Kelet-Magyarország, 1979. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

................ Aliig MÁTÉSZALKÁN Á városiak pihenője Parkerdő a Keletinél R gyermekekért Kommunista műszakot szerveznek a város minden üzemében, intézményében április 21-re — a gyermekév javára. A gyárakban a ter­melőmunkában vesznek részt a dolgozók, a fiatalok pedig a város parkosítását, fásítá­sát segítik. A befolyt össze­geket a gyermekintézmények fejlesztésére használják fel, illetve befizetik a gyermek­év központi számlájának ja­vára. Táborozó fiatalok ötszáz középiskolás és szakmunkástanuló fiatal je­lentkezett Mátészalkáról a KISZ nyári önkéntes ifjúsági építőtáboraiba. — A nyári út­törő-táborozás előkészítése is megkezdődött. Hatszáz kis­dobos és úttörő táborozhat az idén. Nagy váltótáborok működnek majd Szigligeten és Rudabányán, és sokan jutnak el a csengeri, tibor- szállási saját táborokba is. Csillebércre, Zánkára, Sóstó­ra szaktáborokba utaznak a mátészalkai úttörők. Hársfák a foútra A fásítási hónap megyei megnyitóját április 20-án Mátészalkán tartják. Erre az időpontra szervezik meg a 49-es főút új átkelő szakasza mentén a fák elültetését: több száz hársfa szegélyezi majd a máris impozáns fő­útszakaszt. Gálaest, bemutató Veszprémben sikerrel sze­repelt a Mátészalkai úttörő fúvószenekar az országos ta­lálkozón. — Szombathelyen a 7. országos pedagógus kó­rustalálkozón vett részt az ÁFÉSZ pedagóguskórus. Egy előadás bevételét a nemzet­közi gyermekév javára is fel­ajánlották. — Szentesen, az Éneklő rajok országos vetél­kedőjén nagy sikert aratatt a Zalka Máté általános iskola 7. b. osztályának éneklő ra­ja (amely Szabolcs-Szatmárt képviselte a versenyen): a gálaesten is teljes műsorukat mutathatták be. ▲ SZEBB, TISZTÁBB MÁTÉSZALKÁÉRT Háromszáz vélemény városi dolgokról Sok közéleti rendezvény volt az év elején Mátészal­kán. Városkörzeti tanácsko­zásokat, tanácstagi beszámo­lókat, lakóbizottság-választá­sokat tartottak. Népes volt a résztvevők köre, csaknem minden mátészalkai család­ból volt ott valaki a rendez­vényeken, így Mátészalka ve­zetői lényegében friss ke­resztmetszetet kaptak a vá­ros lakosságát foglalkoztató kérdésekről is, minthogy há­romszázan mondták el véle­ményüket. Nemcsak a háziszemét... Negyven közérdekű javas­lat és közel ötven közérdekű bejelentés hangzott el. A felszólalók közül szinte min­denki érintette azokat az át­alakulásokat, amelyeknek Képviselő, tanácstag, KISZ-vezető Fiatalok a közéletben Beszéljük meg! címmel a közéletiségről Mátészalka nyolcvan KlSZ-alapszerve- zetében folytattak vitát a fiatalok. Mintegy négyezren vettek részt a rendezvénye­ken, amelyeken a szocialista életmódról, a közéletről, a munkáról, a magatartásról, az erkölcsről beszélgettek a fiatalok. Sok helyen alakult ki tar­talmas vita. A közéleti em­ber legfontosabb jellemzőjé­nek a jó munkát tartják a fiatalok, ám ugyanennyire fontos az is, hogy a munka mellett pluszt is adjon a kö­zösségért. Elengedhetetlen­nek tartják a véleménynyil­vánítást : aki nem dicsér, nem bírál, nem mond véleményt, az nem is lehet közéleti em­ber. Hogyan kapcsolható ösz- sze a munka, a közösségért való tevékenykedés és a ma­gánélet? — ez a kérdés is foglalkoztatja a fiatalokat. Mindez Mátészalkán' nem­csak a KISZ most szervezett vitasorozata miatt aktuális. Minden választáson nő ugyanis a közéletben részt vevő fiatalok száma. Sok ak­tív fiatal tagja a KISZ-bi- zottságnak, a pártbizottság­ban tizenketten tevékeny­kednek, a városi tanácsnak tizennégy KISZ-fiatal a tag­ja. Mátészalka országgyűlési képviselőjét is a fiatalok kö­zül választották. A Hazafias Népfront városi bizottságába tizenegy fiatalt jelöltek leg­utóbb, s ők rendszeresen részt is vesznek a népfront­munkában. Ott találjuk a fi­atalokat az MTESZ tudomá­nyos egyesület vezetői között is. A legutóbbi lakóbizottsá­gi választásokon meghárom­szorozódott a megválasztott KISZ-fiatalok száma: már tizenketten vesznek részt a lakóterületi közösségi munkában. Naponta 3500—4000 köbméter vizet tisztítanak az új máté­szalkai szennyvíztisztító telepen. Felvételünk az utóülepítő medencéről készült, innen a megtisztított víz a Krasznába folyik. (Elek Emil felvétele) nap mint nap tanúi Máté­szalkán: szinte teljesen meg­változik a városközpont, sok az új szaküzlet, szebb lett Mátészalka. Mégis a gondok közül soroltak fel többet a hozzászólók. Az új, emeletes lakónegye­dekben azt tették szóvá, hogy szemetes a környék. Ez azonban nemcsak a házisze- mét-elszállításért felelősök­nek címzett bírálat volt, ha­nem önkritika is, hiszen a város tisztaságáért csak kö­zösen lehet többet tenni; jó lenne, ha mindenki jobban vigyázna a tisztaságra. Szót emeltek az emberek az egy­re jobban elharapózó „gube­rálás” ellen; ami nemcsak látványnak csúnya és a köz- egészségügy szempontjából veszélyes, hanem azért is, mert ez gyakran együtt jár az egyszer már összegyűjtött szemét újra szétszórásával. Tetszik a lakosságnak a szépen kialakított, virágosí- tott park. Javasolták, hogy amíg meg nem szereti min­denki, és nem vigyáz rá kö­zösen a város, a Hajdú utcai és a Lenin téri parkok meg­óvása érdekében alkalmaz­zanak parkőröket. Csapadékvíz, járda Uj lakónegyedeinkben ör­vendetesen sok a kisgyermek. A Keleti és a Felszabadulás úti lakótelepeken lakók egy­aránt javasolták, hogy a la­kótelepi utak egy részén, ahol lehetséges, vezessenek be se­bességkorlátozást; sokan fél­nek a gyermekbalesetek ve­szélyétől. A régi településrészeken lakók is szeretnék rendezet­tebbnek látni a környéküket. A Fellegvár utcán, a „vas­úton túli” lakónegyed utcái­ban lakók ismételten felve­tették, hogy nem tudják megoldani a csapadékvíz el­vezetését, ebben a tanács­nak kellene tenni elsőként, általános megoldás lehetősé­gével. Sok helyen vetődött fel a járdaépítés, sokan tár­sadalmi munkát is felaján­lottak ehhez. Több helyen már meg is tervezték a ta­nács szakemberei a társadal­mi összefogással épülő jár­dákat, ám az idén sem old­hatják meg a város minden utcájában. A korábbiaknál kevesebb kritikát kapott a kereskede­lem, ez a jelentős fejleszté­sek hatását tükrözi. De a la­kosság nem hagyta szó nél­kül, hogy esetenként hiányos a húsellátás, és azt kérték az ÁFÉSZ-tól, hogy ne csök­kentse a saját sertés vágások számát, amivel a központilag juttatott hús mennyiségét tudnák növelni. Több helyen sürgették, hogy hatósági in­tézkedésekkel vegyék elejét az utcai italozásoknak — er­re sok helyen már tanácsi rendeletet alkottak, Máté­szalkán is határozottabban kellene fellépni. Park és virág A közéleti fórumok jó eredménye volt, hogy nem­csak a helyenkénti járdaépí­tésre tettek társadalmi mun­kavállalást, hanem a város általános szépítéséért is. A teljes parkosítás, virágosítás vállalására hangzott el pél­dául javaslat a Felszabadu­lás lakótelepen és a Szovjet hősök útján lakók gyűlésén. Ezeket a felajánlásokat már a tavaszi fásítási hónapnál hasznosítják. Túlzó, nem reális javaslat, igény kevés volt, így az el­hangzottak nagy többsége beilleszthető a városi tervek­be és folyamatosan megvaló­sítható. Az oldalt szerkeszti: MARIK SÁNDOR Mátészalkán dédelgetett terv a közjóléti erdő kialakí­tása. A város északi és keleti oldalát tartották erre legal­kalmasabbnak. A parkerdő most megvalósulni látszik — hallottuk Kiss Jánostól a vá­rosi tanács műszaki osztály- vezetőjétől. A debreceni er­dőfelügyelőség elkészítette a fejlesztési tervet, a terület­ről folyó tárgyalások pedig ebben az évben befejeződ­nek. Az előzetes felmérések szerint Mátészalka lakói­nak száma 2000-ben el­éri a harmincnégyezret. Ezért a közjóléti erdő tervét úgy készítették el, hogy be­vonták a város vonzáskörze­tébe tartozó községeket is, így a pihenő-, séta- és ki­rándulóerdő területe — 1462 hektár — érinti Nagyecsed, Ópályi és Tiborszállás hatá­rát is. Szeretnék, ha jövőre el­kezdődhetnének az első sza­kasz talaj rendezési munká­latai a Keleti lakótelep mel­lett. A parkerdőben lesz a tervek szerint egy ifjúsá­gi és diáktábor, 10 hek­táros csónakázótó, lóver­senypálya, tornapálya. Természetesen gondoltak a gyerekekre is: négy játszó­terét, valamint egy ródlipá- lyát építenek, télen pedig a csónakázótó korcsolyázásra lesz alkalmas. A művészet is helyet kap a közjóléti erdő kialakításá­nál : állandó művésztelepet és szabadtéri színpadot ter­veznek. A kiránduló- és sé­taerdő nevezetessége lehet majd a Kraszna jobb partján Sárvár, a honfoglalás utáni település romja, amely bekapcsolható a szatmári turistaútvona­lakba is. A jövőre tervezett föld­munkák elvégzésében nagy segítséget várnak a város la­kóitól, üzemektől és azok szocialista brigádjaitól, ugyanis a három erdőrészlet megépítése, fásítása az elő­zetes tervek szerint megha­ladja a 80 millió forintot, s remélik, a nyolcvanas évek végén teljes egészében bir­tokba vehetik a szalkaiak és környékbeliek, (zsoldos) összefogással létesítették Módszertani központok A Mátészalkai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában alakították ki a megye egyet­len gyakorlati oktatási bázi­sát, ahol a város-járás peda­gógusainak módszertani se­gítséget nyújtanak* a megye más területén dolgozó taná­roknak pedig tanácsokat ad­nak a gyakorlati oktatások­hoz. Kialakításában a 100 ezer forintos központi támo­gatás mellett sokat segí­tettek a szülői munkakö­zösség tagjai, a szocialis­ta brigádok. A belső festést az ÁFÉSZ és a költségvetési üzem dolgo­zói végezték. A Szatmár Bú­torgyár hulladékanyaggal se­gíti a műhely munkáját, ezekből az anyagokból a sütőipari vállalat asztalosai fizikai szemléltetőeszközöket és polcokat készítettek a szer­számok elhelyezésére. A két nagy tanterem kor­szerű világítást is kapott, melynek szerelési mun­káit a 138. sz. ipari szakmunkásképző iskola tanulói és tanárai készí­tették társadalmi munká­ban. De kiemelkedő munkát vé­geztek a MOM-tanműhely fiataljai is Csontos Károly vezetésével. A szocialista brigádok segítsége azonban nemcsak ebben merül ki, hanem egy-egy üzemlátoga­tásra is elviszik a tanulókat. Ez azért is jelentős, mert a gyakorlati oktatás keretében elsősorban ipari jellegű kép­zést kapnak a gyerekek, de a különböző gyárlátogatások is sok segítséget nyújtanak a tanuláshoz. A gyakorlati oktatáshoz hasonló bázisfeladatokat lát­nak el a fizikában is. A szaktanárok, a szülők segítségével fóliából már elkészítették az új tan­tervhez a transzparense­ket. Ezeket a szemléltetőeszközö­ket írásvetítő segítségével már a járás-város többi is­kolájában is használják, de távolabbi iskoláknak is szí­vesen adnak. Az iskolában elmondták, hogy ezek az esz­közök szinte már nélkülöz­hetetlenek a fizikaoktatás­hoz, de a TANÉRT még nem gyárt ilyeneket. Nyár végén adják át A mátészalkai Mosolygó Antal tér legújabb huszonkét la­kásos épülete a nyár végére készül el. Földszintjén gyógy­szertár is lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents