Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-08 / 56. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG lbiw. március ö. NYÍREGYHÁZA, ANNO... Á Bajusz Kör közlönye S ajtó- és nyomda- technikai jóslatok 1932-es cikkekből: „ ... kísért a gondolata az offset szedőgépeknek, aminő a Robertson-féle angol, meg a svájci Typa- ry szedőgép” — „Legújabban a fényképek te- legrafikus továbbításával kísérleteznek” Ha ma kézbeveszi a t. Olvasó a Kelet-Magyar- országot, megbizonyosodhat róla, hogy az ofszet már maga a hétköznapi valóság. Ami pedig a „te- legrafikus fényképtovábbítást” illeti, a szerkesztőség telefotója perceken belül „behozza” a riportképet a világ bármely pontjáról. Hogyha Verne Gyula lett volna az 1868-ban még Debrecenben nyomtatott első szabolcsi újság, a „NYÍR’’ munkatársa, ő talán megálmodta volna mindezt. Az első nyíregyházi újságíró — Kmetty István — ha nem is lett világhírű, de egycsapásra népszerűvé vált, amikor 1871-ben megkezdte pályafutását Dobay Sándor immár nyíregyházi nyomdájában a „NYÍRI KÖZ- LÖNY”-nél. Az ambiciózus hírlapíró és az ugyancsak lelkes nyomdatulaj összekülönbözik, és ennek köszönhető a „SZABOLCS” c. hetilap, amit a kenyértörés után már Kmetty alapít. 1876 januárjából adták ki a nyíregyházi ..IZÉ”-t. Az impresszum ezt írja: „Humorisztikus hetilap, a Bajusz Kör közlönye”. Mindössze 4 szám jelent meg. Az idén, november 1-én lesz száz éve, hogy megjelent a „SZABOLCSI HÍRLAP” majd utóda 1880-tól a „NYÍRVIDÉK”. Ez utóbbinak születésnapja — véletlenül? szándékosan? — az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó pozsonyi megjelenésének centenáriumára esik. A „Nyírvi- dék”-be — olvasom — „hirdetések elfogadtatnak a kiadóhivatalban (Nagydebreceni u. 1551.) továbbá Pesten, Bécsben, Prágában, Németország és Sveicz fővárosaiban”. A nagy lap mellett hetekig, hónapokig, néha évekig futottak még egyéb újságvállalkozások, kísérletek is. Szót érdemel a „SZABOLCSI SZABADSAJTÓ”, a „NYÍREGYHÁZI HÍRLAP” (1892) a „SZABOLCSI HÍRLAP” (1898), a „SZABOLCS” (1910). Egy esti újság 1907 és 1917 között: „SZABOLCSVÁRME- GYE”. Magazinszerű folyóirat fiatal esztéták, vidéki és fővárosi írók, költők fórumaként: „A HÓNAP”. 1920 után: „NYÍREGYHÁZI DÉLI ÜJSÁG” — „MAGYAR KELET” — „ÁBÉCÉ” — „TISZA”. Heti riportlap 1926-ból: „SZABOLCS NÉPE”. És még néhány cím: „TISZAVIDÉK” — „SZABOLCSI TANÍTÓ” — „GÖRÖG KATOLIKUS TUDÓSÍTÓ” Szándékosan hagytam sorozatom utolsó epizódjának a nyírségi sajtóról szóló írást. Nem pusztán azért, mert úgy illik, hogy az újságíró saját hivatásának történetét hagyja a végére. Tettem ezt amiatt is, hogy az immár százezres Nyíregyháza helytörténetének olvasgatásához kedvet ébresszek, és még több olvasót invitáljak a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár bárki számára hozzáférhető szép gyűjteményéhez. Szilágyi Szabolcs UTAZÁS ’79 VENDÉGVÁRÓ NVIRTOUR/ST Nemzetközi idegenforgalmi kiállítás Budapesten A nyírbátori református templom belseje után a túr- istvándi vízimalom, majd a sóstói gyógyfürdő képe köszönt ránk a kiállítási paraván színes fotóiról a budapesti Néprajzi Múzeum egyik szögletében, ahol sok más ismerős szabolcsi tájra is felfigyelhet a látogató. A patinás épületben a tavalyi idegenforgalmi és turisztikai szakkiállítás közönségsikerén felbuzdulva másodjára is megrendezték a kirándulással, szabad idővel, utazással és üdüléssel foglalkozó bégek, hivatalok, irodák nagyszabású bemutatóját. Tizenöt ország hetven kiállítója között ehozta kínálatát a Brazilian Arlini es és a megalapításának ötvenedik évfordulóját ünneplő szovjet In-tu- ■riszt, és bemutatkozott megyénk egyre növekvő idegen- forgalmának gazdája, a Nyírtounst is. Szabolcs-Szatmár megye idegenforgalmi hivatala, csakúgy, mint az Utazás ’79 elnevezésű kiállítás valamennyi résztvevője, arra törekedett, hogy jó hírverője legyen az általa képviselt tájegység ildegenforgalmli látványosságainak, történelmi emlékhelyeinek. A hazai Idegenforgalmi hivatalok egy- egy hangulatos kis sarkot, paravánokkal határolt szögRózsa Ibolya a hajdú-bihari, Papp Tibor pedig a szabolcs- szatmári idegenforgalmi hivatal képviseletében igyekezett kielégíteni az érdeklődők igényeit. (Fotó: Várhegyi László) letet kaptak a Néprajzi Múzeum félemeletén. A nyíregyháziak — részint szükség- megoldásból, részint a földrajzi közelség s a táji hasonlóság révén — a debreceniekkel árultak egy gyékényen, pontosabban, egy asztalkán, amelyen a kiterített — és slágercikknek számító — szabolcsi 'idegenforgalmi térkép mellett alig fér el néhány prospektus. Hely csak a Nyírbátorról megjelent új könyvecskének és a megye Irodalmi emlékhelyeit bemutató füzetnek jut. A többit „pult alól” veszi elő az érdeklődők kívánsága rrze- rint Koroknay Gyula és Papp Tibor, a Nyírtourist ikét munkatársa. — Amit itt a színes fényképeik és turisztikai kiadványok segítségével bemutatunk — mutatnak körbe a február 23-tól március ll-'ig működő „alkalmi kirendeltségükön” —, az csak pici töredéke megyénk szépségeinek, néprajzi látnivalóinak, nevezetességeinek. Kínálatunkat ízelítőnek szántük inkább — kedvcsinálónak ahhoz, hogy mind (többen figyeljenek fel útiterveik szövögetésekor Észak-Tiszántúlra is. A Magyarország útikönyv mindössze tíz oldalon foglalkozik Nyíregyházával, Kiis- várdával, a beregi Tiszahát és a szatmári részek néhány nevezetességével — tudomást sem véve az újabb kirándu- lóhelyékről, a falumúzeumról, a fiatal városok látnivalóiról. Legfőbb ideje volt tehát kibővíteni a szűkös ismereteket, szólva a Bereg- szállóról, a gergelyi Tisza- partról és számos új üdülési lehetőségről. — Sokan csak a sóstói gyógyfürdő hírére állták meg a kiállítás szabolcs-szatmári részénél — mondják a Nyírtourist képviselői —, de standunknál elidőzve már kedvet kaptak ahhoz, hogy Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond és Kölcsey Ferenc nyomdokain megismerkedjenek megyénk művelődéstörténeti érdekességeivel is. Mások a Nyírségi Ősz programsorozata vagy éppen a bátorligeti ősláp felől tudakozódtak. Az egyéni érdeklődőknél többen voltak azok, akik vállalati csoportok, természetbarátklubok nevében kérték, állítsunk össze túratervet hétvégi kirándulásaikra. Gyalogolni jó — mcyidta egykor szép írásának címében Móricz Zsigmond. Utazni jó — hirdeti most ez a kiállítás, amelyen az író szű- kebb hazája, Szabolcs-Szat- már is szélesebbre tárta vendégváró kapuit ország- világ előtt. Juhani Nagy János MAGAS HŐFOK, SÓTARTALOM Fürdő a Fenyvesnél Á termálkutak sorsa A föld mélyéből feltörő termálvizek több módon is hasznosíthatók. Hőjük melegítésre, fürdőzésre, kedvező ásványi összetételük gyógyításra teszi őket alkalmassá. A fölhasználás megyei lehetőségeiről Dávid Mihályt, a megyei tanács csoportvezető főmérnökét .kérdeztük; — Bár nincs sok termálkút Szabolcsban,, számukat nem könnyű megállapítani — mondta. Az 1965 előtt fúrott kutakról nincs pontos nyilvántartásunk. 