Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

XXXVI. évfolyam, 59. szám ÁRA 1,60 FORINT 1979. március 11., vasárnap AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA MA Falaztak a leltározók (2. oldal) Tojás és stopperóra (3. oldal) Tárgyalások Új-Delhiben Koszigin látogatása az indiai államfőnél A Tanácsköztársaság 60. évfordulója tiszteletére Szabolcs-szatmári napok li árpát-1 It raj nában Barátsági nagygyűlést rendeztek tegnap Ungváron Az építőanyag-ipar tervei Jobb tégla, fémajtók, -ablakok SzomJbaton folytatódtak a tárgyalások az Indiában tar­tózkodó Alekszej Koszigin szovjet kormányfő és Morar- dzsi Deszai indiai miniszter- elnök között. A baráti és tárgyszerű légkörben lezaj­lott megbeszéléseken a felek a kétoldalú kapcsolatok jele­net és jövőjét érintő kérdé­sek széles körét tekintették át. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy az 1971-ben kötött szovjet—indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződés alapján eredmé­nyesen fejlődnek a két or­szág kapcsolatai. A felek köl­csönösen kifejezésre juttat­ták azt a törekvésüket, hogy további erőfeszítéseket kí­vánnak tenni a szovjet—in­diai kapcsolatok kiszélesítése és erősítése érdekében. A nemzetközi helyzetet ele­mezve a felek áttekintették a nemzetközi béke és bizton­ság, a fegyverkezési hajsza megfékezésének és a leszere­lésnek a problémakörét, va­lamint a világ különböző tér­ségeiben kialakult helyzetet. Különös figyelmet szenteltek a kínai agresszió következté­ben kialakult helyzetnek. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szombaton Uj-Delhiben látogatást tett Nilam Szandzsiva Keddi in­diai köztársasági elnöknél. A forró, baráti légkörű találko­zón a felek véleményt cse­réltek a szovjet—indiai kap­csolatok további fejlesztésé­ről és a nemzetközi helyzet időszerű,' kölcsönös érdeklő­désre számot tartó kérdései­ről. A megbeszélésen jelen voltak Koszigin kíséretének tagjai. Ugyancsak szombaton Ko­szigin baráti légkörű tárgya­lást folytatott Csaran Szingh miniszterelnök-helyettessel, pénzügyminiszterrel, vala­mint Dzsagzsivan Ram mi­niszterelnök-helyettessel, hadügyminiszterrel. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 60. évfor­dulója alkalmából szabolcs- szaitmári barátsági napok kezdődtek szombaton a Szov­jetunió Kárpátontúli terüle­tén. A szabolcs-szatmári napok megnyitására dr. Tar Imré­nek, a megyei pártbizottság első titkárának vezetésével Szabolcs-Szatmár megyei po­litikai delegáció utazott Ung- várra. A küldöttség tagjai: dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, Alexa László, az SZMT vezető titkára. Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első titkára, és dr. Szeifert Gyula, a Hazafi­as Népfront megyei bizottsá­gának elnöke. A rendkívül gazdag ese­ménysorozat szombaton es­te, az Ungvári Filharmónia épületében barátsági nagy­gyűléssel vette kezdetét. A nagygyűlésen részt vett Szovjet-Kárpábontól politikai, társadalmi és gazdasági éle­tének számos vezetője, ott voltak a terület munkás-pa­raszt és értelmiségi dolgozói­nak képviselői. A nagygyűlésen felszólaló dr. Tar Imre felidézte a Ta­nácsköztársaság országos és megyei eseményeit, méltatta a magyar és a szovjet nép forradalmaikban született tör­ténelmi barátságát, ismertet­te megyénk népének a felsza­badulás óta eltelt eredmé­nyeit, majd így folytatta: — Ebben a gyors fejlődés­ben kiemelkedő szerepe van a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának, amely fejlődésünk fontos tényezője. Szabolcs-Szatmár megye párt-, állaimi és társadalmi szervei, munkáskollektívái, intézményeinek dolgozói nagy jelentőséget tulajdonítanak Szabolcs-Szatmár és Szovjet- Kárpátontúl sokoldalú kap­csolatának, s állandó fejlesz­tésén munkálkodnak. Kap­csolataink ápolásában és el­mélyítésében különös fontos­ságúnak tartjuk a rendszeres tapasztalatcseréket, amelyek lehetővé teszik építőmunkánk jobb megismerését, hozzájá­rulnak tevékenységünk ál­landó javításához a gazdaság, a tudomány és a kultúra te­rületén. Tar elvtárs ezt követően szólt a határ menti járások és városok, a tanácsok, az ifjú­sági és a szakszervezetek, az ipari és mezőgazdasági üze­mek és az intézmények, vala­mint a két terület sajtószer­veinek gyümölcsöző kapcso­latáról, a kultúrcsoportok és sportegyesületek rendszeres találkozóinak hasznáról. Kü­lön kiemelte a Lenin nevét viselő Barátságkertben, és a záhonyi, illetve a csapi átra- kókörzeteíkben tapasztalható mindennapi együttműködés sikereit. — A mostani barátsági nagygyűléssel — mondta — megnyílnak Kárpátontúlon a szabolcs-szatmári napok. Ezek során megyénk életét bemu­tató kiállítások, előadások, különböző kulturális és sport­rendezvények keretében adunk képet szocialista épí­tőmunkánk dolgos hétköz­napjairól, örömeiről, gondjai­ról. Meggyőződésünk, hogy a szélesebb bemutatkozás lehe­tősége hozzájárul egymás jobb megismeréséhez a né­peink, területeink közötti kapcsolatok további szilárdí­tásához. Jurij Vasziljevics llnickij, az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli területi Bizott­ságának első titkára felszó­lalásában utalt arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban harcoló száz­ezer magyar internacionalis­ta példát mutatott a ma és a jövő nemzedékének is a né­peink közötti barátságból, együttműködésből. Rámuta- tatott, hogy a Magyar Tanács- köztársaság hősi harcaiban részt vett a Kárpátontúli te­rület számos dolgozója is. — Kapcsolataink gyökerei messzire nyúlnak vissza, együttműködésünk terebélyes fája az élet minden területén gyümölcsözik. A Szovjetunió Kárpátontúli területén már igen sotk küldöttség járt Sza- bolcs-Szatmárból, mint ahogy a mi dolgozóink közül is szá­mosán megfordultak az Önök megyéjében. A mostani, az itt megrendezésre kerülő szabolcs-szatmári napok azonban az első olyan átfogó bemutatkozása lesz itt a szoci­alizmust építő magyar nép­nek, ezen belül megyéjüknek, amelyet nagy érdeklődés előz meg területünk dolgozói között. J. V. Ilniakij ezt követően a kommunista építés területi sikereiről szólt, s aláhúzta, hogy Szovjet-Kárpátontúl és Szabolcs-Szatmár megye az élet szinte minden területére kiterjedő, hagyományosan gazdag tapasztalatai kölcsö­nösen hozájárulnak az elért eredmények fokozásához. A nagygyűlésen a Kárpá- tonfúli terület dolgozóinak A nyíregyházi Béke Termelőszövetkezetben a dohány- palánta-nevelő fóliasátor magházföldjét készítik elő. (Frankó Sándor felvétele) több képviselője is méltatta a Tanácsköztársaság nemzet­közi jelentőségét, a szovjet és a magyar nép, ezen bélül te­rületeink jó együttműködését. A barátsági esten nagy si­kerrel adott műsort a Sza­bolcsi szimfonikus zenekar, a Nyíregyházi egyesített ve­gyes k®r és a Szabolcs-Volán táncegyüttes. A nap folyamán került sor Szabolcs-Szatmár megye és a Szovjetunió Kárpátontúli te­rülete közötti, 1979-re szóló szocialista verseny okmányai­nak aláírására. A két terület dolgozóinak versenyvállalása szervesen illeszkedik az idei gazdaságpolitikai feladatok­hoz és annak hatékony, mi­nőségi megvalósítását szol­gálja. A szabolcs-szatmári napok további programjában ma Ungváron a Népművészeti Múzeumban kerül sor „Sza- holcs-Szatmár megye a szoci­alista fejlődés útján" című kiállítás megnyitása, amely másfél évtized eredményeit mutatja be. Az ungvári Uj Múzeumban néprajzi és kép­zőművészeti kiállítás, a Moszkva filmszínházban ma­gyar filmhét nyílik. Ugyan­csak Ungváron. a bútorkom­binát művelődési házában lép fel a Szabolcs-Volán táncegyüttes, a kömörői páva­kor és a túristvándi citera- együttes. Beregszászon a Nép­színháziban ad önálló hang­versenyt a Szabolcsi szimfo­nikus zenekar és a Nyíregy­házi egyesített vegyes kar. Nem a mennyiséget kíván­ják növelni, hanem jobb mi­nőségű téglát gyártanak az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat me­gyénkben dolgozó két gyárá­nál. A fehérgyarmati tégla­gyárban az idén 42 millió kis méretű téglának megfelelő mennyiséget gyártanak. A technológiai előírások szigo­rításával, a gyártásközi mi­nőségi ellenőrzés gyakorisá­gának növelésével, valamint a dolgozók minőségi premi­zálásával törekednek a minő­ség javítására. Azzal, hogy magasabb lesz az első osztá­lyú téglák aránya, a gyár ár­bevétele is jelentősen nőhet. A tervek szerint 56 millió fo­rintos lesz az idei termelés, a tavalyinál 11 millióval több. A minőség javítását célozta, hogy kétmillió forintért két új, olasz téglaprést szereltek be. A tiszaberceli téglagyár 75 dolgozója tízmillió téglát gyárt az idén. A kis, elavult körülmények között dolgozó gyár igen eredményesen dol­gozik. Tavaly öt és fél millió forint nyereséget értek el, az idén hatmillióra számítanak. A vállalat mindkét tégla­gyárban emeli ebben az év­ben a béreket, 8,6, illetve 5,8 százalékkal. A dolgozók mun­kába járását munkásszállító autóbuszok beállításával könnyítették meg. A „Fémmunkás” Vállalat nyíregyházi gyára közel azo­nos termelést valósít meg 1979-ben, mint tavaly. Válto­A fehérgyarmati téglagyár­ban modern híddaruval eme­lik a vasúti vagonokba a kész téglát. zás viszont, hogy tovább nő az építőipari vasszerkezetek gyártásának aránya, ötödével emelik az alagútzsalus lakás- építési technológiához szük­séges PEVA zsaluelemek gyártását, mintegy 800 tonna szerkezetet adnak át a meg­rendelőknek. A térelválasztó, világítórácsok gyártását 15 százalékkal emelik. Ez évtől csak a nyíregyházi gyárban készítik a nyitott színek vas­szerkezetét. A „Fémmunkás” egyik nagyberuházása Balkány- ban valósul meg. A IV. ne­gyedévben már a próbagyár­tást kell végezni a hor­ganyzott lemezből készült aj­tóknál és ablakoknál. Ennek érdekében ötven dolgozó a vállalat székesfehérvári és dorogi gyárában tanulja a gyártási műveleteket. A 230 millió forintos éves termelést a gyár nagyobb létszámbőví­tés nélkül oldja meg. Változatlan termékmeg­osztás mellett jobb minőség­re törekednek a KOSZIG nyírtelek—belegrádi perlit­üzemében. Az idei 50 milliós terv alapján az építőiparnak és kisebb részben az élelmi­szeriparnak is jut duzzasztott perlit. Az üzem az idén nö­veli az exportját Romániába, míg Svédországba egy minta­szállítmányt küldtek. Tavaszelő a mátészalkai járásban Pótollak a belvízkárokat Permetezésre készen a gyümölcsösök Egyszer süt, máskor esik. Nem lehet számítani az idő­járásra, szeszélyes, mint már évek óta annyiszor. IJyen volt a mostani tél is. Árvíz, belvíz, száraz fagy, mind pusztította, károsította a nö­vényeket, az őszi vetéseket. A mátészalkai járásban ti­zenkétezer hektáron vetettek ősszel kalászost. A legna­gyobb területen — 7500 hek­táron — búzát, míg közel négyezer hektáron rozsot, a többin pedig őszi árpát. Feb­ruár közepén tízezer hektárt borított víz. Jelenleg eléri a hatezer hektárt a belvizes te­rület. Ezerötszáz hektáron ki­pusztult a búza, s legalább ugyanennyi a mostani vízfol­tos terület, aminek nagy ré­szén újabb kipusztulás vár­ható. A porcsalmai Szatmár Termelőszövetkezetben négy­száz, a szamosszegi Dózsában háromszáz, míg a nagyecse- di Rákócziban kétszázötven hektár búzaföldet kell újra­vetni. Szemes kukoricát 6500 hek­táron termelnek majd a me­zőgazdasági nagyüzemek, si­lókukoricát pedig kétezer hektáron. Növekedés inkább a silókukoricánál várható, mivel a kalászosok helyére több gazdaság vet. Naprafor­gó vetőmagot ezerötszáz hek­táron juttatnak a talajba, míg cukorrépát nyolcszáz, burgonyát pedig ötszáz hek­táron fognak termelni. Pilla­natnyilag a talaj állapota nem teszi lehetővé a fejtrá­gyázást. A kötött talajon el­ülnek a gépek, nem képesek haladni, csak a homokosabb területeken tudnak munkát végezni. Télen, a fagyott ta­lajra nagy területen szórtak műtrágyát, így viszonylag ki­csi már a fejtrágyázatlan te­rület. A nagyüzemi télialma-ter- mőterület 3300 hektár. A szakemberek 4000—4500 va­gon termést várnak. Ennek a mennyiségnek megvan a reá­lis alapja, hiszen volt már ilyen nagyságú termés. A rügyvizsgálatok alapján el­érhető ez a mennyiség. Most már a minőségre kell nagyon vigyázni, a gondos, szaksze­rű növényvédelemre. A já­rásban jórészt befejezték a metszést a nagyüzemi gyü­mölcsösökben. Itt-ott vannak még metszetlen fák, kisebb csoportok, azonban az első permetezés megkezdéséig minden almafát megszabadí­tanak a felesleges gallyaktól, ágaktól. Ebben az évben a járás te­rületén öt termelőszövetke­zet egyesült, két közös gaz­dasággá. A szamostatárfalvi Ady, a pátyodi Kossuth és a porcsalmai Dózsa termelő- szövetkezetek porcsalmai központtal s új néven, Szat­már Termelőszövetkezet cí­men gazdálkodnak ezután. A másik egyesülés a csengeti. Lenin és a szamosbecsi Dó­zsa volt. Itt a központ Csen- ger maradt, (sb) UJ Kelet-

Next

/
Thumbnails
Contents