Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-07 / 55. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG A Hűl VASÁROSNAMÉNYBAN EZ HÉG NEH VÁROSI SZINT... ÁRU ÉS ÉTEL Van olyan hét vége, hogy 'két és fél ezer emJber is megfordul az ABC-áruházfoan. Ha nem találnak napraforgó- olajat, paprikát vagy zsírt — ahogy ez a múlt év végén előfordult — akkor joggal bosszankodnak a kereskedelmi ellátás miatt. Vásárosna- ménylban pedig a kereskede7 lem szinte egyet jelent a helyi fogyasztási szövetkezettel, hiszen néhány magánkereskedőn kívül minden boltot az ÁFÉSZ tart fenn. S a fél járást átfogó szövetkezet több szempontból az egész járás ellátásáért felelős, hiszen a környék 46 ezer lakosa ruházati és műszaki cikkék vásárlásánál, könyv vagy virág vételénél többnyire Vásáros- namény üzleteit keresi fel. Blokkolnak 200 milliót A városban jelenleg 32 bolt működik. Mindez még nem mutatja, hogy ez sok vagy kevés. Ha csaik a kis alapterületű, elavult 'boltocskákat nézzük, akikor sürgethetjük, ihogy tegyenek többet a város ellátásáért. De mellette a ruházati áruház, a decemberben nyílt műszaki bolt mutatja az igényesebb kereskedelem jelenlétét. Egy éviben több, mint 200 millió forintot költenek el Vásárosnamény üzleteiben. Ez ugyancsak arra vall, hogy a város lakossága mellett sok a máshonnan jött vásárló. Ám ruházati cikkeknél, iparcikkeknél kevesebb fogyott tavaly, mint 1977-ben. így joggal feltételezhető, hogy egyesek nem álltak meg a városban, hanem tobább- utaztak Mátészalkára vagy Nyíregyházára, ahol nagyobb választékkal, több áruval várták őket. A vendéglátó forgalom 12 egységben, háromezer négyzetméteren bonyolódik le. Kedvező, hogy nőtt az üdítőital. és az ételforgalom. A Bereg-szíálló városi szintű ellátást nyújt, az itt megforduló helyiek és máshonnan érkezettek egyaránt elégedettek lehetnek a kiszolgálással, az ételek minőségével. A kereskedelemről és vendéglátásról szólva azonban nem lehet kihagyni annak árnyoldalait sem. Az ételimi- szer-kereákedelam növekedésével például nehezen tart lépést az üzletek bővítése. A város déli részén feltétlenül indokolt egy új ABC-áruház építése, amelynek a tervei készülnek. Ideiglenes megoldásiként az önkiszolgáló fűszerbolt megnyitása ezen a részen jó intézkedésnek bizonyult, amit mutat a havi félmilliós forgalom. Bár apróságnak tűnik, de sokakat bosszant, hogy helyhiány miatt nem tartanak sört az A volt Csipke étterem helyén alakította ki az ÁFÉSZ az új műszaki és barkácsboltot. Az üzlet sikerét jelzi, hogy a havi forgalom 300 ezer forinttal nőtt a tavalyihoz képest. ABC-áruházban, nincs meg- rossz, hogy csökkentek a leoldva az üvegvisszaváltás, hetőségek a vendéglátásban. Ezen szintén változtatni ki- A tanácsi tervek között vánnak. szerepel, hogy jó lenne a kereskedelemben egészséges r i f 1 konikurrenciát kialakítani, ...0S O nUS : más vállalatoknak is üzletet nyitni. Többek között OFOTÉRT-bolt, ruházati vagy iparcifcküzlet jöhet A húsellátás örökké visz- szatérő beszédtéma. Elöljáróban meg kell mondani, hogy szóba, ha van megfelelő he- évről évre több fogy belőle, lyiség hozzá. Mivel a mennyiségek kötőt- _______________ tek, így az ÁFÉSZ leleményességén is múlik, mennyire tud kielégíteni minden igényt. Sajnos a tervezett ezer helyett csak 750 sertést vágtak le tavaly. A feldolgozó üzemet bővíteni szükséges, hogy változás legyen. A zöldség-gyümölcs ellátásban egy szövetkezeti és három magánárus is részt vesz. Sajnos ez mégsem jelenti az ellátás javulását, hiszen legutóbb figyelmeztetni kellett a \ 1 tanácsnak a magánkereskedőket a rendszeres nyitvatartásra, a kellő áruválasztékra. Az ÁFÉSZ ■nagyohb alapterületű zöldségboltot nyitott nemrégen, így az árusítás feltételei javultak. A másik változást attól várják, hogy