1965-től napjainkig 12 készült — ezt megelőzően nagyjából ugyaneny- ínyi. Így számuk 25 körül mozog. Fűtésre: nem A termálkutak megyénkben többnyire 7—900 méter mélységűek, vizük általában 58—64 fokos. Sótartalmuk magas, ezért fűtésre közvetlenül nem használhatók. — A kristályok lerakodnák a vezetékek falára és rövid idő alatt elzárják a keringő víz útját — folytatja a főmérnök. — A só kivonása hőveszteséggel jár. Ezért gazdaságtalan. A megyei termálkutak hőfoka különben sem Olyan magas, hogy 10— 20 fokos csökkenést megengedhetnénk. Egyébként — tudtommal — az országban sehol sem használják épületek, lakások fűtésére e kutak vizét. Nem így a mezőgazdaságban. Kalocsa környékén egy üvegházat például termálvízzel melegítenek. (Nyílt áramoltatással ugyanis megakadályozható a sólera- kódás.) Szabolcsban e kutak mezőgazdasági hasznosítására sincs példa. Nyíregyháza határában indokólt lenne egy •nagy hajtatóiház felépítése — ahonnan télen is friss, primőr zöldségféléket, vágott virágot kapna a megyeszékhely lakossága. Ehhez egy legalább 10 (!) hektáros hajtatóházra lenne szükség, ami olyan nagy anyagi befektetést igényel, hogy belátható időn belül nem valósítható meg. Az egyetlen járható út: fürdőzésre használni a termálvizet — folytatja Dávid Mihály. — Strandjaink ilyen kutakból táplálkoznak. Egyedüli gond, hogy a fejlesztésre nincs elegendő pénz. 9 Program: fürdőfejlesztés Az ötödik ötéves tervidőszakban eddig 2 medence épült Nyírbátorban. Vásá- rosnaményiban — ugyancsak e célra — tavaly fúrtak egy kutat. Hozzákezdtek a fürdő kialakításához Tiszavasvári- 'ban is — igaz zömmel társadalmi munkában. Nyíregyházán a Petőfi téren egy sportcsarnok és uszoda épül majd — tervein már dolgoznak a szakemberek. Szabolcsban még mindig sok a kihasználatlan — mint a Csa- roda határában, Nagyecse- den, 'Nagyhalászban vagy a nyíregyházi dohányfermentáló közelében fúrott kút. Ezek egy része eltömődött a sótól, néhányat elzártak, de akad olyan is, melynek vize a szabadba ömlik. — A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályán őrizzük az országos melegvizes fejlesztési program egy példányát. Az ENSZ pénzügyi segítségével külön tervezőcsoport készítette az anyagot 1977—78- bain. Az összeállítás szerint megyénkben kedvezőek a feltételek, hiszen viszonylag kis mélységből .magas hőfokú termálvíz nyerhető. Igaz, nem a közeljövőben de néhány új fürdő létrehozását is javasolja a terv — a meglévő strandok fejlesztése mellett. Például Bafctalórántházán. Itt a Fenyves csárda közelében, a — jelenleg kihasználatlan — termálkút szomszédságában alakítanák ki a medencéket. Érdekkesség, hogy Vásárosnaményt nem jelölték fürdőépítésre — pedig a városban már hozzá is kezdtek a munkához a szakemberek. Nagy szükség lenne a fejlődő Záhonyiban is egy kútra — ugyancsak a leendő strand ellátásához. De amíg kihasználatlan kutak sorakoznak a megyében, addig újak fúrására nincs lehetőség. (házi) Átmeneti otthon a tatarozás idejére Felújítják a régi lakásokat Színes homlokzat, új fürdőszobák Sok nyíregyházi család lakását varázsolják újjá tavasztól késő őszig. Az ingatlankezelő és szolgáltató vállalat 18 lakóépület 392 lakását újítja jel ebben az évben. Közel 32 millió forint fel- használásával korszerűbbé, kényelmesebbé teszik a lakásokat, emelik a komfort- fokozatot, néhány helyen az ésszerűbb belső elosztás segítségével több szobát alakítanak ki. A felújítások jó részét csak úgy tudják elvégezni, ha a lakást szabaddá teszik erre az időre. A közművezetékek, a belső burkolatok cseréje, a vízvezeték szerelése, a fürdőszoba kialakítása sokkal kevesebb időt vesz igénybe, ha a lakók nem zavarják a kivitelezőket. Az 1/1971. (II. 8.) számú ÉVM-rendelet írja elő, hogy teljes átalakítás idejére — lehetőség szerint — átmeneti otthont kell biztosítani a lakosoknak. A Gu- szev-telepen van is 28 ilyen lakása az IKSZV-nek, csakhogy illetéktelenek önkényesen elfoglalták ezeket az otthonokat. így van is, nincs is átmeneti lakás Nyíregyházán ... Színesebb lesz ezentúl a felújított házak homlokzata. A hagyományos kőpor helyett a cealint használják a homlokzat festésénél: ez színesebb és szennytaszító hatása révén hosszabb ideig megőrzi a színét a ház. A gázfűtéses lakóépületekben kicserélik a 8—10 éves — ma már biztonságosan nem üzemeltethető — gázkészülékeket. Központi tévéantennákat helyeznek el a 15 éve épült és most először felújításra kerülő emeletes házakon. Ezentúl a legilletékesebbekre, a GELKA szakembereire bízzák a készülékek és az antenna üzemeltetését, karbantartását, öt csatornán vehetik majd a műsort, a két hazai programon kívül a szomszédos országok adásait is megtekinthetik a központi antenna segítségével a lakók. A régi típusú lakásokban mindenütt kialakítják a fürdőszobát is. A Bocskai utca 26. számú ház tizenhárom lakásában — mivel nagyon kicsi az alapterületük — a hagyományos fürdőszoba helyett zuhanyozófülkét szerelnek fel. Az idei évre tervezett lakásfelújításokat már jóváhagyta a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az előző évekről viszont maradt még néhány ház, amit az idén tataroznak. így kerül sorra a Szabadság tér 8, a Kálvin tér 14, a Petőfi u. 4—6—8. és a Petőfi utca 18. szám alatti ház. Az Északi alközpontban sok gondot okoz a beázás: hét épület tetőszigetelését javítják meg soron kívül. Tóth Kornélia AUTÓK SORSA, BALSORSA Nem adott elsőbbséget Nyíregyházán, az autójavító vállalatnál mind több a totálkáros és az alaposan megrongálódott kocsi. Mint például az a Skoda 105-ös, amelyik mindössze 191 kilométert tett meg az úton. Újdonsült tulajdonosa nem tartotta meg a követési távolságot és a síkos úton egy pótkocsi alá csúszott. A motorház összegyűrődött, összeszakadt, mintha papírból lett volna. Az autó vezetője azonban szerencsére köny- nyebb sérülésekkel megúszta az esetet. A nem is oly régen még ragyogó Skoda hamarosan az AFIT bontórészlegébe kerül, ahol kiszedik a még ép, használható alkatrészeit. Több, mint 40 ezer forintos kár esett abban a személygépkocsiban, amelyik fél oldalával összelapítva várakozik az AFIT udvarán. Tulajdonosa nem adta meg az elsőbbséget egy másik személygépkocsinak, és az belerohant. Különösen szomorúak azok a balesetek, amelyeknél a szabályosan közlekedő fél lesz az áldozat. Sajnos erre is sok példa akad. Ki ne szörnyedne el annak a gépkocsinak a láttán, amelyik egy utas koporsója lett. Pedig a Zsiguli' vezetője megtartotta a KRESZ-ben foglaltakat. Egy teherautó nem adta meg az elsőbbséget — így adódott a tragédia. Egy másik totálkáros kocsi, egy Trabant is áll az AFIT udvarán. Olyan, akár egy vádirat, az emberi felelőtlenség ellen. Négyen utaztak benne, amikor egy szabálytalanul előző Volgával összeütköztek. Ketten a helyszínen meghaltak. Kádas Viktória Ebben a Skodában mindössze 191 km volt.
