Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-09 / 57. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 9. r'T Olvasóink kérdezték „Mostoha“ ipartelep? Nyíregyházán a Déli ipar­telep lakói szóvá tették, hogy a településen rendkívül rosz- szak az utak, hiányos a kom­munális ellátottság. Érdek­lődtek: számíthatnak-e a kö­zeljövőben lényeges változás­ra? Levélíróink kérdésére a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. terv- és munkaügyi osztályán dr. Fodor József osztályvezetőtől a következő tájékoztatást kaptuk: — A városi tanács nagy gondot fordít a város külső területeinek, így a Déli ipar­telep fejlesztésére is. Sajnos, ez a fejlődés nem lehet olyan ütemű, intenzitású, mint pél­dául a város más lakótelepe­in. E városrészeket azonban korántsem kezeljük „mosto­ha gyermekként” —, amint ezt az egyik levélíró említet­te — csupán szűkös anyagi lehetőségeink szabnak határt. A fejlődés azonban lemér­hető, például a Déli iparte­lepen a kisfeszültségű háló­zatbővítéssel megoldódott minden utca közvilágítása 1978-ban a Déli ipartelepen az Alma, Molnár, Ipari, Ha­ladás és Tímár utcákban ösz- szesen 3270 fm ivóvízvezeté­ket építettünk meg. Egyik levélíró konkrétan azt kér­dezi, hogy a Takács utcába mikor jut el az ivóvízveze­ték? 1979. évi tervünkben, a, Málna, Mandula és az Alma utca további szakaszával együtt, a Takács utca is sze­repel az ivóvízzel ellátandó utcák között. Az utcaviszo- nyok javítását szolgálja az a terv (a kiviteli terv már ké­szül), amely szerint még eb­ben az ötéves tervben az Alma utcában megépül a csapadékelvezető csatorna. A műszaki osztály tájékoztatá­sa szerint azonban a város út-híd keretében nincs fede­zet a Déli ipartelep útviszo­nyainak javítására. Ismert a tanács illétékesei előtt ez a gond, ezért a lehetőségek sze­rint intézkedni fognak, (s. á.) Megjelent a Szabolcs- szatmári Szemle új száma A Tanácsköztársaság 60. évfordulójának jegyében nap­világot látott számban hat írás is foglalkozik történel­münk kiemelkedő eseményé­vel. Dr. Petri Edit tudomá­nyos kutató új, eddig isme­retlen levéltári dokumentu­mokat ad közre; dr. Feigel Mihály, a mezőgazdasági fő­iskola docense a Szamuely testvérek eddig alig ismert sorsát vázolja fel, dr. Farkas József pedig Tóth Kálmán tanítónak, a Tanácsköztársa­ság mátészalkai eseményeit megörökítő leveleiből, doku­mentumaiból ad az olvasók­nak egy csokrot. Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára a párt­szervezetek 1979-es szerepét, feladatait taglalja, dr. Szeifert Gyula a télialma-termesztés vízzel kapcsolatos kérdései­ről írt, Lovas Imre viszont „A szatmári táj mezőgazda­ságának tervszerű fejlesztésé­ről” címmel közöl tanul­mányt. A Szemlében az Ungvári Állami Egyetem tizenöt éve működő magyar tagozatáról is olvashatunk, továbbá né­hány újabban megjelent könyvről tájékozódhatunk­Dagasztógép 700 ezerért Sütemény vidéken is A sütőipari vállalat nyíregyházi gyárában naponta 105 má­zsa kenyeret és 160 ezer darab péksüteményt készítenek. Képünkön az automata form ázógép. ÁBC-k, gépek, korszerűsítés Éttermek nagyközségekben A termelés növelése, az áruk minőségének további javítása és a választékbőví­tés érdekében a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat idén tet­szetős programot kíván meg­valósítani. Ezért elsőnek is egy új, korszerű dagasztógé­pet vásárolt, közel 700 ezer forintért. A gép, a sütésre való kovászmennyiséget há­rom perc alatt dagasztja be, szemben a hagyományos gé­pek 15 perces teljesítményé­vel. S amellett, hogy az új gép jelentősen gyorsabban dolgozik, az általa