szerződést .kötöttek a Sarkadi ÁFÉSZ- szal primőr áruk szállítására. Természetesen a kiskertekben megtermett áruk felvásárlásával is lehet — az eddiginél jobban — javítani az ellátást. Az Eötvös- család és Vásáros- namény „Eötvös-család (vásárosna- ményi báró és nemes), Bereg és Szatmár vármegyék egyik előkelő nemes családja. Az Eötvös-család első ismert őse Miklós, ki 1696—1717-ig Szatmár vármegyében különböző hivatalokat viselt, ennek fia Miklós, a XVIII. század közepén a szatmári felkelt nemesség vezére, majd magyar királyi tábornok volt, s vi- tézségi érdemeiért Mária Teréziától 1768-ban báróságot kapott.” — kezdi az ismertetést az 1912-ben kiadott Révai Nagy Lexikon. Aki belép a vásárosnamé- nyi Bereg Múzeumba, az az iskolatörténeti kiállításnál egy 1862-ből származó arcképet talál, amely az aláírás szerint vásáros-naményi br. Eötvös Józsefet ábrázolja. A múlt század kiemelkedő közéleti szereplője, neves író és államférfi, a magyar közoktatásügy egyik megalapozója ennek a családnak a leszármazottja. Fia, Eötvös Loránd a torziós inga felfedezésével tett szert világhírre, a fizika magyar művelőinek egyik legnagyobb alakja. Sok emberben felvetődik a kérdés, hogy e két neves ember a nemesi előnéven kívül hogyan kapcsolódik Vá- sárosnaményhoz? A család helyi kapcsolatait Felhős Szabolcs gimnáziumi tanár kutatta. Az első írásos bejegyzés 1730-ból származik, a vitkai római katolikus egyház anyakönyvéből. A bárói rangot kapott Eötvös Miklós 1768-ban ugyancsak Vitkán kötött házasságot. A múzeumban található régi iratok szerint Eötvös József nagyapja, Eötvös Ignác pereskedett nyírcsaholyi birtokaiért a vá- sárosnaményi oldalági rokonokkal. Városkörzeti tanácskozások Párbeszéd a lakossággal Gond az üzemi étkeztetés A vendéglátásban a tervek között szerepel a vasúti étteremnél egy pecsenyesütő felállítása. A Bereg-szálló viszont kiesik a városközpontiból, s emiatt megoldatlan az üzemi étkeztetés. Sajnos, az ÁFÉSZ az üzemi étkeztetés javítására nem rendelkezik megfelelő tervekkel. A Szőlőskert éttermet is bezárták, s bár egyik oldalról jó, hogy a helyén mezőgazdasági szakboltot alakítanak ki, de ugyanannyira Szinte teljes keresztmetszetét adták az embereket foglalkoztató kérdéseknek a közelmúltban lezajlott városkörzeti tanácskozások. Olyan fórumok teremtődtek ezzel, ahol a lakosok egyrészt meghallgathatják a város vezetőinek elképzeléseit a jövőről, másrészt maguk is javasolhatnak, aktív résztvevői lehetnek a fejlesztésnek, s felhívhatják a figyelmet olyan megoldatlan problémákra, amelyek rontják az itt élők közérzetét. A nagyobb üzemekben, a városrészekben megtartott tanácskozásokon több, mint hétszázan vettek részt, s 89- en fejtették ki véleményüket. Szóltak az ivóvízellátásról, az út-, járda- és csatornaépítésről, -fenntartásról. Foglalkoztak a város és a községek közötti közlekedéssel, a gáz bevezetésével, a villanyhálózat bővítésével, új telkek kialakításával és a kereskedelmi ellátással. A sok hozzászólás, közérdekű bejelentés nemcsak azt mutatta, hogy kérnek a város lakói, hanem a társadalmi munkára tett felajánlásokkal bizonyították, hogy tenni is akarnak mindezért. A tanácskozások, a kapcsolt községekben megtartott falugyűlések alkalmasak arra, hogy a közéleti tevékenységbe olyanok is bekapcsolódjanak, akik jó szándékkal segíteni akarnak, de máskor nem tudják véleményüket nyilvánítani. Sikerült ezeknek a gyűléseknek a fórumjellegét is biztosítani, ahol bárki elmondhatta véleményét, még akkor is, ha az helyreigazításra szorult. A hozzászólásokra jellemző, hogy a kút-, ivóvízellátás, út-, járdaépítés, -felújítás, belvízrendezés majdnem minden tanácskozáson szerepelt, s ez érzékelteti az utak, járdák gyenge állapotát, új utak építésének szükségességét. A