Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-19 / 90. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. április 19. Legrégibb mezőgazdasági szaklapunk Kétszáz éves újság a Jósa András Múzeumban Első magyar nyelvű hírlapunk a „Magyar Hírmondó” 1780-ban jelent meg Pozsonyban. Öt a Magyar Kurír követte hat év múlva. Az első erdélyi magyar lap, az „Erdélyi Magyar Hírvivő” 1790-ben jelent meg. A Jósa András Múzeum történeti adattára őrzi a legkorábbi mezőgazdasági szaklapunknak, a Magyar Újságnak egyik példányát. A negyed- rétű, nyolcoldalas kiadvány lapjait nem tagolták hasábokra. Az egyes írásokat folyamatosan helyezték el egymás után. Címlapja mutatós, mégha néha giccsbe hajló, idilli metszet is került a fejlécre. A lap alapítói és szerkesztői 25 pontos programjukban többek között a „szorgalmatos mezei gazdák által is, más tartományokban, s országokban próbálta- tott, és jó haszonnal végre is hajtatott” eredmények ismertetését ígérik. Az újság első számának „Kívánság” rovatában a következőket olvashatjuk : „mostantól fogva még csak egy birtokos se találtassék Magyar- és Er- délyországban, aki a német nyelv mellett magyarul is ne beszéljen,... addig nem remélheti, hogy a kereskedés folyamatjába jöjjön.” E szép szerkesztői hitvalláson túl maga az újság puszta léte is hittétel az anyanyelv terjesztésének ügye mellett. Ne felejtsük el, hogy hat évvel vagyunk II. József halála után, akinek közismert nyelvren- delete anyanyelvűnk elsorvasztását célozta. A Magyar Ujság-nál fél év után cím- és szerkesztőváltozás történt. A 25. szám Gazdaságot Tzélozó Újság, a 36. pedig már Visgálódó Magyar Gazda címmel jelent meg, és ez a cím a lap megszűntéig, 1797. december 21-ig már nem változott meg. A lapot Schönfeld János Ferdinánd alapította és adta ki Bécsben 1796. január elsején. A június 28-i számban azonban már ott olvashatjuk az addig háttérben megbújt szerkesztő és irányító, Pethe Ferenc nevét. Az újság első száma. Kisszántói Pethe Ferenc, az elfelejtett nyelvújító és nyomdász, számos agrokémiai, természethistóriai és matematikai könyv szerzője, több szakfolyóirat és politikai hírlap szerkesztője Büd- szentmihályon, a mai Tisza- vasváriban született 1763- ban. Élete — amely a magyar polgári fejlődés korai szakaszának problémáit híven tükrözte — állandó harc volt a tudományos élet szolgálatában. Kezdeményezéseivel, vállalkozásaival megelőzte korát. Elképzeléseinek megvalósulásához azonban hiányoztak korában a társadalmi-gazdasági feltételek. Pethe Ferencet, az újságírót és szerkesztőt kiadói tevékenységében tudatos népművelői szempontok vezették. Nehéz volt abban a korban szerkesztőnek lenni. A szerkesztő rendszerint maga írta a lapot, ha itt-ott volt is neki egy-egy levelezője, akinek magántudósításait felhasználhatta. A Magyar Újság harmadik „darabjának” első részében szó esik a híres-nevezetes hálái trágyázósóról, a kenyérfáról és sok más furcsaságról. Ha figyelmesen elolvassuk a „gazdaságbéli tudósításokról” szóló részt, akkor megtudhatjuk, hogyan kell gondozni télen-nyáron a gyümölcsfákat; hogyan csinált gidaszőr- ből kalapot Tilsztone József az „Anglia Országból Staf- fordban fekvő Newkasztel- ből”; miért jó a petrezselyemlé, mint féregirtó szer; hogyan kell a szőlőtöveket télre eltenni stb. Bizonyára ezek mind hasznos jó tanácsként szolgáltak a magyar gazdáknak a 18. század végén. A lap utolsó rovata a „Tsere-Ajánlás”, amelyben valaki számunkra ma egészen furcsa cserét ajánl: festett „Szoba-Vendégfalakért”, spalért egy pár erdélyi lovat adna. Ács Zoltán Beregi művészet Tokajban A „Tokaji tavasz” elnevezésű kulturális rendezvényen, amely április elején kezdődött és június elején ér véget, Szabolcs-Szatmár megye is érdekelt. Április 30-án nyitják meg a tokaji galéria földszintjén a „Bereg népművészete” című kiállítást a vásárosnaményi múzeum anyagából. Utána az emeleten Andruskó Károly zentai grafikusművész munkáit láthatja a közönség, akinek a közelmúltban volt tárlata Nyírbátorban is. A „Tokaji tavasz”, a Zila- hy György Művészetbarátok Körének rendezvénye június 4-én a művelődési otthonban a Gávavencsellőn élő Kerülő Ferenc festőművész kiállításával fejeződik be, ahová szabolcsi művészetbarátokat is várnak. 99 VIASZPECSÉT A RÁDIÓN Orvhallgatók“ az éterben Bekapcsoljuk a rádiót^ de ki gondolná, hogy sokan ezt a szórakozást „illegálisan” űzik? Rosszhiszemű rádiózó, tévéző — postai nyelven szólva „orvhallgató” — válhat azokból, akik nem jelentik be a postán a háztartásukban üzemeltetett tömegközlési eszközöket. A kézbesítők kéthavonta szedik be a rádió tíz- és a televíziók ötvenforintos üzemeltetési díját. (Ebből a pénzből csak néhány százalék illeti a postát, az összeg a Magyar Rádió és Televízió igazgatóságára kerül.) Sokan csak kötelező rossznak tartják ezt a kiadást, de fizetik. Azonban a híradás- technikai eszközökből naponta sok ezer talál gazdára az országban, s ezek bejelentéséről nem ritkán „elfelejtik” értesíteni a postát. Tíz évvel ezelőtt az üzletek még naponta jelentették a postának: milyen típusú, gyártási számú rádiót, tévét kinek adtak el, s így a hivatalban már csak a biztos tulajdonos jelentkezését várták ... Jelenti a Merkur Az utóbbi években mind többen visznek ki rádiót, tévét a hétvégi házakba. Mi a teendő ezek használatakor? Egy rádióért, egy televízióért itt is kell fizetni a szükséges díjat. Ha nem használja a tulajdonos, akkor le kell pecsételtetni és természetesen így nem jár pénz a használatáért. Az autók jó részét már rádióval is felszerelik. Itt még tartja a hivatalos utat a Merkur Autókereskedelmi Vállalat: minden esetben jelenti az eladott kocsi típusát, rendszámát, az illetékes postahivataloknak. Ha viszont az autótulajdonos később szerelteti be a készüléket a kocsiba, akkor személyesen kell ezt a megyei postahivatal tudomására hozni. Manapság sokan térnek haza külföldi útjukról rádióval, esetleg tévével: ebben az esetben is a háztartásban működő készülékek közül csak egyet-egyet kell a postán nyilvántartásba vétetni. Öt éve „elfelejti" Tavaly áprilistól kilenc hónapon át tartott ellenőrzést Nyíregyházán a Debreceni Postaigazgatóság. Az ellen őrzéssel megbízott személyek érvényes postai igazolványnyal, lakásról lakásra járva vizsgálták: a családok a műsorvevő készüléket bejelentés alapján tartják-e üzemben. A feltárás szerint 3567 rádió- és 2517 televíziótulajdonos „vonult illegalitásba”. Volt aki 1973 óta „elfelejtette” bejelenteni a postának a tulajdonában lévő rádiót, illetve televíziót. Vajon mire hivatkoznak a szabálysértők? — A legtöbben arra: nem tudják, hogy be kell jelenteni a készüléket — mondja Zsirkó Imréné, a nyíregyházi 1-es posta vezetője. — A szabály az, hogy minden család csak 1—1 rádióért, tévéért köteles fizetni. Határeset, ha például a fiatal házaspár otthon, lakik a szülőkkel. Ekkor elég csak egyszer kifizetni a tíz, illetve az ötven forintot. Ha viszont külön- bejáratú a lakás — tehát ritkábban van együtt a család — mindkét otthonból be kell jelenteni a használatban lévő készülékeket. Háromnegyed milliót fizettek