintha romantikussá stilizált álom­világot láttunk volna, né­mileg irodalmasítva. De azt is csak úgy általában, mert a Meztelenül nem adott választ arra sem, ho­gyan és milyen művek szü­lettek a megjelenített írói élményekből. S még valami, ami korántsem hanyagol­ható el: az első fél óra után bizony unalmassá vált a tévéfilm. (Véletlenül egy üdülő nagy társalgójában volt alkalmam megtekinte­ni, s tanúsíthatom, hogy az adás közben kiürült a te­rem ...) A televízióra alkalmazó Esztergályos Károly rende. zőtől (Szántó Erika drama­turgi közreműködésével) a korábbiak alapján jobb pro­dukciót várhattunk. Kozák András csak a szerelemnek élő életidegen álmodozóvá formálta Gelléri Andor Endrét. Ebben talán szerep­osztási tévedésnek is része volt. A legbájosabb női fi­gurát Görbe Nóra hozta, s leginkább a kitűnő Berek Katalin figurája állt közel a megkeseredett Gelléri- alakokhoz. móri parasztélet c. ízes könyvének sikere és ilyen formában aligha remélt „következményei” miatt: két tsz is vállalkozna rá, hogy szatmári parasztételekkel szolgáló csárdát nyitna Pes­ten vagy környékén — ahogy az író elmondta. A Párizs-tudós Bajomi Lázár Endre ezúttal a magyar Pá­rizs irodalmi emlékhelyei­ről emlékezett meg. új könyve kapcsán. Az óriási magyar Párizs-irodalomból Latinovits Zoltán tolmá­csolásában hallhattuk Ady híres versét, a Párizs­ban járt az ősz-t. De ne idézzük föl — nem is le­het — az egész műsort, csupán jellezük a tematikai gazdagság érzékeltetesére, hogy egy dramatizált, hu­moros minikrimi (A minta­férj). néphiedelmekről szóló néprajzi blokk, Keresztes Ágnes riportja egy iroda­lomkedvelő pedellussal és stílusoszene színesítette az adást, melyre a méltó ko­ronát a Tamási Áron-no­vellából készített pompás jelenet — az ördögváltozás Csíkban •— tette föl. Az át­gondolt szerkesztésért és a műsorvezetésért Kulcsár Katalint, a jó ritmusú ren­dezésért Vas Jánost, a ze­nei betétek összeválogatá- sáért Boros Anikót illeti di­cséret. A Tiszavasvári Afész kct fóliasátrában 1400 négyzetméte­res területen primőr paradicsomot, paprikát, karfiolt, salá­tát termel. Képünkön a tavaszi napfényben szépen piroso­dik a paradicsom. (M. V. felv.) 62 szonda elszíneződött Feljelentés, bírság, figyelmeztetés A kétnapos közlekedési akció tapasztalataiból A RÁDIÓ MELLETT Merkovszky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents