Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-08 / 56. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG lbiw. március ö. NYÍREGYHÁZA, ANNO... Á Bajusz Kör közlönye S ajtó- és nyomda- technikai jóslatok 1932-es cikkekből: „ ... kísért a gondolata az offset szedőgépeknek, aminő a Robertson-féle angol, meg a svájci Typa- ry szedőgép” — „Leg­újabban a fényképek te- legrafikus továbbításával kísérleteznek” Ha ma kézbeveszi a t. Olvasó a Kelet-Magyar- országot, megbizonyosod­hat róla, hogy az ofszet már maga a hétköznapi valóság. Ami pedig a „te- legrafikus fényképtováb­bítást” illeti, a szerkesztő­ség telefotója perceken belül „behozza” a riport­képet a világ bármely pontjáról. Hogyha Verne Gyula lett volna az 1868-ban még Debrecenben nyom­tatott első szabolcsi újság, a „NYÍR’’ munkatársa, ő talán megálmodta volna mindezt. Az első nyíregy­házi újságíró — Kmetty István — ha nem is lett világhírű, de egycsapásra népszerűvé vált, amikor 1871-ben megkezdte pá­lyafutását Dobay Sándor immár nyíregyházi nyom­dájában a „NYÍRI KÖZ- LÖNY”-nél. Az ambició­zus hírlapíró és az ugyan­csak lelkes nyomdatulaj összekülönbözik, és ennek köszönhető a „SZA­BOLCS” c. hetilap, amit a kenyértörés után már Kmetty alapít. 1876 januárjából adták ki a nyíregyházi ..IZÉ”-t. Az impresszum ezt írja: „Humorisztikus hetilap, a Bajusz Kör közlönye”. Mindössze 4 szám jelent meg. Az idén, november 1-én lesz száz éve, hogy meg­jelent a „SZABOLCSI HÍRLAP” majd utóda 1880-tól a „NYÍRVIDÉK”. Ez utóbbinak születés­napja — véletlenül? szán­dékosan? — az első ma­gyar nyelvű hírlap, a Ma­gyar Hírmondó pozsonyi megjelenésének centená­riumára esik. A „Nyírvi- dék”-be — olvasom — „hirdetések elfogadtatnak a kiadóhivatalban (Nagy­debreceni u. 1551.) továb­bá Pesten, Bécsben, Prá­gában, Németország és Sveicz fővárosaiban”. A nagy lap mellett he­tekig, hónapokig, néha évekig futottak még egyéb újságvállalkozások, kísérletek is. Szót érdemel a „SZABOLCSI SZA­BADSAJTÓ”, a „NYÍR­EGYHÁZI HÍRLAP” (1892) a „SZABOLCSI HÍRLAP” (1898), a „SZA­BOLCS” (1910). Egy esti újság 1907 és 1917 között: „SZABOLCSVÁRME- GYE”. Magazinszerű fo­lyóirat fiatal esztéták, vi­déki és fővárosi írók, köl­tők fórumaként: „A HÓ­NAP”. 1920 után: „NYÍR­EGYHÁZI DÉLI ÜJSÁG” — „MAGYAR KELET” — „ÁBÉCÉ” — „TISZA”. Heti riportlap 1926-ból: „SZABOLCS NÉPE”. És még néhány cím: „TI­SZAVIDÉK” — „SZA­BOLCSI TANÍTÓ” — „GÖRÖG KATOLIKUS TUDÓSÍTÓ” Szándékosan hagytam sorozatom utolsó epizód­jának a nyírségi sajtóról szóló írást. Nem pusztán azért, mert úgy illik, hogy az újságíró saját hivatá­sának történetét hagyja a végére. Tettem ezt amiatt is, hogy az immár százez­res Nyíregyháza helytör­ténetének olvasgatásához kedvet ébresszek, és még több olvasót invitáljak a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár bárki számára hozzáférhető szép gyűjte­ményéhez. Szilágyi Szabolcs UTAZÁS ’79 VENDÉG­VÁRÓ NVIR­TOUR/ST Nemzetközi idegenforgalmi kiállítás Budapesten A nyírbátori református templom belseje után a túr- istvándi vízimalom, majd a sóstói gyógyfürdő képe kö­szönt ránk a kiállítási para­ván színes fotóiról a buda­pesti Néprajzi Múzeum egyik szögletében, ahol sok más is­merős szabolcsi tájra is fel­figyelhet a látogató. A pati­nás épületben a tavalyi ide­genforgalmi és turisztikai szakkiállítás közönségsikerén felbuzdulva másodjára is megrendezték a kirándulás­sal, szabad idővel, utazással és üdüléssel foglalkozó bé­gek, hivatalok, irodák nagy­szabású