bejelentések, javaslatok nem maradtak megválaszolatlanul. A tapasztalatok pedig azt igazolják, hogy a lakosság igényli a tanácskozások, falugyűlések megtartását. Kedvezően fogadták a közérdekű ügyekben kapott tájékoztatást. A hozzászólások, javaslatok, valamint a megjelenési arány is azt igazolja, hogy ez az új forma — párbeszéd a tanács és a lakosság között — eredményesen segíti elő a városépítés munkáját. (M) Pillanatkép a vásárosna- ményi Bereg Múzeum állandó kiállításán. (E. E. felv.) Sok vagy kevés? Néhány szó a társadalmi munkáról Ahhoz, hogy megépüljön a meleg vizű fürdő, szükség van a vásárosnaményiak önzetlen munkájára. A terület- rendezés, parkosítás és fásítás a lakosságra hárul ebben az évben, mivel a tanácsnak beruházási jellegű pénze erre a célra nincs. Ám ugyanígy folytathatnánk a sort, amikor a városban lakók önzetlenségére, társadalmi munkájára számítanak. Első ízben tavaly került meghirdetésre az „Együtt Vá- sárosnaményért” mozgalom, amely a társadalmi munkára mozgósított. Ennek az akciónak a sikere, hogy 1978-ban több, mint 4 millió forint értékű munkát végeztek a városban. Ugyanakkor tegyük hozzá, hogy a szervezők többre számítottak, az előzetes tervek 6 milliós társadalmi munkával számoltak. A megtervezett célok közül nem mindegyik valósult meg teljesen, mint az alkotóház építése és a Pöltenberg utca feltöltése, míg a sportöltöző építése teljes egészében elmaradt. Erre az évre a Hazafias Népfront, a tanács és a KISZ közösen szervezi a társadalmi munkát. Az idén mintegy 5 millió forint értékű munkára számítanak, olyan feladatok elvégzésére, amire nem lehetne kivitelezőt találni, amire nincs pénz a város kasszájában. Az első helyen továbbra is a parkosítás, a meglévő zöldterületek fenntartása áll. A „Jubileumi” park végleges befejezése szintén idei feladat. Mindez kétmillió forint értékű társadalmi munkát kíván. A másik nagy feladat a városépítés segítése. A városközpontban szanálandó lakások, épületek bontását társadalmi munkában szervezik meg. Az idén ez 300 ezer forintot ér. Nem kívánunk teljes felsorolást adni, de az mindenki előtt ismert, hogy a járdaépítésben az ott lakók munkájára van szükség, az anyagokat a tanács adja. Az óvodák és iskolák szintén várják, hogy rendbe tegyék a játékokat, újakkal gyarapítsák a játékúdvarokat. A tiszai strandfürdő területén lévő alkotóház befejező munkálatai szintén közös összefogással érhetők el. A vízitábor és az úttörőtábor fa- és vasszerkezeteinek festését, mázolását és javítását szintén társadalmi munkában lehet elvégezni. Ahhoz, hogy az önzetlenül végzett munka nagyobb elismerést, jobb szervezettséget kapjon, a városi tanács együttműködési megállapodást köt az üzemekkel. Az eddigiekben is sokat segítettek a szocialista brigádok, a fiatalok, ezután ugyancsak velük együtt lehet a közös munkában részt venni. Tavaly 3 házat bontottak el társadalmi munkában. Ennek az értéke 341 ezer forint. (Hajdú István felv.) Támadt a víz A várost és határát három folyó vize élteti, nemegyszer viszont áradásával veszélyezteti. Januárban kétszer is vonult le árhullám a Tiszán, ami jelentős károkat okozott. Mellette a belvíz rongálta a há2akat, tette tönkre a vetést. Egy rövid összesítés szerint a belvízzel borított terület 156 hektár volt Vásárosnamény határában. Előzetes felmérés szerint 25—30 lakóház károsult.a víz miatt. A nagyobb baj megelőzésére a vízgazdálkodási társulat és az önkéntes tűzoltó-egyesület belvízmentesítő munkákat végzett. Az árhullámok a tiszai strandot is jelentősen megrongálták. Az úttörőtáborban és a strandon kerítések mentek tönkre, öltözőt vitt el a víz. Erősen megrongálódott az ártérben lévő közvágóhíd is, amelyet a fertőtlenítésig használni sem lehetett. SZERKESZTI: LÁNYI BOTOND
