Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 11. top f Kallóból a Skálának Több mint tíz éve folytatnak ipari tervékenységet a Nagy- kállói Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetben. Belföldi forgalmazásra a kiskereskedelmi vállalatok útján az ország valamennyi áruházában vásárolhatók divatos bőrdíszmű áruik, elsősorban női táskák. Közvetlen megrendelésre szállítanak a budapesti Skála Áruháznak és az Arany Pók üzleteinek. A bevásárló-, utazó- és irattartó táskákból a múlt évben 108 ezer darabot, ebben az esztendőben 130 ezer darabot készítenek 27 féle modellből. Képünkön: Saláta Ferenc né és Ráthonyi Ilona a kész táskák minőségét vizsgálja. (Elek Emil) Falaztak a leltározók Visszaélések a fényeslitkei olajfogadé állomáson A kezdet 1976. decemberére nyúlik vissza. A Gáz- és Olajszállító Vállalat fényeslitkei fogadó- állomásának portása egy éjszakai műszak után nem nyitotta ki a kaput a távozni akaró művezetőnek. Az ok az volt, hogy megtudta: a művezető egy marmonkanna olajat akar kivinni a telep területéről. A művezető nem volt hajlandó megmutatni kocsiját, a portás meg nem nyitotta ki a kaput. A portás jelentette az esetet Sarusi Gyulának, a telep megbízott vezetőjének, de mivel semmi nem történt, a népi ellenőrzési bizottsághoz fordult. Az ügyet kivizsgálták, s mivel többen állították, hogy a művezető valóban olajat akart kivinni a telepről — később ugyanis visszatöltötte a kazánba — a népi ellenőrök a felelősségre vonást a vállalatra bízták. A tolvaj megúszta Ekkor meglepő dolog történt: a portás szigorú megrovást kapott, mert kocsival engedte be a művezetőt a telep területére. Hiába védekezett, hogy őt a korábbi telepvezető utasította arra, hogy a művezető, és még né- hányan kocsijukkal együtt bemehetnek a telepre, ezt nem vették figyelembe. Büntetést kaptak azok is, akik a művezető ellen vallottak, a tolvaj pedig megúszta azzal, hogy egy havi prémiumát megvonták. Már-már elfelejtették volna a Fényeslitkén történteket a népi ellenőrök, de 1977. november 22-én újabb bejelentés érkezett. A két bejelentő elmondta, hogy a telepen csákiszalmája módra kezelik a közös vagyonba raktárból kihordott járműalkatrészeket maszek kocsikba építik be és hiába fordultak saját vállalati központjukhoz, nyolc hónap is kevés volt ahhoz, hogy vizsgálatot tartsanak és fényt deríthessenek a manipulációkra. A kisvárdai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság nyomban levelet írt a vállalat siófoki központjához és megkérték az igazgatót: vizsgálják meg együtt, igazak-e a bejelentők által elmondott visszaélések. A vizsgálat megkezdődött és kiderült, hogy 1977 februárjában a raktár leltározásakor súlyos visszaélések történtek. Fiktív jegyek Már az sem volt szabályos, hogy Répási László 27 éves eperjeskei lakost erkölcsi bizonyítvány nélkül raktárosnak alkalmazták, de hát nem ez volt itt a legnagyobb baj. Amikor az átadás megkezdődött, kiderült, hogy rengeteg anyag és alkatrész hiányzik a raktárból. A bizottság tagjai — Szabó Imre gondnok, Sarusi Gyula volt megbízott telepvezető, Szűcs Gábor, a telep párttitkára, és Sztahó János, a vállalati központ ellenőre — nem töltötték az időt azzal, hogy megkeressék mi a hiány oka, hanem fiktív anyagkiadási jegyeket készítettek: ráírták, amit nem találtak — mintegy 70 ezer forintról van szó —, s aláíratták valakivel, mintha fel is használták volna. Hová lettek a raktárból az anyagok? Egy szerelő igazolta, hogy több mint 30 ezer liter tüzelőolajat vett fel — papíron. Annyira biztosak voltak a dolgukban a „leltározók”, hogy eszükbe sem jutott: ha csak ennyit csalnak,, az is elég, hogy alaposan megbüntessék őket. Egn akkumulátort például Sarusi Moszkvicsába raktak be, de Répási is eladott ötöt az eperjeskei tsz-nek. Ez persze nem ment olyan simán, hiszen a tsz számla nélkül nem fizethet semmiért, ezért megegyezett Dankó László kisvárdai járműboltvezetővel, aki minden további nélkül kiadta a blokkot. A volt raktáros mázsaszámra hordta haza az értékes alkatrészeket, amelyekből a jóval később megtartott házkutatás során még mindig majdnem 24 ezer forint értéküt találtak meg. Vitte, aki akarta Ennél a vizsgálatnál derült ki az is, hogy milyen károkat okoztak a vállalatnak egy rendelet rossz értelmezése miatt. Amikor a vállalat úgy találta, hogy a megengedettnél nagyobbak a készletei, utasították a telepeket, hogy hajtsanak végre csökkentést. Fényeslitkén Sarusi, — akit azóta Csurgón telepvezetőnek neveztek ki — Répási és Szabó láttak hozzá a készletcsökkentéshez, s fiktív anyagkiadási jegyekkel órák alatt 416 ezer forint értékű anyagot utalványoztak ki. Volt amit a raktárban hagytak, nagy részét azonban kihord- ták at udvarra, s az vitte, aki akarta. Amikor ez a „készletcsökkentés” napvilágra került, már csak 323 ezer forint értékű anyag volt meg, a többinek hült helyét találták. Közel 15 ezer forint értékű anyagot találtak viszont Szabó Imre gondnok telkén, Ács János tmk-szerelő is 10 ezer forirttnál nagyobb értékű anyagot hordott haza. A népi ellenőrök vizsgálata rég befejeződött, de véget ért már — feljelentésük nyomán — a nyomozás, sőt elkészült a vádirat is. A vétkesek felelősségre vonásáig azonban — akik csalásért, sikkasztásért, orgazdaságért, hanyag kezelésért, lopásért állnak majd bíróság elé — a vállalat illetékesei is tehetnének néhány konkrét intézkedést, megszívlelve a fényeslitkei tapasztalatokat. Felvetődött például az is, hogy a miskolci telepüknek — ide tartozik a fényeslitkei is — öt és fél millió helyett 9 millió volt a készlete, s lehet, hogy a fényeslitkeihez hasonló módszerrel csökkentették. A fényeslitkei telep vezetőinek pedig nem ártana a bűncselekményt elkövetett középvezetők körmére nézni, akik már előre közölték a bejelentőkkel, hogy „repülni fognak”... Mert ha ez bekövetkezne, annak az erkölcsi kára az eddigi anyagi kárnál is nagyobb lenne. Balogh József öntapadós a 11. oldalon Személyi szám az állampolgároknak Ha valakinek adót kélleftt fizetni, telekkönyvi ügye akadt, igazolást kért a tanácstól, anyakönyvi kivonatra voüit szüksége, házat vett — egy sor adatot kellett beszereznie a legkülönbözőbb hivataloktól. Az állampolgárok adataival több szerv foglalkozik, s ezek gyakran ellentmondanak egymásnak. Ezért döntött úgy a Minisztertanács még 1974-ben, hogy egységes nyilvántartást kell készíteni a lakosságról. Ezzel egyszerűsítik az ügyintézés lassú és bürokratikus útját, valamint megkönnyítik a gazdasági, szövetkezeti és a társadalmi szervek munkáját. Az ötödik éve tartó adatgyűjtést a lakosok összeírásával kezdték 1975 januárjában. (Az akkor kapott sárga adatlapot a személyi igazolványhoz csatolták.) A fővárosban létrehozták az Állami Népesség-nyilvántartási Hivatalt. Már akkor elhatározták, hogy a pontos nyilvántartás érdekében személyi számot, illétve személyi lapot adnak az állampolgároknak. Az adatok most már rendelkezésre állnak és az év áprilisától októberig minden magyar állampolgárt felkeresnek a helyi tanácsok képviselői és átadják a személyi számot. A 14 éven felüli magyar és a lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok személyi számot, a 14 éven aluliak személyi lapot kapnak. A gyerekek esetében ezt a lapot a kiskorúak törvényes képviselője (szülő, gyám) veheti át és őrzi meg. A személyi szám mindent elárul a.viselőjéről: - a 11 számból ki lebet „olvasni”, hogy férfi vagy nő az illető. mikor született, miilyen az állampolgársága. A személyi számot egy öntapadós papírra írta a gép, ezt a személyi igazolvány 11. oldalára kell heragasztani. A személyi lapon is ehhez hasonló adatok szerepelnek. A helyi tanácsokra nagyon körültekintő, gondos munkát ró az új népesség-nyilvántartási adatok rögzítése, tárolása, a személyi számok és lapok kiosztása. (1975-től a rendőrségtől a tanácsok hatáskörébe utalták a lakcímnyilvántartást is. Tanfolyamat szerveztek az elmúlt hetekben a tanácsi tisztségviselőknek, előadóknak, Sza- boles-Szaitmár megyében 240-en ismerkedtek az új tennivalókkal. A helyi tanácsoktól összegyűjtött személyi adatokat egy számítógép rögzíti és „állapítja meg” a személyi számokat — mindenkinek másat... Ezt továbbítják a megyei, városi, községi tanácsoknak és ott már csak szétosztják a ,»testre szabott” számokat. A