A Debreceni Postaigazgatóságon elmondták, hogy ellenőrzésüket követően a mulasztók összesen több mint 758 ezer forintot fizettek. Ez nem büntetés, hanem az évek alatt elmulasztott előfizetési díjak visszamenőleges összege. A rádiók' és televíziók bejelentés nélküli használata azonban szabálysértés is, amely az elmaradt díj befizetése mellett ezer forintig terjedő pénzbírsággal is büntethető. A postaigazgatóság a jövőben — a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó — szórólapok kibocsátásával szeretné a szabálysértések elejét venni. (t. k. — s. á.) ADATOK SZABOLCSRÓL 0 harmadik legnépesebb megye Szabolcs-Szatmár megyéről az 1979. évi „Magyar Statisztikai Zsebkönyv” több érdekes adatot tartalmaz. Alább ebből adunk összeállítást: 1979. január 1-én megyénkben hat járás, 6 város, 49 önálló tanácsú, 171 közös tanácsú, azaz összesen 220 község volt. A községek közül 33 nagyközség. 1978 végén Szabolcs-Szatmár megye „lakónépessége” 574 ,ezer fő, az ország lakosságának 5,4 százaléka. A lé- lekszám és az arány megegyezik a múlt évivel. Megyénk — a lakónépesség szempontjából — Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye után az ország harmadik legnagyobb megyéje. Az ezer lakosra jutó élve- születégek száma — hagyományosan — itt a legmagasabb az országban: 18,7 (az országos átlag 15,7). A halálozások aránya megyénkben 12,3 (az országos átlag 13,1), kedvezőbb az országos átlagnál. A természetes .szaporodás nálunk 6,4 (az országos átlag 2,6), tehát majdnem két és fél szerese az országosnak. Megyénk szocialista iparában a foglalkoztatottak száma 1977-ben 52 ezer fő volt. A szocialista iparban felhasznált villamos energia 175 millió kWó, az országos fel- használásnak csupán 1,3 százaléka. Megyénk szocialista iparában az állóeszközök értéke 1977 végén meghaladta a 10 milliárd forintot. Szabolcs-Szatmár megye termőterülete 571 ezer hektár, amely az ország termő- területének 6,8 százaléka. Az ország legnagyobb szarvasmarha-állománya Szabolcs-Szatmár és Bács- Kiskun megyében van — egyaránt 146—146 ezer darab. Sertésállományunk 351 ezer darab volt a múlt év végén. A kiskereskedelem egy lakosra jutó eladási forgalma — 1978-ban — megyénkben 20 815 forint volt. Dr. Sipos Sándor Munkáskórusok találkozója Záhonyban Második alkalommal rendezik meg Záhonyban, a MÁV szakszervezeti művelődési házban — az SZMT Móricz Zsigmond Művelődési Ház, a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a kisvár- dai járási hivatal, a kisvár- dai városi és járási művelődési központ irányításával — a munkás- és ifjúmunkáskórusok megyei találkozóját. Április 21-én délután 4-kor kezdődik a dalos rendezvény. Az első napon a RÍSZ fehérgyarmati leánykara, a mátészalkai BKF női kara, a nyíregyházi 107. sz. szakmunkásképző intézet leánykara, a Nyíregyházi Konzervgyár vegyes kara, a KPVDSZ nyíregyházi leánykara, a nyíregyházi egészségügyi szakiskola leánykara, a mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet vegyes kara és a nyíregyházi 110. sz. szakmunkásképző intézet fiúkara lép fel. Másnap, vasárnap délelőtt 10 órakor folytatódik a kétnapos program. Ekkor a nyíregyházi élelmiszeripari szakmunkásképző intézet vegyes kara, az SZMT nyíregyházi férfikara, a mándoki művelődési ház vegyes kara, a záhonyi MÁV művelődési ház vegyes kara, a Vakok és Gyengénlátók Szövetségének nyíregyházi vegyes kara, a kisvárdai járási és városi művelődési központ női kara és az SZMT megyei művelődési házának ifjúmunkáskórusa énekel. DOBOS LATOS TÁRLATA Dobos Lajos festőművész tárlatát nyitják meg április 19-én a Képcsarnok Vállalat nyíregyházi Benczúr Gyulatermében. A nyíregyházi tárlatát április 19-től hétköznap 9 óra 30-tól 18 óráig, szombaton 9-től 14 óráig tekinthetik meg az érdeklődők. Legényesen. (Császár Csaba felvétele) HIT MOND AZ ORVOS? Hz újszülöttek ellátásáról A nő legszebb hivatása az anyaság. Ez sok szeretetet, fáradozást igényel. Ezért a család segítsen, hogy az édesanya minden idejét és energiáját a csecsemő gondozására fordíthassa. Ha lehet a mosást, főzést, takarítást végezze más, hogy ő az első hetekben csak csecsemőjével foglalkozhasson. A látogatók csak két-három hetes kor után keressék föl a család új tagját. Fogják rövidre a látogatást, nézzék meg a kisbabát, de ne nyúljanak hoz-, zá. Hogyan készítsék elő a baba otthonát? A szobát, melyben a csecsemő tartózkodni fog, festessék, takarítsák ki. A zsúfoltságot szüntessék meg. Itt nem ajánlatos a dohányzás, a rádió, tv bömböl- tetése. A szobahőmérséklet 21—22, fürdetéskor 24—25 fokos legyen. Fekhelynek legcélszerűbb a kis méretű rácsos gyermekágy, benne rugalmas laticel matrac, ezen vízhatlan gumi- vagy nylonlepedő. Erre tegyék .a vászonlepedőt. Nagypárnára, dunyhára nem szabad az újszülöttet fektetni, mert rajta nem tud jól mozogni, belesüpped — sőt meg is fulladhat. Az egészséges újszülött napközben rugdalódzóban legyen, éjszaka hálózsákban. Két-három hét után a koraszülöttet sem szabad pólyában tartani! Nyáron legjobb a flanel-, télen a gyapjútakaró. A baba mindennapi fürdetése hozzátartozik ápolásához. Mindig azonos időben történjen; legalkalmasabb erre az utolsó szoptatás előtti időszak. A fürösztéshez elő kell készülni, mert a csecsemőt egy pillanatra sem szabad egyedül hagyni az asztalon. A fürdetés kellékei: babafürdőkád, pelenkázóasztal, tálca az ápolási szereknek — ezek: szappan, babahintőpor, napraforgóolaj, popsikenőcs, sebhintőpor, hajkefe, vatta, steril géz. A víz hőmérsékletét könyökkel ellenőrizzék, a hajlatok kimosására ügyeljenek. A csecsemőt fürdőlepedőre tegyék, a vizet gondosan itassák le róla. A hajlatokat töröljék szárazra, s vékonyan babahintőporral hintsék be. Röviden a táplálásról: az anyának elsősorban bízni kell abban, hogy elegendő lesz a teje, tehát fontos, hogy akarjon szoptatni. Az újszülött és a csecsemő számára az anyatej a természetes és legjobb táplálék. Egy tápszer sem helyettesíti. Fontos a rendszeres szoptatás: eleinte háromóránként. Néhány hét múlva a csecsemő saját magát beállítja napi ötszöri szopásra. Szoptatás után azt a mellet amelyből szoptattak, gondosan fejjék ki. Az első időszakban gyakran sír éjszaka a gyerek, szoptatás helyett ilyenkor a teáztatást ajánljuk. Az etetést, teáztatást ülő helyzetben végezzék. Fontos, hogy saját pohara, kanala, tálkája legyen a csecsemőnek, amit csak erre a célra használt nagyobb edényben kell kifőzni. Végül kérjük, hogy fogadják meg az orvos, védőnő tanácsát. Dr. Kerepesi Terézia adjunktus MAGYAR ÚJSÁG, mclly - ' Magyar, és Erdély OrCzágban, ■ a'Mezeigazdaságat , és SfforgaJmato&ágat ' g irányozza, 'jé ÜT Harmadik Darab. Kólt Bétsben Boldog-Afszony-Havának fJanuariusnak) ipdik napján I796,lih‘ Eíktendóben. Gazdaságbeli Kívánságok* JYtível hogy a’ Swábi-Krrületben fekvő Hala Városiban fel talál • haló, »így nevezett Hátai trágydtófó, már ally gyakran, maid tsak nem minden Ú/jságokban , tulajdonságaira, hathatos erejére nézve, t-iy oííyamtak hirdettetik, és ollyankeppen ditsértetik, hogy ehe« fecmfó, az iilyetén (6 nemeben, meg eddig foha. k lohol nem C keikét«