készített tésztából a kenyér rugalma­sabb bélezetű, nagyobb tér­fogatú, és ami nagyon fon­tos: élvezhetőbb. Az új gép, a vállalat nyíregyházi Il-es üzemében, a napokban kerül használatba. Ugyancsak a megyeszékhe­lyen, a Martinovics téri sü­tőüzemben új, NDK-gyárt- mányú süteményes vonalat állítanak be. így sikerül az eddig óránként 3 ezer darab zsemle-kifli készítéssel szem­ben, dupla eredményt elér­ni, vagyis 6—7 ezer darab előállítását. A gép kifogásta­lanul elvégzi a tészta osztá­sát, formázását. A hálózatfejlesztés kereté­ben már végzik Demecser- ben egy új, két műszakban 10 tonnás kapacitású sütő­üzem építését. Műszaki át­adására még ez évben sor kerül. Kiállítása a Benczúr-te- ramben csak azok számára meglepetés, akik nem kísér­ték figyelemmel az utóbbi éveinek termését s nem is­merik a róla megjelent könyvet. Ugyanis míg Xan- tus kezdetben inkább a posz­timpresszionizmus szellemé­ben örökítette meg a lát­ványt, addig az utóbbi évek­ben mind motívumtárában, mind festői előadásmód te­kintetében egy attól teljesen elütő stíluskorszakot alakí­tott ki magának. Olyan fes­tői világot, mellyel egyedül áll a imái magyar festészet­ben. De ez még nem minden. Ugyanis az, hogy valaki sen­ki máshoz, nem hasonlítható, még nem mindenékfölött va­ló érdem önmagában. De Xantus csak rá jellemző, egyéni vonásai párosulnak mindazokkal a „hagyomá­nyos”, művészi, azaz törvé­nyek szerinti követelmények­kel, amiket teljes joggal tá­maszt a mai műlbarát is mű­vésszel és műalkotásával szemben. Hogy ti. tehetsége vitathatatlan legyen, tudásá­ról. technikai fölkészültségé­ről alkotások tanúskodnak, érvényesítse a szerkezetből folyó követelményeket, tisz­tában legyen a színek egy­máshoz való viszonyával, az ennék megítéléséhez szüksé­ges arányérzéket ne nélkü­lözze, színérzákenysége és színgazdasága megnyerő le­gyen s rendelkezzék még egy számunkra semmiesetre sem mellékes vonással: fe­lelősségtudattal, mely nem téveszti szem elől az embert, annak számára festi képeit. Örömére, nem boldogtalan­ságának fokozására. Tehát emberi érzelmeket, gondola­tokat, üzeneteket közvetíte­nek festményei. Nem villa­násnyi izgalmat okoznak a szemnek, hanem a .maradan- dóság igényével föllépő mű­alkotásokat nyújt, ami ép­pen ezért bármennyire „kor­szerűek” is, nem múlnak el a korízlés változásával. Xantus művészete egyfe­lől visszanyúl az ókori mű­vészet szülte képzeletekhez, az arcok, ezek éle, a sisaksze­rű fejék, díszítmény — mind jelképi erejű. Akárcsak az áldozatra szánt, fölcicomá- zot-t állat. Más viszonylatban az utóbbi szinte munkatársa A helyes választékbővítés sikerét jelzi, hogy a múlt év végén bevezetett, úgyneve­zett alföldi és burgonyape- hellyel készült kenyér köz­kedveltté vált. Az igényt te­kintve, az ilyen kenyérből, a jelenleg napi 30 mázsával szemben, áprilistól már 50 mázsát készítenek. Ezelőtt négy évvel alig 50 féle terméket készített a vál­lalat, idén. a cikklista eléri a 80-at. Mind jobban keresett az almás, a túrós és a mákos lepény, s a linzerfélék. az embernek. Másrészt mind­ez teljesen mai festői nyel­ven jelenik meg: kezdve a műanyag gyantától az elő­adásmódig, a foltok és vona­laik kiegészítő kapcsolatáig. Képei nem a szó régi értel­mében zártak, ellenkezőleg: az egységes háttér ellenére is nyitott a szerkezet, beöblö- södések bontják meg szerke­zetét, anélkül, hogy annak egységét is megbontanák! A színes foltokat bőven át, meg átszövik a burjánzó vonalak, fátyolba burkolva az ala­kokat, anélkül, hogy a tar­talmi, irodalmi mondanivaló hátrányát látná. Az említett beöblösödésék szerkezeti