bemutatóját. Tizenöt ország hetven kiállítója kö­zött ehozta kínálatát a Bra­zilian Arlini es és a megala­pításának ötvenedik évfordu­lóját ünneplő szovjet In-tu- ■riszt, és bemutatkozott me­gyénk egyre növekvő idegen- forgalmának gazdája, a Nyírtounst is. Szabolcs-Szatmár megye idegenforgalmi hivatala, csakúgy, mint az Utazás ’79 elnevezésű kiállítás vala­mennyi résztvevője, arra tö­rekedett, hogy jó hírverője legyen az általa képviselt táj­egység ildegenforgalmli lát­ványosságainak, történelmi emlékhelyeinek. A hazai Ide­genforgalmi hivatalok egy- egy hangulatos kis sarkot, paravánokkal határolt szög­Rózsa Ibolya a hajdú-bihari, Papp Tibor pedig a szabolcs- szatmári idegenforgalmi hivatal képviseletében igyekezett kielégíteni az érdeklődők igényeit. (Fotó: Várhegyi László) letet kaptak a Néprajzi Mú­zeum félemeletén. A nyíregy­háziak — részint szükség- megoldásból, részint a föld­rajzi közelség s a táji hason­lóság révén — a debreceni­ekkel árultak egy gyékényen, pontosabban, egy asztalkán, amelyen a kiterített — és slágercikknek számító — sza­bolcsi 'idegenforgalmi térkép mellett alig fér el néhány prospektus. Hely csak a Nyírbátorról megjelent új könyvecskének és a megye Irodalmi emlékhelyeit be­mutató füzetnek jut. A töb­bit „pult alól” veszi elő az érdeklődők kívánsága rrze- rint Koroknay Gyula és Papp Tibor, a Nyírtourist ikét mun­katársa. — Amit itt a színes fény­képeik és turisztikai kiadvá­nyok segítségével bemutatunk — mutatnak körbe a feb­ruár 23-tól március ll-'ig mű­ködő „alkalmi kirendeltségü­kön” —, az csak pici töredé­ke megyénk szépségeinek, néprajzi látnivalóinak, neve­zetességeinek. Kínálatunkat ízelítőnek szántük inkább — kedvcsinálónak ahhoz, hogy mind (többen figyeljenek fel útiterveik szövögetésekor Észak-Tiszántúlra is. A Magyarország útikönyv mindössze tíz oldalon foglal­kozik Nyíregyházával, Kiis- várdával, a beregi Tiszahát és a szatmári részek néhány nevezetességével — tudomást sem véve az újabb kirándu- lóhelyékről, a falumúzeum­ról, a fiatal városok látni­valóiról. Legfőbb ideje volt tehát kibővíteni a szűkös is­mereteket, szólva a Bereg- szállóról, a gergelyi Tisza- partról és számos új üdülési lehetőségről. — Sokan csak a sóstói gyógyfürdő hírére állták meg a kiállítás szabolcs-szatmári részénél — mondják a Nyír­tourist képviselői —, de stan­dunknál elidőzve már kedvet kaptak ahhoz, hogy Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond és Kölcsey Ferenc nyomdokain megismerkedjenek megyénk művelődéstörténeti érdekes­ségeivel is. Mások a Nyírségi Ősz programsorozata vagy éppen a bátorligeti ősláp fe­lől tudakozódtak. Az egyéni érdeklődőknél többen voltak azok, akik vállalati csopor­tok, természetbarátklubok nevében kérték, állítsunk össze túratervet hétvégi ki­rándulásaikra. Gyalogolni jó — mcyidta egykor szép írásának címé­ben Móricz Zsigmond. Utaz­ni jó — hirdeti most ez a kiállítás, amelyen az író szű- kebb hazája, Szabolcs-Szat- már is szélesebbre tárta vendégváró kapuit ország- világ előtt. Juhani Nagy János MAGAS HŐFOK, SÓTARTALOM Fürdő a Fenyvesnél Á termálkutak sorsa A föld mélyéből feltörő termálvizek több módon is hasznosíthatók. Hőjük mele­gítésre, fürdőzésre, kedvező ásványi összetételük gyógyí­tásra teszi őket alkalmassá. A fölhasználás megyei lehe­tőségeiről Dávid Mihályt, a megyei tanács csoportvezető főmérnökét .kérdeztük; — Bár nincs sok termálkút Szabolcsban,, számukat nem könnyű megállapítani — mondta. Az 1965 előtt fúrott kutakról nincs pontos nyil­vántartásunk. 1965-től napja­inkig 12 készült — ezt meg­előzően nagyjából ugyaneny- ínyi. Így számuk 25 körül mozog. Fűtésre: nem A termálkutak megyénk­ben többnyire 7—900 méter mélységűek, vizük általában 58—64 fokos. Sótartalmuk magas, ezért fűtésre közvet­lenül nem használhatók. — A kristályok lerakod­nák a vezetékek falára és rö­vid idő alatt elzárják a ke­ringő víz útját — folytatja a főmérnök. — A só kivonása hőveszteséggel jár. Ezért gazdaságtalan. A megyei termálkutak hőfoka különben sem Olyan magas, hogy 10— 20 fokos csökkenést megen­gedhetnénk. Egyébként — tudtommal — az országban sehol sem használják épüle­tek, lakások fűtésére e kutak vizét. Nem így a mezőgazdaság­ban. Kalocsa környékén egy üvegházat például termál­vízzel melegítenek. (Nyílt áramoltatással ugyanis megakadályozható a sólera- kódás.) Szabolcsban e kutak mezőgazdasági hasznosításá­ra sincs példa. Nyíregyháza határában indokólt lenne egy •nagy hajtatóiház felépítése — ahonnan télen is friss, pri­mőr zöldségféléket, vágott vi­rágot kapna a megyeszékhely lakossága. Ehhez egy leg­alább 10 (!) hektáros hajta­tóházra lenne szükség, ami olyan nagy anyagi befekte­tést igényel, hogy belátható időn belül nem valósítható meg. Az egyetlen járható út: fürdőzésre használni a ter­málvizet — folytatja Dávid Mihály. — Strandjaink ilyen kutakból táplálkoznak. Egye­düli gond, hogy a fejlesztés­re nincs elegendő pénz. 9 Program: fürdőfejlesztés Az ötödik ötéves tervidő­szakban eddig 2 medence épült Nyírbátorban. Vásá- rosnaményiban — ugyancsak e célra — tavaly fúrtak egy kutat. Hozzákezdtek a fürdő kialakításához Tiszavasvári- 'ban is — igaz zömmel tár­sadalmi munkában. Nyíregy­házán a Petőfi téren egy sportcsarnok és uszoda épül majd — tervein már dolgoz­nak a szakemberek. Sza­bolcsban még mindig sok a kihasználatlan — mint a Csa- roda határában, Nagyecse- den, 'Nagyhalászban vagy a nyíregyházi dohányfermentá­ló közelében fúrott kút. Ezek egy része eltömődött a sótól, néhányat elzártak, de akad olyan is, melynek vize a sza­badba ömlik. — A megyei tanács építé­si, közlekedési és vízügyi osztályán őrizzük az orszá­gos melegvizes fejlesztési program egy példányát. Az ENSZ pénzügyi segítségével külön tervezőcsoport készí­tette az anyagot 1977—78- bain. Az összeállítás szerint megyénkben kedvezőek a fel­tételek, hiszen viszonylag kis mélységből .magas hőfokú termálvíz nyerhető. Igaz, nem a közeljövőben de né­hány új fürdő létrehozását is javasolja a terv — a meg­lévő strandok fejlesztése mellett. Például Bafctalórántházán. Itt a Fenyves csárda köze­lében, a — jelenleg kihasz­nálatlan — termálkút szom­szédságában alakítanák ki a medencéket. Érdekkesség, hogy Vásárosnaményt nem jelölték fürdőépítésre — pedig a városban már hozzá is kezdtek a munkához a szakemberek. Nagy szükség lenne a fejlődő Záhonyiban is egy kútra — ugyancsak a le­endő strand ellátásához. De amíg kihasználatlan kutak sorakoznak a megyében, ad­dig újak fúrására nincs le­hetőség. (házi) Átmeneti otthon a tatarozás idejére Felújítják a régi lakásokat Színes homlokzat, új fürdőszobák Sok nyíregyházi család la­kását varázsolják újjá ta­vasztól késő őszig. Az ingat­lankezelő és szolgáltató vál­lalat 18 lakóépület 392 laká­sát újítja jel ebben az évben. Közel 32 millió forint fel- használásával korszerűbbé, kényelmesebbé teszik a la­kásokat, emelik a komfort- fokozatot, néhány helyen az ésszerűbb belső elosztás se­gítségével több szobát ala­kítanak ki. A felújítások jó részét csak úgy tudják elvégezni, ha a lakást szabaddá teszik erre az időre. A közművezetékek, a belső burkolatok cseréje, a vízvezeték szerelése, a für­dőszoba kialakítása sokkal kevesebb időt vesz igénybe, ha a lakók nem zavarják a kivitelezőket. Az 1/1971. (II. 8.) számú ÉVM-rendelet írja elő, hogy teljes átalakítás idejére — lehetőség szerint — átmeneti otthont kell biz­tosítani a lakosoknak. A Gu- szev-telepen van is 28 ilyen lakása az IKSZV-nek, csakhogy illetéktelenek ön­kényesen elfoglalták ezeket az otthonokat. így van is, nincs is átmeneti lakás Nyír­egyházán ... Színesebb lesz ezentúl a felújított házak homlokzata. A hagyományos kőpor he­lyett a cealint használják a homlokzat festésénél: ez szí­nesebb és szennytaszító ha­tása révén hosszabb ideig megőrzi a színét a ház. A gázfűtéses lakóépületekben kicserélik a 8—10 éves — ma már biztonságosan nem üzemeltethető — gázkészülé­keket. Központi tévéanten­nákat helyeznek el a 15 éve épült és most először felújí­tásra kerülő emeletes háza­kon. Ezentúl a legilletéke­sebbekre, a GELKA szakem­bereire bízzák a készülékek és az antenna üzemeltetését, karbantartását, öt csatornán vehetik majd a műsort, a két hazai programon kívül a szomszédos országok adásait is megtekinthetik a központi antenna segítségével a lakók. A régi típusú lakásokban mindenütt kialakítják a für­dőszobát is. A Bocskai utca 26. számú ház tizenhárom lakásában — mivel nagyon kicsi az alapterületük — a hagyományos fürdőszoba he­lyett zuhanyozófülkét szerel­nek fel. Az idei évre tervezett la­kásfelújításokat már jóvá­hagyta a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Az előző évekről viszont maradt még néhány ház, amit az idén ta­taroznak. így kerül sorra a Szabadság tér 8, a Kálvin tér 14, a Petőfi u. 4—6—8. és a Petőfi utca 18. szám alatti ház. Az Északi alközpontban sok gondot okoz a beázás: hét épület tetőszigetelését javítják meg soron kívül. Tóth Kornélia AUTÓK SORSA, BALSORSA Nem adott elsőbbséget Nyíregyházán, az autójaví­tó vállalatnál mind több a totálkáros és az alaposan megrongálódott kocsi. Mint például az a Skoda 105-ös, amelyik mindössze 191 kilo­métert tett meg az úton. Új­donsült tulajdonosa nem tar­totta meg a követési távolsá­got és a síkos úton egy pót­kocsi alá csúszott. A motor­ház összegyűrődött, összesza­kadt, mintha papírból lett volna. Az autó vezetője azonban szerencsére köny- nyebb sérülésekkel megúsz­ta az esetet. A nem is oly régen még ragyogó Skoda hamarosan az AFIT bontó­részlegébe kerül, ahol kisze­dik a még ép, használható alkatrészeit. Több, mint 40 ezer forin­tos kár esett abban a sze­mélygépkocsiban, amelyik fél oldalával összelapítva vá­rakozik az AFIT udvarán. Tulajdonosa nem adta meg az elsőbbséget egy másik sze­mélygépkocsinak, és az be­lerohant. Különösen szomorúak azok a balesetek, amelyeknél a szabályosan közlekedő fél lesz az áldozat. Sajnos erre is sok példa akad. Ki ne szörnyedne el annak a gép­kocsinak a láttán, amelyik egy utas koporsója lett. Pe­dig a Zsiguli' vezetője meg­tartotta a KRESZ-ben fog­laltakat. Egy teherautó nem adta meg az elsőbbséget — így adódott a tragédia. Egy másik totálkáros ko­csi, egy Trabant is áll az AFIT udvarán. Olyan, akár egy vádirat, az emberi fele­lőtlenség ellen. Négyen utaz­tak benne, amikor egy sza­bálytalanul előző Volgával összeütköztek. Ketten a hely­színen meghaltak. Kádas Viktória Ebben a Skodában mindössze 191 km volt.

Next

/
Thumbnails
Contents