helyi tanácsok gondos^ kodnak arról, hogy mindenki az állandó lakóhelye szerint illetékes tanácstól kapja meg a személyi számot. Az ügyintézés gyorsítása érdekében a nagyobb vállalatoknak, üzemeknek, gyáregységeknek is lehetővé teszik a személyi számok és lapok kiosztását. Akár a tanácsnál, akár az üzemben veszi át valaki a számot, egyúttal odaadják neki a családtagjai számát, illetve lapját. Vidéken a társközségek lakóinak sem kell beutazni a központiba, helybe viszik mindenkinek a fontos, okmányt. T...fcr Nincs elég napfény Primőrök Nyíregyházának Bújik a saláta és a retek A meteorológiai tavasz néhány napig még várat magára — de a kiskertekben már javában tart a sürgés-forgás. A Nyíregyházi ÁFÉSZ zöldségtermelő szakcsoportjában 13-an foglalkoznak primőrök termelésével. Kertjeikben sorra emelkednek a fóliasátrak — sok helyütt , megkezdték a palánták előnevelését, sőt van ahol már kikelt a hónapos retek és a saláta. Ezek a termények várhatóan márciusban kaphatók lesznek. Legfontosabb a paprika-, meg a paradicsom-, de ezek mellett rendeltek uborka-, s kevés káposzta-, karfiolpalántát is. Nehezíti a termelők munkáját, hogy kedvezőtlen az időjárás. Nincs elég napfény, ami hátráltatja valamennyi primőr termelését, — de különösen a melegigényes paradicsom- és paprikapalánták előnevelését. A szerződéskötések még ; tartanak. A Nyíregyházi ÁFÉSZ a tervek szerint primőrökből várhatóan március végótpl ,— Ijz-tíz -ezer csomó retek, illefve. zöldhagyma,, húszezer fej , saláta 4,tvé;tel^re( s2ánúí?Xjj A fólia alatt nevelt.ub.pi'T, kából negyven mázsa, paprikából — kezdetben darabonként árusítva •—' húsz mázsa várható, remélhetően áprilistól. Legkésőbb a paradicsom kerül asztalunkra, melyből húsz mázsát igér májustól a fogyasztási szövetkezet. A primőr áruk egy része az ÁFÉSZ saját boltjaiban, a többi a ZÖLDÉRT üzleteiben kerül forgalomba ^Nyíregyházán. x.H'ú* I *ti * ..........* J <h) j .áelsó/i/iio mao* 'ifim !őt» Bontás előtt, költözés közben Lehúzott redőnyök, bezárt boltok Nyíregyházán a városközpontban a járókelők jó néhány helyen bezárt boltokat, lehúzott redőnyöket találnak. A városi tanácson az üzemen kívül helyezett üzletek sorsáról érdeklődtünk. A Kossuth térről elköltözött az óra- és ékszerbolt, és a virágüzlet. A két helyiség üresen áilil. A miértre a tanácsiak válasza: egy későbbi időpontban az épületet is lebontják, de addig a két üzletet még átmenetileg hasznosítani fogják. A tartós használat, a költözködés az épület belsejét is megrongálta. A bolt használójának a feladata, hogy olyan állapotban adják vissza a két helyiséget a tanácsnak, hogy azokba újra üzletet lehessen nyitni. Erre a tavasszal sor is kerül. Látszatra becsukott a városi tanács sarkán lévő IBUSZ vízum- és útlevélirodája is. Ám az utazási iroda üzletviteli célokra továbbra is megtartja a helyiséget — bár egy ilyen nagy forgalmú helyen nagy érdeklődésre számot tartó üzletet lehetne üzemeltetni. A Kossuth utca és a Rákóczi utca sarkán egy sor lehúzott redőnyt, bezárt boltot talál a szemlélő. Ugyanez vonatkozik a Rákóczi utcán lévő Patyolat-átvevőhelyre is. A tanácson elmondták: a sarki épületet már tavaly le kellett volna bontani. Áll ez a környék lakóházaira, öreg f° alkonya (Frankó Sándor felv.) Régen bezárták a tejivót, de újról nem gondoskodtak. A nyíregyházi, Kossuth utcai reggelizőhely sorsa megpecsételődött — lebontják — de luxus volt egy évvel a bontás előtt bezárni, mivel a környéken nincs másik hasonló. valamint a Tempó Rákóczi utcai helyiségeire is. Ebben a városrészben a Kossuth utca mindkét oldalán, a Vasvári Pál utca sarkáig a kisajátítás megtörtént, a lakók kiköltöztetése folyamatban van. A Búza téri piacon is van néhány üzleti jellegű bódé, amelyek jelenleg nem működnek, zárva vannak. Ezekre a vásárcsarnok építése idején még számítanak, de később ezeket is lebontják, hogy ne ronthassák a városképet. Megtudtuk a városi tanácson azt is, hogy az itt felsorolt üzletekből „kilakoltatott”, boltok használóit vagy cserével, vagy készpénzben kártalanították. A városrész felépülte után a térségben több modem üzlet nyílik majd. (sigér)