sze­repe olyan tudatos bravúr Xantusnál, amelyet csak egy olyan művész képes végre­hajtani és alkalmazni képről Álarcosbált rendeztek február 10-én délután Tisza- lökön az alsó tagozatos gye-v rekek számára. A hangulat jó volt, a gyerekek jól szóra­koztak az ötletes jelmezeken, ám ékkor a kultúrház előte­rébe egy hullarészeg ember állított be. A hivatlan részeg — Hal van Jati? (egyik is­merősét becézik így) — kér­dezte az iskolaigazgatótól, ■majd választ sem várva egy borotvát vett ki zsebéből és azt mondta: ezzel vágom el a nyakát, ha megtalálom. A gyerekek bálján szeren­csére épp ott volt két rendőr is, így az iskolaigazgató el­mondhatta nekik, hogy a hí­vatlan részeg mire készülő­dik. A szolgálatban lévő rend­őrök kimentek a kultúrház előcsarnokába és ott régi is­merősüket, a büntetett elő­életű Hegedűs István 34 éves helybeli lakost találták. Ba­rátságos hangon kérték a ré­szeget, hogy menjen ki, be­szélni akarnak vele, de He­gedűs rájuk sem figyelt. A választékjavítási célt szolgálja a nemrég Nyíregy­házán, a Jósavárosban üzem­be helyezett korszerű sütő­üzem. Vidéken is mind jobban jelentkezik az igény a vá­lasztékjavítás iránt. Ennek megfelelően, a süteményfé­lék készítését, az arra alkal­mas vidéki sütödékben is be­vezetik: Kisvárdán, Nagy­kállóban, Üjfehértón, Ven- csellőn, Tiszavasváriban és Tiszalökön. (ab) képre, aki elméletileg és gya­korlatilag olyan, fölkészült, mint ő. Aki ösztönössége méllett oly tudatos is, mint amilyen kitűnő szaiktkönyv- írónak, vagy a Képzőművé­szeti Főiskola tanárának. Aki úgy ragaszkodik a hagyo­mányhoz, hogy teljesen kor­szerű, s úgy „modem”, hogy nem kozmásodik le azokhoz a paszatoló-maszatoló „mű­vészekhez”, akik mindig csak a pillanatnyi divatnak hó­dolnak, s ezért soha nem ér­nek rá maradandó értékű művek létrehozására. A tudós-festőművészt kö­szöntjük hát születése 60. év­fordulója alkalmából. a Benczúr-teremben megnyílt kiállításán — Xantus Gyulát és művészetét. Dr. Szíj Rezső Ellenállt... Ezután már erélyes felszó­lítás következett, de mivel Hegedűs ekkor sem mozdult, az egyik rendőr megfogta a karját, hogy kivezesse a bo­rotvával fenyegetőző részeget. Hegedűs kirántotta magát a rendőr kezéből, s úgy meg­lökte. hogy a falnak esett. Ezután a borotvát akarta elő­venni, de támadását gumibot­tal és gázspray-vel sikerült elhárítani. Hegedűs még ek­kor sem adta meg magát, rugdosott, csapkodott, míg a kocsihoz vezették, megbilin­cselni és kocsiba rakni is csak erőfeszítések árán sike­rült. Fegyházban... A Nyíregyházi Járásbíró­ság dr. Demeter Ferenc ta­nácsa Hegedűs Istvánt hiva­talos személy elleni erőszak miatt másfél év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, két évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte, hogy kényszerelvonó kezelésnek vesse alá magát. Több boltban, nagyobb vá­lasztékból, korszerűbb körül­mények közt vásárolhatnak ebben az évben Szabolcs- Szatmár megye lakosai. A kereskedelmi forgalom ter­vezett 10 százalékos növeke­dését egyrészt a boltok szá­mának gyarapításával, vala­mint korszerűbb vásárlási feltételek megteremtésével érik el. Állami támogatással 17 kiskereskedelmi üzletet és 8 vendéglátóhelyet korszerű­sítenek, a vállalatok és szö­vetkezetek saját erőből mint­egy 100—150 üzletüket újít­ják fel és helyeznek el ben­nük a vásárlást és a nehéz fizikai munkát könnyítő gé­peket. _ Nyolc ABC A • megye kiskereskedelmi boltjainak alapterülete az idén 7 ezer négyzetméterrel növekszik, s ezzel meghalad­ja a 200 ezer négyzetmétert. Négyezer négyzetméterrel nő a vendéglátóegységek alap­területe, melyek nagysága így 107 ezer négyzetméterre emel­kedik. Az idei fejlesztésekre 161 millió forintot költenek, s ez 37 millióval több a ta­valyinál. Nyolc ABC avatását terve­zik. Ezer négyzetméteren fe­lüli alapterületű épül Fehér- gyarmaton, Tiszavasváriban, 840 négyzetméteres Záhony­ban és 3—400 négyzetméter nagyságú Vaján, Mátészal­kán, Porcsalmán, Balkány- ban és Dombrádon. Vala­mennyit a szövetkezetek üze­meltetik, s ezek építését az állam összesen 16 millió fo­rinttal segíti. Modern éttermet adnak át év végéig Nagyecseden; Nagykállóban és Demecser- ben viszont éppen csak hoz­zákezdenek egy-egy étterem építéséhez. Tiszadadán is ha­marosan befejezik az ABC- áruházat és a melegkonyhás Emberek a tanyákon cím­mel tízrészes dókumentum- film-sorozatot készített a Magyar Televízió. A felvéte­lek egy része Szabolcsban készült, a nyírségi tanyavi­lágban élő emberek számol­nak be életmódjuk átalaku­lásáról. Április elejétől tíz egy­mást követő szombaton a kora esti órákban látható majd a tv-ben a filmsorozat, melynek megtekintésére a szerkesztő, Kapusi Imre la­punk közvetítésével is fel­hívja a szaboles-szatanári né­zők figyelmét. A film osák- nem egyharmad részét ugyanis a megyében forga­egységet. A Tiszalök és Vidé­ke ÁFÉSZ építőbrigádja 768 négyzetméteres létesítményt ad át. A kis településeknek Műszaki, zöldség- és kul- túrcikkbolt nyílik Mátészal­kán. Kisvárdán jól haszno­sítják a városrendezés, a sza­nálások során megüresedő vagy áttelepülő üzleteket: a régi kórházépületben mező- gazdasági, vas- és bútorbol­tot nyitnak márciusban. A korábbi bútorbolt helyén ön- kiszolgáló kultúrcikk-, papír­írószer, hangszerboltot ala­kítanak ki. A vasbolt helyén műszaki kisáruház lesz — ugyancsak önkiszolgáló rend­szerrel. A kis településeken és a tanyán élő emberek ellátá­sának javítására nagy gondot fordít a MÉSZÖV. Közel 5 millió forintos támogatást adnak a szövetkezeteknek a boltok korszerűsítésére. Ön- kiszolgálóvá alakítják a bol­tot Szamosújlakon, Őrben, Nyírlövőn, Petneházán, Sós­tóhegyen, Besenyődön. Papo­son, Tiszateleken, Jármiban, Fábiánházán, Tiszadobon, Ti- szanagyfaluban, Nagyszeke­resen, Nagyvarsányban és Nyírtasson. Korszerűsítik a vendéglátóhelyeket Szamos­újlakon, Tiszadobon. Komo­ron, Mérkvállajon és Nyír- kércsen. Jánkmajtison bő­vítik a cukrász termelőüze­met, Porcsalmán korszerűsí­tik az étterem konyháját. A kereskedelmi és vendég­látóhelyek számának növe­lése mellett mind nagyobb gondot fordítanak a kereske­delem intenzív fejlesztésé­re: a rakodást, a szállítást, a mérést, a szeletelést könnyítő és gyorsító gépeket, valamint nagy teljesítményű hűtőgépe­ket, hűtőpultokat szerelnek fel. T. K. tott anyag teszi ki, például Üjfehértó, Balkány és a me­gyeszékhely tanyavilágának történetéről szólnák a kép­sorok. Megszólalnak az em­berek; miilyen volt a tanya egykor és milyen ma, mi­lyenek a téli-nyári esték, be­szélnek az egykori szórako­zási és a mai művelődési szokásokról. Egy-egy rész tervezett ve­títési ideje 25—40 perc kö­zött lesz, a tíz rész hazánk több tájegységének tanyavi­lágát is bemutatja. Különál­ló rész foglalkozik „Egy nyír­ségi- példa” címmel Nyírlu- gos-Szabadságtelep "fejlődé­sével. A nyíregyházi Északi alközpontban lévő Patyolat mosó- szalonjában naponta 160—180 kilogramm ágyneműt, asztal­terítőt és egyéb ruházati terméket mosnak, vasalnak. Képün­kön a Martos Flóra Szocialista Brigád munka közben. Xantus Gyula kiállítása A tárgyalóteremből Borotvával az álarcosbálban Szabolcsban is forgattak Tv-film a tanyákról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents