Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

1979. április 19. KELET-MA8YARORSZÁG 3 Jobb minőséget, gazdaságosan Termékváltás, piac szerint NYÍRBÁTOR 13 IPARI ÜZEMÉBEN az V. ötéves terv időszakára előirányzott ter­mékszerkezeti változtatások — az eddigi teljesítéseket fi­gyelembe véve — döntően megvalósulnak. Üzemeink ál­talában olyan termékeket gyártanak, amelyek a pia­con keresettek, korszerűek. A város ipari és mezőgaz­dasági üzemei az V. ötéves terv céljait időarányosan túl­teljesítették. Három év alatt a műszakszám 1,3-ról 1,8-ra emelkedett. A nagy értékű gépek kihasználása ettől is kedvezőbb. Előbbre léptünk a gazdálkodás jövedelmező­ségében is. Ipari és mezőgaz­dasági üzemeink évek óta nyereségesen gazdálkodnak, sőt egyes ipari üzemeknél az elmúlt három évben a ter­vezettől nagyobb nyereséget értek el. Javult az előállított termé­kek minősége. Nőtt az export mennyisége és aránya. 1975- höz viszonyítva 65 százalé­kos növekedést értünk el. Ennek fele a tőkés országok­ba kerül. Az eredmények je­lentőségét növeli, hogy azt a termelési szerkezet kedvező változásával, profiltisztítással egy időben értük el. Az elért eredményeinket segítette, hogy nagy gondot fordítottunk a határozatok megismertetésére, elfogadta­tására, a végrehajtásra való mozgósításra. Ebben a párt- bizottságnak, a pártszerveze­teknek, a társadalmi és tö­megszervezeteknek jelentős szerepük volt. Jelentősen hozzájárult az eredmények­hez a kommunisták példa- mutatása, a 140 szocialista brigád 1854 tagjának ered­ményes munkája is. Az elmúlt három évben negyedével nőtt az állóeszkö­zök értéke, melyen belül a gépi beruházások és a dol­gozók munkakörülményeit javító fejlesztések aránya is kedvező. A város munkásai­nak kétharmada teljesítmény­bérben dolgozik. Az eredmények mellett lát­juk gazdálkodásunk gyenge pontjait is. Például, a szak­emberekkel való ellátottság még nem mindenütt megfe­lelő. A termelést közvetlenül irányító szakemberek száma különösen az ipari szövetke­zetekben kevés. A termék- szerkezetben bekövetkezett változást sem a szakember- képzés, sem a szakmunkás­utánpótlás nem követte. (MEZŐGÉP, Csepeli Szer­számgépgyár gyáregysége, Minőségi Cipőgyár gyáregy­sége). A városban működő szakmunkásképző intézet ki­csi és korszerűtlen, csak részben tudja kielégíteni az üzemek szakmunkásigényét. Még mindig magas a ter­melésből kiesett órák száma, nem mindenütt élnek a mun­kaerő üzemen belüli átcso- portosítási lehetőségeivel sem. Vannak tennivalóink a nagy értékű gépek kihaszná­lásánál, a munka- és üzem- szervezésben és a munkafe­gyelem megszilárdításában. A VÁROSBAN EGY KÖ­ZÖS GAZDASÁG, az Uj Ba­rázda Termelőszövetkezet működik, amelynek termelési szerkezete kialakult, stabili­zálódott. A növénytermelés­ben meghatározó a kenyérga­bona és a kukorica termesz­tése. A télialma-termelés évente átlagosan 270—300 vagon. A termelőszövetkezet tagja több termelési rend­szernek, alkalmazza a kor­szerű technikát, technológiát. Fejlesztési elképzelései meg­egyeznek a népgazdasági és a városi igényekkel. Előtérbe került a gyümölcsrekonst­rukció és az állattenyésztés fejlesztése. Továbbra is valamennyi gazdálkodó egység legfőbb feladata az V. ötéves terv céljainak teljesítése úgy, hogy jobban kerüljön előtér­be a minőség, a hatékonyság. Fontos, hogy a további ter­mékszerkezet-változások le­gyenek szinkronban a piac igényeivel, a helyi adottsá­gokkal, a rendelkezésre álló munkaerővel. Az ipar fejlesztésében az V. és a VI. ötéves tervben a könnyű- és nehézipar ará­nyának változatlanul hagyása mellett a meglévő üzemek fejlesztésével kell számolni. A minden üzemre érvényes feladatokon túl az egyes üze­meknél sajátos tennivalók is vannak. így a Csepeli Szer­számgépgyár gyáregységében döntő a szerkezeti változtatás személyi feltételeinek megte­remtése. A MEZŐGÉP gyár­egységénél az új profil kiala­kítását a technikai feltételek javításával kell segíteni. A cipőgyárban a piaci igények figyelembevételével folya­matosan kell alakítani a ter­mékszerkezetet. A Növény­olajipari Vállalat nyírbátori gyáránál felül kell vizsgálni az import alapanyagok hazai alapanyaggal való helyettesí­tésének lehetőségét. A ruhaipari szövetkezetnél a minőség javításával együtt fokozni szükséges a tőkés ex­portot. Az építő- és szakipari szövetkezetnél k'iemelt fel­adat az építőipari tevékeny­ség fejlesztése. A faipari szö­vetkezetnél törekedni kell a termékszerkezet bővítésére. Mindhárom ipari szövetke­zetnél szélesíteni érdemes a szolgáltatói tevékenységet és gondoskodni arról, hogy a fenti feladatok megvalósítá­sához jól felkészült szakem­berek álljanak rendelkezésre. Az Uj Barázda Termelő- szövetkezet legfőbb feladata, hogy elért termelési eredmé­nyeit megszilárdítsa, tovább­fejlessze. Szorosabb ágazati együttműködést valósítson meg a nyírvasvári Vasvári Pál Termelőszövetkezettel, ezzel is segítve a két tsz mi­előbbi egyesülését. Megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani az állattenyésztés intenzívebb fejlesztésére, a város ellátásában való haté­konyabb részvételre. AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ FELADATOK megoldása képzett szakembereket igé­nyel, ezért minden szinten f prilisban befeje­/\ ződik a tanulás a párt tömegpoliti­kai tanfolyamain. Egy mozgalmas oktatási év ta­pasztalatairól beszélget­tünk szabolcsi propagan­distákkal. Puskás Péter, a bakta- lórántházi Vertikál Szö­vetkezet főkönyvelője: Kezdő propagandista vagyok. Tavaly még a Világnézeti és etikai kér­désekkel foglalkoztunk. Kissé döcögött a foglal­kozás, de az idén már na­gyobb volt a lendület, a gazdaságpolitikai kérdé­sek tanfolyamán. Fárad­ságos, ha egy fiatal propa­gandistának magának kell rájönnie tanítási módsze­rekre. Harminc hallgatóm volt, huszonöt rendszere­sen részt vett az előadá­sokon, vitákon. — Rendszerint akkor voltak aktívak a hallga­tók, ha igyekeztem „be­dobni” olyan kérdést, amely saját vállalati gaz­dálkodással, viszonyokkal függött össze. Szerencsém is volt, hiszen rendelke­zésemre állt minden szükséges mutató. Ezek elemzésével behatóbban vitatkozhattunk a haté­konyság növeléséről, a gazdaságos termelésről, bér- és árproblémákról. — Így jobban lehet a gyakorlatban hasznosíta­ni a tanultakat, s várha­tóan a termelésben is megmutatkozik majd az eredménye. A helyi gaz­dasági és pártvezetéstől intézkedni kell a szakmun­kásképzés bővítésére, a fel­nőttoktatás kiszélesítésére. Az üzemekben ösztöndíjakkal, tanulmányi szerződésekkel és egyéb úton el kell érni, hogy megfelelő végzettségű szak­emberek kerüljenek beállí­tásra. Működésükhöz, lete­lepedésükhöz, megtartásuk­hoz városi szintű segítséget szükséges biztosítanunk. Folyamatos normakarban­tartással, a termelésből ki­esett órák számának csök­kentésével és az üzemen be­lüli munkaerő átcsoportosí­tásával lehet elérni az élő­munka hatékonyabb felhasz­nálását. Az emberekről való rendszeres gondoskodás út­ján jó, alkotó munkahelyi légkört szükséges kialakítani. A párt politikájának kö­vetkezetes megvalósítása út­ján tovább kell erősíteni a vezető, irányító szerep érvé­nyesülését. Fokozzuk a kom­munisták iránt támasztott követelményeket, a kommu­nisták példamutatását. Az agitációs és propagandamun­ka elősegíti a határozatok új összefüggéseinek megismerte­tését, megértetését. Javítjuk a gazdaságpolitikai tájékoz­tatás színvonalát. Minden termelőegységben rendsze­ressé és tartalmassá kell ten­ni a gazdaságvezetők beszá­moltatását. A TÁRSADALMI ÉS TÖ­MEGSZERVEZETEK felada­tai sokrétűek. A városi KISZ- bizottság és az üzemi alap­szervezetek mozgósítják a fiatalokat a konkrét, a hatá­rozatok végrehajtását segítő egyéni feladatvállalásokra. Az üzemi szakszervezeti bi­zottságok fokozottabb mér­tékben segítik a gazdálkodó szervek gazdasági tevékeny­ségét, a szocialista brigád­mozgalomban rejlő lehetősé­gék kibontakoztatását, a terv­szerű munkaerő-átcsoporto­sításokat, a differenciált bér- gazdálkodást. Tóth János, a nyírbátori városi pártbizottság első titkára Rózsaszínű tej? A megyei állat-egészség­ügyi állomás idén is több al­kalommal vizsgálta a tehe­nészeti telepeken a tej tiszta­ságát. Kitűnt: sok helyütt a minőségnek e fontos köve­telményét elhanyagolják. A jövőben erre jobban oda kell figyelni, hiszen a következő évben az átvételi árnál az el­ső, másod- és harmadosztá­lyú tej megítélésénél a tisz­taságnak döntő szerepe lesz. A tej tisztaságát már sok helyen házi laboratóri­umban, úgynevezett rezazu- rinpróbával ellenőrzik. Vi­szonylag kevés eszközzel, gyors eredményt kapnak. A rezazurin kémiai szer, a 10 milliliternyi tejet pasztell­kék színűre festi. A mintát 30 percig 38—40 fokos me­leg vízbe mártják. Az első osztályú tiszta tej színe vál­tozatlan marad, míg a má­sodosztályú enyhén rózsaszí­nű, az erősen szennyezett, harmadosztályú tej rózsaszí­nűvé válik. (s. e.) Jutalmuk egymillió Településszépítés Tiszalökön A már hagyományosnak mondható egyeztető megbe­szélést a napokban tartották Tiszalökön a tanács vezetői és a községben tevékenyke­dő vállalatok, üzemek és in­tézmények képviselői. Dr. Borivó László tanácselnök itt jelentette be azt az — egyébként már széles kör­ben ismert — eredményt, hogy a társadalmi munka szervezése terén kiemelkedő munkát végzett települések közül, a városok és nagyköz­ségek kategóriájában ismét Tiszalök nyerte el a megyei első helyezést, s az ezzel já­ró egymillió forintos jutal­mat. Beszámolójában részlete­sen elemezte az egyes válla­lásokat, amelyek lehetővé tették, hogy a tanács 7 millió 200 ezer forintos fejlesztési alapja az elmúlt év folya­mán 6 millió 913 ezer forint értékű társadalmi munkával egészült ki. Ez, a lakoson­ként átlagosan több, mint ezerforintos összeg tette le­hetővé az út-, víz- és vil­lanyhálózat további bővíté­sét, korszerűsítését, a la­Érdekli az embereket Órák a könyvtárban megkaptam minden segít­séget. Ahhoz viszont, hogy kevesebb legyen a döccenő, a felsőbb párt­szerveknek is szervezet­ten kellene törődniük a kezdő propagandistákkal. Csorna Tiborné, a Nyír- kércsi Általános Iskola igazgatója húsz éve végzi ezt a pártmegbizatást. — Ebben az oktatási évben a nemzetközi poli­tika időszerű kérdéseinek a tanfolyamát vezettem, amelynek 26 hallgatója volt. Valamennyi leendő hallgatóval beszélgettem előzőleg, s javaslatomra három hallgatót a taggyű­lés felmentett. Ez hasz­nára vált a tanfolyam- - nak. Rendszeresen részt vett a foglalkozásokon 22 —23 hallgató. Főleg fizi­kai dolgozók, traktorosok, tsz-tagok, pedagógusok, nők. — A foglalkozásokat a könyvtárban tartottuk. Nem véletlenül. Használ­tunk aktuális térképeket, politikai világtérképet, a Képes történelem soroza­tot, felújítottunk földrajzi ismereteket, így magya- ; ráztuk meg egy-egy kül­politikai esemény hátte­rét. Ebben egyik hallga­tóm a pedagógus Szabó Györgyi földrajz szakos segített. Jól hasznosítot­tuk a rendszeresen meg­jelent politikai vitakör anyagait, grafikonokat, képeket is. Tartottunk konzultációkat. Egy-egy előadás után a napi kül­politikai eseményeket kommentáltuk. Helyes, hogy lehetővé válik: alapfokú politikai végzettségnek ismerik el, ha a 3 évet sikeresen vé­gig járja a hallgató. Ak­tívabbak lettek az embe­rek. Pártszervezetünk most 19 hallgatót java sóit a következő oktatási évre továbbtanulásra. Kiss László, a MEZŐ­GÉP baktalórántházi gyáregységében propa­gandista 11 éve: — Mi már megtartot­tuk az utolsó foglalkozást is. Idén, a gazdaságpoliti­ka ipari tagozatán, külö­nösen a népgazdaság helyzete, az egyensúly kérdései, az üzemi de­mokrácia helyi érvénye­sülése voltak nagy érdek­lődést kiváltó témáink. Olyan témák, amelyek érdekelték az embereket. Farkas Kálmán kosság kommunális, egész­ségügyi, oktatási és közmű­velődési ellátásának széle­sítését. Bár az eredmények sem elhanyagolhatók, feladat még így is akad bőven. Ebben az évben is folytatódik az ál­lami és OTP-lakások építé­se, hiszen a nagyközség ipa­rosodása egyre nagyobb vonzerőt gyakorol a környe­ző községekre, s ez együtt jár a jogos lakásigények növe­kedésével. Évek óta szorító gond a bölcsődei helyzet, ami az idén megoldódik, mivel a volt rendőrőrs épületében mintegy 2 millió forint fel- használásával 70 gyermek el­helyezésére alkalmas intéz­ményt lehet kialakítani. A már eddig leszállított 3 ezer 500 tonna kő beépítésé­vel tovább nő a belterületi burkolt utak hossza, s gya­korlatilag valamennyi jelen­tősebb utcában szilárd bur­kolat lesz. (doszlopl Az Újpesti Gyapjúszövő űjfehértói gyárában özv. Szabó Illésné naponta 300 kilogramm fonalat állít elő keresztorsózó gépen. <M. V.) Kommunista műszak a gyermekekért Megyénk üzemeinek több­sége a „Nemzetközi gyer­mekév 1979” elnevezésű szo­lidaritási alapra pénzt fizet be. A befizetett forintokat kommunista műszakokkal keresik meg. Legutóbb a MEZŐGÉP vállalatnál 1830- an tartottak kommunista műszakot, munkájukért 196 ezer forint munkabért szá­moltak el. Ennek a felét a szolidaritási alapra fizették, a fennmaradó részből a vál­lalat a lakásépítési kölcsön- alapot növeli. Poros figurák A z igazgatót várva jócs­kán beleizzadtam az öblös műbőr fotelba. Ámbár oda se neki, hiszen az élmény a fontos. A taka­rítónő felfordította a vödröt, rálökte a rongyot és ráült. — Jöttem az ablakot pu­colni — mondta és megkér­dezte — Kinek tetszik lenni? Bemutatkoztam, közöltem hol dolgozom, mi járatban vagyok. — Ahá — nyugtázta a hallottakat jelentőségtelje­sen.— Én meg már másra gondoltam. — Mire? — Hát tetszik tudni, kife­lé áll itt a gazda útja. — És arra gondolt, hogy én? — Ahá. — És miből gondolta? — Olyan egészséges az elv­társ kinézete. Az alakja is megvan hozzá. Szóval re­ménykedtem, mert akkor biztos kidobták volna azt a francos széket. — Melyiket? A takarítónő a fejével az íróasztal felé intett. Az asz­talt és a magas támlájú szé­ket is kemény fából, nagy. munkával, gonddal faragták. — Szép — mondtam — de hát már miért dobatnám ki. Értékes darabok. — Azok 7.. De kinek. Én csak a port törlőm róluk. És ha a por oda a szőlőszemek közé beül, meg erre a ronda vadászra. Tudja mi történt itt egyszer? ... __ 9 — Küldött értem az igaz­gató. Dehogy sejtettem, mit akar. Nem is akart az sem­mit, csak nagy hangon kezd­te mondani. Nézze Erzsiké — szóval mondta, hogy rosszul takarítok. Figyeljen csak, hogy csillog a por a figurá­kon. Nem mondom, csillo­gott, mert éppen odatűzött a nap. De az engem nem ér­dekelt. Én megmondtam: nézze igazgató elvtárs, ve­lem ne figurázzon. Tisztes­séges helyen már nincs ilyen bútor. Szóval én akkor elát­koztam. — Kit? — Hát a gazdát. Már saj­nálom, hogy fogott az átok. Elmegy innen. — De hát nem szerette. — Ügy ahogy van kimon­dom. Bizony nem szerettem. Az még a szőnyeget is fel­hajtotta és megnézte, ott is vikszoltam-e. — És ha én is felhajta­nám,? — Már kimondom, ha ki­gondoltam. Testes maga ah­hoz. A széket is azért kelle­ne kidobni. Bárcsak jönne egy kövér ember, mert ad­dig nem lesz rá parancsolat A nyitott ajtón át lát­tam, visszaérkezett ebédtől a titkárnő. Erzsiké is hallhatta a kávés­csészék csörömpölését, mert felpattant a vödörről, bele­csapta a rongyot és már ment is. — Hát az ablak? — kér­deztem rá. — Milyen ablak — értet­lenkedett, majd kapcsolt és legyintett. — A, az ablak. Láthatja, tiszta az. — Vissza­settenkedett és súgta. — Be- küldtek. Mert van ám itt ér­ték is ebben a szobában ... Seres Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents